Előzetesben

Ez az ízkombináció olyan jóra sikeredett, hogy a fogyasztása már-már bűnnek számít, büntetendőnek, de ha nemis üljük le előzetesben, legalább fussunk neki idő előtt, hátha landolásra érdemesnek bizonyul a karácsonyi asztalon is. Pulykát szoktam ilyenkor sütni többek között, de kísérletezni "kicsiben" érdemes, amire egy jól megtermett csirke kiválón alkalmas mind ízében, mind formájában, mind pedig méretében. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy én magam sem igazán tudtam távol maradni az illatozó madártól: amíg ágyba nem kerültem, rájártam a tepsire egész nap.

Ennek a töltött szárnyasnak az a különlegessége egyfelől, hogy szezonális helyi gyümölcsökkel és keleties fűszerezéssel készült, másfelől pedig, hogy nem használtam a töltelékhez sem zsemlemorzsát, sem kenyeret, sem tejet, sem tojást, t.i. szeretem minél könnyebbre és egészségesebbre hagyni az általam készített fogásokat, mert nálam nem elvárás, hogy feltétlen fasírt állagúvá összeálljon a tömő anyag, ahogy az a hagyományos töltelékeknél lenni szokott.

GESZTENYÉVEL, DIÓVAL, ASZALT ÁFONYÁVAL TÖLTÖTT CSIRKE VELE SÜLT ÖTFŰSZERES ALMÁVAL ÉS TÖKKEL

hozzávalók 

(most a csirkéhez adom meg a mennyiségeket - értelemszerűen ha pulykával készítjük, a vendégek számához igazított madár méretétől függően többszörözöm a töltelék és a köret mennyiségét)

1 egész tanyasi csirke zsigerelve (ha adják hozzá a máját, megtartom)

3ek só

1ek frissen őrölt bors

1ek borsikafű

4dkg vaj

a töltelékhez

2ek olívaolaj

3dkg vaj

1 lilahagyma

4 gerezd fohagyma

1 szárzeller

1ek borókabogyó

5 szem szegfűbors

1ek kínai ötfűszerkeverék (házilag is összeállítható porított csillagánizs, édeskömény, fahéj, szecsuáni bors és szegfűszeg keverékéből)

5dkg cukrozatlan aszalt vörösáfonya (én a biopiacon veszem)

10dkg félig főtt egész gesztenye (én faygasztottat használok)

5dkg dió

1 alma

1dl Marsala bor (édes, fűszeres olasz desszerbor, helyettesíthető egyéb mazsolaborral, vagy ha az sincs, jó minőségű száraz vörösborral, méz hozzáadásával)

1 narancs reszelt héja

a körethez

2 alma nagyságú hokkaido tök (lehet sima sütőtök is)

só, frissen őrölt bors

juharszirup

2 nagy alma

4ek olívaolaj

1ek ötfűszerkeverék

A csirkét 2-3 nappal sütés előtt előkészítem: megmosom, letisztogatom, kitokozom, ha kell, és besózom. A sütés napján a madarat leöblítem, és félreteszem száradni. A sütőt 180 fokra begyújtom. A töltelékhez a zsiradékot közepes lángon felhevítem, a borókabogyót és a szegfűborsot mozsárban porítom, a hagymákat és a zellerszárat felkockázom, majd a vaj-olaj keverékén az összes fűszerrel együtt lepirítom. Mehet hozzá az aszalt áfonya. A gesztenyét és a diót durvára darabolom, az almát kétcentis kockákra vágom - ha a májat is megkaptam a csirkéhez, azt szintén felaprítom és a gyümölcsökkel együtt -, az előzőekhez adom, felöntöm a borral, és magas hőfokon pár percig párolom, hogy a folyadékot a gyümölcsdarabok magukba szívják, majd hozzáreszelem a narancs héját, sózom, borsozom. A kész tölteléket a csirke hasüregébe töltöm jó alaposan belenyomkodva, és a nyílást összezárom (én fogvájókat szoktam keresztben átszúrni a bőrön, és egy spárgát végigfűzök rajtuk). Végül borssal és borsikafűvel mindenütt alaposan átdörzsölöm a madarat, a vajat is jól belemasszírozom a bőrébe. Egy tepsi közepén pihentetem.

A körethez a tököt és az almát megmosom, mindegyiket negyedelem, a madár körül elrendezem. A tököt enyhén sózom, borsozom, 1/2-1/2 ek juharsziruppal megöntözöm a gerezdeket, végül a tököt és az almát egyaránt meglocsolom az olívaolajjal, és megszórom az ötfűszerkeverékkel.

Az egészet 100 perc alatt pirosra sütöm minden további cseszegetés, locsolgatás, fóliázgatás nélkül.

Amennyiben pulykával éles lövök Karácsonykor, úgy a sütést a következőképpen ajánlom: az első 4kg-ig 40, onnantól kilónként 45 perc sütési idővel számolok (tehát pl. egy 11kg-s madár esetében 4x40+7x45 azaz összesen 7 és 1/4 óra), amiből az első felét az állat fólia alatt tölti, a második felében pedig a kisült szaftjával locsolgatva szabadon sütöm pirosra. A köretet az utolsó órában-másfél órában rendezem köré.

Tálalás előtt a kész maarat fóliával befedem, és 5-10 percig pihentetem, mielőtt megvágom. Személyenként egy-egy darab húst a szatfjával megöntözve néhány szelet fűszeres sült tökkel és almával valamint 1-2 kanál töltelékkel körítve kínálok szépen elrendezve a tányérokon.

Éva

Mindenből a legjobbat! - 1. felvonás

Mindenből a legjobbat! Ez az idén először, a Sziget Kft. szervezésében megrendezésre került, Magyarország csúcsgasztronómiáját annak képviselőin keresztül bemutató fesztivál szlogenje. És valóban: a rendezvény mind színvonalát, mind kiállítói összetételét, mind pedig látogatóközönségét tekintve felnő a szlogenben megfogalmazott üzenethez.

