Fóliás vacsora

Az egyik kedvenc "aligdolog" ételem a batyuban sült fokhagymás lazac, amit még az én Meli barátnőmtől (Ádám feleségétől, a lányom és a születendő fiam keresztanyukájától) tanultam évekkel ezelőtt, a barátságunk kezdetén.

Melivel 12 éve találkoztunk az iskolaszédelgő időszakom utolsó állomásán, az IBS-en. A nálam 6-7 évvel fiatalabb, többnyire egymást már innen-onnan jól ismerő tizenéves között nehezen találtam a helyem. Az iskolakezdés egy egyhetes team-munkával indult, amiben vele verődtem csapatba. A szimpátia nem volt azonnali, de az első nap első, percekig tartó közös röhögése átbillentett minket arra az oldalra, ahol azóta kisebb-nagyobb kihagyásokkal töretlenül állunk vállvetve. Sok szomorú és vidám dolog történt velünk illetve az életünkben az eltelt 12 évben, ami több ponton komoly próbára tette a barátságunkat, de az kiállta a próbákat, mindig felülkerekedett. A mondás szerint ami nem öl meg, az megerősít - ez igaz nem csak az emberre, de az emberi kapcsolatokra is: ezek a próbatételek a múló idő, a kölcsönös szeretet és tisztelet mentén megszilárdították, és már-már családi kötelékké formálták a barátságunkat. Mára megtanultunk mindketten nagy becsben tartani, ápolni, dédelgetni ezt a kincset.

A bejegyzésem megírása idején sem vagyunk túl távol egymástól. Meli az emeleten szuszog másik 4 csajjal együtt - t.i. ezen a hétvégén lánybulit tartunk a balatoni nyaralójában. Csapatos vihogások, pancsolás, zenehallgatás, társasozás, sütés-főzés, nagy beszélgetések és ejtőzések időszaka ez. Teljes pihenés, kötöttségektől, feladatoktól, felelősségtől, rutinoktól mentes pár nap. Hetekkel ezelőtt megterveztük, hogy jövünk, de számomra szerencsésebben nem is alalkulhatott volna az időzítés. Az elmúlt két hét rettentően fárasztó, munkával teli napjai kipihenésének a legjobb módja ez a háromnapos "azt és akkor csinálok, amit és amikor szeretnék" hétvége kellemes társaságban, jó ételekkel, gyönyörű helyen.

Az ide utazásomat megelőző este az oviprojekt - lassan végre felfedem, mi is volt ez - végén, a hétvégi kirándulásra való pakolás mellett nem sok időm maradt vacsorát csinálni. Márpedig a családi vacsora nálunk nem kihagyható. Előkaptam hát a tuti Meli-receptet, ami írd és mondd, 10 perc feladatot ad, és egy extra 30 perc sütésidő eltetlével, amibe a Lolával egy menet társas is még belefért, ott gőzölgött az asztalon a rém egyszerű, rém elegáns és rém egészséges nyáresti vacsora.

BATYUBAN SÜLT FOKHAGYMÁS LAZAC FÓLIÁS ÚJBURGONYÁVAL, FRISS SALÁTÁVAL

hozzávalók

a lazachoz

4 lazacderék vagy lazacpatkó

1 fej fokhagyma

olívaolaj

só, frissen őrölt bors

a krumplihoz

1/2kg újburgonya

olívaolaj

só, frissen őrölt bors

1 csomag friss petrezselyem

a salátához

1 nagy cukkíni

1 nagy kápiapaprika

1 csomag újhagyma

1 édesköménygumó (elhagyható)

