42

Volt már fele ennyi is, remélhetőleg lesz még kétszer ennyi is. Ő. Az életem párja, a gyermekeim Apja. 

Volt már sokkal nagyobb is (ő maga is, de most nem rá gondolok), remélhetőleg lesz is még. A zsúrja. De idén így akarta. Leginkább sehogy. 

...Márpedig olyan nincs, hogy nincs. 

Ezév május 15-én a reggel három feliratozott "női" tompor villantásával indult: a legkisebb méret esetében a "NAPOT" szót leplezte le a pelus, a közepesnél a "BOLDOG" szó mutatta meg magát a zsebkendőnyi hálóing alól... és igen, van legnagyobb is... igen, hozzám tartozik... Szóval jómagam a "SZÜLETÉS" szót is elbírtam, és szintén felfedtem egyidőben a kicsikkel, hogy ezzel nagy derültséget hozzunk Apa mostanában gyakran gondterhelt arcára. Sikerült. A válasz pár perccel később egy ide vágó és tőle nem is oly idegen gatyatolás formájában érkezett, ami egy rövid, velős "KÖSZI"-t engedett láttatni. (Aznap aztán még néhányszor ilyen-olyan alkalomból köszönetnyilvánítás gyanánt, de ebbe már nem mennék bele. Aki ismeri, tudja...)

Az este néhány kedves barát jóvoltából készenlétben, a Nagyi vonaton, úton a főváros felé gyerekekre felügyelni, míg mi Lolával suttyomtortát eszkábáltunk hirtelen ötletből és a konyhai készletből minden olyan alapanyaggal, amit Apa szeret. Így lett ez egy epres-mascarponés-fehércsokis mandulatorta marcipánnal. Hedóniának neveztem el.

HEDÓNIA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

egy csipet só

5ek nyírfacukor/méz

5ek mandulaliszt

1tk sütőpor

kevés vaj

a krémhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

10dkg fehércsoki

5dkg vaj

pici víz

1tk vaníliaesszencia

pár csepp lime-lé

1/2kg eper

10dkg marcipán (én a Régimóditól veszem a biopiacon: 50% bio mandula + 50% nyírfacukor)

Az egésszel nettó 20 perc munkám volt.

A sütőt 150 fokra állítom. A tésztához a tojásokat szétválasztom. A sárgáját a nyírfacukorral/mézzel fehéredésig verem. Hozzáadom a mandulalisztet és a sütőport, alaposan eldolgozom. A fehérjét pici sóval kemény habbá verem, és egy spatulával óvatosan beleforgatom a tésztamasszába. Egy kivajazott kapcsos tortaformába (21cm) öntöm, és 60 percre beteszem sülni, majd mikor kész (tűpróba!), nyitott sütőjatónál hagyom kihűlni.

A krémhez csak akkor fogok hozzá, amikor a tészta már kihűlt. 

A fehércsokit egy kis darab kivételével vízgőz fölött a vízzel és a vajjal megolvasztom, mascarponét a mézzel alaposan felverem, és az olvadt csokit további keverés mellett vékonyan csurgatva hozzádolgozom a vaníliával és a pár csepp lime-lével együtt. A marcipánból korongot formázok, és két sütőpapír között vékonyra kinyújtom, a tésztával megyegyező méretűre, a fölső sütőpapírt kidobom. Az epreket megmosom, kicsumázom, és szeletekre vágom. 

Jöhet az összeállítás.

A tésztát egy peremes tányérra teszem, és egy nagy kenyérvágót a peremen végigcsúsztatva elszelem a piskótát kétfelé. Az alsó réteget tortatálra teszem, a marcipánt a sütőforma aljának a segítségével méretre vágom, és az alsó, megmaradt sütőpapírral a tésztára fordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, kidobom. A marcipánra rétegezek egy adag epret, majd beborítom a mascarponekrémmel, szépen eloszlatom. A következő tésztarétegre már csak egy réteg eper és mascarpone kerül. A maradék mascarponéval a torta oldalát vonom be, de hagyhatom csak úgy kivillani a rétegeket "burkoás" nélkül. Végül a torta tetejét eperrel és a megmaradt csoki reszelékével díszítem, esetleg kevés lime-héjjal. Én az ünnepi alkalom miatt kis ezüstgyöngyökkel szórtam meg a torta tetejét, ami harmonizált a római számos gyertyákkal. A tortát pár órán át hűtöm.

Az ünnepelt csak annyit mondott, mikor belekóstolt: "Jééééézusom! Ez valami issssteni!"

Hát így egyétek!

Éva

Lábjegyzet: Imádok kútfőből tortát sütni, mert nagy a kockázat, ezzel együtt ha elb*szom, foghatom erre, viszont ha sikerül, annál nagyobb dicsőség. Apró örömök a HTB-életben. Most sikerült. Egyre jobban megy ez!

Update on szombat, május 19, 2012 at 1:05 by Spooon 1...2...3!

...És ugyanez pohárkrémben a "nincsmárabbólatortából?" kérdésre/kérésre. A manduláspiskótából még volt egy réteg lefóliázva, mascarpone, méz, fehércsoki, vaj, vanília mindig van készleten, és a hétvégén vásárolt 3kg eperből is maradt még egy dobozzal. 

Joci jött, burkolt és lépett. A kérés megfogalmazásától az üres pohár látványáig annyi idő telt el, hogy épp odaért a hazajövetelekor megrendelt taxi, hogy elvigye a családfőt zülleni. Vagyis kész piskótával a hűtőben, minden egyéb csak alapanyagként "raktáron", az egész nem több, mint 10 percet vesz igénybe - ha nagyon kényelmesre veszem a gyártást, vagy ő az evést.

A mascarponekrémet a fent leírtak szerint elkészítem: a sajtot a mézzel felhabosítom, közben a csokit vízgőz fölött a vajjal és a vízzel megolvasztom, vaníliával, lime-lével ízesítem, és folyamatos habverés mellett vékony sugárban csogatva a mascarponéba elkeverem benne.