A belépő 2,900.- Ft, ami már a kapuban korrektül jelzi, hogy bent mire számíthtunk: fesztiválokhoz képest az átlagnál magasabb árfekvésre, ezzel együtt csúcsminőségre az ételek alapanyagait, elkészítési módját, tálalását, az általános vendéglátást és minden mást tekintve. A helyszínválasztás remek, a sorok szellősek, a terep átlátható, a navigáció kifogástalan, az egész rendezvény jól szervezett, emberléptékű. A padokon szétszórva zenészduettek halk gitár- és énekhangja biztosítja a meghitt, kellemes hátteret az ízlelgetésekhez, beszélgetésekhez. Aki ide beteszi ide a lábát, az bizony nehezen tud elszakadni! Azon túl, hogy igényes fabútorokon fogyaszthatjuk el a látványosan szervírozott, ínyenc falatokat, mindezt leöblíthetjük hazánk bor- és pálinkanedűivel, rengeteg ismerőssel találkozhatunk, akikkel mind egy közös cél terel minket erre a párezer négyeztméterre: a minőségi kulinária iránti rajongás. Ez már adja is a beszélgetések alaphangját, az ételek és a rendezvényszínvonal kielemzésének a témáját. Az általános vélekedés messzemenőkig pozitív: akivel eddig beszélgettünk, mindenki elismerően nyilatkozott a fesztiválrólról an bloc. Bár az esemény rétegműfajhoz híven méreteit tekintve szolíd, a kínálat ételből-italból mégis olyan széles, hogy egy nap kevés arra, hogy a kulináris kalandor látogató kiaknázhassa annak az előnyét, hogy az ország gasztroelitje itt gyűlt össze mind, egy helyen. Standról standra járva csak kapkodjuk a fejünket: húúúha, ezt is meg kell kóstolni... meg azt is... Az egytálétellel jóllakni vágyó közönség nem jár jól a Budai Gourmet-val, de aki tobzódni szeretne a szofisztikált ízekben, végig szertné próbálgatni az ország legjobbjainak a kínálatát minőségi környezetben, annak itt a helye. Megmutatjuk miért.

CHATEAU VISZ - A VIDÉK DÍJNYERTES GYÖNGYSZEME

Kacsa-rilette cornetto kovászos uborka chutney-val

ROSENSTEIN - KÓSER HAGYOMÁNY ÉS KREATIVITÁS SZÍVÉLYES VENDÉGSZERETETBE OLTVA

Az óramutató járásával megegyező irányban: Pászka bruschetta; Kapros nyári liba töltött káposzta; Mentás töltött paprika

TIGRIS - EGYSZERŰEN CSAK: A LIBAMÁJ-SPECIALISTA

Vákuumban készült libamáj rebarbarával, salátával és medvehagyma-emulzióval

BALDASZTI'S - KÖNNYEDSÉG ÉS ELEGANCIA, BISZTRÓ A JAVÁBÓL

Az óramutató járásával megegyező irányban: Rozé kacsamell raz el hanout fűszerkeverékkel és hideg kapros tökfőzelékkel; Csirkemell zöldalmás-mustáros öntettel és salátával

COSTES - A NEMZETKÖZI MICHELIN MINŐSÉG

Az óramutató járásával megegyező irányban: Andalúz gazpacho saját köretével; Kacsamáj és marhalábszár terrine, rukola és parmezánforgács; Pisztácia mousse, konfitált cseresznye, fehér csokoládéhab; Házilag sózott lazac, narancs- és édesköménysaláta

Egyelőre ennyi fért belénk és az időnkbe. Ma folyt. köv. Még sok mindent nem láttunk, nem kóstoltunk. Ami ma-holnap mindenképpen sorra kerül: Kistücsök, Pastrami, Gere-Mandula, Bock, Laci konyha, Mák bisztró, Aranyszarvas, Nobu, Arany Kaviár, Déryné, Anyukám mondta... de ott van még a WAMP spájz a sok kézműves csodával, a Húspatika, a Petit Pain Pékség, a Sarki Fűszeres, és... és... és... és... és. Gyanítom, ma a társaság jelentős résznek a borászatok és pálinkafőzdék standjai sem maradnak ki a szórásból. :)

Találkozunk a Millenárison! Kellemes kóstolgatást, szép hétvégét kívánok!

Éva

10 perc indulásig

Van egy mindjárt lejáró szavatosságú egész csirkéd a hűtőben, egy halom fűszered, tejterméked, a legutóbbi állás szerint egy nap végén éhesen hazatérő családod, no, meg a szokásos délutáni vesszőfutás megkezdése előtt 10 perced, hogy kitaláld, mi legyen. Dél. Legkésőbb negyed 1-kor ki kell lőni itthonról. 7-re mindenki a házban. Az 7 óra különbözet. Pác. Ez elég idő egy jó pácra. Az meg mindig bejön. Most ez lett a gyors tanakodásból.

PIKÁNS, KEFÍRBEN PÁCOLT, EGÉSZBEN SÜLT CSIRKE

hozzávalók

1 egész tanyasi csirke

a páchoz

1/2l kefír

1ek só

frissen őrölt bors

1dl olívaolaj

1 citrom leve és héja

a csomag friss zsálya levele és szára

1-1kk kapormag, őrölt szerecsendióvirág és szárított chili (a háromból az első kettő helyettesíthető mondjuk egész köménnyel és egész fahéjjal, a chili, ha valaki nem szeretné csípősre, elhagyható)

1 fej fokhagyma

A csirkét alaposan megmosom. A páchoz egy keverőtálban minden hozzávalót elegyítek: a kefírt az olívaolajjal, a sóval, a borssal, a fűszerekkel, belefacsarom a citrom levét, krumplipucolóval lehántom a citrom héját, egyben hozzáadom a páchoz, ahogy a zsályaleveleket és a szárakat is külön szedve, de egészben. Végül beledobálom egy fokhagyma hámozatlan gerezdjeit a marinádba, jól összeforgatom, és kívül-belül meglocsolom vele a csirkét. Pár órára, egy éjszakára vagy akár egy teljes napra hűtőbe teszem.

A sütéskor a csirkét átemelem egy tűzálló tálba a teljes páccal együtt, és 180 fokra előmelegített sütőbe 1 óra 45 percre beteszem sülni fedő alatt. A fedőt 1 óra után leveszem, a maradék időben csupaszon sütöm, hogy szépen megpiruljon.

Én fóliában sült rozmaringos krumplival kínáltam a husit a kalória-igényesebbeknek, mi, lányok salátával ettük. De kuszkusszal is isteni, mert azt a rengeteg ízletes szószt, amivé a pác és a húslé összeérik a sütés végére, remekül felszívja. (A fiúk egy rúd kenyérrel mártogatták ki, a komplett vacsorát és az addig bevitt kalóriákat még ezzel megfejelve...)