10dkg tökmag

1ek majoránna

1ek borsikafű

1 citrom leve

1/2dl olíva-/ vagy tökmagolaj

só

tálaláshoz citromot készítek oda

Először a lazacot készítem elő. Bekapcsolom a sütőt 180 fokra. A lazacszeleteket megmosom, félreteszem. A fokhagymát megpucolom, és a gerezdeket vékony szeletekre vágom. Tépek egy nagy darab alufóliát, öntök rá kevés olívaolajat. A lazacokat bedörcsölöm mindenütt bőven sóval. Ha patkóval dolgozom, mindkét oldalát befedem fokhagymaszeletekkel, ha szelettel, akkor a bőrös felére ültetve a halat a tetejét és az oldalát borítom. Végül még egy löttyintés olaj, és minden oldalról óvatosan, hogy ki ne szakadjon, köré emelem a fóliát, amit fölül összegyűrök, így készítve egy batyut. Ha véletlenül kiszakadt, nincs pánik: rácsomagolok még egy fóliát.) Ezt a műveletet megismétlem minden lazacszelettel. A csomagokat egy tepsibe ültetem. Most jöhet a krumpli hasonló szisztémával: mosás, fóliára pakolás, locsolás olajjal, sózás, borsozás, csomagolás. (A krumplik szerencsés, ha falatnyi darabok - hámozni nem szükséges.) Mehet a lazacok mellé a tepsibe, és tepsisől az egész a sütőbe 30 percre. 

Van, hogy emellé a fogás mellé szimplán csak brokkolit párolok, de most a hűtőben lévő alapanyagokból összekombináltam azt a friss salátát, amit szintén egy kedves közös ismerőstől, Elvirától tanultam. Ehhez a saláta zöldséghozzávalóit félcentis kockákra vágtam, sóval meghintettem, rácsavartam a citrom levét, meöntöztem az olajjal, megszórtam a szárított zöldfűszerekkel és tökmaggal, összekevertem, és kész is.

Amint a lazac és a krumpli megsült, tányérokra tettem a halbatyukat, középre a salátás tálat és krumplitáskát kinyitva. Utóbbit a batyuban meghintettem és összeforgattam a frissen aprított petrezselyemmel. A köretekből a lazac mellé szedtem mindenkinek, végezetül citromlevet facsartam a halszeletekre és a krumplira. Friss, könnyű vacsora - szép zárása egy nehéz napnak, pláne, ha egy jégbe hűtött fehérbor is kíséri.

Köszi, Meli... a receptet, a hétvégét, a barátságot egyaránt.

Éva

Van, aki forrón szereti

"Meghökkentően magas áron, 4.6 millió dollárért kelt el egy árverésen Marilyn Monroe filmtörténeti jelentőségű fehér ruhája, amelynek szoknyáját a Hétévi várakozás című filmben lebbentette fel a metróhuzat. A híres darabot Debbie Reynolds színésznő gyűjteményéből árverezte el egy aukciósház Californiában. A licit az első része volt annak az árveréssorozatnak, amelyen az idős hollywoodi csillag birtokában lévő filmes kincseket értékesítik. Debbie Reynolds gyűjteményében 3500 kosztüm, 20 ezer fénykép és több száz filmplakát és emléktárgy szerepel." írja a vasárnapi Index.

Ha Monroe, akkor nekem az örökzöld, a Van, aki forrón szereti jut az eszembe, ahol az akutálisan komikaként tündöklő színésznő mellett a filmben hatalmasat alakít a megszokott nevettető páros, Tony Curtis és Roger Moore. Nem lehet elégszer megnézni. 

Amikor ennek a meleg saláta ellentmondását magában hordozó posztnak címet választottam, önkéntelenül eszembe jutott a film. Mert igen, salátában is van forró... és van, aki úgy (is) szereti... vagy másképp forró: csípős. Van, aki úgy (is) szereti. Az én párommal akkor tudok jó eséllyel megetetni egy zöldségkaját, ha csíp. De dupla öröme volt, mert grillezett csirkét is kapott a csípős saltája mellé. Forrón, mert ő úgy is szereti.

