Utólagos Karácsony

Nem túl távoli még az Ünnep. Sokhelyütt - nálunk is - állnak még a fák, az ajándékok egy része még szem előtt. A gyerekbetegség miatt elmaradt társasági morzsaparti helyett családi morzsapartit tartunk a héten. A fagyasztóból kerültek elő a bedobozolt finomságok, így főznöm kevesebbett kellett, ráadásul ünnepi étkek emelték az "est fényét" majd mindennap végén. Hogy mi volt a menü Szenteste egyébként, amiből most dőzsölünk? Egyszerűen elkészíthető, mégis az Ünnephez illő fogások: vendégváró - karamellizált hagymás mini quiche-ek, leves - lencsekrémleves füstölt lazaccal, előétel - libamáj crème brûlée, főfogások - csillagánizskéregben egyben sült rozé szűz gránátalmás cékla-sabayonnal és Marsala borban párolt gesztenyével illetve pármai sonkába tekert zöldfűszeres ördöghal kéksajtos burgonyagratin-nel, desszert - karácsonyi pohárkrém grillezett fügével és sült Alaszka, ital gyanánt ezúttal chilivel fűszerezett forralt bor a szokásos italok mellett. Ezen receptek egy részét már föltettem, a fennamaradókat sorban megosztom.

CSILLAGÁNIZSKÉREGBEN SÜLT SERTÉSSZŰZ GRÁNÁTALMÁS CÉKLA-SABAYONNAL ÉS MARASALA BORBAN PÁROLT GESZTENYÉVEL

Ezt a szűzpácot már korábban kigyúrtam, így a receptben is az egy éve feltett posztra utalok vissza.

hozzávalók

a szűzhöz

ld. itt

a cékla-sabayonhoz

4db közepes cékla

2db alma

2dl száraz fehérbor

4 tojássárgája

1db gránátalma

4dkg vaj

só, frissen őrölt bors

1ek méz

a gesztenyéhez

300g fagyasztott főtt egész gesztenye

1dl Marsala bor

kevés olívaolaj

A szűz elkészítése itt.

A sabayonhoz a céklát és az almát megpucolom, feldarabolom, és párolórácson, fedő alatt, gőzben puhára párolom (két ütemben: először csak a céklát teszem föl, mert annak több idő kell, majd mikor már majdnem puha, mellé teszem az almát is, és a kettőt együtt párolom készre). Egy botmixerrel kb. fél liternyi párolólével együtt az almás céklát lepürésítem, félreteszem. A borból kiforralom az alkoholt, kihűtöm, majd egy tálba öntöm, hozzáadom a tojássárgáját, és vízgőz fölött habverő segítségével folyamatos keverés mellett felhabosítom vigyázva, hogy a tojás ne csapódjon ki. A gránátalmákat citrusprésen kifacsarom, és hozzákeverem a sabayon alaphoz, sózom, borsozom, mézzel ízesítem, majd elkeverem benne a vajat. Hozzádolgozom a céklapürét, és ha szükséges még kevés párolólével lazítok az állagán. (A képen látszik, hogy nem lett kifogástalan az állaga... majd következőre.)

Amennyiben egyszerre készítek mindent, a gesztenyéhez már csak akkor fogok hozzá, amikor párolórácson van az alma is, a szűz pedig a fóliában pihen szeletelésre várva. A gesztenyéket egy serpenyőbe borítom, aláöntöm a bort, felforralom, és addig kevergetem, amíg a gesztenyék fel nem szívják az összes bort. Végül kevés olívaolajjal összeforgatom, hogy szép fényes legyen.

Tálaláskor a püréből kanalazok a tányérokra 3-3 kétujjnyi vastag szeletre vágott szüzet és néhány szem gesztenyét teszek mellé. Januárban is érdemes kipróbálni.

Éva

Vasgyúró

Köztudott, hogy a cékla nagy mennyiségű vasat tartalmaz - meg még jó néhány hasznos vitamint, ásványi anyagot, amiről már korábban itt értekeztem röviden. A tök mellett ez a zöldség az, amit pláne így várandósan raklapszám szállítok haza a piacról, egyben ajánlom másnak is. Egy héten legalább egyszer készül belőle valamilyen összeállításban 2l nyers lé (a színét szeretem a legjobban), amit egész nap szürcsölgetek, illetve egyéb finomság. Remélem, ilyen formán nem csak a mama vértezi föl magát a következő vitaminhiányos időszakra, de a baba is egy vasgyúró lesz - már ami az immunitását illeti.

