Vega quiche lorraine

Akit a cím összezavart, annak itt a gyorstalpaló: a quiche lorraine a falusi francia konyha egyik legismertebb fogása (bár az angolok is magukénak követelik). Egyszerű pitetészta szalonnával, esetleg sajttal és hagymával. Tökéletes kombó. Quiche-t ("kis") már mutattunk itt a blogon, itt egy húsmentes változat, időnyerés céljából pedig konyhakész levelestésztát használtunk.

A recept ihletője a Goodfood, Meli azonban kicsit változtatott rajta.

HÚSMENTES QUICHE LORRAINE

kell hozzá:

egy póréhagyma

(konyhakész) leveles tészta

20 dkg kecskesajt

két marék dió (kb 5 dkg)

kakukkfű

olívaolaj

A sütőt melegítsd elő 200 °C-ra. A póréhagymát karikázd fel, nem forró olívaolajon párold puhára (ne égjen meg), sózd, borsozd. A leveles tésztát terítsd ki a sütőpapírral bélelt tepsire (ha a tészta eleve ebbe van tekerve, ezt a lépést megúszod), majd rendezgesd el rajta a hagymár, morzsold rá a kecskesajtot és hintsd meg az aprított dióval és kakukkfűvel. Sózni-borsozni ér, pár löttyintés olívaolaj is belefér. Finomra aprított friss chilli sem árt neki. 15-20 perc alatt sül készre.

Ádám

Paleolitőrület

Mostanában több mindenkitől hallom, hogy paleolit diétába fogott, vagy teljesen áttért erre az étrendre. Mindenesetre az biztos, hogy egyre szélesebb körben ismeretes, hogy mit is jelent a kőkorszaki ember mintájára étkezni, milyen előnyökkel jár, vagy sokkal inkább milyen káros a "hagyományos" nyugati étrend az egészségünkre.

Hazai pályán a családfő szánta rá magát az "okos evésre" leginkább tisztítókúra jelleggel remélve, hogy némi súlyfölöslegtől is megszabadul, és egyidejűleg egyéb pozitív élettani hatást is lefölöz ezzel az átmeneti "böjttel" - ahogy ő tekint rá. Ezzel persze okozott nekem némi fejtörést, de kellett már a feladat, mert pangott az ötlettár. Nyilván nekem egyetlen törekvésem, hogy ő ne óriási lemondásnak élje meg ezt a célként kitűzött két hónapot, ezért nagyon igyekszem kvázi fiesztákat rendezni neki, amit elfogyasztva a hiányérzet nem jelentkezik nála. Egy közös ismerős mondta a minap, hogy így azért könnyű paleózni, ha az ember párja minden reggel és este változatosabbnál változatosabb formában elénk varázsolja, amit ehetünk, nekünk sem kitalálni, sem beszerezni, sem elkészíteni nem kell, csak jóízűen megenni. A változatosabbnál változatosabbal szemben azonban néha vannak averziók, és elharapózik a hagyományos ízek iránti sóvárgás. Na, ilyenkor kell okosnak lenni: hogyan teszem az asztalra a megszokott ízeket paleolit köntösben. Nos, itt indult be nálam a kísérleti konyha.

PALEOLIT CSOKIS-DIÓS GESZTENYETORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

pici só

4ek porított nyírfacukor

3ek gesztenyeliszt (ez tul.képp. nem más, mint 100% szárított, őrölt gesztenye - én a Culinarisban vettem)

1ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor

1kk sütőpor

a krémhez

2 marék dió

400g natúr, cukrozatlan pürésített főtt gesztenye (fagyasztópultban lehet találáni majdnem minden üzletben - de házilag sütöttből még finomabb lesz)

200ml kókusztej

100ml kókuszolaj

3cl sötét rum

5ek nyírfacukor

a mázhoz

100g 99% kakaótartalmú csokoládé

100ml kókusztej

pár csepp vaníliaesszencia

2ek nyírfacukor

A diót egy nappal a sütés előtt vízbe áztatom.