A kissé már szikkadt piskótát felkockázom, egy-egy marékkal teszek a poharak aljába, következő rétegnek szintén egy marékkal pakolok a megmosott, félbe vágott eperből, rákanalazok a csokis sajtkrémből, zárom a sort piskótával, díszítek eperrel és fehércsokival. Ez a változat sokkal epresebbre sikerült, mint a torta, ennél fogva kerekebb, ezzel együtt frissebb is volt az íze. És bevallom, csokiból, vajból is többet tettem arányaiban, mint a tortaváltozatba. Az is jót tett az összhatásnak mind ízben, mind állagban.

Ha most készíteném, biztos locsolnék vagy egy kis eperpálinkát, vagy kevés amarettót az alsó piskótarétegre. Egy másik verzió lehet, hogy a kész pohárkrémet fagyasztóba teszem néhány órára, és tálaláskor pár cent áfonyavodkával vagy eperpálinkával öntöm nyakon.

Lehet bátran kísérletezni. A részünkről teljes kattanás, úgyhogy fogjuk még ismételni. 

Éva

Egyensúlyi helyzet

A végén mindig minden kiegyenlítődik. ...És mindig mindenre lesz magyarázat, hisz minden úgy van, ahogy lennie kell, és minden valamiért van. Az ember sok tapasztalaton megy keresztül mire belátja, nem sajnálni kell a veszteségeket (és önmagunkat), hanem tanulni belőlük. Legfőképpen azt, hogy minden nehezebbnek megélt helyzetben van valami tanítás. Ha pedig az ember veszi a fáradtságot, és megtanulja a leckét, akkor jön a jutalomfalat. A sors valóban az egyik kezével elvesz, a másikkal ad.

A megcsömörlés határára érve az elmúlt évek számtalan csalódásától helyzetekben, de legfőképp emberekben, egyszercsak eljött a megbékélés pillanata is. A legkisebb tündér születése végképp feloldotta a feloldhatatlannak tűnő gócokat, segített ha nem is megérteni, de megemészteni, elfogadni, elengedni... Hirtelen értelmüket vesztették az amúgy is érdemtelen tipródások, ezzel együtt a tabula rasa kellő teret adott az új, a jobb élményének. Így hogy, hogy nem, sorban kerülnek elő a tiszta értékrendű, mértékadó gondolkodású, szép lelkületű, de leginkább őszinte emberek új vagy épp régről felfrissített ismeretségek formájában, hogy valamilyen céllal, valamilyen időre keresztezzék az utamat. Harminc fölött az ember már óvatosan barátkozik, de egy-egy jó beszélgetés, kellemes közös időtöltés, vagy épp segítő kéznyújtás nyomán jó érzés befogadni a tényt, hogy vannak még emberarcú emberek, és hagyni, hogy ezek az emberek időről időre lenyűgözzenek, a velük töltött percek pedig feltöltsenek. Erre együnk!

KÁVÉS-MOGYORÓS-CSOKIS MUFFIN

hozzávalók

szárazak

1 3/4 bögre teljeskiőrlésű liszt

1/2tk sütőpor

1tk szódabikarbóna

1/2tk só

1ek natúr kakaópor

1tk őrölt fahéj

1 bögre durvára vágott törökmogyoró

50g durvára vágott 99% kakaótartalmú csokoládé

nedvesek

2 tojás

1.5dl natúr joghurt vagy kefír

1dl olívaolaj

3-5ek méz (ízlés szerint)

egy erős eszpresszó

1ek vaníliaesszencia

díszítésnek

2 marék durvára vágott törökmogyoró

A sütőt 195 fokra beállítom. Két tálban alaposan elkeverem külön a száraz és külön a nedves hozzávalókat, majd a kettőt egy villa segítségével lazán összedolgozom annyira, hogy egyenletes legyen a tészta, de vigyázni kell, hogy ne köpüljem túl, mert különben nem lesz jó a kész muffin állaga. A muffin-sütőformákat kibélelem kapszlikkal, megtöltöm őket a muffin-masszával, megszórom a díszítésnek szánt mogyoróval, és már mehet is a sütőbe 20 percre. 

A reggeli rutinos rohanás és a vendég mami érkezése közti "lyukasórában" mindösszesen 10 perc alatt dobtam össze ezt a vendégvárót. Lássuk be: aránytalanul kevés idő a megtérüléshez képest, hogy t.i. sütiillattal és házi sütésű meleg finomsággal várod a hozzád érkezőt. Ráadásnak ez életem legjobb muffinja lett. Nem illik saját produktumot dícsérni, de ez hibátlan ízharmónia és állag volt (nem úgy az esti csapnivalóan rossz vacsorakreációm). Reggelire vagy uzsonnára is kiváló egy finom (kókusz)tejeskávé és frissen préselt narancslé mellé... vagy csak úgy.

A látogatás és a röpke csevely élmény volt, mint mindig. A beszélgetésre szánt percek mára elfogytak, de a muffinból maradt néhány, amit a látogatásért köszönetképpen és az erős havazás láttán útravalónak elcsomagoltam. Folyt. köv. 

Éva

Paleolitőrület

Mostanában több mindenkitől hallom, hogy paleolit diétába fogott, vagy teljesen áttért erre az étrendre. Mindenesetre az biztos, hogy egyre szélesebb körben ismeretes, hogy mit is jelent a kőkorszaki ember mintájára étkezni, milyen előnyökkel jár, vagy sokkal inkább milyen káros a "hagyományos" nyugati étrend az egészségünkre.