A minap a Miniben Kozma Orsi barátnőm koncertje alatt a külhonba szakadt, de szerencsére gyakran haza látogató Réka bajtársnőm mindenkor felemelő társaságában és állandóan záporozó kérdései mellett is (ezért az "is" szócskáért mit fogok hallgatni!) átszellemülten fogyasztott, zöldfűszeres kecskesajtgolyókkal tálalt sült céklasaláta nyomán született meg az alábbi repró.

SÜLT CÉKLA-BIRSALMA SALÁTA KECSKESAJTTAL, DIÓVAL, RUKOLÁVAL, BALZSAMOS MÁLNAÖNTETTEL

Mint az velem kapcsolatban talán már ismeretes, nem vagyok híve a friss zöldség, gyümölcs intenzív hőkezelésének. Amit lehet, én nyersen fogyasztok. Itt azonban érdemes egy kicsit megdolgozni a hozzávalókat, hogy mind állagban, mind ízben lágyabbak legyenek.

hozzávalók

a sült zöldséghez, gyümölcshöz

2 közepes cékla

só, frissen őrölt bors

2ek olívaolaj

1 birsalma (keményebb körtével helyettesíthető)

1ek juharszirup/méz

1ek szezámolaj (ha nincs, dió- vagy olívaolaj is oké)

a salátához még

10dkg morzsálható natúr kecskesajt

2 marék dió

2 marék rukola

frissen őrölt bors

az öntethez

1ek olívaolaj

1ek balzsamecet esszencia (az édes-krémes)

1ek juharszirup/méz

pár szem fagyasztott málna

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A céklát meghámozom, másfél centis kockákra feldarabolom, gyengén sózóm, borsozom, megöntözöm az olajjal, jól összeforgatom, és egy hőálló tárban szétterítem. Hasonlóan járok el a birsalmával, csak azt a szezámolajjal és a juharsziruppal vonom be, majd egy külön tálba teszem. Mindekettőt egyszerre tolom be a sütőbe kb. 30 percre. 

Miután a cékla és a birsalma elkészült, lehűtöm... én reggel csináltam meg őket, majd mentek a hűtőbe, és jó hidegen délben táltaltam a következőképpen.

A cékla- és birsalmakockákat egyenként elosztottam egy tányéron vigyázva, hogy a cékla ne színezzen mást. Ez után szétmorzsoltam a salátán a kecskesajtot, friss borsot őröltem rá, majd a rukolával megszórtam. Az öntetet összekevertem, és megcsurgattam vele a salátát. Végezetül durvára vágott dióval hintettem. Fontos tudni: az egésznek az öntet a lelke!!!

Egyszer kell kipróbálni. Kattanás lesz belőle!

Éva

Revival!

Azaz újjáéledés - minden szinten. Az én drágám meglepett a minap azzal, hogy beállított a gépemmel, amibe fél év után újra sikerült a szakiknak életet lehelni. Ezen felül beállítottak... beálltak a dolgos hétköznapok is, ami azt jelenti, hogy a mindennapi itthon főzéshez is visszataláltam. Így mostmár semmi sem tarthat vissza attól, hogy újra alámerüljek a főzés-fotózás-írás hármasának imádott hullámaiba.

Vége a nyárnak, bár ezt az időjárás nem látszik tudomásul venni, és kényeztet még minket egy kis napsütéssel, meleggel. Tessék kérem töltődni, D-vitamint raktározni és minden egyéb immunerősítő dolgot, amíg még lehet friss, napérlelte terményekhez jutni, mert aztán sokáig csak sírhatunk majd utánuk.

Én is ezt teszem, hiszen 33 hetes kismamaként nagyon fontos, hogy az utolsó napsugarakat még magamba szívjam a hosszúnak ígérkező ősz-tél időszaka előtt, ezért ki is ültem a teraszra a legújabb találmányommal kényztetni magam.

