Kencefice

Spread. Így hívják angolul. Minden, ami kenhető, kenyérre, kekszre, bármire, annak "spread" az angol neve. Spread, mint kenni, (el-/szét-)teríteni, kenés, (el-/szét-)terítés. Magyarul erre csak ez a csinált, becéző szófoszlányunk van, hogy kence. Kifejező, de jó volna valami törzskönyvibb is. Aki nyitott egy ötletbörzére a témában, az ide kommenteljen, legyen szíves!

A kencék azért jók, mert végtelen a variálhatóságuk. Lehetnek édesek, vagy sósak. Hagyományos étrendűek kenhetik kenyérre, kekszre, paleók, diétázók zöldségre. Lehet tölteni velük húst, feltekerni, grillezni, lehet mártogatni bele cruditét, grissinit, könnyen szállítható, így sok helyzetben kiment, és villámgyors, finom segítség az éhségre. Más nem kell hozzá, mint valami kenhető tejtermék (állati vagy növényi eredetű, az mindegy), fűszerek, esetleg zöldségek vagy gyümölcsök, húsok, halak. Én most azt az egyik kedvencemet posztolom önállóan, amit egyszer már egy másik, korábban feltett tonhalas sóskasalátával töltött pitareceptemben statisztaként bemutattam. (Ez a pitarecept mellesleg a Kismama magazin legfrissebb számában is fellelhető, illetve idővel a www.babaszoba.hu-n is, ahogy mostantól minden lapszámban és heti frissítéssel a szájton néhány receptem egy, a Kiadóval kötött hosszútávú együttműködés keretében.)

SZÁRÍTOTT PARADICSOMOS, BAZSALIKOMOS SAJTRKÉM

A szárított paradicsom fanyar édessége, édes fanyarsága a hűs bazsalimommal és az enyhén csípős fokhagymával a selymes, szintén savanykás krémkontextusban egyszerű, mégis mennyei nyári ízélményt ad.

hozzávalók

1 doboz natúr sajtkrém (én a Nádudvarit /sajtkrém, nem vajkrém!!!/ használom, mert nincs benne adalékanyag)

1 gerezd fokhagyma

8db olajban áztatott szárított paradicsom

1 nagy marék friss bazsalikomlevél

2ek a szárított paradicsom olajából

igény szerint esetleg chili és kapribogyó

Az összes hozzávalót nemes egyszerűséggel egy robotgépben pürésítem, aztán kenhetem akár a hajamra is. :) Hűtőben lefedve pár napig eláll.

Éva

Légiesen könnyed

A balettnél szebb mozgásművészetet nem tudok elképzelni. A légiesség, könnyedség, ami a jól megkomponált mozdulatokból árad márpedig mérhetetlen kontroll, fegyelem és izommunka eredménye, amit éveken át tartó kemény és sokszor kíméletlen fájdalommal járó gyakorlás eredményez. A ballerinák mozgását, tartását, alakját egy világ csodálja - az árat mindezért csak kevesen hajlandók megfizetni.