Éva

Harmadik felvonás

A kedd esti menü fogásainak a részletekben történő posztolásában elérkeztem a harmadik felvonáshoz, a főfogáshoz. Amikor a vacsoránál ide értünk, a barátnőm férje megkérdezte, hogy mégis mennyi időt töltöttem ezekkel a konyhában? Lássuk csak: bodzás-gyömbéres eperkrémleves - 20 perc előző nap, labneh zahtarral - 5 perc aznap, narancsvirágvizes-epres zabaglione - 15 perc előző nap, a lenti csirke a körettel együtt 5+5+15 perc aznap. Összesen: 65 perc... durván egy óra. Négy fogásra. Nekem megérte. (Csak már a mosogatógépünk is újra munkába állna, hogy nekem még ne legyen kötelező elfogyasztanom a vendégség után extrában egy feketelevest! ...Hallelujah! Idő közben itt járt a szaki. Este tesztelek!)

Az alábbi recept szintén a kedvenc piknik könyvemből való, amit az elmúlt tizenévben rongyosra használtam. Ez az étel annyira egyszerű, annyira finom, egyben annyira különleges is (nem mellesleg egészséges), hogy nehéz fölülmúlni. Köszönet érte...

PERZSA KESUDIÓS JOGHURTBAN PÁCOLT CSIRKEKEBAB KARAMELLIZÁLT HAGYMÁS KUSZKUSSZAL

hozzávalók

1kg tanyasi csirkemell- vagy csirkecombfilé

a páchoz

100g kesudió

200g görög joghurt (a normál is megteszi)

1 nagy fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1 citrom leve

1 púpos tk garam masala vagy egyéb keleti fűszerkeverék

1 púpos tk őrölt római kömény

só, frissen őrölt bors

ízlés szerint cayanne bors

a körethez

3ek olívaolaj vagy vaj

3 fej vöröshagyma

1tk méz

1/2kg kuszkusz

1ek só

víz

tálaláshoz lime-gerezdek és egy kevés extra görög joghurt

A kesudiót egy száraz serpenyőben megpirítom, közben a húsokat megmosom, és 3x3 cm-es kockákra felvágom. A megpirított kesudiót egy robotgépben megőrlöm, hozzáadom a pác minden többi hozzávalóját, és pürésítem. A kész pácot a hússal alaposan összeforgatom, hogy minden húskockát a fűszeres joghurt jól bevonjon, majd az egészet egy tárolódobozban egy teljes napra, de legalább 4 órára hűtőbe teszem. (Nem baj, ha akár több napot is áll, ha nem úgy alakul, hogy aznap/másnap el tudom készíteni.)

A sütés napján beizzítom a faszenet, a grillserpenyőt vagy a sütőt (utóbbit a legmagasabb fokozatra), és a húskockákat nyársra húzom. Ha faszénen vagy vasserpenyőben grillezem a kebabomat, akkor minden oldalát 6-8 percig sütöm, ha sütőben készítem, akkor 20 percig hagyom bent. (Ha van grill mód, még jobb.) A csirke, pláne a mell, egy nagyon kényes húsfajta, ezért érdemes rá odafigyelni már a darabolásnál, hogy ne legyen túl apró a kocka, de sütésnél is vigyázni kell, hogy a hőfok magas legyen, ugyanakkor sokáig ne hagyjam a nyársat a tűzön, mert nagyon könnyen kiszárad. Idő közben elkészítem a köretet. 

Ehhez a hagymákat megpucolom, félbevágom, vékonyra felszeletelem, és egy seprenyőben, felhevített olajon, alacsony lángon elkezdem párolni. Amíg párolódik, kb. egy liter vizet felforralok. Egy edénybe beleszórom a kuszkuszt, sóval elkeverem, és felöntöm annyi forró vízzel, hogy nagyjából egy-másfél ujjnyira ellepje. Lefedem, és hagyom állni, hogy a kuszkuszszemek megszívják magukat. A hagymához durván negyedóra elteltével hozzáadom a mézet (ami eltelt idő alatt pont a labneht csináltam meg), feljebb veszem a lángot, és a maradék öt percben megkaramellizálom. A kész hagymát az idő közben megpuhult kuszkusszal összeforgatom... mostanra talán a húsom is megsült.

Tálaláskor a kuszkuszt formába nyomkodom, és kifordítom a tányérokra. A kupacok mellé személyenként két-két nyársat passzintok, amihez lime-gerezdeket és egy kevés extra joghurtot kínálok.

Üdítő nyári ízek, sejtelmes keleti beütéssel. Imádni fogjátok!

Éva

Túl száraz a csirkemell?

Erre a válasz mindig az "igen". Egy gramm zsír nincs rajta. A bolti csirke rém száraz. A tanyasi nem feltétlenül, de már sokadszor rágós tyúkot adtak el nekem csirkeként. Nem vagyok elég jóban a hentessel. Tanyasi csirkemelleken feltűnik ugyan néhány apró darabka sárga (és nyersen is isteni illatú) zsírdarabka, de azt is mindenki levágja, a hús "megtisztítására" hivatkozva. Öreg hiba.

Egy szó mint száz, a csirkemell nedvesítésre szorul, főleg, ha grillezni kívánja az ember. Ezt férfiösztönből, némi ujjgyakorlattal igyekezvén megoldani, nem fogunk eredményre jutni. Van azonban egy pác, ami merőben különbözik az általánosan használtaktól: ugyanis nincs benne olaj, sem másféle zsiradék. Tulajdonképpen egy sós pácléről van szó, amiben néhány óra alatt új textúrát nyer a csirkemell. Szaftos és omlós lesz, az eredmény hibátlan.

SÓS PÁCLÉ GRILLEZETT CSIRKEMELLHEZ

Kell hozzá:

egy evőkanál só

egy evőkanál cukor/méz

víz

egy fél citrom

ízlés szerint a következő ízesítők: egy gerezd fokhagyma, szemesbors, római kömény, koriandermag, friss chili, stb.

A húst mosd meg és tedd egy nagy, nem fémből készült tálba (a só és a citrom savai reakcióba léphetnek vele, jobb nem kockáztatni). Annyi vízet önts rá, amennyi ellepi, dobd hozzá a sót, a cukrot/mézet, a felkarikázott citromot és a fűszereket. Legalább 2 órát hagyd pácolódni a hűtőben, aztán mehet is a grillre (a rossz idő miatt grillserpenyőben készítettem el, így is remek). Még másnap is megsüthető, de aztán gumiszerűvé válik a hús.