BAZSALIKOMOS-MÉZES CÉKLALIMONÁDÉ

Az ötletet egyfelől a kényszer adta, másfelől a korábban is említett kísérletezési szándék a zöldségek édessé formálásával. A kényszer, hisz a vérszegénység a felhíguló vérháztartás miatt klasszikusan várandós "betegség", amire a cékla remek gyógyír. Egyébként pedig a céklát szoktam almával, naranccsal, répával frissen préselt formában inni... hát miért ne lenne odaillő a limonádéba?

hozzávalók

3ek termelői méz

1 citrom/lime leve

10levél friss bazsalikom

1 cékla szárastól

1/2l szénsavas vagy -mentes behűtött ásványvíz

jégkocka

díszítésnek citromkarika, céklalevél, fekete szőlőszem

A mézet, a citrom/lime kifacsart levét és a megmosott bazsalikomleveleket alaposan elkeverem úgy, hogy közben a bazsalikom leveleit a kanállal összetöröm, az aromáját kipréselem. A céklát megmosom, a szárait levágom, arról a leveleket is, és hosszában egy-egy hasítékot ejtek rajtuk, hogy tudjanak "színezni". A zöldségből vágok néhány karikát. Kínáláshoz a bazsalikomos méz-citromoldatot felöntöm a vízzel, beledobálom a céklakarikákat - gyönyörűen fogja eregetni a színét -, esetleg néhány citrom- és/vagy limekarikát és szőlőszemet is ejtek a limonádéba, jéggel koronázom, végül keverőpálcát, szívószálat teszek a kancsóba/poharakba. Mivel én ma már korábban préseltem egy tetemesebb mennyiségű céklalevet, pár cseppet csorgattam bele színfokozónak.  A végeredményt citrom- és/vagy limekarikával valamint céklalevéllel díszítem. 

Nincs az a hercengő, akit ezzel a pink limóval ne lehetne levenni a lábáról!

Éva

Korlátoltság - kreativitás

Látszólag ez a két kifejezés ellentmond egymásnak, pedig a kreativitás legkomolyabb táptalaját pont a korlátok jelentik. Gondoljunk csak bele, micsoda találékonyságról tesz tanubizonyságot az ember, ha gátakkal, tilalmakkal szembesül, akár az adózás kiskapuinak keresését, vagy csak a múlt századbéli amerikai alkoholtilalom megkerülésének módjait és sikerességét vesszük.

A tél nem igazán bővelkedik friss helyi zöldségben, gyümölcsben, viszont ez a fajta hiány arra sarkallja az embert, hogy a hozzáférhető alapanyagokat sokkal sokoldalúbban használja fel, mint az egyébként magától értetődne.

Én ebben a szezonban őrült sütőtök- és céklarajongó lettem. (Ha kaptam volna birsalmát, az is beállt volna a sorba.) Ezek a zöldségek facsarhatók frissen dzsúsznak, reszelhetők salátához, kenyérfeltétnek krémsajtba keverve, fűszeres pástétomként elkészítve fogyaszthatók, párolhatók, pürésíthetők, grillezhetők vagy épp fóliában süthetők sósan köretnek, főzhetők sajátos íztársításokkal krémlevesnek, értelmezhetők párolva is salátalapanyagként, újabb irányzatok felfogása szerint kreálhatunk belőlük mártást, mousse-t, sorbet-t, parfét, vagy édességképpen pitében, tortában, rétesben, muffinban, stb. is felhasználhatjuk, de ételszínezéknek is remek (ld. Segal gyömbéres fehércsokifagyiját céklás habcsókkal). Hihetetlen változatos zöldségek, és ráadásul őrülten egészségesek!

Most maradjunk csak a céklánál - sütőtököt már alaposan körbejártuk idén! A magyarok, ha azt mondják, céklát esznek, egyetlen egy dolgora, az eltett, tormával ízesített savanyúra gondolnak, de a céklában ennél sokkal több van! A világon leghírsebb céklaétel az oroszoké, és borscs néven ismeretes. A lányom babaként élt-halt érte. Rég nem csináltam, de a szezonban még fogom - több változatát is, amit majd itt közzé is teszek egy-két céklasaláta, céklás smoothie, és saját ihletésű céklás édesség receptje mellett.

A lenti recept egy köretnek szánt céklakülönlegesség, ami a már sokat emlegetett Josceline Dimbleby tollából származó kedvenc Practially Vegetarian Cookbook című könyvemből származik. 

KÖMÉNYES-CHILIS CÉKLATORTA AKÁR GRILLEZETT KECSKE-CAMEMBERT MELLÉ

A cékláról a receptleírás előtt érdemes külön még néhány szót szólni.

Tudtad-e, Kedves Olvasó, hogy a cékla már több mint öt évezrede része a táplálkozásunknak? Ásványi anyagokban (kálium, kálcium, magnézium, folsav, nátrium, foszfor), vitaminokban (C, B) az egyik leggazdagabb zöldség, és kiváló antioxidánsforrás. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a szív és érrendszeri problémákat, gátolja a réksejtek szaporodását, segíti a sav-bázis egynsúlyt és a máj anyagcseréjét, frissen préselve és fogyasztva csökkenti a magas vérnyomást.

