MANDULATEJBŐL KÉSZÜLT SÜTŐTÖKÖS-KÓKUSZOS TEJBERIZS

Néhány hete volt, hogy Á la carte Kriszti feltett egy tökös tejberizst, amibe azonnal beleszerettem. Fogadkoztam is, hogy megcsinálom, amiből az lett, hogy hetekig húztam, halasztottam - valahogy sosem alakult úgy. Mostanáig. A laptopom és a telefonom valahol a lakás másik pontján, így az eredetire nem volt alkalmam ránézni, de arra emélkeztem, hogy tök is volt benne, meg rizs is... és nyilván tej. Ez lett az én verzióm. (Háhhhh! Most, hogy rákerestem, hogy be tudjam linkelni, látom, hogy az övében is volt kókusz - erre nem is emlékeztem. Egyre járhat az agyunk! :) )

hozzávalók

1/2l mandulatej

2 marék hosszúszemű rizs

1 kicsi sütőtök

4ek nyírfacukor

1/2tk őrölt fahéj

1/2tk őrölt kardamom

2ek kókuszreszelék

díszítéshez juharszirup, kókuszreszelék és durvára vágott mandula

A tejet egy edényben a rizzsel, a cukorral és a fűszerekkel felteszem főni alkalmankénti kevergetés mellett. Amíg a tejberizs fő, meghámozom, kimagozom, és centis darabokra vágom a tököt. Amikor már fogkemény a rizs, hozzáadom a tököt, és puhulásig főzöm. Tálaláshoz egyszerűen tálba is merhetem, megöntözöm ajuharsziruppal és meghintem a kókusszal, mandulával - én variáltam vele egy sort egy kiolajozott körformával.

Kicsit sokáig tart elkészíteni, ezért inkább hétvégi reggelinek ajánlom.

Éva

Mint látszik, a saját receptjeimet sem csinálom szinte soha kétszer egyformán. A desszertnél viszont komoly bajban voltam. Lévén hogy szinte az egész menü kipróbált, korábban megalkozott elemekből állt, szerettem volna valami újat is. Az a fránya alkotóvágy! Ebben csak az a rizikós, hogy a sütik esetében nem hátrány, ha megsül, nem esik össze, nem folyik szét, van a tésztának, a krémnek konzisztenciája. Itt pedig az arányok döntőek - ha az egsz menü egy komplett kísérleti konyha lenne, az is kevésbé volna kockázatos, mint ha egyedül a desszert nem kipróbált recept. De fejest ugrottam bele. Bátor vállalkozás volt kútfőből süteményt alkotnom, de most az egyszer megállta a helyét a mondás, hogy aki mer az nyer. Asszem, a szerencse mellém szegődött. Azért nem biztos, hogy gyakran fogok vendégségnek hazárdírozni.

SÁFRÁNYOS MANDULATORTA FEHÉRCSOKIS KÓKUSZKRÉMMEL ÉS PISZTÁCIÁVAL

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

5ek nyírfacukor

175g mandulaliszt (ez tulajdonképpen porított mandula - Culinaris)

1kk sütőpor

1kk szódabikarbóna

csipet só

1 csipet sáfrány

a krémhez

400ml kókusztej kb. 200ml-nyi zsíros fele (DM)

200g kókuszkrém vagy kókuszzsír (Culinaris)

100g fehércsokoládé (nyírfacukorral készült - Culinaris)

75g mandulaliszt

50g nyírfacukor

1 marék blansírozott mandula

200g nyírfacukorral készült marcipán (én a biopiacon veszem a Régimódi mandulásnál - 50% mandula, 50% nyírfacukor)

a díszítéshez

5ek kókuszreszelék

100g tisztított, sózatlan pisztácia (Culinaris)

A sütőt 180 fokra beállítom. A tojást kettéválasztom, a sárgáját a nyírfacukorral fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a mandulalisztet, a sütőport és a szódabikarbónát. A fehérjét is a csipet sóval kemény habbá verem, majd három részletben a sáfránnyal együtt óvatosan hozzáforgatom a cukros, mandulalisztes tojássárgájához. Egy kiolajozott kicsi tortaformába öntöm a masszát, és 40 percre beteszem sülni. Tűpróbával ellenőrzöm. Akkor van kész, ha a fapálcát szárazon tudom kihúzni a tésztából. Nyitott sütőajtó mellett hagyom a tésztát kihűni.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez a kókusztej zsíros részét egy tejforraló edénybe teszem (nem rázomfel a kókusztejet, hanem felnyitom, és a krémes fölső felét belekanalazom az edénybe - a megmaradt vizes alsó feléből csinálahtok egy smoothiet, egy koktélt, egy shake-et, adhatom leveshez, de csinálhatok belőle salátaöntetet is akár...). Hozzáadom a kókuszzsírt/kókuszkrémet, a fehércsokit, a nyírfacukrot, és olvadásig kevergetem. A mandulaliszttel folyamatos keverés mellett besűrítem, majd alaposan lehűtöm.