Ádám

Klasszikusok

Ahogy érik az ember, úgy kezdi érteni és értékelni a hagyományőrző, régről gyökerező dolgokat, legyen szó zenéről, irodalomról, képzőművészetről. A kulináriában én magam a szüleimmel ellentétben ezidáig nem voltam egy hagyománykedvelő, sőt! A Nagybátyám meg is jegyezte nem egyszer: "Ugyanerről a tőről fakadsz, hogy tudtál így 'elfajzani'?" Az elmúlt évtizedben mindent ettem, csak hazait ne kelljen, mert a soha meg nem újuló, unásig ismételt, mindig egyféleképpen, rossz minőségű alapanyagokból és korszerűtlen technikával készített, túl nehéz ételekből már menzás koromban elteltem. Az elmúlt tíz évem útkeresésről szólt, ami útkeresés a magyar konyhát majdhogynem egy az egyben kiiktatta (kevés kivétellel, mint a székelykáposzta, a kacsa-/libacomb, a halászlé, a kőrözött, a kovászos uborka, a libamáj, a pörköltek és a házi kolbászunk - persze mind a szüleim keze nyomán, mert ha egyszer hazai, akkor szigorúan hazai!) Az aktív ellenállás mostanáig tartott. A jelenleg tomboló hazai gasztroforradalom és az erre épülő bisztrokultúra robbanásszerű fejlődése élén az ország legnevesebb séfjeivel - akik közül néhánnyal volt is szerencsénk személyesen megismerkedni - azonban egyik pillanatról a másikra magával hozta nálam, hogy mostanra egyre ritkábban fogyasztok indiait, thait, mexikóit, japánt, arabot ésatöbbit. Annyira magával ragadott a helyi alapanyagok és klasszikus ízek, íztársítások hihetetlenül kreatív újragondolása, azaz a magyar nouvelle cuisine, hogy egyszerűen nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy újra és újra ne menjek, ne kóstoljak, ne tapasztaljak, ne tanuljak. Az ország minden szegletében megtelepedett minőség a Kistücsök, a Bock, a Brill, a Tigris, az Aranyszarvas, az Arcade, a Chianti, az Enoteca, a Mandula és még sorolhatnám ki mindenki képviseletében engem teljesen visszahódított a magyar konyhának. Mondhatni: a magyar konyha egyik legnagyobb rajongója lettem. Nem szeretem kevésbé a világ konyháit, de annyira izgalmas és változatos, majdhogynem kimeríthetlen a mai magyar konyhaművészet, hogy a kalandozásba fizikailag nem fér bele más, ugyanakkor ez a kulináris kíváncsiságomat nagy mértékben ki is elégíti. Ha ma az ide érkező külföldi barátaim magyar étteremben szeretnék magukba szippantani az egykoron méltán világhíres, de az elműlt évtizedekben megtépázott hírű magyar konyharemekek révén a kultúránkat, már meleg szívvel tudok nekik ajánlani számtalan jobbnál jobb éttermet, miközben a honiakat is folyamatosan bátorítom a nyitottságra.

Mindezek szellemében és Édesapám tiszteletére, aki ma 65 éves, és rajong a magyar konyháért - ezen belül is a lenti fogásért -, a hétvégén én is visszkanyarodtam a hazai gyökerekhez, és elkészítettem a mindenki által hőn szeretett csirkepörköltet a saját magam vezette konyha egészséges szempontjainak megfelelően.

KLASSZIKUS CSIRKEPÖRKÖLT... KICSIT MÁSKÉPP - JOGHURTTAL, ÚJHULLÁMOS UBORKASALÁTÁVAL ÉS KUSZKUSSZAL

hozzávalók

a pörkölthöz

1 egész tanyasi csirke + szív és máj

3ek olívaolaj

1 nagy fej vöröshagyma

2 púpos ek őrölt édes pirospaprika (esetleg 1tk csípős is)

1 tv paprika vagy 1/2 kápia

1dl víz

1 nagy paradicsom

1 púpos tk Virágoskút ételízesítő (tisztán sóban tartósított bio zöldségek és fűszerek) - ha ez nincs, akkor bármilyen adalékanyagmentes ételízesítő megfelel

1 púpos ek himalájai só

az uborkasalátához

1 kígyóuborka

1tk só

1/2dl olívaolaj

2ek almaecet vagy citrom

2 gerezd fokhagyma

1ek méz

1/2dl víz

köretnek kuszkusz (ami tul. képp. mini tarhonya és egy perc alatt megvan - én a Culinarisban veszem a teljeskiőrlésű bio kuszkuszt)

továbbá joghurt

díszítésnek kápiakockák, petrezselyem és frissen őrölt bors

Az olajat felteszem közepes lángon, és amíg megmelegszik, felaprítom a hagymát, amit aztán hozzáadok az olajhoz, és pár perc alatt puhára dinsztelek. Közben szétbontom a csirkét alsó és felső combokra, szárnyakra, a mellet négy-, a hátat kétfelé vágom. Amikor a hagyma puha, hozzáadom az őrölt paprikát, és azonnal felöntöm 1dl vízzel, hogy oda ne kapjon, mert akkor keserű lesz. Ezek után négybe vágva beledobom az alapba a paprikát, a paradicsomot, valamint hozzákeverem az ételízesítőt és a sót. (Ha bírjuk az erőset, akkor egy kevés csípős őrölt paprikával is megbolondíthatjuk a pörköltalapot.) A csirkedarabokat újra megmosom, és a belsőségek kivételével jól beleforgatom a pörköltalapba, hogy az mindenütt bevonja. Ezután már csak annyi dolgom van vele, hogy lefedem, és alkalmankénti átforgatás mellett alacsony lángon párolom a húst kb. egy órán át, ami a főzés végére fog annyi levet ereszteni, hogy csodálatos, tartalmas szaftja legyen a pörköltnek.

Amíg a csirke fő, elkészítem az uborkasalátát. Ehhez az uborkát egy gyalun vékonyra szeletelem. (Én nem szoktam hámozni, mert sokkal szebb és finomabb így, de akinek az epéjével problémája van, annak nincs sok választása.) Az uborkaszeleteket egy nagy keverőtálba teszem, megsózom, és hagyom, hogy levet eresszen. Közben az olajból, az ecetből/citromból, mézből, vízből és reszelt fokhagymából elkészítem az öntetet, és összeforgatom az uborkával. Amíg a pörkölt megfő, a salátát lefedve hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízei.