A céklának nem csupán a gumója, de a levele is ehető nyersen és párolva (spenóthoz hasonlóan elkészítve) egyaránt. A méregzöld levélben futó sötét pink erek csodaszép színessé varázsolnak egy zöldsalátát. 

Valentin-nap közeledtével különösen ajánlott megfontolni, hogy célkából készítsünk valami finomat, mert nem csupán az a tulajdonsága használható remekül az alkalomból, hogy szinte bármilyen ételt vörösre festhetünk vele, de egy legenda szerint az egyazon célkából fogyasztó nő és férfi menthetetlenül egymásba szerelmesedik. Hajrá ifjak és kevésbé fiatalok!

hozzávalók

1kg kis gumójú cékla

1/4 kocka vaj (3dkg)

só, frissen őrölt bors

a tésztához

3/4 kocka vaj (9dkg)

1.5 csésze (3.5dl) teljeskiőrlésű liszt

15dkg natúr krémsajt

1-3 csipet őrölt chilipaprika (én cayanne borssal készítettem) - ha gyerek is eszik belőle, kihagyható

2tk sütőpor

2tk egész kömény

só

Egy párolóedényben fölteszek vizet forrni. A céklákat megmosom, krumplihámozóval megpucolom, és egészben a párolórácsra teszem. Fedő alatt negyed óráig, de legalább is puhulásig párolom, közben összegyúrom a tésztát.

Ehhez egy robotgépbe beleteszem az összes hozzávalót: a vajat felkockázva, a lisztet, a sajtkrémet és a fűszereket. Két perc alatt nagy fokozaton összedolgozom, majd kézzel még gyúrok rajta egyet, végül fóliába csomagolva 20 perce hűtőbe teszem.

A sütőt 195 fokra állítom. Amikor a cékla megpuhult, vékonyan felszeletelem, félreteszem. Egy kb. 20 centi átmérőjű tortaformát kikenek a maradék vajjal, sóval, borssal körbeszórom, majd a céklaszeleteket lerétegzem. A tésztát a hűtőből előveszem, a forma méreténél egy-két centivel nagyobbra nyújtom, és a céklát beborítom vele. A széleknél kicsit benyomkodom, hogy legyen pereme a torának. Végül két kisebb lyukat fúrok a tésztán, ahol majd a sütés közben keletkező gőzök el tudnak távozni.

A tortát 30 percre betolom a sütőbe. Amikor megsült, tálalom köretként vagy magában, forrón vagy hidegen, ahogy jól esik.

Én egy-egy kecskecamembert-t grilleztem hozzá vasserpenyőben, és a torta mellé snidlinges joghurtot kínáltam.

Egy fini vörösborral Valentin napra egynek nem rossz.

Éva

Ünnepi hangulatban

Az ünnepek mindig nagyon pozitívan hatnak rám. A hangulatomra és az alkotókészségemre egyaránt. Ilyenkor szárnyra kap a fantáziám, legyen szó dekorálásról, csomagolásról, főzésről, vagy épp csak egy minden apropó nélküli parti ötletes megszervezéséről - mondhatni, alig várom, hogy végre alkothassak valami alkalom ürügyén. Bár az év mindegyik ünnepét szeretem, mégis mind közül számomra a Karácsony a legcsodálatosabb. (Már ha az ember időben elkezd ráhangolódni, készülni, és nem megy át kapkodásba az egész, mert az egy rémálommá tudja változtatni a meghittnek szánt évvégi ünneplést.) Pici gyerekkorom óta a Karácsony nekem, mint sok mindenki másnak a meghittséget, a melegséget, családot jelenti - talán pont emiatt tudok annyira együttérezni azokkal, akiknél egy-egy közeli hozzátartozójuk elvesztése okán ez az ünnep inkább  fekete, semmint piros betűvel szerepel a naptárban.

Az ünnepi készülődés nálam születésem óta duplán áthatja az egész decemberemet, hisz a hónap elején érkezik a Mikulás, pont a születésem napján, majd bő két héttel később elcsendesültnek az utcák, mindenki családi körbe visszavonul ünnepelni a Karácsonyt - nálunk az én névnapomat is. Micsoda pech - mondták mindig! Én inkább úgy élem meg, hogy ez egy intenzív hónap.