Hazai pályán a családfő szánta rá magát az "okos evésre" leginkább tisztítókúra jelleggel remélve, hogy némi súlyfölöslegtől is megszabadul, és egyidejűleg egyéb pozitív élettani hatást is lefölöz ezzel az átmeneti "böjttel" - ahogy ő tekint rá. Ezzel persze okozott nekem némi fejtörést, de kellett már a feladat, mert pangott az ötlettár. Nyilván nekem egyetlen törekvésem, hogy ő ne óriási lemondásnak élje meg ezt a célként kitűzött két hónapot, ezért nagyon igyekszem kvázi fiesztákat rendezni neki, amit elfogyasztva a hiányérzet nem jelentkezik nála. Egy közös ismerős mondta a minap, hogy így azért könnyű paleózni, ha az ember párja minden reggel és este változatosabbnál változatosabb formában elénk varázsolja, amit ehetünk, nekünk sem kitalálni, sem beszerezni, sem elkészíteni nem kell, csak jóízűen megenni. A változatosabbnál változatosabbal szemben azonban néha vannak averziók, és elharapózik a hagyományos ízek iránti sóvárgás. Na, ilyenkor kell okosnak lenni: hogyan teszem az asztalra a megszokott ízeket paleolit köntösben. Nos, itt indult be nálam a kísérleti konyha.

PALEOLIT CSOKIS-DIÓS GESZTENYETORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

pici só

4ek porított nyírfacukor

3ek gesztenyeliszt (ez tul.képp. nem más, mint 100% szárított, őrölt gesztenye - én a Culinarisban vettem)

1ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor

1kk sütőpor

a krémhez

2 marék dió

400g natúr, cukrozatlan pürésített főtt gesztenye (fagyasztópultban lehet találáni majdnem minden üzletben - de házilag sütöttből még finomabb lesz)

200ml kókusztej

100ml kókuszolaj

3cl sötét rum

5ek nyírfacukor

a mázhoz

100g 99% kakaótartalmú csokoládé

100ml kókusztej

pár csepp vaníliaesszencia

2ek nyírfacukor

A diót egy nappal a sütés előtt vízbe áztatom.

A sütés kezdetekor a sütőt 180 fokra beállítom. Először a tésztát készítem el. A tojásokat ketté választom. A sárgáját a cukorral egy botmixer segítségével fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a gesztenyelisztet, a kakaóport és a sütőport. Ha nagyon nehezen lehetne csak keverni, akkor 1-2ek vízzel lazíthatok az állagán, de akkor egy picivel tovább fog kelleni sütni a tésztát. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a kakaós masszába, hogy az homogén legyen, de ne essen össze. Egy kb. 35x25-ös tepsit kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 30-40 percre betolom a sütőbe - tűpróbáig sütöm.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez lassú tűz fölött egy edényben elegyítem a dió kivételével a krém összes hozzávalóját, selymesre eldolgozom, majd hagyom kihűlni. A diót lecsöpögtetem, és a gesztenyekrémmel együtt egy turmixgépben nagy fordulaton vagy 5 percen át habosítom. Amikor a krém elkészült dobozba teszem, és betolom a hűtőbe pár órára. A tésztát is kiveszem a sütőből, ha elkészült, és hagyom kihűlni, majd lefóliázom, hogy ne száradjon ki.

Amikor a krém már kellően megdermedt, és jól tudok dolgozni vele, valamint a tészta is kihűlt, jöhet az összállítás. A tésztát hosszában ketté szelem, és az így kapott két, kb. két centi vastag lapot vízszintben is óvatosan elvágom, hogy egycentis vastagságú legyen. (Célszerszám hiányában Anyukámtól tanultam a trükköt, hogy egy kb. 1cm magas, hosszú, keskeny tálcára téve a téstalapot, a kést a tálca két szélén pihentetve végigfűrészelem a tésztát. Szép egyenletes lesz.) Ezután betöltöm a krémmel - mind a négy rétegre teszek.

Legvégül gőz fölött egy fém tálban megolvasztom a csokit a kókusztejjel és a cukorral elkeverve, hagyom kicsit hűlni folyamatos kevergetés mellett, majd bevonom vele tortát. Mehet a hűtőbe/teraszra, lehet rájárni.

Éva

Kegyelmes édesség

Gyermekeim egykori versenysportoló, 100 kilós, egyébként kimondottan jó karban lévő édesapja az újévi fogadalma jegyében egy egészségtudatosabb életmódra váltott, és a rajta lévő néhány fölös kilótól való gyors megszabadulás valamint némi méregtelenítés reményében rögtön a mélyvizet választva két hete áttért a paleolit étrendre. Esetenként szenved, mint a kutya, pláne ha édességrő van szó, de becsülettel állja a próbát. Két hét után ezt látva már megesett rajta a szívem. Lett volna több lehetőségem ilyen-olyan sütiket legyártani, mert felszerelkeztem mandula- illetve gesztenyelisztből, van itthon kesudióm, tojásom, kókuszolajam, mandulatejem, tehát csinálhattam volna madártejet, diós csokitortát, kedudiós meringue-et valami kókuszolajas krémmel vagy akár gránátalmás-kókuszos-kesudiós citromparfétortát, de most nem volt kedvem sütögetni. Valami egyszerűbbre vágytam... egyszerűen elkészíthetőre. A minap rendezett csajos fondüzsúrunk nyomán támadt az ötletem, hogy felavassam a kb. tízéves csokifondü-szettemet, amit még tényleg soha nem használtam (innen látszik, mennyire nem vagyok alapevtően édesszájú). Térültem-fordultam, és a gyors, egészséges desszert már ott is gőzölgött az asztalon a család, ide értve az elsőszülött, már nem anyatejes lányom legnagyobb örömére.