10 perccel a főzés idejének lejárta előtt hozzáadom a pörkölthöz a szívet és a májat (mi szeretjük, de természetesen nem kötelező), és vízforralóban felteszek vizet a kuszkusznak. Ennyi pörkölthöz kb. 1/4kg kuszkuszt szórok egy tálba 1tk sóval elkeverve, erre annyi vizet öntök, hogy egy ujjnyira ellepje, majd lefedem. A kuszkusz 2 perc alatt magába szívja a vizet, és már tálalhatok is.

Egy tányérra kanalazok a kuszkuszból, mellé szedek a húsból, jól meglocsolom pörkölszafttal, végül az uborkasalátából halmozok keveset a hús másik oldalára. Díszítésnek én ezúttal kápiát daraboltam apró kockákra, amivel az uborkát szórtam meg, és kevés petrezselyemmel hintettem a kuszkuszt. Frissen őrölt borssal fejeztem be a tányért.

Ismerős ízek, egészséges kivitelezés, ráadásul: piros...fehér... zöld. Jó kombó! Isten éltessen, Apukám!

Éva

A megunhatatlan

Vannak napok, amikor egyszerűen nincs erő, energia gondolkodni. Olyankor jönnek a jól bevált, Jolly Jokerként működő elemek, legyen szó főzésről, öltözködésről, programról, stb.

Nálunk ez, az újfent a legkedvencebb könyvemből származó recept viszi a prímet. Nem tudtam annyiszor az asztalra tenni, hogy a család ne fogadja óriás lelkesedéssel - jó, azért tényleg nem sűrűn ismétlődnek nálunk az ételek -, és ne burkoljon látványosan nagy étvággyal a legkisebbtől a legnagyobbig. A blogindítást megelőzően egy pár hónappal, amikor szondázásképpen a mindennapos főzéseim eredményeit csak képekben tettem föl a közösségi oldalakon lévő profiljaim gasztromappáiba, ez volt az egyik recept, ami után a legtöbben érdeklődtek. Az elkészítést követő visszajelzések is alátámasztották, hogy telitalálat a recept. A vaj és a tejszín/kókusztej miatt nem a legkönnyebb étel, de egyszerűen ellenállhatatlan... és megunhatatlan. Köszönjük, Josceline!

CSIRKEMELL SZÁRÍTOTT PARADICSOMMAL ÉS RUKOLÁVAL CITROMOS-TÁRKONYOS PAPRIKASZÓSZBAN

hozzávalók

6 tanyasi csirkemell

a páchoz

8ek frissen facsart citromlé

3 gerezd fokhagyma

1 marék friss tárkonylevél

1 púpos ek só

2 púpos tk őrölt édes pirospaprika

továbbá

1/2 kocka vaj (6dkg)

2.5dl zsíros tejszín/kókusztej

15db olajban pácolt szárított paradicsom

só, őrölt chilipaprika

1-2 marék rukola

köretként én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam csinálni

A csirkemellet megmosom, falatnyi darabokra felkozkázom, és egy üvegtálba teszem. Hozzáadom a sót, a paprikát, a tárkonyleveleket egyben, belereszelem a fokhagymát, ráfacsarom a citrom levét, alaposan összeforgatom, letakarom, és szobahőmérsékleten hagyom állni 30 percig, hogy a hús átvegye a fűszerek ízét, bepácolódjon.

A 30 perc elteltével a serpenyő alá alacsony lángon begyújtok. A felhevüt edényben a vajat megolvasztom, majd hozzáadom a bepácolt húst a páclé utolsó értékes cseppjével együtt, és 10 percig párolom. Ezt követően egy szűrőkanállal egy tányérra kiszedem a húsdarabokat, és a visszamaradt szaftot nagy lángon két perc alatt kb. a felére redukálom. A tűzről levéve a mártást felöntöm a tejszínnel/kókusztejjel, elkeverem, visszateszem a tűzre, és további 2-3 percig forralom, amíg egy kicsit besűrűsödik. Megsózom és egy csipet chilipaprikával meghintem, mindent ízlés szerint. Végül visszalapátolom a húst a mártásba a feldarabolt szárított paradicsomokkal együtt, és alacsony lángon pár perc alatt összefőzöm a ragut. 

Közben elkészítem a köretet. Én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam kínálni emellé a fogás mellé, mert remekül passzol ízben, és jól felveszi a ragu szaftját. Ehhez egy edénybe szórom a kuszkuszt, kevés sóval elkeverem, és annyi forró vízzel öntöm fel, hogy egy ujjnyira ellepje. Ezután letakarom, és 5 percig állni hagyom, amíg a kuszkusz magába nem szívja a az összes vizet. Kész is.

A műveletsor legvégén, tálalás előtt közvetlenül hozzákeverem a húshoz a rukolát, így az még roppanni fog. A tányérokra halmozok egy keveset a kuszkuszból, és rákanalazom a ragut. Ízlés szerint lehet még zöldsalátát fogyasztani mellé - vagy akár a kuszkusz helyett. Ha másnapra is marad az ételből (ami nálunk ennek az ételnek a készítése után nem túl gyakori), nincs vész, lehet melegítve tálalni: a rukola ugyan össze fog esni addigra kicsit, de az ízek, ahogy összeérnek, csodás kompozíciót eredményeznek.

Szép hétvégét!

Éva

Brilliáns

Elindult az Újév, ezzel együtt egy tervekkel és reményekkel teli újabb 365 nap, sok szempontból talán egy új élet kezdete. Az elkövetkező hónapok várhatóan munkával és megannyi változással teli időszakára kellően rápihentünk. Volt itt egyhetes vidéki karácsony, csendes, háromnapos baráti Szilveszter, finom étkek, kellemes italok, örömteli találkozások, tartalmas beszélgetések. Békés, meghitt idill volt azokkal, akik a legfontosabbak: családdal, közeli barátokkal, egymással. A legszebb ajándék. Bár az év minden időszaka ilyen zavartalanul telne!