Tiszták az emlékeim arról, mikor gyerekkoromban az óvódában/iskolában izgalommal telve kántáltuk a karácsonyi dalokat, készítettük a tematikus kis munkáinkat, újra és újra eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen jó lesz majd együtt a fa körül a csillagszórókkal, a meleséget árasztó, meghitt légkörben, a finom ételek és a frissen készült tojáslikőr illatfelhőjében... Ez az izgalom máig nem múlt el, csupán annyival fokozódott, hogy a sajátom mellett a lányom születése óta átélem az ő izgalmát is, ráadásul duplán kell kitennem magamaért, hiszen mostmár én látom vendégül a szülőket Szenteste, és amellett, hogy ők jól érezzék magukat, a legfontosabb, hogy a sorozatos szép emlékek nyomán Lolának is évről-évre ugyanolyan várakozással teli legyen a Karácsonyi időszak, mint nekem volt mindig.

Talán a tavalyihoz hasonlóan idén is szerencsénk lesz, és a táj is ünneplő hófehérbe öltözik - vannak most erre vonatkozó időjóslások -, mindenesetre a városok lassan kezdik feölteni a legdíszesebb ruháikat. Innen-onnan már most karácsonyi zene szűrődik ki, száll a forralt bor és a sült gesztenye illata, és - nekem legalább is úgy tűnik - ilyenkor hangosabb a gyerekkacaj is. Mesebeli! Egyszerűen imádom ezt az évszakot - is!

Az idei készülődéssel való foglalatoskodás korai igényét egy valami minden eddiginél előbbre hozta. A blog. Már most látom a fantasztikus ünnepi ételköltemények garmadáját kifolyni a magazinokból, miközben az én fejem is tele van ötletekkel. Idén sokmindent szeretnék kikísérletezni, lefőpróbázni, hogy a napján minden tökéletesre sikerüljön. Ennek okán mostantól a legtöbb posztot az ünnepi készülődés jegyébén írom - fogadd szeretettel, Kedves Olvasó, hangolódj velem/velünk! Remélem, hogy lesz a következő hetekben feltett receptek közt olyan, ami végül a Te Karácsonyi asztalod ékévé is válik majd! Talán épp ez:

KARÁCSONYI BIRSALMÁS-FŰSZERES CÉKLAKRÉMLEVES KÓKUSZTEJJEL ÉS ASZALT FEKETECSERESZNYÉVEL

hozzávalók

1dl portói bor (de jó a mazsolabor is vagy Marsala)

1/2l víz

1tk őrölt csillagánizs

1/2tk őrölt szegfűbors

1 rúd fahéj

4db közepes cékla

1 fej lilahagyma

1 birsalma (vagy ha nincs, akkor körte)

4 levél friss bazsalikom + extra a táláshoz

2dl kókusztej

extra 1-3dl víz

1 rúd vanília

1/2 narancs leve és reszelt héja + egy kis extra a tálaláshoz

1tk érlelt balzsamecet

10dkg aszalt feketecseresznye (vagy akár aszalt vörösáfonya)

2ek méz

só, frissen őrölt bors

2ek szőlőmagolaj + egy kis extra a tálaláshoz

Ahogy a legtöbb zöldségkrémleves esetében, a zöldséget-gyümölcsöt most sem főzni, hanem párolni fogom. A párolóedény aljába öntök 1/2l vizet, hozzáöntöm a bort, beleteszem a csillagánizst, a szegfűborsot és a fahéjat, majd alágyújtok, és hagyom felforrni. Közben a céklát, a lilahagymát és a birsalmát/körtét meghámozom, utóbbit kimagozom, és mindent nagyobb darabokra felkockázok. Amikor a fűszeres, boros lé felforrt, egy párolórácson fölé teszem a hagymát, a céklát és a birsalmát, lefedem, és kb. 15 percig közepes lángon párolom. Ha körtével készítem, akkor azt a 15 perc letelte előtt 5 perccel adom hozzá a hagymához és a céklához a bazsalikommal együtt, és fedő alatt további 5 percet párolom őket, vagy addig, amíg a cékla és a körte is puha nem lesz. Ekkor elzárom az edény alatt a gázt, a párolórács tartalmát a párolólébe borítom, hozzáöntöm a kókusztejet, a vizet (amennyi szükséges az elpárolgott víz visszapótlásához), a fél narancs kifacsart levét, belereszelem a héját, hozzáadom a vanília kikapart magját és a balzsamecetet, nem felejtem el kivenni a fahéjrudat, majd botmixerrel az egészet teljesen krémesre összepürésítem. Ezután a felhasított vaníliarudat beleteszem a levesbe az aszalt feketecseresznyével együtt, és alkalmankénti kevergetés mellett összerottyantom az egészet (azaz felforralom, és utána max. még egy-két percig főzöm). A legvégén a vaníliarudat kiveszem, a levest a mézzel valamint sóval, borssal ízesítem, kevés szőlőmagolajat keverek hozzá, de már nem pürésítek: a felpuhult aszalt gyümölcs darabokban, betétként marad a levesben. (Egyébként ha valaki nem szeretné így, akkor nyugodtan lehet pürésíteni is, vagy teljesen elhagyni az aszalt cseresznyét, és a levest egy kanálnyi, a minap feltett aszalt vörösáfonya pestóval megkoronázni. Hm?)