A torta összeállításához először ketté vágom a tésztát, hogy két lapot kapjak. A marcipánból golyót gyúrok, lelapítom, és két sütőpapír között egy nyújtófával egymilis vastagságúra nyújtom. A marcipánrétegről a fölső sütőpapírt lehúzom, az alsó alá nyúlok, és ráfordítom a marcipánkorongot az egyik tésztalapra. Lehúzom a másik sütőpapír-réteget is róla. A fehércsokis kókuszkrémet kettészedem, az egyik felével beborítom a marcipánt, majd ráhelyezem a másik tésztaréteget. A blansírozott mandulát késsel durvára vágom, és megszórom vele a fölső tésztalapot, majd a tortát befedem a maradék krémmel. A torta olalán kifolyó krémet elosztva a függőleges felületeken is szépen befedem mindenütt a művet. Végül az egész tortát megszórom a kókuszreszelékkel és a durvára vágott pisztáciával. A hidegben klasszul összeáll az egész... Nem gondoltam volna. 

Az este remekül alakult, a vacsora nagy sikert aratott. Hogy őszinte legyek, ritka az olyan alkalom, hogy minden ennyire patentul sikerüljön, és ne találjak minden fogásban legalább 2-3 kifogásolnivalót. Úgy látszik, jó csillagzat alatt bonyolítottuk az vendégséget. A lényeg, hogy mindenki jól érezte magát, és mellesleg meggyőződött róla, hogy kenyér, tészta, krumpli, hüvelyesek, tejtermékek és cukor nélkül is lehet istenieket fiesztázni minden hiányérzet nélkül. Pláne, hogy a bor is folyt. Folyt. köv.

Éva

A franica konyha híres a "pepecselős" fogásairól, mégis a messze földön népszerűvé lett ételeik pofonegyszerűek. Mint ez a francia hagymaleves. Én így készítem:

FRANCIA HAGYMALEVES

hozzávalók

1l marhaalaplé (bio leveskockából)

2dl száraz fehérbor

1/2dl konyak

4 fej vöröshagyma

1ek só

frissen őrölt bors

tálaláshoz rozspirítós (paleósok kihagyják) és durvára reszelt gruyére vagy gouda sajt

Az alapléhez a vizet felforralom, közben a hagymákat megtisztítom, félbe, majd félcentis szeletekre vágom. A főzőedény alá begyújtok, beleöntöm a felforralt vizet, feloldom benne a leveskockát, majd hozzáadom a bort, a konyakot, a hagymaszeleteket, és fedő alatt alacsony lángon főzöm a levest 30 percig. Ez nagyon puritánnak hangzik, de az igazság az, hogy a főzés ideje alatt a hagyma olyan ízeket fog kiengedni magából, hogy egész egyszerűen nem kell több, nem kell más. Amikor a leves elkészült, sóval, borssal ízesítem.

A tálaláshoz választhatok több utat. Vagy a leveses tányérok aljába teszek egy-egy szelet pirítóst, ráhalmozok sajtot, és részedem a forró levest, ami majd szépen eláztatja a kenyeret és megolvasztja a sajtot. Úgy is dönthetek, hogy a kenyérrel befedem a tányérokat (hőállót érdemes választani), arra rászórom a sajtot, és grill üzemmódban előmelegített sütőbe betolom 10 percre, hogy a sajt ráolvadjon a kenyérre. A harmadik verzió szinte ugyanez csak a leves nélkül a kenyér alatt: a kenyeret a sajttal megszórva grill alá teszem, és rápirítom a sajtot, amit a leves mellé, levesen rajta vagy a levesbe állítva kínálok. Mindenhogy finom lesz.