A Szüleimnél otthon töltött egy hetet részben a megszokott ízek és programok, részben némi újítás jellemezte - többnyire az én kezdeményezésemre. Talán a sors iróniája, hogy ebben a - már nem emlékszem ki által, de rém találóan - gasztronómiai sivatagnak titulált régióban pont akkor, amikor a kulináriára ennyire ráhasaltam, pont az én szülővárosomban nyílt meg a szinte azonnal Magyarország egyik legjobb éttermének kikiáltott Brill bisztró. Édesapámat, vendéglátós lévén, szintén izgatta, hogy itt, ahol éttermet is alig találni, mivel akarhatja az odujukból előcsalogatni és tartósan meghódítani az egyébként újításra (pláne a konyha területén) nem kimondottan fogékony viharsarkiakat a bátor tulaj. A recept szerint egy vakmerő nyitás gondolatával, visszafogott vidéki stílussal (mielőtt bárki pejoratíve értelmezné jelzem, hogy a belsőépítészetben használt country irányzat magyar megfelelőjét értem ezalatt), egy kreatív séffel, minőségi helyi alapanyagokkal, korszerű konyhatechnológiával, no, meg jellegzetes, de újragondolt regionális ízekkel és fogásokkal. Ami pedig engem végképp megfőzött, az az eddig sehol nem látott fehér, vörös és vadmenütalálmány, ami révén lehetőségünk volt kis adagokban végigkóstolni szinte a teljes főételsort.

De vágjunk is bele!

SAVANYÚKÁPOSZTA KRÉMLEVES HÁZI VÉRESHURKÁVAL

Belépve kellemes, családias légkör, a felszolgáló személyében egy ismerős arc fogad. Nem is értem, miért lepődöm meg. Hiába éltem le az életem nagyobb részét máshol, azért mégis csak helyi erőnek számítok! 

Csaba, a tulaj már vár minket. Mint utóbb kiderül, nem csupán azért mert a Papám, akivel egyébként ismerik egymást, asztalt foglalt, hanem mert a Facebookon egy itt készült Bakcsy-kép alá kommentálva előrejeleztem a jövetelünket. Árpi meg nem volt rest szólni a tulajnak az - ahogy később ő fogalmaz - "értő" közönség várható érkeztéről. A nagyon megterített óriás körasztalról lemondva inkább a decens oldalsó box felé vesszük az irányt. Ünnepek közti időszak és hideg lévén nem teltházas az étterem, de nem is bánjuk, mert így van idő és lehetőség kérdeznünk, a személyzetnek válaszolni, összességében beszélgetni a vacsora melett. Jön az A4-es egyoldalas étlap, vele együtt egy halom újságcikk, a hely, az ízek, az alapanyagok, a chéf részletes bemutatása... a rendelés így egy kicsit csúszik. Ezt azonban feledteti a gesztus, hogy az éjjel egy francia recept alapján ihletett, frissen begyúrt véreshurkáért szaladnak el csak a kedvemért, hogy az étlapon szereplő savanyúkáposzta krémleves töltöttkáposzta betétje helyett ezzel tegyék még kerekebbé a fogást. Kiváltságos egy helyzet... és ízélmény! A Papa kóstolás után meg is jegyzi: Békés megyében, ahol nagy hagyománya van a véres hurkának, is nehéz jót találni, de ez kifogástalan. A selymesen savanyú káposztaleves ölelésében pedig egész egyszerűen telitalálat. Mielőtt belerondítanék a tálalásba, még egy-két gyors kattintás a szolid lámpafénynél (próbálva az adot fényviszonyok mellett a legtöbbet kihozni a képekből), hogy a beszámolót fotó is illusztrálja.

A folytatásban...

FEHÉR MENÜ

Nálunk mindenki szeret enni. Mind sokfélét, mind pedig sokat, de jelen esetben győz a kíváncsiság: senki nem tud ellenállni a menük kínálta széleskörű kóstolási lehetőségnek, így végül összebeszélés nélkül megrendeljük mindhármat. A fehéret a Papa kéri. Az ételsor tartalmaz egy sous vide csirkét sütőtökös gesztenyeágyon vajmártással (1), egy körösi harcsát vegyes hallével, házi csuszával, házi tejföllel és túróval (3), végül egy fácánrizottót sült fácánmellel (2). A komplett vacsora legkreatívabb eleme számomra a csirke mellé kínált köret: hiába olvastam, hogy gesztenye... meg tök... teljesen kizökkent a tudatból a látvány, ami sokkal inkább egy sültpaprikacsíkokkal kevert bulgurra emlékeztet. Mind ízre, mind állagra, mind pedig küllemre annyira zseniális, hogy a vacsora végén, amikor a chéf, Palotai Csaba, személyesen kijön bemutatkozni, nem bírom megállni, hogy ne kérdezzem meg, hogy készült. Ő eldarálja, én meg győzzem megjegyezni... nem megy, így megyek majd én... vissza, újra. (A 100 fokon sütés és a vajmártás megmaradt. :)) Ezt az ételt illetően csak egyet sajnálhat az odalátogató vendég: hogy a fogás csak kis adagban, menüben fogyasztható. Innen üzenem a tulajnak, hogy érdemes lenne főfogásnak is előléptetni, olyan finom. (Következő gesztusként a gyerkőcöt megvendégelik egy extra adagra a csirkéből, az elfogyasztott vacsora után pedig előkerül a varázsládika tele játékkal, így nem csak nekünk kellemes az időtöltés.)

VÖRÖS MENÜ

A legnagyobb meglepetésemre ezt a triót a vörös húsokat kevésbé kedvelő párom választja. Így kilátásban van egy báránypecsenye hagymás babbal (1), egy marharostélyos sült céklával és hagymás burgonyakrokettel (2) valamint egy konfiált bőrös malackaraj malacfüllel, tócsnival és sztrapacskával (3). Ahogy sejtettem, a rózsaszín húsok nálam landolnak a legnagyobb örömömre, mert így megvan a vacsora hússztárja is a malac személyében... holtversenyben a marhával. A kíméletes hőkezelés révén a húsok ízéből és állagából a lehető legtöbbet hozza ki a szakács. Hiába, lehet lesznobozni a sous-vide és a confit korszerű konyhatechnológiáit az elnevezések miatt, de ezekbe a fogásokba egyszerűen nem lehet belekötni!

MENÜ BÉKÉS MEGYE VADJAIBÓL

Szoktam mondani, hogy én halon és zöldeken el tudnék élni, de akkor mindig szembejön velem egy vad, aztán egy bárány, aztán egy csülök, aztán egy bélszín, egy kacsa... issstenem, de jó is ...enni! A vad most sem kímél. Jön fácán, őz és vadkacsa formájában. Pontosabban jönne, ha nem ragaszkodna a tulaj hozzá, hogy az őz helyett mást válasszak. Én egy darabig kitartok, de ő hajthatatlan, így lesz az őzből egy kacsamáj friss tökös zöldsalátával, házi birsalmacsatnival (ld. a vörös menünél 4-es számozással!). Erre mondta Árpi bácsi, hogy büszkék lehetünk mi, csabaiak. Nos, vagyunk is! A fácán (ugyanaz, mint a fehér menüben), ami nekem a menü leggyengébb pontja volt, átvándorol a szárnyaskedvelő balszomszédhoz a marháért/malacért cserébe - mégsem tarthatok meg minden tányért! -, de a libamájjal töltött vadkacsámat vadkacsaapróval és -fasírttal, sütőtökkrokettel (fehér menü mellett 4-es kép) nem adom! Mennyei!