Tálaláskor mélytányérra merem a levest, pár csepp szőlőmagolajjal meglocsolom, kevés reszelt narancshéjjal és egy bazsalikomlevéllel díszítem.

A színek, mint a képen is látszik, ámulatbaejtők, az ízek pedig... most egy kicsit büszke voltam magamra. :) Már meg is fogalmazódott másik két ünnepi céklaleves a fejemben, úgyhogy jövök még a bíborszínnel.

Éva

Szűzrecept

Pár napja van egy csillagánizs-, édeskömény-, kardamombecsípődésem. Minden ételhez, ami csak az eszembe jut, valamelyik/mindegyik imént felsorolt fűszert hozzákombinálom, legyen az édes vagy sós. Talán a közelgő tél teszi, ami annyira diktálja az édeskés, fűszeres illatokat és ízeket. Talán a tök, a cékla fokozott jelenléte provokál. Akárhogy is, bátran improvizáltam, megalkotva néhány teljesen szűz(ies) receptet, - számomra legalább is - eddig ismeretlen, kipróbálatlan ízkombinációt, és most nagy megelégedéssel osztom meg az eredményt illető tapasztalataimat Veled, Kedves Olvasó!

EGYBEN SÜLT ROZÉ SZŰZ CSILLAGÁNIZSKÉREGGEL ÉS SZEGFŰSZEGGEL GŐZÖLT SÜTŐTÖK-CÉKLA KORONGOKKAL

hozzávalók

1/2kg sertés szűzérme

a páchoz

1/2dl olívaolaj

1ek só

1tk őrölt csillagánizs

1tk egész szegfűbors

1 piros thai chilipaprika

pár csepp lime-lé

tálaláshoz 1ek tökmagolaj

1tk tökmag

a zöldségekhez

1 kis sütőtök (a "nyele" nagyjából egyforma átmérőjű a céklával)

2 kis cékla (nagyjából egyforma átmérőjű a tök "nyelével")

1tk só

1ek egész szegfűszeg

tálaláshoz pár csipet barnacukor

frissen őrtölt bors

1 fej édeskömény - ha van kéznél (nekem épp nem volt) 

díszítésnek egész csillagánizs

Az egész cécó nem tart tovább 15 percnél, ha jó a logisztika. 

A szüzet megmosom, megtörlöm, félreteszem.

Egy párolóedényben felteszek vizet forrni a szegfűszeggel, és egy másik rózsán alágyújtok a vasserpenyőnek.

A céklát és a tököt megmosom, és héjastól félcentis szeletekre vágom (a töknek csak a hosszabb részét használom fel, amiben még nincs mag), picit megsózom a korongok mindkét oldalát, és a gőz fölé teszem. Lefedem, és kb. 10 percig hagyom párolódni.

Amíg a tök és a cékla brűgöl, elkészítem a szűzhöz a pácot. Egy nagyobb keverőtálba beleöntöm az olajat, hozzáadom a csillagánizst, az előzetesen mozsárban megtört szegfűborsot, a sót, pár csepp lime-ot facsarok hozzá, és végül ollóval belevagdosom a chilit. A marinádot alaposan összekeverem, a szüzet, ahogy van, egyben, gondosan beleforgatom, hogy a fűszeres olaj mindenütt bevonja, és mehet is a vasserpenyőbe. (Ha lett volna édesköményem itthon, akkor azt csak félbevágom, és a hús mellé teszem a grillre, hogy együtt sülhessen vele.) 3 perc után fordítok a húson egyet, majd még 3 perc után még egyet, végül még egyet , hogy minden oldala kapjon egy kérget. Így lezártam a rostokat, és bebörtönöztem húsba az értékes szaftokat. Ezt megismétlem még egyszer (aki jobban átsütve szereti, az még egy harmadik fordítást is csináljon, de negyediket ne, mert cipőtalp lesz belőle - ehetetlenül megkeményedik, kiszárad). El is zárhatom a gázt mind a zöldségek, mind a hús alatt. 