FORRÓ CSICSERIBORSÓ-SALÁTA CUKKÍNIVEL, SZÁRÍTOTT PARADICSOMMAL

hozzávalók

a salátához

1ek a szárított paradicsom olajából

1 csomag újhagyma

1 kis cukkíni

só

frissen őrölt bors

1 üveg csicseriborsókonzerv (DM-ben adalékmentes bio kapható jó áron)

6-8 olajban ázott szárított paradicsom

1tk szárított chili

az öntethez

2ek a szárított paradicsom olajából

1/2 citrom leve

1 gerezd fokhagyma

Az olajat vasserpenyőben magas lángon felhevítem. A hagymákat megtisztítom, hosszában félbe vágom, felaprítom, és hozzáadom az olajhoz. A cukkínit félcentis kockákra vágom, mehet a hagyma után. Sózok, borsozok. Mivel magas lángon dolgozom, figyelni kell, hogy a zöldségek ugyan megpiruljanak, de ne égjenek oda. A csicseriborsóról leöntöm a levét, hozzákeverem a sült zöldségekehez. Az aszalt paradicsomot szintén feldarabolom, és a chilivel együtt (mehet bele egy kis szárított kakukkfű is igény szerint) elkeverem a borsóval-cukkínivel, majd elzárom alattuk a tüzet, és hagyom, hogy az edény melegen tartsa, amíg az öntetet elkészítem. Ehhez az olajat, a citromlevet a reszelt fokhagymával elkeverem. A salátát keverőtálba teszem, meglocsolom az öntettel, összeforgatom és még forrón kínálom.

Önmagában is fogyasztható komplett fogásként, de fehérjefüggők mellé biggyeszthetnek némi grill húst vagy halat.

Éva

Szilvakék paradicsom

Nem, még sosem láttam kék paradicsomot. Ez egy helynek volt a neve a XIII. kerületben, ahová a kedvenc avokádós palacsinámat enni jártam. (Természetesen rövid időn belül lekerült az étlapról, azóta kénytelen vagyok én reprodukálgatni itthon kútfőből - recept hamarosan.) Ellenben zöld paradicsomot már láttam. Sőt, kaptam is a minap nyers formában és lekvárként is az egyik "Kilenctől" azzal a felszólítással, hogy találjak ki valamit vele. Ezzel egyidőben a FB-on is láttam A 'la carte Kulinária ötletbörzésre invitáló posztját zöldparadicsom témában, amire jött is néhány klassz javaslat (egyik, másik, harmadik), mindekután a sajátja is megszületett ("Salsa vagy chutney vagy lekvár lett. Attól függ minek nevezem :) piros-zöld paradicsom, hagyma, paprika, borókabogyó, koriandermag, zöld bors, rózsabors, só, cukor, dzsemfix... jó lett! Recept, fotó hamarosan..." - írja. Várjuk.).

Természetes, hogy ilyenkor zöldparadicsom-para van, mert ott a sok duzzadó gyümölcs, amit a nap már nem érlel, kárba veszni hagyni meg nem szeretné senki, hát leszedi zölden. Végtére is abba is szorult még kevés vitamin és napsütés a nyárból. Én ezt hoztam ki belőle 5 perces munkával:

MELEGEN FÜSTÖLT PISZTRÁNG GRILLEZETT ZÖLDPARADICSOM-CUKKÍNITORONNYAL

Hozzávalók

1 tálca (2 szelet) melegen füstölt pisztráng

1 citrom

1 zöldparadicsom

1/4 nagyobb cukkíni

3ek olívaolaj

só, frissen őrölt bors

friss petrezselyem

1 gerezd fokhagyma

1tk kapribogyó

1 szál újhagyma

A vasserpenyőt felteszem max lángon a tűzhelyre. Amíg melegszik, a paradicsomot, a cukkínit centis, a citrom felét félcentis karikákra vágom. Egy nagy tálban összekeverem az olajat, a petrezselymet, a sót és a borsot, a citrom másik feléből pár cseppet csorgatok hozzá, és belereszelem a fokhagymát. A cukkíni- és paradicsomdarabokat megforgatom a pácban, és a rostokra teszem pirulni. Pár perc után megfordítom. Amíg a zöldségek sülnek, a pisztrángot egy tánnyérra teszem. Az újhagymát kockákra vágom. A kapribogyót pépesre felaprítom, és hozzádolgozom a pácból visszamarat, innentől öntet néven futó keverékhez.

Mikor a zöldségek megsültek, leváltom őket a citromkarikákkal, de azt már a páclébe nem forgatom bele. Ha a citrom is megpirult, egy tányéron rétegekben feltornyozom a grillezett zöldparadicsommal és cukkínivel. Végül a pisztrángot egy kanálnyi öntettel meglocsolom, és megszórom az újhagyma-darabokkal.