Fontosnak tartottuk, hogy ha már lányaink születtek, ők is megismerkedjenek egyfajta mozgásművészettel, de mint tudjuk, mindnek a klasszikus balett az alapja. Három éve rá is találtunk arra a gyöngyszemre, aki a gyerek nyelvét tökéletesen beszélve meg tudja szerettetni velük a tánc világát talán egy életre. Ez a kis törékeny virágszál végtelen türelemmel és szeretettel terelgeti a legkisebbeket, a közepeseket és a nagyobbakat, egy éven át egy szeméyben készítve föl egy majd' háromórás, lélegzetelállítóan színvonalas év végi előadásra a keze alatt cseperedő vagy 80-100 gyereket. A tavalyi produkcióról kb. 800 képet készítettem (a fele ma is retusálatan) könnyektől elhomályosult szemmel: minden egyes csoport előadását végigbőgtem, végig nevetem. A gyerekek lelkesedése, odaadása, profizmusa, ahogy meg akartak felelni az imádott tanárnéninek és az ő kedvükért odasereglett családtagoknak, végtelenül megható volt. Ez a pár perc a hatalmas színpadon minden évben egyszer csak az övék. És Orsié. A jól megérdemelt tapsvihar a gyerekeknek szól, egyben a tanárnéninek. Egy éven vagy épp több éven át tartó összahongolt, szeretetteljes munka gyömölcse ez a taps. Alig várom az idei előadást. Mary Poppins zenéjére kis csíkos esernyővel táncolnak majd a lányok. A minap Lola hatalmas dícséretet kapott, sőt mitöbb, vele mutattattak be pár lépést, hogy a többiek arról vegyenek példát. A szülői szív ilyenkor repes, a szem sokadjára könnyben úszik.

Ezt, az egykori ballerina, Anna Pavlova tiszteletére megalkotott pavlova desszert alapötlete alapján meglakotott kényeztetést ezért a ballerinákra emlékeztető légies könnyedsége okán Orsinak ajánlom nagy szeretettel. Talán egyszer ellátogat ide, és elolvassa.

MINI KESUPAVLOVÁK GYÖMBÉRES-FENYÉRFÜVES-MENTÁS BOGYÓSGYÜMÖLCCSEL

A pavlova egyébként származási helyét tekintve egy máig tisztázatlan eredetű, mering alapú desszert, amit az orosz táncos egy 1926-os turnéja alkalmával alkotott a tiszteletére egy ausztrál vagy új-zélandi séf (a források szerint valószínűbb az utóbbi), mindenesetre mindkét ország saját nemzeti eledeleként tartja számon. A Mering alapú, ami annyit tesz, hogy cukrozott sült tojáshabból készül: kívül roppanós, belül puha. A mostani desszertem alapja nem saját találmány: egy korábban feltett, a Nélkülözhetetlen sorozat ázsiai konyát bemutató kötétben szereplő kesudiós meringtorta ihlette ezt a kis tányrdesszertet pici változtatással.

hozzávalók

a pavlovákhoz

150g natúr kesudió

5 tojásfehérje

pici só

3/4 bögre nyírfacukor/krémméz (csak a krémméz jó, a simával összeesik)

1ek vaníliaesszencia

1ek rizsecet (vagy bármilyen más fehér ecet)

1ek őrölt kardamom

a toppinghoz

300g bogyós gyümölcs (egyelőre nekem csak fagyasztott volt, de mindjárt itt a friss, érdemes eltenni ezt a receptet akkorra), vagy bármilyen más, pl. mangó, barack, szilva, amikor majd lesz

1/2 rúd fenyérfű, más néven thai citromfű

2ek szőlőmagolaj

1 marék menta, de ha valaki pikánsat szeretne, lehet 1ek rózsaborssal is helyettesíteni

1/2 lime leve

4-5ek nyírfacukor/méz

3cm friss gyömbér

díszítésnek menta/rózsabors attól függően, hogy mit használtam a mártásban

A pavlovákhoz a kesudiót készítem elő először. A sütőt 180 fokra beállítom, és egy tepsin szétterítve a diót betolom 5-10 percre pirulni. Amikor megpirult, a sütőt 150-re lecsavarom, a diót kiveszem, és robotgépben porítom. Közben a szobahőmérsékletű tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem. A cukrot/mézet 3 adagban hozzáadva beledolgozom, minden adag hozzáadása után alaposan felverve a habot. (A nyírfacukorral egy kicsit hígabb lesz az eredmény, ezért lettek az én pavlováim is kicsit laposabbak a kelleténél, de krémmézzel pöpec kemény lesz.) Amikor a teljes adag cukrot/mézet felhasználtam, és a tojáshab szép fényes, egy spatulával óvatosan hozzádolgozom a porított kesudiót, a vaníliaesszenciát, a kardamomot és az ecetet. Egy tepsire sütőfóliát teszek, egy evőkanállal kiadagolom rá a pavlovákat. 15-20 percre mehet a sütőbe, vagy amíg meg nem pirul.