Előkészítek egy nagyobb alufóliát, egy kerek sütivágó formát és a tányérokat.

A szüzet forrón a fóliába csomagolom, és mint minden valamirevaló sztéket, hagyom "főni még a saját levében" pár percet, amíg a zöldségköretet megkomponálom. Ehhez a cékla és tökszeleteket adagonként (3-3 szelet) a párolóedényből kiemelem, és egy deszkán váltakozva egymásra rétegezem, minden réteg forró zöldségkarikát egy alig észrevehető csipet barnacukorral meghintve. Ha kész a rétegezés, egyszerűen rátolom a zöldségekre sütőformát, hogy egy méretre gyaluljam egyben ezzel az egy mozdulattal meg is hámozzam őket. Az így kapott tornyot átemelem egy tányérra, pici borsot őrölök rá, körbelocsolom tökmagolajjal, és megkoronázom egy csillagánizzsal. (Tányéronként megismétlem a műveletet. A fél-fél édesköményt is, ha grilleztem, a tornyok mellé teszem.) A szüzet ezen a ponton kibontom, és tetszés szerinti vastagságú szeleteket vágok belőle (nekem a 3-4 centis tetszett), amiből kettőt-kettőt a zöldségtornyok mellé halmozok, végül megszórom aprított tökmaggal.

Ahogy a karakán aromájú fűszerek sercegtek a szűz kérgén a porhanyós hús lágy textúráját kiemelve... Mindez az édeskésen selymes tök és cékla kíséretében... Egy lágy őszi akkordban olvadtak össze az ízek és az állagok a számban. Aznapra bennem tökéletes volt az összhang. 

Éva

Ui: A szegfűszegben párolt cékla-tök ízlelgetése során egy belőlük készíthető saláta ötlete is megfogant a gondolataimban, amit ugyan a gyakorlatba nem ültettem át idő hiányában, de ki fogom próbálni, és megosztom az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat follow-upban itt - de ha valaki megelőz, örömmel veszem a véleményét. (A fotót is majd akkor pótolom.)

TÉLIES MELEG CÉKLA-TÖKSALÁTA

hozzávalók

a zöldségekhez

1 kis sütőtök (a "nyele" nagyjából egyforma átmérőjű a céklával)

2 kis cékla (nagyjából egyforma átmérőjű a tök "nyelével")

1tk só

1ek egész szegfűszeg 

 az öntethez

4ek olívaolaj

1/2tk őrölt zsálya

1tk juharszirup

1tk lime-lé

1/4 szerecsendió 

tálaláshoz tökmag vagy pisztácia

A zöldségeket meghámozom, felkockázom, és picit megsózom, majd a szegfűszeges gőz fölött majdnem teljes puhulásig párolom - de még roppanjanak egy picit a kockák. Amíg a zöldségek párolódnak, összekeverem az öntet hozzávalóit, majd tálalás előtt egy keverőtálban a forró zöldségekhez dolgozom, és a kész, meleg cékla-töksalátát tányérra halmozom. Aprított tökmaggal vagy pisztáciával megszórhatom. Mindezt az alatt, amíg a hús megsül. Tálalhatom is mellé.

"Somewhere over the rainbow..."

"...way up high there's a land that I heard of once in a lullaby..." - énekli az elmúlt 70 évben klasszikussá lett, és ezerféleképpen feldolgozásra került dalban Judy Garland (Liza Minelli akkor, 1939-ben, a film forgatása idején még csak tizenhét éves édesanyja) L. Frank Baum világhírű meseregényének, a The Wizard of Oz, azaz az Óz, a csodák csodájának amerikai filmváltozatában. A regényt Victor Fleming rendező tette naggyá ezzel, a minden idők legsikeresebb, két Oscar-díjat is nyert adaptációjával, ahogy Judy Garlandot is.