Üdítően friss és könnyű.

Éva

Micsodaaa??? Heregolyóóó???!!!

Az avokádó (Persea Americana) szó erededetijének, azaz a navahók nyelvén "ahuacatl"-nak ejtett szónak a jelentése a heregolyó. Nem kell annyira csodákozni: a formai hasonlóság eredményezte ezt a találó névválasztást, ami egyébként a mai hangzásában nagyon is szexi, akár csak maga a gyümölcs és a rikító zöld, krémes húsából elkészíthető mindenféle étel is.

Nem egy mai gyerek: Dél- és Közép-Amerika vidékein őshonos, ott már i.e. 10,000 (!!!) évvel jegyezték a felhasználását, de mára világszerte elterjedt, trópusi vidékeken termesztik. Európában a legkorábbi írásos emlék az avokádó fogyasztásáról a 16. század elejéről származik. A legelső vadon termő avokádófákat Mexikó Puebla megyéjében találták. Ez a fajta egész sötét, szinte fekete bőrű volt, hatalmas maggal a közepén: criolloként (ejtsd: kriojjo) emlegették. Maga a név a mai formában bő száz évvel később, a kakaóital feltalálójának és a British Museum megalapításához a gyűjteményével nagyban hozzájáruló angol orvosnak, Sir Hans Sloanenek az 1696-ban megjelent, a jamaikai növényeket összegző írásában bukkant fel először.

Az avokádót ugyanazon növények családjába sorolják, mint a fahéjat, a kámfort és a babérlevelet. Nem gyenge kompánia! Akárcsak a banán és a mangó, a szüretet követően érik be. Egy fa egy évben képes akár 1200 termést is megérlelni. A gyümölcs 10 fő fajtáját különböztetik meg a formája, mérete, színe és íze változatossága szerint.

Az avokádó amilyen sokoldalú, leglább olyan finom és egészséges. A krémes állaga a magas zsírtartalmának (közel 15%) köszönhető, kalóriatartalma 75%-ban a benne lévő zsírokból származik. Többnyire egyszeresen teltetlen zsírsavakat tartalmaz, ami rendkívül fontos a szervezet számára. Ezen felül magas a kálium (60%-kal magasabb, mint a banáné), B-vitamin-, E-vitamin- és K-vitamin- valamint a rosttartalma. Az avokádó fogyasztása bizonyítottan jó hatással van a koleszterin- és a vérzsírszintre.

Készülhet belőle krémes kenyérfeltét vagy mártogatós, mint pl. a guacamole, akár saláta, keverhető rizottóhoz, fogyasztható édesen vagy sósan, turmixként vagy akár fagylaltként, nyersen vagy főzve... én a minap levest csináltam belőle a kedvenc szakácskönyvem egyik receptjét véve alapul.

CITROMOS-CHILIS HIDEG AVOKÁDÓKRÉMLEVES BLANSÍROZOTT CUKKÍNIKRUTONOKKAL ÉS MENTÁVAL

Hozzávalók

3/4l zöldségalaplé (én 1.5 bio leveskockából csinálom)

1 nagy cukkíni

3 fris piros chilipaprika

1 nagy, puha, érett avokádó

4ek citromlé

1tk méz

2 gerezd fokhagyma

2dl joghurt

1 marék menta

só, frissen őrölt bors

Az alaplevet felforralom. A cukkínit megmosom, és félcentis kockákra vágom. A chilit kimagozom, és nem túl picire felaprítom. A cukkínit a chilivel együtt a forrásban lévő alapléhez adom, az edényt lefedem, és a tartalmát alacsony lángon rotyogtatom kb. 3 percig. Ezalatt a cukkíni épp, hogy picit megpuhul, de a színe még élénkzöld marad. Egy szűrőlapáttal kiszedem a chilivel együtt a levesből, és félreteszem. 