Amíg a pavlovák elkészülnek, összeállítom a mártást. Ehhez a fűszereket durván földarabolom, hogy beférjen a robotgépbe. Hozzáöntöm a cukrot/mézet, a szőlőmagolajat és belefacsarom a lime-ot. Összepürésítem az egészet, majd összeforgatom a gyümölcsökkel, amit villával kicsit öösze is török, hogy jobban elegyüljenek az ízek.

Tálaláshoz én a pavlovákat egy fedeles üvegtálba tettem, és egy szószos edényben kínáltam mellé a mártást. Ha rózsaborsot használtam a mártásban, azzal díszítek, ha mentát, azzal. Mindenhogy bomba siker lesz.

Éva

...Folyt. köv.

A tegnapi poszt folytatása a tegnap előtti távol-keleti al fresco (azaz hideg) menüsorból, aminek része volt még egyszer egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, az alábbi saláta és egy kesudiós pavlova fűszeres bogyósgyümölcsökkel (ld. holnap.). Ki gondolta volna abban a szörnyű esős időben, hogy az aznapi menü, így a heti posztok épp passzolni fognak a hétvégi nyárba, napsütésbe, kirándulásokhoz. Ezek a fogások egytől  egyig gyorsan, egyszerűen és előre elkészíthetők, könnyen szállíthatók, és hidegen fogyaszthatók akár egy kerti partin, akár egy kiránduláson vagy pikniken. Rádaásul a fenekünket sem nehezítik el.

TÁVOL-KELETI SÓSKÁS SZŰZSALÁTA AVOKÁDÓVAL ÉS GRÁNÁTALMÁVAL

Ennek a salátának az ötlete Csakbernyényben (ahogy Ági barátnőm 2.5 éves kislánya mondta, Chuck Berry-ben :DDDDDDD - komoly zenei műveltségről árulkodik) fogalmazódott meg bennem. Meg is csináltuk kooprodukcióban: a rendelkezésre álló fűszerekkel bepácoltam a húst, a barátnőm férje faszénen tanítanivalóan megsütötte az esti grillezésnél, amit aztán azonnal befóliáztunk, és másnap este csodáaltos borok társaságában hideg salátaként egy halom zölddel összeforgatva, vékonyra szelve elfogyasztottunk. Nagykönyvszerűen rozé lett. Isteni finom. Sok minden hiányzott hozzá, hogy az legyen, aminek megálmodtam (attól még finom volt... csodás füstös a faszéntől), ezért alig vártam, hogy hazaérjek, és újra megcsináljam. És hogy mitől távol-keleti? Nyilván kisebb részben a hús fűszerezésétől, de sokkal inkább az öntet ízesítésétől. Íme:

hozzávalók

a húshoz

2 nagyobb szűzérme egyben

fűszeres pác (tetszés szerinti összetételben - amit én kotyvasztottam: 1ek őrölt koriandermag, 5cm friss gyömbér reszelve, 1ek citrombors, 1dl szójaszósz, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1dl olívaolaj, 2ek balzsamecet, 4 szegfűbors porítva, 2-2 szárított curry- illetve lime-levél szintén porítva, 1/2tk őrölt csillagánizs) ...de simán lehet csak só-bors, mert az önteten a lényeg

a salátához

2 zacskó vegyes zöldsalátalevél (én a Culinarisban veszem a tartósító nélküli csomagot, amiben van rukola, bébispenót, céklalevél, madársaláta, stb...)