Egy érdekesség a Wikipediáról:

"A magyar változattal szemben mind az eredeti nyelvű filmben, mind a könyvben, Ózt általában a Varázslóként emlegetik. A film eredeti címének („The Wizard of Oz") tükörfordítása is (Óz varázslója / Az ózi Varázsló) ezt mutatja. Az, hogy miért ez a neve, csak a második Óz-könyvben, az 1904-ben megjelent „The Marvelous Land of Oz” címűben (magyar: Óz csodálatos földje) derül ki, hogy a Varázsló eredeti neve Oscar Zoroaster Phadrig Isaac Norman Henkel Emmannuel Ambroise Diggs (monogramja O.Z.P.I.N.H.E.A.D.), ám mivel ez tartalmazza a „pinhead” (magyar: gombostűfej) szót, szimplán „Oz”-ra rövidítette." Tudtátok?

Édesanyám ennek a remekműnek, és egyáltalán a klasszikus filmeknek és irodalomnak óriási rajongója. A klasszikusok, így az eredeti Óz film iránti szeretetemet ő oltotta belém sok minden mellett. Persze, hogy a főzés iránt szenvedélyem is Tőle ered. 

...És hogy miért kevertem ide ezt a szivárvány fölötti világról szóló dalt? No, nem azért, mert a Megasztár következő adásában épp aktuális lesz. Egész más oka van.

FŰSZERES SÜLT SZIVÁRVÁNYRÉPA

Azt vajon tudtátok-e, hogy eredetileg a répa minden színű volt, csak épp narancssárga nem? A XVII. századi európai piacokon a szivárvány minden színében ismert volt a répa: volt piros, fekete, fehér, vörös, lila és sárga is. "A 'répák demokráciája' egészen addig tartott, ameddig lelkes holland répatermesztők, uralkodójuk és egyben az Oranje-Nassau ház iránti hűségből és a függetlenség iránti harc támogatása és elkötelezettségük bizonyítása végett narancssárgára nem 'színezték'." - fogalmaz egy pécsi joghallgató egy tavalyi PhD értkekezésében. "A répa mai, világszerte elterjedt, vidám színét elsősorban annak köszönheti, hogy a fajtához bőséges mennyiségű béta-karotint adtak hozzá. [...] Ha a termelők részéről tudatos brand építés lett volna a cél, azaz hogy a narancssárga színből Hollandiára asszociáljunk, akkor a kampány nagyon sikeres is lehetett volna." (Az effajta brandépítésből a Coca-Cola is jócskán kivette a maga részét. Áldásos marketing-tevékenységének köszönhetően mára piros-fehérnek ismeri mindenki az eredeti barna ruhás Télapót.)

Vissza a répára. Együk nyersen, facsarjuk ki lének, pároljuk, vagy süssük, készítsünk belőle levest, sütit, salátát, mindenhogy jól járunk vele, mert rendkívül magas a béta-karotin (amit párolással, olaj hozzáadásával lehet fokozni, és ami A-vitaminná alakul a szervezetben), az ásványi anyag és a rosttartalma, emellett kiváló antioxidáns-forrás, arról nem is beszélve, hogy nagyon kevés kalória van benne.

Én a hétvégén a piacon beszereztem őkegyelmét szinte mindegyik eredeti színében. Úgy is hívják: szivárványrépa. Aztán gondoltam egyet, és megsütöttem.

hozzávalók

egy csomag szivárványrépa (de lehet sima sárgarépából is, vagy vegyes gyökérzöldségből, mint répa, gyökér, zeller, cékla, akár még krumpli is)

1/2 naracs leve és héja

1/2dl olívaolaj

1ek balzsamecet

tengeri só

frissen őrölt bors

4 szál friss kakukkfű

4-5 friss zsályalevél

4 szál friss majoránna és/vagy oregánó

1 fej fokhagyma

A répákat megmosom, nem hámozom meg, csak szimplán hosszában kettévágom, és nagyobb darabokra szelem, ha egyáltalán. Egy nagy keverőtálba beledobom a zöldfűszerekkel, a gerezdekre szedett, hámozatlan fokhagymával együtt, hozzáadom a sót, a borsot és a zöldfűszereket, megöntözöm az olívaolajjal, a balzsamecettel és a narancslével, belereszelek kevés narancshéjat (megszállottak akár apróra vágott, kimagozott chilit és pár szem mazsolát is tehetnek hozzá), és jól összeforgatom. Végül hőálló tálba borítom, és mehet a 180 fokra előmelegített sütőbe egy órára.

Én főételnek ettem, de köretnek is remekül megy sültek mellé.

Éva