A három menü kilenc tányérjának összesen nyolc különböző fogása csak úgy jár az asztal körül, hogy mindenki meg tudjon kóstolni mindent. Igazi húsimádó ízorgia! Már csak a desszertek vannak hátra, hogy feltegyék a pontot az i-re.

RÁKÓCZI TÚRÓS, MÁKOS GUBA ÉS MADÉRTEJ

Az újragondolt kifejezés mindig a desszerteknél telik meg a legkomolyabb tartalommal. Itt sincs ez másképp: varázslatos kompozícióban érkezik a mákos guba helyben sütött kifliből, friss csipkebogyószósszal, ahogy a Rákóczi túrós is egy műalkotás. A madártej pedig... nos, az madártej... madártej esszencia, kvázi, kevés csokoládéval a tetején. Ott nincs sok variálás. Szimplán oda teszi, amit oda kell. Varga Gábor, kreatív cukrász chéf tovább húzza az étterem szakácsa által megkezdett ívet, és... touch down!

Az este a remek ételekkel, az otthoni környezetben megszokott közvetlenséggel, barátságos légkörrel, kellemesen telik, a gasztronómia, mint közös szenvedély adta kimeríthetlen téma révén talán egy kicsit hosszabbra is nyúlik, mint terveztük.

Jó élményekkel feltöltődve távozunk. A benti meleg fogadtatást a kinti mínuszok sem tudják feledtetni. És hát, jéééé: Békéscsabán étteremben jártam. Méghozzá nem is akármilyenben: az ország egyik legjobbjában! Egy okkal több mindenkinek egy viharsarki túrára (ahogy nekem is a gyakoribb hazalátogatásra)! Nem csupán az ételek, hanem a felülmúlhatatlan vidéki vendéglátás miatt is. Tényleg jó csabainak lenni!

Csabi, köszönjük a szíveslátást!

Éva

Ui: A számla végén ne lepődjön meg senki - mondom ezt én, aki 20 éve mindig meglepődöm, ha otthon kimozdulok: ez az étterem az országban minőségben sok mindent ver, de ár-értékarány tekintetében egész biztosan minden, azaz: MINDEN vendéglátóegységet maga mögé utasít! Mondom én: egy okkal több egy viharsarki túrára!

Görög gyorstalpaló

Ha hétfő és szerda, akkor manóbalett. Ezeken a napokon takkra vacsoraidőre, 7-re esünk haza. Mivel a 8 órás fekvésig feszített a tempó, nem árt, ha ilyenkor kész vacsora vár, ami szerencsés esetben még finom és tápláló is (tehát továbbra sem sonkás szendvics), ezért kedd este jobbnak láttam beiktatni a másnap esti vacsorához szükséges max. 10 perces előkészületeket az aznapi főzés menetébe. Csirkepörköltet csináltam. Igen, egyszerűen csak cisrkepörköltet. Uborkasalátával. No, nem a klasszikus víz-háztartási ecet-cukor kombóban úsztatva: én só, olívaolaj, fehérborecet, méz és fokhagyma elegyéből készült öntetben marináltam az uborkaszeleteket. Miközben a pöri főtt (nem, nics kép - egyszerűen csak becsúszott szőröstől, bőröstől), az uborka összeérőben volt, azon gondolkoztam, hogy mit csináljak abból a csirkemellből másnapra, ami a pulton akkor még nyers formában farkasszemet nézett velem.

Édesanyáméktól ezer éve megtanultam egy lebutított souvlaki receptet, ami amióta csak az eszemet tudom, a nyári grillezéseink elmaradhatatlan és megunhatatlan szereplője. Én magam - hála a már olyan sokat dícsért vasserpenyőmnek - szezontól függetlenül, időről-időre előveszem, mert egyszerű, elegáns, egészséges és őrült finom. Nem kell hozzá más, csak hús, hagyma, só-bors és szárított oregano. Nem egy nagy truváj. Ha pedig souvlaki, akkor tzatziki. Remek, megszültem - gondoltam. A souvlakihoz a húst előkészítettem, bepácoltam, és bevágtam a hűtőbe házasodni az ízeket a másnapi sütésig.

SZEMTELENÜL SZIMPLA SOUVLAKI RÉPATZATZIKIVEL

A souvlaki egyébként egy, már az ókori Görög birodalomban is közkedvelt, finom, vörösboros marinádban érlelt, eredetileg bárány-, mára gyakrabban sertéshús felkockázva, amit a görögök évezredek óta nyársra húznak, jó esetben faszénen sütnek, és a mai mediterrán országok mindegyikében jellemző, más-más néven illetett rokonaihoz hasonlóan salátával, zöldségekkel, mártással, pitába csavarva kínálnak gyorskajaként. Ez a gyorskaja az a gyorskaja, ami nem a tartósítóról, állományjavítóról, színezékről és ízfokozóról ismerszik meg, hanem a rém egészséges, friss és finom hozzávalóiról, karakteres fűszerezéséről. A tartalom és a forma a török shishkebab, az arab kofta (rokona a shawarma) és a görög souvlaki (aminek rokona a shawarmához hasonlóan szintén vágott húsból készített gyros) esetében nagyjából megyegyzik, a különbség közöttük leginkább az adott nemzetekre jellemző fűszerezésben rejlik.

A "gyári" souvlaki marinádja olívaolajból, vörösborból, citromléből, mentából és oregánóból, fokhagymából és babérlevélből áll. Ez sem túl bonyolult, ki is fogom próbálni, de ezúttal a jól beválthoz nyúltam. Az általam használt gyorsrecept hozzávalói azon háztartásban is fellelhetők, ahol nincs igény 50 fűszertartóra a pocon, így mindenkinél könnyen beépülhet a "rendszerbe".

hozzávalók

30dkg csirkemell vagy tarja

1 fej vöröshagyma

1ek szárított oregáno

1tk só

frissen őrölt bors

3ek olívaolaj

1/2 citrom

A húst megmosom, falatnyi kockákra vágom, és egy műanyag tárolódobozba teszem. A hagymát szintén felkockázom, és a citrom kivételével a többi hozzávalóval együtt a húshoz adom. Az egészet alaposan összeforgatom, majd lefedem, és pár órára, de inkább egy napra hűtőbe teszem pácolódni.