1/2 kg friss zsenge sóska

1 kígyóuborka

1 csomag újhagyma vagy egy szál póréhagyma

2 lilahagyma

3 csomag friss korianderzöld

2 csomag friss menta

1 gránátalma

1 avokádó

az öntethez

1dl olívaolaj

1/2dl halszósz

2ek szezámolaj

1.5 lime leve

1ek nyírfacukor

1ek rizsecet

2 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

esetleg 1 magozott, aprított zöld chili

Először a húst készítem elő. Akr egy nappal vagy kettővel hamarabb, amikor időm van. Ehhez a pác hozzávalóit összedolgozom, jól beleforgatom az egész szüzeket, hogy mindenütt bevonja a páclé, lefedem, és ha pár órán belül sütöm, akkor hagyom szobahőmérsékelten érni, ha másnap vagy harmadnap, akkor hűtőben pihentetem sütésig.

Sütéskor előveszek egy vasserpenyőt, vagy beizzítom a parazsat. A szüzeket a jól felforrósodott rácsra teszem, és minden oldalát 5-7 percig sütöm. (A képen látható, hogy én ezúttal kicsit tovább készítettem, ha a vendégek esetleg vonakodnak a rózsaszín húsoktól.) A sütést követően forrón alufóliába csavarom a húsokat, és hagyom kihűlni, ezt követően felhasználásig, de minimum 2 órára hűtőbe teszem. Tálalás előtt összeállítom a salátaöntetet, azaz az összes fent felsorolt hozzávalót összekutyulom, illetve megcsinálom a salátaalapot. Ehhez az uborkát és a hagymákat legyalulom, és egy nagy késsel még durvára vágom a vékony szeleteket. A zöldfűszereket szintén durvára aprítom, és az egészet egy nagy tálban összeforgatom. Ez után jöhetnek a saláta- és sóskalevelek, természetesen szépen megmosva, megszárítva. Mindent kézzel alaposan, de óvatosan összeforgatok. Jöhet a saláta tartalmasabb része: a vékonyra szeletelt szűz és a meghámozott, szintén vékonyra szelt avokádó. Az öntettel megküldöm a salátámat, enyhén összedolgozom. Zárásképpen egy gránátalma magját morzsolom a tálba, és kicsit összerázom a végeredményt, hogy a kis gyöngyök az alsóbb rétegekbe is beguruljanak. (Arra azért vigyázzunk, hogy ha piknikre visszük a salátát magunkkal, akkor előre ne állítsuk össze, mert a salátalevelek összeesnek az öntet nedvessége miatt egy idő után. A húst, a zöldeket és az öntet külön dobozoljuk, és csak fogyasztás előtt röviddel borítsuk össze.)

Az ízek csak úgy cikáznak majd a szánkban: a sóskától és lime-tól kellemesen savanykás ízt kap a saláta, amit a gránátalma édessége ellensúlyoz, a chilit a menta hűti, a levelek roppanós frissességét pedig az avokádó érett, krémes állaga ellenpontozza. A vendégeim azt mondták, soha ilyen finom salátá nem ettek életükben. Nézni, ahogy a húsimádó párom három teli tállal szed, ahogy a lányom a gyerkepálcikákkal küzdve lapátolja a zöld leveleket... Üdítő látvány volt. Megérte. Ajánlom melegen... vagyis hidegen kipróbálásra. Íz- és sikerélménynek is elsőosztályú.

Éva

Ui.: Szójaszósz nélkül paleolit.

Ahol elejtettük...

Szegény blog. Mostanában nagyon elhanyagoltam. De Ádám klasszabbnál klasszab félkezes receptekkel helyettem is símogatta, dédelgette, ápolgatta, gondozta, táplálta, hogy ne érezze magát olyan árván.

