42

Volt már fele ennyi is, remélhetőleg lesz még kétszer ennyi is. Ő. Az életem párja, a gyermekeim Apja. 

Volt már sokkal nagyobb is (ő maga is, de most nem rá gondolok), remélhetőleg lesz is még. A zsúrja. De idén így akarta. Leginkább sehogy. 

...Márpedig olyan nincs, hogy nincs. 

Ezév május 15-én a reggel három feliratozott "női" tompor villantásával indult: a legkisebb méret esetében a "NAPOT" szót leplezte le a pelus, a közepesnél a "BOLDOG" szó mutatta meg magát a zsebkendőnyi hálóing alól... és igen, van legnagyobb is... igen, hozzám tartozik... Szóval jómagam a "SZÜLETÉS" szót is elbírtam, és szintén felfedtem egyidőben a kicsikkel, hogy ezzel nagy derültséget hozzunk Apa mostanában gyakran gondterhelt arcára. Sikerült. A válasz pár perccel később egy ide vágó és tőle nem is oly idegen gatyatolás formájában érkezett, ami egy rövid, velős "KÖSZI"-t engedett láttatni. (Aznap aztán még néhányszor ilyen-olyan alkalomból köszönetnyilvánítás gyanánt, de ebbe már nem mennék bele. Aki ismeri, tudja...)

Az este néhány kedves barát jóvoltából készenlétben, a Nagyi vonaton, úton a főváros felé gyerekekre felügyelni, míg mi Lolával suttyomtortát eszkábáltunk hirtelen ötletből és a konyhai készletből minden olyan alapanyaggal, amit Apa szeret. Így lett ez egy epres-mascarponés-fehércsokis mandulatorta marcipánnal. Hedóniának neveztem el.

HEDÓNIA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

egy csipet só

5ek nyírfacukor/méz

5ek mandulaliszt

1tk sütőpor

kevés vaj

a krémhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

10dkg fehércsoki

5dkg vaj

pici víz

1tk vaníliaesszencia

pár csepp lime-lé

1/2kg eper

10dkg marcipán (én a Régimóditól veszem a biopiacon: 50% bio mandula + 50% nyírfacukor)

Az egésszel nettó 20 perc munkám volt.

A sütőt 150 fokra állítom. A tésztához a tojásokat szétválasztom. A sárgáját a nyírfacukorral/mézzel fehéredésig verem. Hozzáadom a mandulalisztet és a sütőport, alaposan eldolgozom. A fehérjét pici sóval kemény habbá verem, és egy spatulával óvatosan beleforgatom a tésztamasszába. Egy kivajazott kapcsos tortaformába (21cm) öntöm, és 60 percre beteszem sülni, majd mikor kész (tűpróba!), nyitott sütőjatónál hagyom kihűlni.

A krémhez csak akkor fogok hozzá, amikor a tészta már kihűlt. 

A fehércsokit egy kis darab kivételével vízgőz fölött a vízzel és a vajjal megolvasztom, mascarponét a mézzel alaposan felverem, és az olvadt csokit további keverés mellett vékonyan csurgatva hozzádolgozom a vaníliával és a pár csepp lime-lével együtt. A marcipánból korongot formázok, és két sütőpapír között vékonyra kinyújtom, a tésztával megyegyező méretűre, a fölső sütőpapírt kidobom. Az epreket megmosom, kicsumázom, és szeletekre vágom. 

Jöhet az összeállítás.

A tésztát egy peremes tányérra teszem, és egy nagy kenyérvágót a peremen végigcsúsztatva elszelem a piskótát kétfelé. Az alsó réteget tortatálra teszem, a marcipánt a sütőforma aljának a segítségével méretre vágom, és az alsó, megmaradt sütőpapírral a tésztára fordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, kidobom. A marcipánra rétegezek egy adag epret, majd beborítom a mascarponekrémmel, szépen eloszlatom. A következő tésztarétegre már csak egy réteg eper és mascarpone kerül. A maradék mascarponéval a torta oldalát vonom be, de hagyhatom csak úgy kivillani a rétegeket "burkoás" nélkül. Végül a torta tetejét eperrel és a megmaradt csoki reszelékével díszítem, esetleg kevés lime-héjjal. Én az ünnepi alkalom miatt kis ezüstgyöngyökkel szórtam meg a torta tetejét, ami harmonizált a római számos gyertyákkal. A tortát pár órán át hűtöm.

Az ünnepelt csak annyit mondott, mikor belekóstolt: "Jééééézusom! Ez valami issssteni!"

Hát így egyétek!

Éva

Lábjegyzet: Imádok kútfőből tortát sütni, mert nagy a kockázat, ezzel együtt ha elb*szom, foghatom erre, viszont ha sikerül, annál nagyobb dicsőség. Apró örömök a HTB-életben. Most sikerült. Egyre jobban megy ez!

Update on szombat, május 19, 2012 at 1:05 by Spooon 1...2...3!

...És ugyanez pohárkrémben a "nincsmárabbólatortából?" kérdésre/kérésre. A manduláspiskótából még volt egy réteg lefóliázva, mascarpone, méz, fehércsoki, vaj, vanília mindig van készleten, és a hétvégén vásárolt 3kg eperből is maradt még egy dobozzal. 