A sütés napján nyársra húzom, és tűzforró vasserpenyőre téve legfeljebb 3-3 percig sütöm minden oldalát, hogy ki ne száradjon. Sütés közben a nyársakat citromlével locsolgatom. Nyáron faszénre vele!

Forrón tálalom salátával (amit meglocsolok olívaolajal, balzsamecettel, és megszórok a húsról lehullott pirított hagymadarabokkal - semmi ne vesszen kárba), pitával, tzatzikivel... Már ha van hozzávalóm egy klasszikus tzatzikihez, csakhogy ekkor jött a drámai felismerés: minden korábbi szándékom ellenére az uborka teljes egészében a pörköltet kísérte le uborkasaláta formájában előző este. Most mi lesz? Na, azért nem vagyunk annyira elveszettek a konyhában - jött is a megoldóképlet perceken belül a korábban már alaposan kipróbált retektzatziki ihletése nyomán.

RÉPATZATZIKI

hozzávalók

1 nagy répa

4dl joghurt

3 gerezd fokhagyma

1 marék friss mentalevél

1/4 frissen reszelt szerecsendió

1/2 narancs leve

1/4tk méz

só, frissen őrölt bors

A répát nagylyukú, a fokhagymát kislyukú reszelőn lereszelem. Hozzákeverem a joghurtot, mézet, sót, borsot, a frissen reszelt szerecsendiót, a kifacsart narancs levét és a felaprított mentát. Itt a vége.

A nyárs színvonala, mint egy jó liszenszé, állandó, a sikere ismétlődő és töretlen. A tatziki pedig egy sok lehetőséget magában hordozó, állandóan megújítható, frappáns mártás, a legjobb komplementer. Pedig ha tudnák a vendégeim, hogy mennyire semmi munkából hozom létre... Nos, mostmár tudják. 

Éva

Jamie és a csodalámpa...

...helyett "csodacsirke". Természetesen megint egy Jamie Oliver klasszikus. (Ahogy a négyéves lányom a minap mondta az egyik alap tésztára: "klasszik ütős". :D) Másfél órát szánjunk rá időben, de nettó munkánk nincs több vele, mint amennyi idő alatt a "csodalámpás" mese egy epizódja lefut, azaz legfeljebb 10 perc három részletben. Ezért hívom én csodacsirkének. Remek, olaszos ízvilág, látványos végeredmény. Ha ezt tervezem vacsorára sütni, általában a reggeli készülődés részeként szoktam a csirkét előkészíteni két percben, hadd' pácolódjon vacsoráig, de ha spontán másképp alakul az este, akkor másnap vagy akár harmadnap is elővehetem, és további pár perc ráfodítással már pattinthatom is a sütőbe, hogy másfél óra múlva ott gőzölögjön az asztalon a pirosló, illatos madár a család legnagyobb örömére. Közben meg belefér még egy-két menet társasjáték is.

KAKUKKFŰVEL, CITROMMAL, FOKHAGYMÁVAL TÖLTÖTT EGÉSZ CSIRKE VELE SÜLT ROZMARINGOS BURGONYÁVAL

hozzávalók

1 egész tanyasi csirke zsigerelve

1/2dl olívaolaj

1 púpos ek só

1 púpos tk frissen őrölt bors (én itt citromborsot használtam)

1kg burgonya (jelen esetben a falatnyi krumplik nem jók, csak a nagyobb, darabolhatók)

1tk (főzéshez) + később még 1ek (sütéshez) só

1 egész fej fokhagyma

1 citrom

1 csokor friss kakukkfű

1 csokor friss rozmaring

igény szerint 2 szelet pármai sonka

Reggel, vagy akár 1-2 nappal a sütés előtt a csirkét megmosom, az olajjal, sóval, borssal alaposan bedörzsölöm, és beteszem a hűtőbe (vagy ilyenkor ki a teraszra).

A sütés napján készítem elő a többi hozzávalót. A burgonyának fölteszek vizet forrni, a sütőt bekapcsolom 190 fokra. A krumplikat felkockázom héjastól, beleteszem a forrásban lévő vízbe a sóval, a félbe vágott citrommal és az egész fejnyi, gerezdekre szedett, hámozatlan fokhagymával. 12 percig főzöm. Közben előveszem a csirkét, és beletömöm a csokor kakukkfüvet szárastól. Amikor letelt a 12 perc, a krumpli-citrom-fokhagyma kombóról leöntöm a vizet, a citromfeleket és a fokhagymákat beszuszakolom a kakukkfű mellé a csirke hasüregébe, és a csirkét egy tepsire téve betolom a sütőbe. A krumplikat visszateszem az edénybe, és erősen összerázom, hogy a szélei fellazuljanak, így a későbbi zsírban sütés során ropogóssá válnak. Félreteszem őket.

A csirke összesen másfél órát fog sülni. Pontosan félidőben, azaz 45 perc után kiveszem a sütőből, és a tepsiből egy tálra átemelem. A visszamaradt, kisült zsírba beledobom a krumplikat és a durvára darabolt rozmaringleveleket, megsózom, megborsozom, és jól megrázogatom a tepsit, hogy a zsír mindenütt bevonja a krumplikockákat, majd a szélekre rendezem őket. A tepsi így megürült közepére visszaültetem a madarat, és a második háromnegyedórás etapra újra betolom a sütőbe. Ízlés szerint a sütés vége előtt a csirkét be lehet borítani a két szelet párami sonkával, hogy az szépen rásüljön, ropogós legyen.

Tálaláshoz a csirkét feldarabolom, a darabokon szétkenem a héjukból kinyomkodott fokhagymákat, megkenem őket a sült citrom levével, és szétmorzsolom rajtuk a megsült sonkát. Néhány szál kakukkfűvel díszítem, a krumplival és/vagy zöldsalátával körítem. Egy pohár Chardonnay jól illik hozzá.

Éva

Az egyik leglelkesebb olvasónk most négyéves ikerlányai - akik nem mellesleg Lola lányom legjobb barátnői -, Szonja és Zorka szülinapjára ajánlom a Jamie és a csodalámpa "Születésnap" című meséjét. Isten éltessen Benneteket innen is, Lányok!