A vendég érkezése mindig jót tesz a heti bejegyzésterveknek. Pláne, ha olyan különösen megbecsült vendége érkezik az embernek, mint a tegnapi barátnő páros: Zsuzsika és Ágika, ahogy mindenki hívja őket. Zsuzsika és Ágika azon kevés előző generációs barátaink közé tartozik, akiken egyszerűen nem fog az idő. Sem látványra, sem gondolkodásra. Sőt! Először azt akartam írni, hogy kevés, de végiggondoltam, és azt kell írjam, hogy egyáltalán nem ismerek náluk fiatalosabbat, jószándékúbbat, tisztábbat, önzetlenebbet - így, ebben a kombóban. Mindig felemelő velük találkozni. Rengeteg a közös emlék az egykori közös munkahely, az ott megélt örömök, bánatok, bulik, balhék révén. És minden egyes alkalommal tanulok tőlük, róluk, általuk. Nekem 11 év a közös múlt. Jocinak több. Zsuzsikával - aki kvázi fiának tekinti Jocit, sajátjaként szereti a gyerekeinket - pont egy fél élet. A csajok (nem is tudom, illik-e ezt 50 pluszos hölgyekre használni) anyáink helyett anyáink, jó barátok, (bűn)társak voltak megannyi helyzetben, átküzdöttünk, átsírtunk, átnevettünk, átittunk, átettünk, átbeszélgettünk sok évet, és remélem, még fogunk is. A hasznos meglátásaik, anyai jótanácsaik, mérhetetlen bölcsességük hányszor segített ki a bajból! Nem találkoztunk velük egy éve. De ahogy azt megállapítottuk, mintha nem telt volna el idő: ott vettük föl a szálakat, ahol legutóbb elejtettük. Valahogy innen ismerszik meg a jó barátság, ebben (is) egyetértettünk.

A lányok tiszteletére, tudva, hogy mindig is figyeltek a formájukra, és szeretnek könnyű ételeket fogyasztani, ugyanakkor értékelik a különleges ízeket, egy hideg keleti menüsorral készültem, amit aznap délután fundáltam ki. A terv egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, egy távolkeleti gránátalmás, sóskás szűzsaláta és egy kesudiós pavlova volt, utóbbi fenyérfüves, gyömbéres, mentás bogyósgyümölcsökkel. Remekül sikerült. Mindehhez pálesz, bor, és órákon át tartó beszélgetés társult, amit csak a másnapi munkanapra való tekintettel rekesztettünk be 5 óra elteltével. A recepteket Ágika és Zsuzsika kérésére a héten sorban felteszem, innen is puszilva őket nagy szeretettel és köszönettel mind a látogatásért, mind a szép ajándékokért, de elsősorban a sok éve tartó barátságukért. 

JEGES KORIANDERES-KÓKUSZTEJES RÉPAKRÉMLEVES

hozzávalók

3ek olívaolaj

2ek őrölt koriander

1kg répa

2 hagyma

4 szárzeller

5cm frissen reszelt gyömbér

1.5l zöldségalaplé (bio leveskockából)

400ml kókusztej

4ek halszósz 

1/2 lime leve

2ek nyírfacukor

200g friss korianderzöld

díszítésnek bármilyen csíra

A leves összeállítása végtelenül egyszerű és gyors. Az alaplének vizet forralok. Az olajat felhevítem, közepes lángon kicsit lepirítom benne a koriandert, majd felöntöm az alaplének szánt vízzel, és feloldom benne a leveskockákat. A répát, szárzellert, hagymát megtisztítom, feldarabolom, és az alapléhez adom. Az egészet lefedem, és addig párolom, míg a zöldségek megpuhulnak. Amikor a zöldségek már puhák, leveszem a levest a tűzről, hozzáadom a koriandert, és egy botmixerrel pürésítem az edény tartalmát. Végül a még forró levesben elkeverem a kókusztejet, ízesítem a halszósszal, a gyömbérrel, a lime-mal és a nyírfacukorral, igény és ízlés szerint tologatva a sós-savanyú édes arányokon a fentiekkel. Ha valaki szereti, chilivel is bátran turbózhat rajta.