FŰSZERES-MOGYORÓS CSOKIFONDÜ MARCIPÁNNAL ÉS GYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

a fondühöz

50g 99% kakaótartalmú Lindt csoki

100ml kókusztej (én a DM bio kókusztejét használom, mert az az egyetlen adalékmentes)

2ek juharszirup

igény szerint még méz

1 marék pekándió/törökmogyoró

1-1 csipet őrölt kardamom, fahéj, szerecsendió és csillagánizs (elhagyható)

1/2tk vaníliaesszencia vagy fél rúd vanília kikapart magja

igény szerint 1tk sötét rum/jó minőségű konyak illetve friss piros chili paprika (elhagyható)

mártogatáshoz

körte, alma, mandarin, banán, friss vagy aszalt füge, kaliforniai paprika, kézműves, nyírfacukorral készült marcipán (én a Régimódit veszem a biopiacon, ami 50% mandula + 50% nyírfacukor... de van nádcukros verzió is)

Az elkészítés pofonegyszerű. A csokit összetöröm, és a kókusztejjel, a rummal/konyakkal illetve a fűszerekkel együtt a fondütálba teszem, alágyújtok a mécsessel, és addig hevítem alkalmankénti kevergetés mellett, amíg a csoki teljesen fel nem olvad. Idő közben a chilit felvágom, kimagozom, felaprítom, továbbá a gyümölcsöket, paprikát felkockázom, a marcipánt rusztikusan falatnyi darabokra szedem, a mártogatnivalókat egy dekoratív tálra teszem. Végül a pekándiót/törökmogyorót késsel felaprítom, és a kívánt mennyiségű chilivel hozzákeverem a csokifondühöz. Mindent az asztalra transzportálok, kiosztom a fondüvillákat és a szalvétákat... Indulhat a habzsidőzsi. (Aki pedig nem akar variálni az egészséges hozzávalókkal, csak egyszerűen a lovak közé akar csapni, az szimplán csoki-tejszín-méz kombóból előállíthat egy egyszerűbb ízvilágú variánst, és mártogathat bele banánt, körtét, kekszet.)

Asszem, nálunk 5 és 10 perc közötti időtartamot élt meg a tál. 

Legközelebb fehércsokival vagy meleg, mandulatejből, mézzel készült kardamomomos, sáfrányos madártejjel próbálom, tavasszal fűszeres bogyósgyümölcsökkel. Hmmm...

Éva

Jégbe zárt... vagyis tűzbe zárt jég

Egy jól megválasztott desszert a karácsonyi asztal ékköve lehet. A karácsonyi menüket illetően megoszlanak a szokások: vannak, akik minden alkalommal a hagyományosra és többnyire ugyanarra az ételsorra ugyanúgy elkészítve esküsznek, mások a téli ízeket, ünnepi hangulatokat a változatosság jegyében próbálják egy évről évre megújuló menüsorban megidézni. Én ennek a változatosságnak vagyok az elkötelezett híve a hétköznapokon is, hát még ünnepekkor. A különleges események alkalmat teremtenek arra, hogy az ember kicsit kreatívabb, vállalkozóbb legyen az átlagosnál, és esetleg olyanba is belevágja a fejszéjét az ünnep és a család előtt tisztelegve, amire a hétköznapokon nem feltétlen érezne késztetést, az asztalt és magát az étkezést is ünneplőbe öltöztetve, az eseményt ezzel is emlékezetessé téve. Ez persze nem jelenti azt, hogy bonyolult dolgokat kell feltétlen megalkotni, inkább azt, hogy kevésbé hétköznapit, ami emiatt nincs kisujjban, és a siker is így eseti, de annál nagyobb lehet. A legjobb, ha a nagy nap előtt főpróbázunk is, ha erre van időnk, energiánk, hogy ne a nagycsalád előtt süljünk fel élesben. Nekem erre persze még sosem akadt elég percem. (Mondjuk aki ismer, pont tudja, hogy nekem az idő a legnagyobb ellenségem - ezért is csinálok pikk-pakk, egyszerű, gyors, de lehetőség szerint azért ínyenc ételeket.) Az időt inkább arra szánom, hogy újra meg újra átgondoljam, tökéletesítsem a menüsort, a szakácskönyvek, magazinok oldalait bújva inspirációt keressek vagy épp csak egy jó receptet, ami (szinte) úgy frankó, ahogy van. Mint ez itt, a Nélkülözhetetlen Desszertek könyvből, kevés saját változtatással.

SÜLT ALASZKA

hozzávalók

1kg jó minőségű vaníliafagyi (én Hagen Dazst vettem)

5-5dkg kandírozott gyömbér és narancs

1 narancs reszelt héja

1/2 narancs leve

1 marék magozott datolya

1/2dl Cointreau

5dkg magas, legalább 65% kakaótartalmú csokoládé (én 99%-osat használtam)

5dkg mandula

1/2dl Bailey's vagy Kahlua likőr (elhagyható)

2 piskótalap (én a biopiacon kapható mézből, teljeskiőrlésű lisztből készült piskótalapokat használtam)

3 tojásfehérje

2ek krémméz

pici só

A desszert összeállítása bár valójában 3x3 perc munka, teljes elkészítési ideje többre jön ki. 

Az egyik félliteres fagyit kiveszem a fagyasztóból, és hagyom, hogy szobahőmérsékleten annyira felengedjen, hogy keverhetővé váljon. Amíg a fagyi olvad, az egyik régteghez használt hozzávalókat, nevezetesen a kandírozott gyömbért és kandírozott narancsot, a friss narancsot, a narancslikőrt és a datolyát előkészítem. A cukrozott gyömbért és narancsot valamint a datolyát egy nagy késsel apró darabokra vágom, és együtt beáztatom a narancslikőrbe és a narancslébe, hogy kicsit felpuhuljanak, a narancshéjat hozzáreszelem. Kb. 10-15 perc "ácsorgás" után hozzádolgozom a fagyihoz, amit aztán egy muszlinnal vagy textilpelenkával (abban most jó vagyok!) kibélelt gömbölyű fémtálba öntök, és beküldök a fagyasztóba kb. 1 órára, hogy a következő réteg ráhelyezéséig annyira megdermedjen, hogy a rétegek az összeállítás során ne folyjanak össze. Második lépcsőben az óra elteltével előkapom a másik fagyis dobozomat, amit szintén hagyok kicsit felengedni. Közben elfoglalom magam egy kis csoki- és mandulaaprítással. Amikor a fagyi már keverhető állapotban van, hozzádolgozom a csokit és a mandulát, majd elkeverem a válsztott hozzá illő likőrrel. Előveszem a fél fagyibombám már kimerevedett részét. Arra ollóval méretre vágoma  piskótát, befedem vele, majd ráöntöm a csokis-madulás fagyiréteget, és újabb méretre szabott piskótadarabokkal fejezem be a rétegelést. Az egészet visszarámolom a fagyasztóba, és felhasználásig nem is nyúlok hozzá... kíváncsiságból sem.