A sütés kezdetekor a sütőt 180 fokra beállítom. Először a tésztát készítem el. A tojásokat ketté választom. A sárgáját a cukorral egy botmixer segítségével fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a gesztenyelisztet, a kakaóport és a sütőport. Ha nagyon nehezen lehetne csak keverni, akkor 1-2ek vízzel lazíthatok az állagán, de akkor egy picivel tovább fog kelleni sütni a tésztát. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a kakaós masszába, hogy az homogén legyen, de ne essen össze. Egy kb. 35x25-ös tepsit kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 30-40 percre betolom a sütőbe - tűpróbáig sütöm.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez lassú tűz fölött egy edényben elegyítem a dió kivételével a krém összes hozzávalóját, selymesre eldolgozom, majd hagyom kihűlni. A diót lecsöpögtetem, és a gesztenyekrémmel együtt egy turmixgépben nagy fordulaton vagy 5 percen át habosítom. Amikor a krém elkészült dobozba teszem, és betolom a hűtőbe pár órára. A tésztát is kiveszem a sütőből, ha elkészült, és hagyom kihűlni, majd lefóliázom, hogy ne száradjon ki.

Amikor a krém már kellően megdermedt, és jól tudok dolgozni vele, valamint a tészta is kihűlt, jöhet az összállítás. A tésztát hosszában ketté szelem, és az így kapott két, kb. két centi vastag lapot vízszintben is óvatosan elvágom, hogy egycentis vastagságú legyen. (Célszerszám hiányában Anyukámtól tanultam a trükköt, hogy egy kb. 1cm magas, hosszú, keskeny tálcára téve a téstalapot, a kést a tálca két szélén pihentetve végigfűrészelem a tésztát. Szép egyenletes lesz.) Ezután betöltöm a krémmel - mind a négy rétegre teszek.

Legvégül gőz fölött egy fém tálban megolvasztom a csokit a kókusztejjel és a cukorral elkeverve, hagyom kicsit hűlni folyamatos kevergetés mellett, majd bevonom vele tortát. Mehet a hűtőbe/teraszra, lehet rájárni.

Éva

Egytálétel

Egy tál étel. Egytálétel. Lehet ez leves, egyéb főtt étel vagy sütőben sült mindent bele finomság. Az utóbbi időben nagyon rákaptam arra, hogy mindennemű zöldséggel és gyümölccsel helyettesítem a klasszik krumpli köreteket, amiből aztán a mellékesnek, kísérőnek szánt étel esetenként főfogássá növi ki magát. Ez a Karácsonyi időszakban a szüleimnél eltöltött napokban kigondolt étel egyike ezeknek a kísérleteknek. Szétnéztem a spájzban, találtam almát, tököt, diót, társítottam hozzá egy öntetet - ötfűszerkeverék hiányában szimplán fahéjat, borsot, szegfűszeget használtam -, és betoltam a sütőbe. Mennyei lett. Itthon a jö öreg ötfűszerhez nyúltam, amit az utóbbi időben több receptben is jól tudtam használni. Hogy csak néhányat említsek: csirkeételben, sült gesztenyéhez, mascarponés-ötfűszeres-csokis gesztenyekúpban. Érdemes beszerezni egy csomaggal, jó hasznát veszi az ember a téli ízek és hangulatok előállításánál. Ha pedig nincs a közelben, hát alkossunk hasonlót, mint már írtam fahéjból, borsból, szegfűszegből. (Az ötfűszerkeveréknek egyébként a fahéj és a szegfűszeg szintén hozzávalója, ezen felül tartalmaz csilagánizst, édesköménymagot, szecsuáni borsot.)

ÖTFŰSZERES, NARANCSMÁZAS SÜLT TÖK-ALMA-DIÓ TRIÓ FÜSTÖLT KACSAMELLEL

hozzávalók

1kg tök

1/2kg alma

15dkg dió

30dk melegen füstölt kacsamell (én a Culinarisban veszem)

az öntethez

1 nagy narancs leve

1/2dl olívaolaj

2 púpos ek nyírfacukor

1 ek ötfűszerkeverék

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tököt és az almát megmosom, felhasítom, kimagozom, és hájastól falatnyi darabokra vágom, majd elosztom egy nagy tepsiben. Az öntet hozzávalóit elkeverem, rálocsolom a tepsi tartalmára, majd jól összeforgatom az almát és a tököt a fűszeres lével, hogy az mindenütt bevonja. A megpucolt dióval megszóröm a tepsit, végül a kacsamellet félcentis szeletekre vágom, és elosztom a tök-alma-dió trió tetején. Mehet a sütőbe 40 percre.