A levest aztán poharakba kanalazom, lehűtöm, tálalás előtt csírákkal díszítem.

Éva

Majdnem olyan

A Vapiano a remek tészták és pizzák mellett az édességek terén sem vall szégyent - és ezt nem az ott eltöltött négy hónap alatt állapítottam meg, már azelőtt is volt kedvenc. Az egyik legkívánatosabb dolci a gyümölcsös tejberizs, melynek receptjéért a fél karomat adnám - de mivel én csak a pasta és insalata pályákon dolgoztam, ehhez nem fértem hozzá. De még ha tudnám is, akkor sem adhatnám közre a titoktartási kötelezettség miatt, így egy lehetőség maradt: a kreatív reprodukció.

Majdnem olyan lett, mint az eredeti. Valami titok lehet a dologban, mert azért ha az a tízpontos, az enyém csak nyolc. Ha arra jártok, kóstoljátok meg egy pestós pizza vagy egy gombás tagliatelle után.

TEJBERIZS GYÜMÖLCSTOPPPINGGAL

kell hozzá:

20 dkg arborio rizs (rizottóhoz való)

10 dkg vaj

kb. 1 l tej

egy vaníliarúd

ízlés szerint gyümölcsök, én fagyasztott szilvát és ribizlit használtam

nádcukor/méz/nyírfacukor, ízlés szerint

a gyümölcs édes-savanyú arányának beállításához balzsamecet vagy citrom/lime leve

fűszerek (fahéj, szegfűszeg)

Forrald fel a tejet a kettévágott vaníliarúddal és kb. 5 dkg cukoral/mézzel. A vanília magját kapard ki, keverd a tejhez, majd a rúddal, magokkal együtt hűtsd szobahőmérsékletűre. A rizst rizottószerűen főzd meg, azaz 5 dkg vajon fehéredésig pirítsd, majd a lángot kicsire véve, a langyos tejet merőkanalanként adagolva, folyamatosan kevergetve főzd puhára. A főzés végén keverd hozzá a maradék 5 dkg vajat, és édesítsd, ha még szeretnéd. Adagold poharakba.

A gyümölcsöket hagyd nagyobb darabokban, és a fűszerekkel (egy-egy késhegynyit adagolj először), cukorral/mézzel ízlés szerint főzz belőle egy ragacsos mártást - ehhez pár perc elegendő. Kóstold meg, állítsd be a savanyú/édes arányt ízlés szerint a balzsamecettel/citruslével - minél savanykásabb, annál jobban fog működni az édes rizzsel. Kanalazd a tejberizs tetejére, hűtsd ki.

Ádám

Zöldséges melegszendvics

Nagy szószólója vagyok a hússzegény táplálkozásnak - együnk húst, de keveset és háztájit. Az ipari hústermelés jelentősen terheli a környezetet, sok gyógyszert, hormonokat igényel, az előállított alapanyag pedig alacsony minőségű és egészségtelen.

Gyerekkorom vacsorái közül a melegszendvicsre kellemes élményekkel gondolok vissza - remekül variálható, gyors étel, és hús nélkül vagányan megállja a helyét. Bármilyen zöldség használható (amelyik nem ereszt sok levet), a lényeg, hogy valamilyen olvadós sajt összefogja.

ZÖLDSÉGES MELEGSZENDVICS

kell hozzá:

szikkadt, jó minőségű (rozs)kenyér

olvadós félkemény sajt (gouda, mozarella, ementáli, stb.)

vöröshagyma

fokhagyma

alacsonyabb nedvességtartalmú zöldségek, pl. gombafélék, padlizsán, sárgarépa,  kápiapaprika, stb. (paradicsom nem jó, uborka sem)

akár szárított zöldségek (paradicsom, gomba, stb.)

zöldfűszerek (ízlés szerint petrezselyemzöld, korianderzöld, kakukkfű, oregánó, stb.)

friss chili

só, bors

Az összes hozzávalót robotgépben pürésítsd, majd kend gazdagon a kenyerekre. 10 perc alatt megsülnek 180°C-on.