Éva

A kápia paprika már bekerült az étrendünkbe, de jellemző, hogy pár éve annyi ismeretem volt róla, hogy ez olyan, mint a kaliforniai paprika. Nem olyan. Ez a Balkánról származó, vastag és édes húsú zöldség (na persze ez is gyümölcs) nem volt ismeretlen Magyarországon száz évvel ezelőtt, köszönhetően az itt élő nagy számú nemzetiségi közösségnek. A kápia frissen is jó, de sütve-grillezve hozza a legjobb formáját: olajossá és szaftossá válik, eközben édes és sós, textúrájának köszönhetően pedig a húst is helyettesítheti. Már (újra) termesztik itthon is, nem kell a többszáz kilométerről szállítottal beérnünk, ráadásul hiperekben is elérhető.

GRILLEZETT KÁPIA, HALLOUMIVAL TÖLTVE

kell hozzá

fejenként 2 kápia paprika

egy csomag halloumi sajt (kb 250 g)

A paprikát mosd meg, majd egészben dobd 180-200 °C-os sütőbe, amíg szenes nem lesz a héja. Zárd zacskóba vagy egy dobozba őket - amíg kihűlnek, a saját gőzükben kicsit elválik a héj a gyümölcshústól, így könnyebb lesz megpucolni. Vágd le a csumát, kapard ki a magokat, majd húzd le a héjat. Ha ügyes vagy, egyben marad a paprika és meg tudod tölteni. A halloumit vágd akkora darabokra, hogy bele tudd tuszkolni a kápiákba anélkül, hogy szétszakadnának. Grillrácson vagy grillserpenyőben süsd kevés olívaolajon, borsozd meg, majd tálald melegen friss zöldsalátával. Laktató, mégis könnyű vacsora.

Ádám

A megcsömörlés határára érve az elmúlt évek számtalan csalódásától helyzetekben, de legfőképp emberekben, egyszercsak eljött a megbékélés pillanata is. A legkisebb tündér születése végképp feloldotta a feloldhatatlannak tűnő gócokat, segített ha nem is megérteni, de megemészteni, elfogadni, elengedni... Hirtelen értelmüket vesztették az amúgy is érdemtelen tipródások, ezzel együtt a tabula rasa kellő teret adott az új, a jobb élményének. Így hogy, hogy nem, sorban kerülnek elő a tiszta értékrendű, mértékadó gondolkodású, szép lelkületű, de leginkább őszinte emberek új vagy épp régről felfrissített ismeretségek formájában, hogy valamilyen céllal, valamilyen időre keresztezzék az utamat. Harminc fölött az ember már óvatosan barátkozik, de egy-egy jó beszélgetés, kellemes közös időtöltés, vagy épp segítő kéznyújtás nyomán jó érzés befogadni a tényt, hogy vannak még emberarcú emberek, és hagyni, hogy ezek az emberek időről időre lenyűgözzenek, a velük töltött percek pedig feltöltsenek. Erre együnk!

KÁVÉS-MOGYORÓS-CSOKIS MUFFIN

hozzávalók

szárazak

1 3/4 bögre teljeskiőrlésű liszt

1/2tk sütőpor

1tk szódabikarbóna

1/2tk só

1ek natúr kakaópor

1tk őrölt fahéj

1 bögre durvára vágott törökmogyoró

50g durvára vágott 99% kakaótartalmú csokoládé

nedvesek

2 tojás

1.5dl natúr joghurt vagy kefír

1dl olívaolaj

3-5ek méz (ízlés szerint)

egy erős eszpresszó

1ek vaníliaesszencia

díszítésnek

2 marék durvára vágott törökmogyoró

A sütőt 195 fokra beállítom. Két tálban alaposan elkeverem külön a száraz és külön a nedves hozzávalókat, majd a kettőt egy villa segítségével lazán összedolgozom annyira, hogy egyenletes legyen a tészta, de vigyázni kell, hogy ne köpüljem túl, mert különben nem lesz jó a kész muffin állaga. A muffin-sütőformákat kibélelem kapszlikkal, megtöltöm őket a muffin-masszával, megszórom a díszítésnek szánt mogyoróval, és már mehet is a sütőbe 20 percre. 

A reggeli rutinos rohanás és a vendég mami érkezése közti "lyukasórában" mindösszesen 10 perc alatt dobtam össze ezt a vendégvárót. Lássuk be: aránytalanul kevés idő a megtérüléshez képest, hogy t.i. sütiillattal és házi sütésű meleg finomsággal várod a hozzád érkezőt. Ráadásnak ez életem legjobb muffinja lett. Nem illik saját produktumot dícsérni, de ez hibátlan ízharmónia és állag volt (nem úgy az esti csapnivalóan rossz vacsorakreációm). Reggelire vagy uzsonnára is kiváló egy finom (kókusz)tejeskávé és frissen préselt narancslé mellé... vagy csak úgy.