Tálaláskor csak úgy, ahogy sikerül, lapátolok a tepsiből egyenesen a tányérokra, hogy mindenből jusson, és a kisült fűszeres, édes lével meglocsolom a kitálalt ételt. Kacsa nélkül köretnek is remekül illik bármilyen sült mellé.

Én nem tudom annyiszor csinálni, hogy megunjam.

Éva

Előzetesben

Ez az ízkombináció olyan jóra sikeredett, hogy a fogyasztása már-már bűnnek számít, büntetendőnek, de ha nemis üljük le előzetesben, legalább fussunk neki idő előtt, hátha landolásra érdemesnek bizonyul a karácsonyi asztalon is. Pulykát szoktam ilyenkor sütni többek között, de kísérletezni "kicsiben" érdemes, amire egy jól megtermett csirke kiválón alkalmas mind ízében, mind formájában, mind pedig méretében. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy én magam sem igazán tudtam távol maradni az illatozó madártól: amíg ágyba nem kerültem, rájártam a tepsire egész nap.

Ennek a töltött szárnyasnak az a különlegessége egyfelől, hogy szezonális helyi gyümölcsökkel és keleties fűszerezéssel készült, másfelől pedig, hogy nem használtam a töltelékhez sem zsemlemorzsát, sem kenyeret, sem tejet, sem tojást, t.i. szeretem minél könnyebbre és egészségesebbre hagyni az általam készített fogásokat, mert nálam nem elvárás, hogy feltétlen fasírt állagúvá összeálljon a tömő anyag, ahogy az a hagyományos töltelékeknél lenni szokott.

GESZTENYÉVEL, DIÓVAL, ASZALT ÁFONYÁVAL TÖLTÖTT CSIRKE VELE SÜLT ÖTFŰSZERES ALMÁVAL ÉS TÖKKEL

hozzávalók 

(most a csirkéhez adom meg a mennyiségeket - értelemszerűen ha pulykával készítjük, a vendégek számához igazított madár méretétől függően többszörözöm a töltelék és a köret mennyiségét)

1 egész tanyasi csirke zsigerelve (ha adják hozzá a máját, megtartom)

3ek só

1ek frissen őrölt bors

1ek borsikafű

4dkg vaj

a töltelékhez

2ek olívaolaj

3dkg vaj

1 lilahagyma

4 gerezd fohagyma

1 szárzeller

1ek borókabogyó

5 szem szegfűbors

1ek kínai ötfűszerkeverék (házilag is összeállítható porított csillagánizs, édeskömény, fahéj, szecsuáni bors és szegfűszeg keverékéből)

5dkg cukrozatlan aszalt vörösáfonya (én a biopiacon veszem)

10dkg félig főtt egész gesztenye (én faygasztottat használok)

5dkg dió

1 alma

1dl Marsala bor (édes, fűszeres olasz desszerbor, helyettesíthető egyéb mazsolaborral, vagy ha az sincs, jó minőségű száraz vörösborral, méz hozzáadásával)

1 narancs reszelt héja

a körethez

2 alma nagyságú hokkaido tök (lehet sima sütőtök is)

só, frissen őrölt bors

juharszirup

2 nagy alma

4ek olívaolaj

1ek ötfűszerkeverék

A csirkét 2-3 nappal sütés előtt előkészítem: megmosom, letisztogatom, kitokozom, ha kell, és besózom. A sütés napján a madarat leöblítem, és félreteszem száradni. A sütőt 180 fokra begyújtom. A töltelékhez a zsiradékot közepes lángon felhevítem, a borókabogyót és a szegfűborsot mozsárban porítom, a hagymákat és a zellerszárat felkockázom, majd a vaj-olaj keverékén az összes fűszerrel együtt lepirítom. Mehet hozzá az aszalt áfonya. A gesztenyét és a diót durvára darabolom, az almát kétcentis kockákra vágom - ha a májat is megkaptam a csirkéhez, azt szintén felaprítom és a gyümölcsökkel együtt -, az előzőekhez adom, felöntöm a borral, és magas hőfokon pár percig párolom, hogy a folyadékot a gyümölcsdarabok magukba szívják, majd hozzáreszelem a narancs héját, sózom, borsozom. A kész tölteléket a csirke hasüregébe töltöm jó alaposan belenyomkodva, és a nyílást összezárom (én fogvájókat szoktam keresztben átszúrni a bőrön, és egy spárgát végigfűzök rajtuk). Végül borssal és borsikafűvel mindenütt alaposan átdörzsölöm a madarat, a vajat is jól belemasszírozom a bőrébe. Egy tepsi közepén pihentetem.