Mi van itthon?

Egyre erősebben dolgozik bennem az "ételt nem dobunk ki" elv, ez pedig maga után vonja azt is, hogy az otthoni elfekvő készleteket igyekszem az utolsó morzsáig elhasználni. Ez nem terv, mindig csak egy pillanatnyi döntés: éhes vagyok, szinte semmi nincs kéznél, de nem rendelek kaját (mert az 99%-ban úgyis ehetetlen vacak), inkább kitalálok valamit.

Így született meg ez a rém egyszerű recept - még túlzás is annak nevezni.

TAGLIATELLE VAJON KARAMELLIZÁLT HAGYMÁVAL

kell hozzá:

tészta (fejenként 12 dkg száraztésztával számolj)

egy-két fej vöröshagyma

5 dkg vaj (még jobb, ha van ghí vagy szmen)

egy kis csokor petrezselyem

A hagymát vágd nagyobb darabokra. A vajat melegítsd fel, de ne legyen túl forró - a vajban jelen lévő tejszárazanyag hajlamos megégni magas hőfokon, keserűvé téve a vajat. Ha van ghí vagy szmen a kezed ügyében, az a legjobb: mindkettő tisztított vajat jelent, mely az indiai illetve arab konyha alapanyaga. Ez kizárólag tiszta vajzsír, így nem ég meg, még sütni is lehet benne (én a popcornt szoktam ebben kipattogtatni). A hagymát kis lángon kb. 20 perc alatt párold barnára egy kis sóval (egy csipet nádcukor gyorsítja a karamellizálódási folyamatot). A kifőzött tésztát keverd a hagymához, borsozd, hintsd meg aprított petrezselyemmel.

Ádám

Tojásparádé

Amivel engem a világból mindig is ki lehetett kergetni, az a kaszinó tojás, az átkos vendéglátókultúrájának - ha egyáltalán lehet így nevezni - aszpikos borzalmai és majonézes salátái a szétszáradt töltött sültek mellett azokon a gusztusosnak és ízlésesnek semmi szín alatt nem nevezhető hidegtálakon. (Még 3 éve futottam bele vidéken egy jótékonysági esten ilyen menüsorba. Álmaimban ne jöjjön elő!) Viszont magát a tojást minden formában szeretem, emellett azt gondolom, a töltött tojás sem egy annyira elvetemült gondolat, csak hagyjuk már azt a nyomorult csavart mintát, a majonézt és a pirosaranyat, na! 

TÖLTÖTT TOJÁSVARIÁCIÓK

hozzávalók

20db főtt tojásfehérje

a szardíniáshoz

5 főtt tojássárgája

1/2 doboz szardínia kevés olajjal

só

frissen őrölt bors

1/4 citrom leve

2ek joghurt

1 szál újhagyma

2ek aprított snidling

1ek kapribogyó

a kaviároshoz

5 főtt tojássárgája

1 tégely vörös vagy fekete kaviár (attól függ, milyen színű töltetéket van kedvünk csinálni

1/4 citrom leve

1 gerezd fokhagyma

frissen reszelt szerecsendió

az avokádóshoz

5 főtt tojássárgája

1/2 avokádó

1 gerezd fokhagyma

1/4 lime leve

1ek friss korianderzöld

1/2 lilahagyma

1ek joghurt

só

frissen őrölt bors

friss piros chili (elhagyható)

a szárított paradicsomoshoz

5 főtt tojássárgája

5db szárított paradicsom

2ek krémsajt

1 gerezd fokhagyma

4-5 levél friss bazsalikom

só

frissen őrölt bors

A tojásokat 10 perc alatt keményre főzöm, majd kihűtöm, és héjastól kettévágom. A sárgákat kiszedem, 5-5 tojássárgáját külön teszek, a fehérjéket egy tálra sorakoztatom.