Az avokádót kettévágom, a magját kiszedem, a húsát pedig egy robotgépbe kanalazom. Hozzáadom a citromlevet, a mézet és a joghurtot valamint egy-két merőkanállal az alapléből, belereszelem a fokhagymát, majd az egészet összepürésítem. A krémes avokádót a maradék alapléhez hozzákeverem, sózom, borsozom.

Tálalás előtt a levest alaposan lehűtöm. A cukkínikrutonokkal és csíkokra vágott mentával tálalom.

Éva

Ui: lehet még variálni egy pici konyakkal az alaplénél, salottával az avokádókrémben, esetleg még tálaláskor korianderzölddel vagy nyers uborkadarabokkal, akinek van hozzá kedve. Húsimádóknak pirított csirkecsíkokkal lehet turbózni. Van benne fantázia.

Uui: chili nélkül gyereknek is adható

Borskéregben sült sertésszűz, cukkinis-répás rösztivel

Engem is utolért a kilencvenes években a disznóhúsellenes kampány, évekig nem ettem. Erősködtem, hogy egészségtelen, Anyám aztán mindent pulykával csinált, fasírtot, rántott húst – pedig a pulyka nagyon ritkán jó ízű. Inkább rém száraz.

Pár éve újra felfedeztem a disznóhúst, és nem értettem, mi bajom volt vele. Nem minden részét eszem meg, belsőségből is csak a májat, de alapvetően a sertéshús szuper. Erről malackaraj (link) tud bővebben mesélni.

A szűzpecsenye a disznó bélszínje. Az egész állaton nem sok van belőle, de még így sem horror összeg. Gyorsan kész van, szaftos, mégsem zsíros (bár a zsírral sincs bajom).

Kell hozzá

fejenként 15-20 dkg sertésszűz (elég kis darab hús, nem nagyon vágják a hentesnél, egy darab 2-3 embernek elég)

egész bors, egy marék

só

olaj a sütéshez

A húst mosd meg, szedd le róla az inakat, ha zavar, de maradhatnak. Törd össze a borsot, mozsárban vagy robotgépben, és forgasd bele a húst, hogy beborítsa. Kicsit sózd meg. Egy kiskanál olajat forrósíts serpenyőben, és amikor nagyon forró, akkor kezdd el sütni a húst. Minden oldalát kb. 3-3 percig pirítsd. Ha szereted közepesen átsütve, akkor pihentesd alufólia alatt pár percig, és szeletelheted is (a képen így látod). Én mindig rájövök, hogy a sertésszűz jobban ízlik átsütve, úgyhogy a serpenyőben kérgesítés után sütőben (160-180 fok) még 15 percig sütöm, és csak utána pihentetem. Ujjnyi vastagra szelve elég jól néz ki.

 

A röszti

Nem gondolok mindennap arra, hogy feltétlenül egészségeset egyek. Imádom a rösztit, de a krumplit amúgy is minden formában. A csípős, borsos sertésszűz mellé azonban valami mást, édeset akartam. Répából és cukkiniből is remek rösztit csináltam, hirtelen ötlettől vezérelve juharsziruppal. Nem rossz, nem rossz. És még egészséges is.

Kell hozzá

fejenként egy kisebb megpucolt répa és egy fél cukkini

liszt (bármilyen -  ha figyelsz az egészségre, akkor teljes kiőrlésű)

2 emberre 1 tojás

só, bors

juharszirup vagy méz

fokhagyma, 1-2 gerezd

olaj a sütéshez

A zöldséget reszeld le, üsd hozzá a tojást, majd sózd, borsozd, ahogy ízlik. Aprítsd vagy nyomd bele a fokhagymát, és fejenként egy kiskanál juharszirupot vagy mézet. Szórj hozzá annyi lisztet, hogy ne folyjon a cumó. Ennek mennyisége sok mindentől függ, lassanként adagold, aztán meglátod.

Forrósíts olajat, ha ropogósra akarod, akkor sokat, de ha fél centi magasan áll a serpenyőben, az is elég. Egy evőkanálnyi zöldséget lapogass szét az olajban, és süsd meg mindkét oldalát.

Tegyél rá pár szelet húst, meg egy kis medvehagyma pestot. Ütős kis kombó.

Ádám