A körethez a tököt és az almát megmosom, mindegyiket negyedelem, a madár körül elrendezem. A tököt enyhén sózom, borsozom, 1/2-1/2 ek juharsziruppal megöntözöm a gerezdeket, végül a tököt és az almát egyaránt meglocsolom az olívaolajjal, és megszórom az ötfűszerkeverékkel.

Az egészet 100 perc alatt pirosra sütöm minden további cseszegetés, locsolgatás, fóliázgatás nélkül.

Amennyiben pulykával éles lövök Karácsonykor, úgy a sütést a következőképpen ajánlom: az első 4kg-ig 40, onnantól kilónként 45 perc sütési idővel számolok (tehát pl. egy 11kg-s madár esetében 4x40+7x45 azaz összesen 7 és 1/4 óra), amiből az első felét az állat fólia alatt tölti, a második felében pedig a kisült szaftjával locsolgatva szabadon sütöm pirosra. A köretet az utolsó órában-másfél órában rendezem köré.

Tálalás előtt a kész maarat fóliával befedem, és 5-10 percig pihentetem, mielőtt megvágom. Személyenként egy-egy darab húst a szatfjával megöntözve néhány szelet fűszeres sült tökkel és almával valamint 1-2 kanál töltelékkel körítve kínálok szépen elrendezve a tányérokon.

Éva

Télen is saláta

Sokan azt gondolják, a saláta egy nyári fogás, télen csak az eltett savanyúság és befőtt (amiben, tegyük hozzá, semmi vitamin, cserébe viszont egy halom haszontalan anyag, mint pl. cukor, a gyári termékekben nem kevés adalék is van) jelenthet megoldást a zöldség-/gyümölcsbevitelre. Téves. Télen számtalan leveles saláta megterem, mint a rukola, az endívia, a radichio, a cékla levele is isteni salátában, és számos zöldség illetve gyümölcs variálható a harsogó zöld/lila levelekkel.

Korábban már posztoltam itt egy őszi körtés-diós rukolasalátát kecskesajtos pirítóssal, illetve egy birsalma-célka salátát szintén rukolával. Most - a változatosság kedvéért :D - a sütőtökkel készítettem egy újfent rukola felhasznlásával készült salátát, t.i. a rukola a maga kicsit mogyorós-diós ízvel kellemesen kiegészíti ezekez az édeskés fogásokat.

SÜTŐTÖKÖS-KÖRTÉS RUKOLASALÁTA JUHARSZIRUPOS KRÉMSAJTTAL, DIÓVAL, MANDARINNAL

hozzávalók

1/4kg sütőtök

1 körte

10dkg rukola

10dkg krémsajt vagy krémes kecskesajt

3-4 ek juharszirup

4-5ek olíva-/tökmagolaj

2-3 marék dió

frissen őrölt bors

Egy párolóedényben felteszek kevés vizet forrni. Közben meghámozom és kimagozom a tököt, centis kockákra vágom, összeforgatom a csillagánizzsal, majd fedő alá beküldöm párolórácson puhulni, de csak addig, hogy még ress maradjon. Ha kész, jeges vízbe dobom, majd lecsöpögtetem, és hagyom a vizet valamelyest elpárologni róla felhasználás előtt. Közben a körtét is meghámozom, szintén centis kockákra darabolom, félreteszem. A sajtot alaposan elkeverem a juharsziruppal, azt is félreteszem. A diót durvára vágom, a salátát megmosom, és jöhet az összeállítás. A salátalevelekkel megágyazok a tálon, elosztom rajta a körte- és tökkockákat valamint a sajtkrémet, megszórom az egészet a dióval, borsot őrölök rá, végül megöntözöm a tökmagolajjal, és magamba lapátolom.

Miután lefotóztam a tálat, és a felén túl voltam, beütött, hogy milyen jó lenne még egy mandarint is belekombinálni. Megtettem. Még jobb lett. Érdemes így is kipróbálni!