A különböző töltelékek hozzávalóit egy robotgépben pürésítem, majd az előkészített fehérjékbe kanalazom, ízlés szerint díszítem és tálalom. Ha előre szeretnék készülni, akkor a töltékeket egy-egy dobozban lezárva hűtőbe teszem, és legkésőbb másnap tálalom. Füstölt, főtt vagy épp szárított sonkák egyaránt remekül passzolnak a tojásokhoz, akárcsak Ádám kalácsa.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

Éva

Amikor mindenki egy kicsit zsidó

Húsvétkor vallási meggyőződéstől függetlenül minden család asztalára kerül kalács, ami pedig zsidó eredetű sütemény. Hivatalos neve challah vagy barchesz, természetesen létezik belőle tejes és "húsos" változat (amiben persze nincs hús, viszont cserébe tej és vaj sem, hogy húsos étkezéshez lehessen enni a kóser előírások szerint).

Húsvétra, ha van türelmem hozzá, hatfonatú kalácsot sütök (a fonást Fűszeres Esztitől tanultam), de a sima hármasfonás is remekül megteszi. Előírás ide vagy oda, nekem a tejes változat jobban ízlik, lopott ötlettől vezérelve pedig egy csipet sáfrányt is teszek bele.

CHALLAH

kell hozzá:

50 dkg liszt (lehet részben teljes kiőrlésű)

egy csomag szárított élesztő (a frisset nem szeretem)

2 egész tojás, vagy 4 sárgája

kb. 2-3 dl tej

10 dkg cukor/méz

csipet só

10 dkg vaj

esetleg egy csipet sáfrány

A vajat olvaszd fel, legyen folyékony, de ne forró. Az élesztőt futtasd fel cukrozott/mézes tejben, amihez egy csipet sáfrányt is szórhatsz. Az átszitált lisztet (így több lesz benne a levegő) keverd össze az élesztős tejjel, vajjal, tojással, csipet sóval és dagaszd kb. 20 percig (robotgéppel elég 5 perc is). Letakarva, kilisztezett tálban hagyd kelni meleg helyen egy órát. Sodorj belőle rudakat (3-at vagy 6-ot), fond meg a kalácsot és letakarva, most hűvös helyen hagyd kelni egy éjszakán át. Reggel kend meg tojássárgájával a tetejét, süsd ki 200 °C-on (ne használj légkeverést).

Ádám

Vega quiche lorraine

Akit a cím összezavart, annak itt a gyorstalpaló: a quiche lorraine a falusi francia konyha egyik legismertebb fogása (bár az angolok is magukénak követelik). Egyszerű pitetészta szalonnával, esetleg sajttal és hagymával. Tökéletes kombó. Quiche-t ("kis") már mutattunk itt a blogon, itt egy húsmentes változat, időnyerés céljából pedig konyhakész levelestésztát használtunk.

A recept ihletője a Goodfood, Meli azonban kicsit változtatott rajta.

HÚSMENTES QUICHE LORRAINE

kell hozzá:

egy póréhagyma

(konyhakész) leveles tészta

20 dkg kecskesajt

két marék dió (kb 5 dkg)

kakukkfű

olívaolaj

A sütőt melegítsd elő 200 °C-ra. A póréhagymát karikázd fel, nem forró olívaolajon párold puhára (ne égjen meg), sózd, borsozd. A leveles tésztát terítsd ki a sütőpapírral bélelt tepsire (ha a tészta eleve ebbe van tekerve, ezt a lépést megúszod), majd rendezgesd el rajta a hagymár, morzsold rá a kecskesajtot és hintsd meg az aprított dióval és kakukkfűvel. Sózni-borsozni ér, pár löttyintés olívaolaj is belefér. Finomra aprított friss chilli sem árt neki. 15-20 perc alatt sül készre.

Ádám