A látogatás és a röpke csevely élmény volt, mint mindig. A beszélgetésre szánt percek mára elfogytak, de a muffinból maradt néhány, amit a látogatásért köszönetképpen és az erős havazás láttán útravalónak elcsomagoltam. Folyt. köv. 

Éva

Még egy nekifutást megért a dolog, most részben klasszikus gnocchit készítettünk egy baráti vacsi alkalmával: fele-fele arányban krumplit és sütőtököt kevertünk össze. Az állaga ezúttal tökéletes, igaz, kompromisszumként le kellett mondani az intenzív ízről és a ragyogó narancssárga színről: a sütőtök visszafogottabban érvényesül ebben a formában, de talán jobb is így.

A gnocchihoz türelem kell, én pedig nem álltam sorba, mikor azt osztogatták. A tészta bekeverése után a lányokra bíztam a formázást. Soha ilyen szép, csíkos gombóckák nem kerültek ki az én kezem alól, Meli és Nóri értették a dolgukat - mi Csabival nemes egyszerűséggel kihúztuk magunkat a konyhai meló alól. Érdemes nagyobb adagot legyártani, mert jól fagyasztható.

SÜTŐTÖKÖS GNOCCHI ZSÁLYÁS-FOKHAGYMÁS VAJBAN

kell hozzá

egy kisebb sütőtök (mi a kanadaival csináltuk, pedig a magyar állítólag megfelelőbb ehhez)

kb. 50 dkg sütni való krumpli

kb. 20 dkg liszt (lehet részben teljes kiőrlésű)

egy kisebb tojás

egy csokor zsálya

egy-két gerezd fokhagyma

5 dkg vaj

A sütőtököt és a krumplit mosd meg, majd vágd nagyobb darabokra. 160 °C-os sütőben süsd puhára őket (nagyjából egy óra), majd hagyd hűlni. A krumplit még langyosan, a tököt hidegen pucold meg, magokra-héjakra nincs szükség. Robotgépben, vagy krumplinyomóval pürésítsd a zöldségeket (a tök persze gyümölcs, de ezt engedjük el), majd üsd hozzá a tojást.

Most kénytelen vagyok egy népszerűtlen gasztroírói fordulattal élni: a liszt mennyisége kiszámíthatatlan. Mind a zöldségpüré nedvességtartalmától, mind a tojás méretétől, mind a helyiség páratartalmától függ, hogy mennyi liszt kell. Ettől nem kell megijedni, 5 dkg-onként adagolva látni fogod, mikor jó: ragacsos, kenődő tésztát kell kapnod (ez elég tág határok között mozog, nem nagyon tudod elrontani). Sózd meg, vizes kézzel gyúrj belőle kis gombócokat, majd görgesd meg lisztben. Ha van gnocchisodród (jobbhíján egy villa háta is megfelel), most használhatod: a kis barázdák célja, hogy a szósz megüljön bennük,  intenzívebb ízélményt eredményezve.

Egy nagy serpenyőben olvaszd fel a vajat, majd húzd le a tűzről. Dobd hozzá az aprított fokhagymát és zsályát - a forró vajban kiázik az ízük, de a frissességük megmarad.

Bő, sós vízben addig főzd kis adagokban a gnocchikat, amíg a felszínre úsznak, majd forgasd a vajas szószba. Borsot törve rá azonnal egyétek meg.

A fotó kedvéért tettem rá a parmezánlapocskát, valójában nem illik hozzá.

Ádám

Az alábbi recept nagy kedvencem, de csak akkor főzöm, mikor Meli nincs itthon, mert a kéksajt illatától a világból kiszalad. Nem vagyunk egyformák - nekem mámoros az íze. A sós Roquefort (márványsajt, gorgonzola; szabadon behelyettesíthető) az édes hagymával csodás összhangot alkot. A risoni nyersfordításban rizsszemtésztát jelent, ezzel baromi jó, de szerintem bármilyen rövidebb, falatnyi tésztával működik.