Éva

A legtutibb mézeskalács

Mindenki tudja rólam a környezetemben, hogy a táplálkozás terén bár nem vagyok vaskalapos, de lehetőség szerint tudatosan törekszem az egészséges megoldásokra és arra, hogy ehhez szoktassam még idejében a gyerekemet... gyerekeimet. Márpedig lehetőség szinte mindig van megtalálni az alternatívát a megszokottra, és lecseréni azt, csak akarni és keresni kell. 

Édesanyámhoz évekig járt Jutka néni besegíteni a ház körül. Lola lányom, ahogy mindenkit, őt is azonnal levette a lábáról, onnantól Jutka néni, ha csak megneszelte Lola érkezését, már vetette is be magát a konyhába, hogy elkészítse az azóta is nagy népszerűségnek örvendő mézeskalácsát szezontól függetlenül, egészséges alapanyagokból - pont, ahogy mi szeretjük. A fortélyt persze rörgtön a magamévá tettem, és azóta is gyakran bevetem: sütöttem már egész óvodának Mikulásra, ajándékba Karácsonyra, dísznek, gyerekfoglalkoztatás céljából, vagy csak úgy. Hálás egy recept. Én is hálás vagyok érte. Innen is köszönet, drága Jutka néni!

MÉZESKALÁCS

hozzávalók

50dkg teljeskiőrlésű bio liszt

25dkg puha bio vaj

40dkg méz (én Lovasi Attila termelő frenetikus repcekrémmézét használom - elérhetőség nálam)

1 bio tojás + 1 sárgája

1/2ek sütőpor

1 púpos ek mézeskalács fűszerkeverék (teljesen tökéletes: minden van benne, ami kell, semmi, ami nem)

+ 1 tojás a kenéshez

dekoráláshoz fantázia szükséges és a fatázia szülte kellékek

A száraz hozzávalókat elegyítem, majd kézzel hozzádolgozom a nedveseket. A tésztát laposan összegyúrom, cipót formálok belőle, és fóliába csomagolva egy fél napra/egy éjszakára hűtőbe teszem. Sütés előtt szobahőmérsékleten kicsit hagyom felengedni, hogy lehessen vele dolgozni. Kisebb darabokra vágom a tésztát, amit aztán két sütőpapír között félcenti vastagra nyújtok, majd különböző formájú kiszúrókkal kiszaggatok. A kis kalácsokat egy tepsin egymástól kellő távolságra elrendezem, megkenem őket egyenként az enyhén fevert tojással, ízlésesen dekorálom, végül 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöm.  

A folyamat bármely pontján gyermek kortól, nemtől függetlenül bevonható. Imádni fogja a közös konyhatündérkedést, ahogy minden bizonnyal Te is, kedves Olvasó!

Éva

Ui.: A zab- illetve mandulalisztből, továbbá darált dióból és madulából készült változatokról az összehasonlító beszámolót ld. lejjebb!

Update on csütörtök, december 15, 2011 at 9:38 by Éva

Variációk egy témára

Nem nyugodott az alkotói vágyam, úgyhogy nekiálltam ezzel-azzal kísérletezni. Azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy pl. lehet-e a búzalisztet kiváltani egészségesebb lisztfélékkel, mint a zabliszt, a mandulaliszt, a gesztenyeliszt, stb... ehhez hogyan kell igazízani a tészta textúráját, illetve hogy ha különböző ízeket kombinálok bele az alap fűszerezésbe, az hogy veszi ki magát. Nagyon jó eredmények születtek.

CHILIS-CSOKIS MÉZESKALÁCS RÓZSABORSSAL

A chilis és a csoki társítása nem ismeretlen már az ínyencek számára, már-már elcsépeltnek is mondható, de én még mézeskalácsban nem találkoztam vele.

A fenti recepthez képest annyi változtatás szükséges, hogy az 500g liszt helyett 400g zablisztet és 100g natúr bio kakaóport használtam. Az édesítést fokoztam 500g mézre, és a tésztába beledolgoztam 2 ek szárított chilikarikát illetve 100g 99% kakaótartalmú csokit - mindkettőt előtte mozsárban durvára zúztam. Sütés előtt megszórtam a kalácsokat rózsaborssal.

KAKAÓS-NARANCSOS MÉZESKALÁCS

A csokik világából ez a párosítás is adta magát. (A dekorlálással most nem szálltam el, de be lehet indítani a fantáziát nyugodtan - idő hiányában nekem most erre futotta.)