Tálalás előtt a fagyitortát előveszem, és szobahőmérsékleten várom, hogy elengedje a tálat, majd a pelust is. A sütőt 180 fokra begyújtom. Amíg egyik enged, másik melegszik, a tojásfehérjét kevés sóval és a mézzel kemény habbá verem, majd a kiborított, textiltelenített fagyibombára gyors mozdulatokkal rákenem. Irány a sütő 6-8 percre, hogy a meringe-burok aranybarnára piruljon a tortán.

Egyébként ez a süti sok variációs lehetősége rejt magában: a rétegekbe tetszőleges aszaltgyümölcsöket vagy akár citrusféléket variálhatok, a piskótát ázthathatom ilyen-olyan alkoholba, és a teojáshabot is turbózhatom akár ízzel, akár dísszel, mint pl. mák, csoki, narancshéj, diófélék, stb. Hálás egy darab. Ha nekilátok megint - ami esélyes, mert nagyon finom volt -, akkor be fogok próbálni ezt-azt, és follow-up-ban megosztom. Addig ezt tessenek szívesek megpróbálni!

Kínáláskor egy forróvízbe mártott késsel vágom szeletekre a jégbe zárt csodát, a forró köntösbe burkolt fagyos desszertet. A hatás nem marad el!

Éva

Még 4 nap

Ennyi ideig elérhető még a Borssó bisztró különleges csokoládé menüje, amit Ádámmal volt szerencsénk a minap letesztelni. Elindult a visszaszámlálás, úgyhogy szedjétek a lábatokat! Nem, nem elírás. Mondom: Borssó! Mint az asztali két fűszer, csak épp egybe írva. Annak, aki még nem ismeri: a Borssó a belvárosban egy sarki kis vendéglátóhely meghitt, egyszerű enteriőrrel, magyar tradíciókba oltott francia konyhával, családias légkörrel, barátságos személyzettel, ami immáron már 3 éve kényezteti a jellegzetes bisztróételekre vágyó, hozzá betérő vendégeket.

Erre a sajátos menüre az étterem ezúttal a Londonban megrendezett idei Academy of Chocolate versenyen két díjat is besöpört Rózsavölgyi kézműves csoki alkotóival állt össze, akik segítségével egy rendkívül merész ételsort álmodtak meg egy jó nagy, csokiból készül ponttal az egész estén át tartó kulináris mondat végén. (A képeket látva érthetővé válhat a "pont" szóhasználat.) A kezdő kakaós házikenyér után a menü a következőképpen alakult: előételként házi aludtejből készült panna cottát tálaltak 97%-os Carenero csokoládéba mártott olívával és salátakrémes mille feuille-jel, ezt követte a libamáj dobostorta libamáj-, és 87%-os Trincheras csokoládérétegekkel, majd a főétel, ami csukafilé volt fésűkagylóval, articsókaszívvel és kakaóvajas hollandimártással illetve kakóbabtörettel kísérve szintén Trincheróból, desszertnek pedig végezetül egy-egy különleges Rózsavölgyi csokigömb érkezett házi kenyérrel.

Az este amellett, hogy rendkívül hanuglatos környezetben telt finom latin zene és különleges ételek mellett, ismeretlen ismerősök társaságát nyújtotta remek beszélgetésekkel természetesen az ételekről. Meg is állapítottuk, milyen jó az, amikor egy gasztromán olyan brigádba keveredik, ahol úgy beszélgethet a megszállottságáról, hogy félidőben nem nézik teljesen hülyének, nem unják, nem bélyegzik meg.

Ami pedig a fogásokat illeti: nos, a legtöbbünk személyes kedvence az egyébként is étlapon lévő, de a speciális menü kedvéért egyedien újragondolt libamáj dobostorta volt - ezúttal a lágy libamájpaté Trincheras csokoládéval kombinálva került a tányérokra, könnyű salátalevelekkel és kakaós kaláccsal kísérve. Az előétel mille feuille alkotása sem hagyott sok kívánnivalót maga után. Ott jegyeztük meg egyöntetűen, hogy a csokiba mártott olívabogyó egy külön nagy tálban is elfért volna extra az asztalon - talán otthoni környezetben megér egy-két póbálkozást a reprodukciója. A leglátványosabb pontja az esétnek a záró fogás volt, az édesköménnyel megkomponált díszes csokiköltemény meggypálinkában áztatott kandírozott kakóbabtörettel ízesített ganache-sal töltve, amihez ízben és formailag egyaránt hozzáigazították a mellé tálalt házi kenyeret. A csokiimádóknak kihagyhatatlan élmény. (A lányomnak hoztam is haza egy extra gömböt - hadd tanulja értékelni az igazán jót.) 

Szóval annak, aki még nem ment végig rajta... vagy akin még az élménynek nem volt alkalma végigmenni, annak irány a Borssó! Záporokkal tarkított péntek-szombatot ígérnek. Nincs is annál jobb, mint eső elől egy hangulatos helyre bemenekülni, és finom falatok, jó vendéglátás mellől bámulni az ablakon csorgó forró nyári esőcseppeket.