KARAMELLIZÁLT HAGYMÁS, KÉKSAJTOS RISONI

Kell hozzá:

fejenként 10 dkg risoni tészta

egy fej vöröshagyma (esetleg fehér hagyma)

egy darab kéksajt (5 dkg elegendő)

olívaolaj

bors

esetleg egy csipet (nád)cukor

Kezdd el főzni a tésztát bő, sós vízben. Ezalatt vágd apróra a hagymát, és olívaolajon, alacsony hőfokon 15-20 perc alatt karamellizáld. Az alacsony hőfok nagyon fontos: nem éghet meg a hagyma, csak lassan üvegesedjen - szép lassan a természetesen jelen lévő cukrok karamellé válnak, a hagyma megbarnul és édessé válik. Én egy csipet nádcukorral segítem a folyamatot, de erre nincs igazán szükség. Ha kész, húzd le a tűzről, morzsold rá a kéksajtot, majd borsozd (sózni szerintem nem kell). Forgasd össze a tésztával, aztán faljátok be.

Ádám

Mostanság a hideg lábak a szabadban hamar adottsággá lesznek, a forró kezekért pedig az alábbi recepttel sokat tehetünk.

HOT TODDY 

A hot toddy igazából egy gyűjtőnév: a forró alkoholos italokat foglalja magába, mint például a fűszeres almabor, a glögg, más néven forralt bor, a Hot Buttered Rum, a Coquito, a Tom & Jerry, a Wassail, amiknek a leírását hamarosan megosztom... Ezeket mind egy, a tradicionális angolszász recepteket tömörítő, Christopher B O'Hara keze nyomán készült azonos nevű könyvemből merítem, és szabom saját szájízre. (A tojáslikőr is innen van... a csokis is.) Maga a név eredete tisztázatlan: egyes források szerint Indiából származik, ahol a pálmafák nedvéből erjesztett italt hívták hasonlóan, és a skótok "importáltak" a hazájukba. Más leírás szerint a whiskey tréfás elnevezésére utal az Edinburgh-t ellátó Tod vízkútja nyomán (mint ismeretes, maga a whiskey elnevezés a kelta uisge beatha szóból származik, ami vizet jelent). Akárhogy is, a hot toddy-k hot toddy-ja whiskey alapú forró cukros, citromos, vizes ital, ami állítólag csodákat tesz a meghűléses betegségekkel szemben. Érdemes a hagyományokhoz híven lefekvés előtt meginni, vagy hideg, nyirkos időben... ha nem autózunk.

hozzávalók

poharanként

1tk (nyírfa)cukor

1-2 kunkor citromhéj (ha lehet, biocitrom, mert annak tisztább a héja)

3cl scotch, bourbon vagy brandy

1-1.5dl víz

Vizet forralok. Közben a citromot megmosom, zöldséghámozóval hántok személyenként 1-2 csíkot a héjából, a cukorral poharakba adagolom, hozzáadom az alkoholt, majd mindegyiket felöntöm vízzel. Így egy enyhén citrusos, selymes, forró italt kapunk. Nekem azonban nagyon hiányzott belőle a citrom savanykás íze, úgyhogy facsartam bele. A citrom sava ugyan jelentősen kidomborította az alkohol ízét, de ezzel együtt is finomabb lett - nekem... Kinek, hogy tetszik. (Teszem hozzá, ez megint egy alaprecept, amivel lehet variálni - pl. gyömbér, fahéjrd, narancshéj kellően megbolondíthatja.) Akár thermoszba be, szánkó-/sípályára fel! Melegedjetek, Feleim!

Éva

Tudom, hogy sok lesz a jóból, de az igazán jóból sosem lehet elég sok, úgyhogy akkor megint tök:

ÉDESKÖMÉNYES-KÖRTÉS SÜTŐTÖKKRÉMLEVES TÖK- ÉS KÖRTECHIPSSZEL

Zöldgégchipset már csináltam korábban paszternákból, onnan ismerős lehet a leírás vonatkozó része.

hozzávalók

1.5l csirkealaplé (bio leveskockából)

1kg sütőtök

1 közepes édeskömény

3 körte

2dl kókusztej

1ek só

1ek nyírfacukor

szerecsendió

frissen őrölt bors

1/2dl olívaolaj

A sütőt 160 fokra bekapcsolom. Az alaplevet felteszem egy edényben. A tök nyelének egy részét illetve az egyik körtét egy gyalun héjastól vékonyra leszeletelem, összeforgatom az olívaolajjal, hogy az mindenütt bevonja, majd elrendezem egy sütőpapírral bélelt tepsin, és betolom a sütőbe vagy 20 percre, amíg a chipsek roppanósra nem sülnek (amikor elkészültek, nyitott sütő melett hagyom őket kicsit kiszáradni). A maradék zöldséget és gyümölcsöt meghámozom, feldarabolom, és hozzáadom az alapléhez. Pár percig fedőalatt alacsony lángon hagyom gyöngyözni a levest, amíg a belevalók megpuhulnak. Ezután egy botmixerrel krémesre dolgozom, hozzákeverem a kókusztejet, ízesítem, és tálalom a chips-ekkel.