A változtatások az alaprecepthez képest: az 500g liszt helyett itt is 400g zablisztet és 100g natúr bio kakaóport használtam (de lehet sima narancsosat is csinálni, akkor marad a fél kg liszt, akár búza, akár zab). Az édesítést a fentiekhez hasonlóan fokoztam 500g mézre, és a tésztába beledolgoztam 2 narancs reszelt héját és 2ek narancsvirágvizet illetve 2ek Cointreau-t (Triple Se is jó). ...Aztán picit odaégettem, de Neked, kedves Olvasó, nem kell ezt feltétlenül így csinálnod!

MÉZESKALÁCS MANDULALISZTBŐL AMARETTÓVAL ÉS KAKUKKFŰVEL

jön... jön... jön

MÉZESKALÁCS GESZTENYELISZTBŐL ASZALT ÁFONYÁVAL/CIGÁNYMEGGYEL

jön... jön... jön

Kísérletezgessetek bátran!

Éva

A vállalhatatlan

A képet nézve csak ez a jelző jut eszembe: a vállalhatatlan. Ízre rendben, állagra rendben, de kinézetre... Ráadásul nem kaptam el a nappali fényt, hogy legalább az megtámogassa egy esetlegesen emészthetőbb külsejű ételfotó elkészítését. Ez van. Azért érdemes kipróbálni.

MÉZES-MAZSOLÁS DIÓSGUBA DIÓS SÜLT TOJÁSHABBAL

hozzávalók

4 teljeskiőrlésű biokifli

2 tojás

1/2l zabtej/kókusztej/mandulatej - vagy akár ezek vegyesen

1/2 rúd vanília

4ek méz/nyírfacukor

csipet só

2dkg vaj

4 marék dió

2ek nyírfacukor

2 marék mazsola

juharszirup és extra dió a díszítéshez

A tejet felteszem forrni a vanília kikapart magjával és magával a rúddal. A tojásokat szétválasztom, a sárgáját felhabosítom a mézzel. A felforrt tejből kiemelem a vaníliarudat, és a vaníliás tejet vékony sugárban csorgatva folyamatos keverés mellett hozzádolgozom a mézes tojássárgájához, majd az egészet visszateszem a tűzre, és kicsit besűrítem. Közben a fehérjét a sóval felverem, a diót ledarálom és a felét a nyírfacukorral beleforgatom a tojáshabba. A sütőt bedurrantom 180 fokra. A kifliket kétcentis szeletekre vágom, egy kivajazott hőálló tálba teszek egy réteg kiflikarikát, megszórom a mazsola felével, nyakon öntöm a vaníliás mártás felével, és megszórom a darált dióval. Erre jön még egy réteg kifli, a mazsola másik fele, végül a diós tojáshab. Az egészre díszítésnek szórok egy kevés késsel durvára vágott diót, és betolom 40 percre a sütőbe. Amikor a guba elkészült, tálalom melegen kevés juharsziruppal, vagy megvárom, míg kihűl, és úgy kínálom.

Éva

Ki? Noa?

Quinoa. Köznapi nevén perui rizs. Formára és elkészítési lehetőségek tekintetében a köleshez hasonló, kimondottan sokoldalú, finom ízű, kellemes állagú gabonának "látszó tárgy", ami igazából fűféle, ehető kis gyöngyöcskékkel a termésében. Dél-Amerikában honos, főleg Peruban és Bolíviában termesztik már vagy 3-4000 éve, de egyes források szerint vadon termett már 5-7000 éve is. Magas a tápértéke és a rosttartalma, tele van B- és E-vitaminnal, aminosavakkal, vassal, kalciummal, magnéziummal és foszforral, ezen felül rendkívül dús fehérjeforrás (14%). A legjobb hír pedig, hogy lisztérzékenyek és babák is fogyaszthatják, mert nincs benne glutén. Készíthető belőle édes és sós főétel, köret, saláta, desszert, de akár levesbetétnek is jó. Én most egy könnyű reggelit kreáltam belőle... ismét a hagyományos, egészségesnek semmiképp nem mondható tej-finomított gríz-cukor kombó helyettesítésére.