Éva

A méz dícsérete

Nem nagyon volt még iskola, ami kikezdte volna a mézet, sőt, a természet ajándékaként, kalóriatartalom ide vagy oda, az egekig magasztalja évezredek óta világ. A paleolit diéta viszont nem támogatja a fogyasztását. El tudom olvasni, és fel tudom fogni a magyarázatban szereplő miérteket, de elfogadni maradéktalanul nem.

Ezzel, amióta az eszemet tudom, mindig így voltam, gyerekkoromtól kezdődően, amikor a szülői szabályok és a hozzájuk tartozó magyarázatok megszülettek (már amikor ténylegesen megszülettek, és nem az "azért mert azt mondtam"-okban merültek ki). De így voltam ezzel az iskolai vagy munkahelyi szabályrendszerek értelmezésekor és alkalmazásakor is: amit nem véltem kellően megalapozottnak, racionálisnak, azt nem tartottam be feltétlen. A világot mindenkor saját szűrőn átfuttatva értelmeztem - volt is belőle bajom, de ettől függetlenül nem csinálnám, és most sem csinálom másképp. Ha a gyerekorvos mond valamit, megkérdezek másik kettőt, utánaolvasok újbb öt helyen, beszélek még másik négy anyukával, és az infohalmazt megszűrve, leszelektálva összegyúrom azt a szűk keresztmetszetnyire valót, ami kellően megfogható és elfogadható a számomra. Kezdő kismamaként a hatalmas rám nehezedő felelősség mentén talált meg a legtöbb kétely, ebben az élethelyzetben találkoztam először ilyen koncentrációban egy halom olyan dologgal, ellentmondásos, vitaindító témával, amiben semmit tapasztalatom nem volt. Jöttek is az egyik és másik oldal vehemens képviseletében a szónokok véres retorikával, no, meg a "jóakarók" a kéretlen tanácsaikkal a klasszik témákban, minthogy saját szobában aludjon-e a csecsemő vagy külön, kell-e sokáig szoptatni vagy nem, felvegyük-e ha sír vagy nem, aztán kell-e neki babaúszás vagy inkább ártunk vele, idegen nyelvvel találkozzon-e korán avagy ne... és így tovább. (Ajánlom itt lustanyu tavaly februári vonatkozó írását, amint sírva röhögök minden alkalomal, mikor elolvasom.) Én itt is a saját álláspontomat alakítottam ki mindenre vonatkozóan. Eddig ilyen metódussal úsztunk meg többek között egy két éven át tartó antibiotikus kúrát a gyerekünk esetében, és hál' istennek, kutya baja. Azzal, hogy egy véleményt fölülbíráltunk, szembementünk egy másikkal, majd meghallgattunk újabb tizet, amikből összegyúrtuk a saját tizenharmadik álláspontunkat, megkíméltük a lányunk egészségét. Biztos volt az életem során meghozott számos "önfejű" döntéseim között sok hibás, de egyrészt abból is tanul az ember, másrészt eddig egész jól ellavíroztam az életben. Nos, a diéták kevésbé komoly téttel bíró témáját illetően sem tudok kibújni a bőrömből.

A paleolit étrend esetében Szendi ki is mondja, hogy ezt nem színtírás, fanatiukusan követni ezt, mint ahogy mást sem érdemes. Én a saját paleómban igenis fogyasztok mézet, joghurtot, kefírt, túrót, vöröslencsét, zöldbabot, csicsókát és nagy ritkán kukoricát. Ezekben olyan mennyiségű vitamin és ásványi anyag van, hogy azt gondolom, kár értük, mert több jön be a réven, mint ami elmegy a vámon - és nekem így is működött. Csodálatosan. Ettől függetlenül a nyírfacukorra való átállás rögös útját járjuk, de a méz sosem fog kikopni az étrendünkből.

MÉZES-MASCARPONÉS-CSOKIS EGYSZEREGY TORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

1 csipet só

3ek méz

2ek cukrozatlan kakaópor

2ek teljeskiőrlésű liszt

1kk sütőpor

a töltelékhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

50g 70% kakaótartalmú csokoládé

a díszítéshez

20g 70% kakaótartalmú csokoládé

...esetleg pisztácia, friss mentalevél, stb.

A sütőt beállítom 180 fokra. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját a mézzel fehéredésig verem egy gépi habverővel. Hozzáadom a lisztet, a kakaóport és a sütőport, a kézimixerrel összedolgozom. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és összeforgatom a kakaós masszával. Az így elkészült tésztalapot egy sütőpapírral kibélelt sütőformába öntöm, elegyengetem, és 20-30 percre beteszem a sütőbe. (20 perc után tűpróbával /fanyárs, fogpiszkáló, hústű, stb. segítségével/ megnézem, hogy kész-e. Akkor kész , ha a tűt szárazon húzom ki a tésztából.)

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez egész egyszerűen a jól lehűtött mascarponét a mézzel habosra verem. A tábla csoki felét bennehagyva a papírjában egy nehéz tárggyal (késnyéllel, kloffolóval, mozsártörővel) összezúzom, és beleszórom a mézes sajtkrémbe, majd óvatosan beleforgatom egy spatulával. Felhasználásig hűtőben tartom.

Amikor a tészta elkészült, kiveszem, hagyom kicsit kihűlni, majd lefejtem róla a sütőpapírt. Tetszőleges formájúra és vastagságúra vágom, lerétegzem és kívül mindenütt bevonom a krémmel. Végül a maradék csokiból egy nagylyukú reszelővel reszelek a tetejére, és ízlés szerint megszórom tört pisztáciával és mentával.

Ennek a tornának az esetében is elmondható, hogy egyszerűsége miatt óriási variációs lehetőségeket rejt magában. Lehet narancsvirágvízzel és narancshéjjal, kardamommal variálni vagy chilivel és vaníliával, esetleg mandulával, mákkal. Bármi játszik.