Éva 

Hazai pályán a családfő szánta rá magát az "okos evésre" leginkább tisztítókúra jelleggel remélve, hogy némi súlyfölöslegtől is megszabadul, és egyidejűleg egyéb pozitív élettani hatást is lefölöz ezzel az átmeneti "böjttel" - ahogy ő tekint rá. Ezzel persze okozott nekem némi fejtörést, de kellett már a feladat, mert pangott az ötlettár. Nyilván nekem egyetlen törekvésem, hogy ő ne óriási lemondásnak élje meg ezt a célként kitűzött két hónapot, ezért nagyon igyekszem kvázi fiesztákat rendezni neki, amit elfogyasztva a hiányérzet nem jelentkezik nála. Egy közös ismerős mondta a minap, hogy így azért könnyű paleózni, ha az ember párja minden reggel és este változatosabbnál változatosabb formában elénk varázsolja, amit ehetünk, nekünk sem kitalálni, sem beszerezni, sem elkészíteni nem kell, csak jóízűen megenni. A változatosabbnál változatosabbal szemben azonban néha vannak averziók, és elharapózik a hagyományos ízek iránti sóvárgás. Na, ilyenkor kell okosnak lenni: hogyan teszem az asztalra a megszokott ízeket paleolit köntösben. Nos, itt indult be nálam a kísérleti konyha.

PALEOLIT CSOKIS-DIÓS GESZTENYETORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

pici só

4ek porított nyírfacukor

3ek gesztenyeliszt (ez tul.képp. nem más, mint 100% szárított, őrölt gesztenye - én a Culinarisban vettem)

1ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor

1kk sütőpor

a krémhez

2 marék dió

400g natúr, cukrozatlan pürésített főtt gesztenye (fagyasztópultban lehet találáni majdnem minden üzletben - de házilag sütöttből még finomabb lesz)

200ml kókusztej

100ml kókuszolaj

3cl sötét rum

5ek nyírfacukor

a mázhoz

100g 99% kakaótartalmú csokoládé

100ml kókusztej

pár csepp vaníliaesszencia

2ek nyírfacukor

A diót egy nappal a sütés előtt vízbe áztatom.

A sütés kezdetekor a sütőt 180 fokra beállítom. Először a tésztát készítem el. A tojásokat ketté választom. A sárgáját a cukorral egy botmixer segítségével fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a gesztenyelisztet, a kakaóport és a sütőport. Ha nagyon nehezen lehetne csak keverni, akkor 1-2ek vízzel lazíthatok az állagán, de akkor egy picivel tovább fog kelleni sütni a tésztát. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a kakaós masszába, hogy az homogén legyen, de ne essen össze. Egy kb. 35x25-ös tepsit kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 30-40 percre betolom a sütőbe - tűpróbáig sütöm.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez lassú tűz fölött egy edényben elegyítem a dió kivételével a krém összes hozzávalóját, selymesre eldolgozom, majd hagyom kihűlni. A diót lecsöpögtetem, és a gesztenyekrémmel együtt egy turmixgépben nagy fordulaton vagy 5 percen át habosítom. Amikor a krém elkészült dobozba teszem, és betolom a hűtőbe pár órára. A tésztát is kiveszem a sütőből, ha elkészült, és hagyom kihűlni, majd lefóliázom, hogy ne száradjon ki.

Amikor a krém már kellően megdermedt, és jól tudok dolgozni vele, valamint a tészta is kihűlt, jöhet az összállítás. A tésztát hosszában ketté szelem, és az így kapott két, kb. két centi vastag lapot vízszintben is óvatosan elvágom, hogy egycentis vastagságú legyen. (Célszerszám hiányában Anyukámtól tanultam a trükköt, hogy egy kb. 1cm magas, hosszú, keskeny tálcára téve a téstalapot, a kést a tálca két szélén pihentetve végigfűrészelem a tésztát. Szép egyenletes lesz.) Ezután betöltöm a krémmel - mind a négy rétegre teszek.

Legvégül gőz fölött egy fém tálban megolvasztom a csokit a kókusztejjel és a cukorral elkeverve, hagyom kicsit hűlni folyamatos kevergetés mellett, majd bevonom vele tortát. Mehet a hűtőbe/teraszra, lehet rájárni.

Éva