ZABTEJBEN FŐTT MÉZES QUINOA DIÓVAL ÉS FAHÉJJAL

hozzávalók

1/2l zabtej (de készíthető mandulatejből vagy kókusztejből is... az is egy extra jó íz lesz)

12dkg quinoa

1-2ek méz

2 marék dió

fahéj

igény szerint turbózható tovább reszelt almával és juharsziruppal is, hogy a dióízt fokozzuk

A tejet közepes lángon felteszem forrni, amikor gyöngyözni kezd, beleszórom a quinoát, és puhulásig főzöm alkalmankénti kevergetés mellett. Ha a gyöngyöcskék megpuhultak (minden folyadékot magába fog szívni, nem lesz olyan fehér kása, mint a gríz), félreteszem hűlni. Amikor már nagyjából csak 60-70 fokos, belekeverem a mézet, így annak megmarad a vitamintartalma. Idő közben a diót ledarálom, amivel tálaláskor bőségesen megszórom a főtt quinoát, végül meghintem fahéjjal. Őőőőőrült jó! Ha még vitamindúsabbat szeretnék, reszelhetek bele héjastól almát egy nagylyukú reszelőn, illetve megcsorgathatom kevés juharsziruppal. Legközelebb mákkal és mazsolával fogom kipróbálni. ...Az sem kizárt, hogy a végeredményt egy sütőformába öntöm, 180 fokon megsütöm, felkockázom, és csinálok mellé egy sodót vagy egy fagyit, úgy kínálom desszertnént... végtelenek a lehetőségek. Érdemes kísérletezni. Én fogok. Az eredményeket pedig posztolom is.

Szépnek ígérkezik a hosszú hétvége sok nappal, meleggel. Használjátok ki, irány a természet!

Jó pihenést, aktív hétvégét kívánok!

Éva

Vasgyúró

Köztudott, hogy a cékla nagy mennyiségű vasat tartalmaz - meg még jó néhány hasznos vitamint, ásványi anyagot, amiről már korábban itt értekeztem röviden. A tök mellett ez a zöldség az, amit pláne így várandósan raklapszám szállítok haza a piacról, egyben ajánlom másnak is. Egy héten legalább egyszer készül belőle valamilyen összeállításban 2l nyers lé (a színét szeretem a legjobban), amit egész nap szürcsölgetek, illetve egyéb finomság. Remélem, ilyen formán nem csak a mama vértezi föl magát a következő vitaminhiányos időszakra, de a baba is egy vasgyúró lesz - már ami az immunitását illeti.

A minap a Miniben Kozma Orsi barátnőm koncertje alatt a külhonba szakadt, de szerencsére gyakran haza látogató Réka bajtársnőm mindenkor felemelő társaságában és állandóan záporozó kérdései mellett is (ezért az "is" szócskáért mit fogok hallgatni!) átszellemülten fogyasztott, zöldfűszeres kecskesajtgolyókkal tálalt sült céklasaláta nyomán született meg az alábbi repró.

SÜLT CÉKLA-BIRSALMA SALÁTA KECSKESAJTTAL, DIÓVAL, RUKOLÁVAL, BALZSAMOS MÁLNAÖNTETTEL

Mint az velem kapcsolatban talán már ismeretes, nem vagyok híve a friss zöldség, gyümölcs intenzív hőkezelésének. Amit lehet, én nyersen fogyasztok. Itt azonban érdemes egy kicsit megdolgozni a hozzávalókat, hogy mind állagban, mind ízben lágyabbak legyenek.

hozzávalók

a sült zöldséghez, gyümölcshöz

2 közepes cékla

só, frissen őrölt bors

2ek olívaolaj

1 birsalma (keményebb körtével helyettesíthető)

1ek juharszirup/méz

1ek szezámolaj (ha nincs, dió- vagy olívaolaj is oké)

a salátához még

10dkg morzsálható natúr kecskesajt

2 marék dió

2 marék rukola

frissen őrölt bors

az öntethez

1ek olívaolaj

1ek balzsamecet esszencia (az édes-krémes)

1ek juharszirup/méz

pár szem fagyasztott málna

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A céklát meghámozom, másfél centis kockákra feldarabolom, gyengén sózóm, borsozom, megöntözöm az olajjal, jól összeforgatom, és egy hőálló tárban szétterítem. Hasonlóan járok el a birsalmával, csak azt a szezámolajjal és a juharsziruppal vonom be, majd egy külön tálba teszem. Mindekettőt egyszerre tolom be a sütőbe kb. 30 percre. 