Éva

A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek

Dr. John Gray nagysikerű könyve végtelen szellemesen, szokatlan köntösbe bújtatva, új megközelítésből tárgyalja az örök férfi-női ellentétet, és arra vonatkozóan szolgál útmutatásokkal, hogy hogyan értelmezzük egymást a nemünkből fakadó  különbözőségeink és eltérő világértelmezésünk, gondolkodásmódunk, kommunikációnk dacára. Erre a könyvre épült egy társasjáték is, amire a kedvenc békéscsabai second-hand üzletemben leltem rá pár éve. A kincsvadászat élményét fokozta a tény, hogy kemény 400 magyar forintért jutottam hozzá a ráadásul nyelvgyakorlásnak sem utolsó, angol nyelvű játékhoz.

A tegnapi vendégség záró akkordjaként 3-3 fős női-férfi csapatra osztva próbáltuk kitalálni egymás gondolatait a húzott kártyákon szereplő kérdésre adható mindenkor 3 válasz közül. A kérdések helyes értelmezése is sokszor már diskurzust indított köztünk, de a válaszok kivesézése és a válaszadó szepontjainak megismerése - már amikor hagyta - óriási móka volt. Hatalmasakat röhögtünk, nagyon jó kis este volt.

A menü részeként pedig francia hagymalevest, hamis qiuche lorainne-t avocadomártással készült zölsalátával, fondüt mindenféle mártogatnivalóval, mint zellerszár, körte, alma, kenyér és füge és a végén egy saját ihletésű desszertet tálaltam fel.

ÖTFŰSZERES-MASCARPONÉS GESZTENYEKÚP KÓKUSZTEJES CSOKIBEVONATTAL ÉS CSERESZNYEPÁLINKÁBA ÁZTATOTT ASZALT VADCSERESZNYÉVEL

hozzávalók

25dkg sült vagy főtt gesztenye (én frissen sütöttem, de kevesebb macera a Marroni fagyasztott natúr egész főtt gesztenyéjét használni)

25dkg mascarpone

2ek ötfűszerkeverék (ha nincs, akkor külön teszem bele az őrölt csillagánizst, fahéjat, szegfűszeget, édesköménymagot és szecsuáni borsot)

3ek méz

a bevonathoz

10dkg 70% kakaótartalmú csoki

1/2dl kókusztej

5dkg vaj

3ek víz

3ek méz

1ek vaníliaesszencia

körítésnek egy marék aszalt feketecseresznye 1dl vadcseresznyepálinka

Ha teljesen megőrültem, akkor előző este egy kb. 40dkg gesztenyét bevagdosok, és beáztatok vízbe, hogy aztán másnap 140 fokon 30-40 perc alatt megsüssem, és egy órát kínlódjak a héja eltávolításával. Máskülönben a fagyasztóból kiveszem a főtt egész gesztenyéket, és csak megvárom, míg felenged. Viszont a cseresznyéket előző nap áztatom a pálinkába, és lefedve hagyom, hogy házasságra lépjenek egymással.

Egy robotgépben összedolgozom a gyesztenyemassza minden hozzávalóját, és egy tálra halmozok kúpokat belőle, majd beteszem a hűtőbe/kiteszem a teraszra.

A csokiöntethez gőz fölött egy tálban megolvasztom az összetört csokit a vízzel, majd beledolgozom a kókusztejet, a vajat és a mézet végül a vaníliaesszenciát. Ha esetleg eljön egy pont, ahol csomósodik a kókusztej hozzáadása után, nem kell aggódni, mert a méz és a vaj rendbe tesz mindent.

A gesztenyekúpokat előveszem, a csokimázzal bevonom őket, és visszahűtöm fogyasztásig.

Tálaláskor a maradék csokimázzal megdíszítem a tányért, ráhelyezem a csokis gesztenyebonbont (elég tömény ahhoz, hogy elég legyen tányéronként egy), és a pálinkás cseresznyével körítem (a gyerekek esetében természetesen ezt kihagyom). Én tegnap a kiázott feketecseresznyével bordóra színezett pálinkát is mellé kínáltam a desszertnek. Legközelebb viszont az áztatott aszalt cserkókat nem a falatok mellé teszem, hanem bele fogom dolgozni a gesztenyemasszába - ezt már eldöntöttem.

Éva

Ui.: ...És megint olyan mázlim volt a képkészítésnél - legalább a frissen elkészült desszertek fotózásnál, a tálalásnál már sajnos vakuznom kellett -, hogy pont piroslott az ég alja az eső utáni lemenő napban, mint az ominózus csokis-mézes diótortám fotózása idején.

Kávé keksz nélkül?

Minden reggelemet egy nagy bögre tejeskávéval kezdem (Nespresso, mi más). Mivel a meleg tej állítólag semlegesíti a koffein hatását, nem fizikai függőségről van szó - a szertartása az, ami hiányozna. Az a tíz perc a reggeli zuhanyozás előtt, amíg elkortyolom a kávét, addig hivatalosan nem kell semmi mást csinálnom; ezalatt csak bámulok ki az ablakon, néha elolvasom a híreket, végiggondolom az előttem álló napot, egy szál semmiben. Meli még alszik, a tévét már csak ezért sem kapcsolom be - csend van.

Micsoda méreg, ha elfogy a tej. Az egésznek lőttek, rémesen indul a nap. Ilyenkor Starbucks vagy hasonló, egy vagyonért, de a biztos túléléshez elengedhetetlen az a latte.

Reggel úgyis inkább az édes dolgokat kívánom, simán lecsúszik egy-két szelet Eszterházy a rántotta helyett. Vagy valami omlós keksz. Gasztrobuzinak lenni persze itt is nehézséget jelent, mert nem jó akármilyen keksz: lehetőleg valami kézzel készült, adalékanyagoktól mentes cumó legyen. Létezik ilyen (már nem is írom le, hogy a Culi...-ban), ugyancsak egy vagyonért. Na nem, azt majd én jobban tudom - házi kekszet ide.

OMLÓS VAJASKEKSZ

a néhány hozzávaló:

25 dkg liszt (nem próbáltam teljes kiőrlésűből, szerintem túl keserű lenne, de cáfoljatok meg)

20+5 dkg vaj (nem margarin)

7 dkg (por)cukor (bármilyen szilárd édesítőszer - mézzel nem próbáltam)

fél zacskó sütőpor

ízlés szerint esszencia (vanília, keserűmandula)

10 dkg keserű csokoládé

Olvaszd fel a 20 dkg vajat folyósra, keverd hozzá a lisztet, cukrot, sütőport, esszenciát. Puha, krémes tésztát kapsz, ezt nyomózsákkal vagy süteménynyomóval adagold vékonyan megvajazott tepsire. 170 °C-on 10-15 perc alatt megsül.

A csokoládét gőz fölött (vagy mikróban, de ezt én nem szeretem) olvaszd meg, add hozzá a maradék 5 dkg vajat. Kevergesd folyamatosan, amíg kézmelegre hűl (azaz temperáld a csokit, így fényes marad, ha visszafagy). Ebbe mártogasd bele a kisűlt kekszek alját, alufólián hűvös helyen pár óra alatt megszárad.

Hetekig eláll, lehet nagyobb adagot csinálni. Én kipróbáltam matchával is (őrölt japán zöldtea), úgy is állati.

Ádám



Panna kedvéért

Panna szeret főzni. Két gyerek és munka mellett az egyszerűen elkészíthető, egészséges, emellett persze a fantáziát nem nélkülöző receptek hódítanak nála is. Apropó: fantázia. Egy mai Halloween partira szánt boszorkányhajból, alvadt vérből, fikuszlevesből és hasonlókból álló ételsorral készül, ami menüből már csak a desszert hiányzott. Pannám, ahogy megígértem, ma reggel 10-ig, szeretettel... (Gondolkoztam a fantázianevén az ételnek, de a tök és a muff eléggé elvitték az irányt, úgyhogy ezt a részét inkább Rád hagyom. :DDD)

TÖKÖS-RÉPÁS-MÁKOS MUFFIN OLAJOS MAGVAKKAL ÉS MAZSOLÁVAL

A muffin egyébként - akinek idegen a kifejezés - egy hihetetlen egyszerűen elkészíthető, rendkívül változatos, angolszász eredetű étel. Többnyire desszertként tartják számon, de sósan is készíthető, így reggelinek vagy előételnek, vendégvárónak, esetleg köretnek sem utolsó. Percek alatt összekeverjük a hozzávalókat - a kombináció végtelen, csak a fantáziánk szab határt muffinrepertárunknak. Én ezt az itthoni hozzávalók és annak figyelembevételével alkottam meg, hogy a lányom óvodai Halloween partijára készítettem egy regiment gyereknek, tehát gyerekbarát fűszerezésűnek, általuk szerethetőnek, emellett Halloween-közelinek, és persze egészségesnek kellett lennie. A fogyásból ítélve nagy sikere volt, ahogy a boszorkányjelmeznek is, amit Lolának készítettem. 

hozzávalók

400g hámozott, kimagozott, felkockázott sütőtök

1 répa (de akár még egy alma is mehet bele)

1/2kg teljeskiőrlésű liszt

1tk sütőpor

1ek szódabikarbóna

50g darált mák

1-1 marék törökmogyoró, mandula, dió és tökmag

2 marék mazsola

1tk kardamom

1/2 szerecsendió

1ek őrölt fahéj

1/2 narancs leve

1 narancs héja

4 tojás

2.5dl joghurt

2dl olívaolaj és mogyoróolaj vegyesen (de ha csak olíva van, az is jó)

1/4kg méz

pici só

vaj a sütéshez vagy papírkosárkák

a mázhoz

100g min. 60% kakaótartalmú csokoládé

100g vaj

3ek méz

1kk vaníliakivonat (nem aroma!!!)

Felteszek párolóedényben vizet forrni. A tököt meghámozom, kikaparom a magját és felkozkázom, a répát szintén megpucolom, és feldarabolom. Mehetnek a párolóedénybe fedő alá 10 percre. Amíg a répa és a tök párolódik, egy nagy keverőtálba teszem a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát. Hozzáadom a tojást, a joghurtot, a mézet és az olajat. Egy habverővel homogénre összedolgozom. Belereszelem a narancs héját, a szerecsendiót, fűszerezem a kardamommal, a fahéjjal és a sóval. Végül robotgépben összedarálom a magvakat és a mazsolát (vagy aki nem szeretni, választhat egyéb aszalt gyümölcsöt), majd a mákkal együtt beleforgatom a tésztába. Ha van kedvem, ezen a ponton nagylyukú reszelőn egy almát is belereszelhetek a masszába. 

A sütőt 160 fokra beállítom.

Az idő közben megpárolódott tököt és répát összepürésítem, és hozzádolgozom a muffinalaphoz. Én minimuffinokat csináltam kivajazott szilikonformában, de lehet az alkalomhoz illő színes papírkosárkákkal is dolgozni, hogy fokozzuk a hatást. A muffintésztát a formákba kanalazom, és 40-45 percre, vagy amíg meg nem sülnek a muffinok (tűpróba), beteszem a sütőbe.

A kész muffinokat kínálhatom "pucéran" is, de mivel az én lányom csokifüggő, nekem csokiból, mézből, vajból kevé vaníliakivonattal rittyentenem kellett gyorsan egy csokimázat (gőz fölött egy fétálban összeolvasztottam, és rákanalaztam a muffinokra). A csokimázat a reggeli rohanásban én csak mákkal díszítettem, de a dekorációban nyugodtan el lehet szállni.

Happy Halloween!

Éva