Miután a cékla és a birsalma elkészült, lehűtöm... én reggel csináltam meg őket, majd mentek a hűtőbe, és jó hidegen délben táltaltam a következőképpen.

A cékla- és birsalmakockákat egyenként elosztottam egy tányéron vigyázva, hogy a cékla ne színezzen mást. Ez után szétmorzsoltam a salátán a kecskesajtot, friss borsot őröltem rá, majd a rukolával megszórtam. Az öntetet összekevertem, és megcsurgattam vele a salátát. Végezetül durvára vágott dióval hintettem. Fontos tudni: az egésznek az öntet a lelke!!!

Egyszer kell kipróbálni. Kattanás lesz belőle!

Éva

Gyerekkori nosztalgia

Amíg otthon laktam a szüleimmel, az Édesanyám máig verhetetlen, hagyományos hazai ízein "tengettem" a mindennapjaimat. Anyu konyhájában azonban desszertek csak nagy ritkán készültek - annak a megboldogult Nagymamám volt a mestere. (Visszagondolva hihetetlennek tartom, hogy mikre volt képes. Bármelyik cukrásszal felvehette volna a versenyt!) A fentiek okán a Mamám nem is volt igazán rászorulva, hogy egy-egy palacsintán, tejszínes rizsen, vagy méteres kalácson túl megtanulja a süteménysütés fortélyait. (Mostanában nagymamaként azért igyekszik felnőni a klasszikus mintához, és gyakrabban ragad habverőt.) Én sem gyakoroltam rá nyomást, tekintve, hogy sosem szerettem az édességet. A desszertek iránti érdeklődésem akkor kezdett feléledni, amikor mélyebben beleástam magam a gasztronómiába, márpedig anélkül nem teljes a kép. Ráadásul itt egy rendkívül édesszájú ötéves, meg egy várandós állapot. Ez aztán dob a mézfogyasztásunkon rendesen!

Az egyik desszert, amit a Mamám rend szerint az asztalra tett, az egy akár könnyűnek is mondható fogás: a bundásalma, ami nem más, mint egy kicsit sűrűbb palacsintatésztába forgatott, hirtelen, olajban kisütött almaszeletek fahéjasan. Igazából nem nagy kunszt, ellenben az íz...! Ő hagyományosan rétesalmából csinálta, finomliszttel, tehéntejjel, bő olajban, kristálycukorral. Én természetesen a megreformált változatát szállítottam ma a későn kelők reggelije gyanánt. (Csak az az olajszag ne lenne!)

FAHÉJAS-MÉZES BUNDÁSALMA

hozzávalók

5-6 savanykásabb, kemény alma

a palacsintatésztához

15dkg teljeskiőrlésű búza- vagy zabliszt

2 tojás

2-3dl zabtej (amennyit felvesz, hogy kicsit sűrűbb legyen)

kevés só

a sütéshez

1/2+1/2dl olíva-/dió-/szőlőmagolaj (én az utóbbival készítettem - nem a hidegen sajtolt verzióval!)

a feltéthez

méz/nyírfacukor

őrölt fahéj

A palacsintatészta hozzávalóit egy habverővel csomómentesre keverem, és félreteszem. Fél deci olajat egy serpenyőben közepes lángon felhevítek. Amíg melegszik, az almákat megmosom, egy csumázóval kivágom a közepüket, és félcentis szeletekre vágom őket. A szeleteket beleforgatom a palacsintatésztába, és a forró olajba teszem. Az almák mindkét oldalát aranybarnára sütöm, majd leitatva a fölösleges olajat róluk tányérra teszem őket, melegen megcsurgatom mézzel, vagy meghintem nyírfacukorral, és ízlés szerint szórom fahéjjal. Amíg az almából van, addig folytatom a műveletet, az olajat pótolva, ha szükséges. 

Villámgyorsan megvan. Forrón is isteni, de ha egy tálra szedve hagyom kihűlni, hidegen is fogyasztható. Aki igényli, kevés durvára vágott dióval is megspékelheti az összhatást. Én gyerekként mindig desszertként ettem, de reggelinek sem utolsó. 5 almát sütöttem meg magunknak - mondanom sem kell, hidegen már nem fogja tudni megkóstolni a család.

Éva