Joci jött, burkolt és lépett. A kérés megfogalmazásától az üres pohár látványáig annyi idő telt el, hogy épp odaért a hazajövetelekor megrendelt taxi, hogy elvigye a családfőt zülleni. Vagyis kész piskótával a hűtőben, minden egyéb csak alapanyagként "raktáron", az egész nem több, mint 10 percet vesz igénybe - ha nagyon kényelmesre veszem a gyártást, vagy ő az evést.

A mascarponekrémet a fent leírtak szerint elkészítem: a sajtot a mézzel felhabosítom, közben a csokit vízgőz fölött a vajjal és a vízzel megolvasztom, vaníliával, lime-lével ízesítem, és folyamatos habverés mellett vékony sugárban csogatva a mascarponéba elkeverem benne.

A kissé már szikkadt piskótát felkockázom, egy-egy marékkal teszek a poharak aljába, következő rétegnek szintén egy marékkal pakolok a megmosott, félbe vágott eperből, rákanalazok a csokis sajtkrémből, zárom a sort piskótával, díszítek eperrel és fehércsokival. Ez a változat sokkal epresebbre sikerült, mint a torta, ennél fogva kerekebb, ezzel együtt frissebb is volt az íze. És bevallom, csokiból, vajból is többet tettem arányaiban, mint a tortaváltozatba. Az is jót tett az összhatásnak mind ízben, mind állagban.

Ha most készíteném, biztos locsolnék vagy egy kis eperpálinkát, vagy kevés amarettót az alsó piskótarétegre. Egy másik verzió lehet, hogy a kész pohárkrémet fagyasztóba teszem néhány órára, és tálaláskor pár cent áfonyavodkával vagy eperpálinkával öntöm nyakon.

Lehet bátran kísérletezni. A részünkről teljes kattanás, úgyhogy fogjuk még ismételni. 

Éva

A rebarbaramaraton folytatódik

Rajongunk érte, minden formában. Egy klasszikus angol desszert, a crumble vagyis morzsasüti remekül működik ebből a zöldségből - eperrel megfejelve. Hasonló receptet Éva már mutatott Nektek két évvel ezelőtt; a körtés-rebarbarás változatunkat (gyömbéres joghurtfagyival) itt találjátok.

A morzsa készülhet csak magos változatban (ahogy a képen látszik), de nekem az omlóstésztás jobban ízlik - igaz, az jobban is hízlal, ha valaki figyel erre.

EPRES-REBARBARÁS MORZSASÜTI

kell hozzá

5-6 vastag szál rebarbara

30-50 dkg eper

a zabos ropogós változathoz

10-15 dkg zabpehely

2-3 dkg vaj

méz/cukor ízlés szerint

egy löttyintés juharszirup

az omlóstésztás változathoz

15 dkg vaj

20 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

8 dkg cukor/méz/juharszirup

Melegítsd elő a sütőt 180 °C-ra. A rebabarbarát hámozd, az epret tisztítsd, majd mosd meg őket. Vágd falatnyi daraboka, majd borítsd tűzálló tálba. Ha nem elég édes az eper, egy kis édesítésre szükséged lesz, méz vagy cukor mehet rá néhány kanállal. A vajat olvaszd folyóssá, majd keverd bele a juharszirupot, és egy kis cukrot vagy mézet. Simítsd mindezt a gyümölcs tetejére, és mehet a sütőbe.

Az omlóstésztához tégy mindent a robotgépbe, és a forgókésekkel keverj belőle gyúrható tésztát (kb. 30 másodperc kell hozzá). Ezt morzsold a gyümölcs tetejére. A sütés mindkét változat esetében 15-20 perc.

Nem volt itthon vaníliafagylaltom, de azzal igazán fejedelmi.

Ádám

Végrevégrevégrevégrevégreeeee!!! - 2. felvonás

...És akkor a folytatás. A megunhatatlan eper és a csoda kecskesajt főszereplésével. (Még a blog indulásakor, két éve egyébként tettem föl egy camember-eper társítást, ami kapcsán sok pozitív visszajelzést kaptunk, tehát némiképp kipróbált dologról van szó.)

SPENÓTOS-KECSKESAJTOS GRILLKANAPÉ BALZSAMOS-MÉZES FRISS EPERREL

hozzávalók

1 bagett

1/4 vaj

2 nagy gerezd fokhagyma

300g friss spenót

pici só

pici citromlé

20dkg érett kecske-camembert

frissen őrölt bors

20dkg friss eper

2ek balzsamecet

2ek méz

díszítéshez balzsamkrém és tökmagolaj

A sütőt grill üzemmódban bekapcsolom, a tűzhelyen pedig egy serpenyőnek közepes lángon alágyújtok, dobom is bele vajat. A fokhagymát megpucolom, belereszelem a vajba. A spenótot megmosom, megszárítom, szárastól egyben adom a fokhagymás vajhoz pici só és citromlé kíséretében, alaposan összeforgatom, és addig párolom, hogy épp csak összeessen. A bagettet közben hosszában és keresztben elvágom, hogy négy csónakot kapjak, amin aztán elosztom a spenótot, a kenyereket a szeletelt sajttal megkoronázom, borsozom, és tolom is be a sütőbe 10 percre, vagy amíg a sajt meg nem pirul. Közben az epreket megmosom, kicsumázom, és egy késsel durvára darabolom. Amikor a kenyerek elkészültek, tálra teszem őket, ráhalmozom a forró kanapékra a hideg epret, megcsurgatom a mézzel, megspriccelem a balzsamecettel, és ízlés szerint díszítem. Ideális vendégváró.

Éva

Fesztiválszezon

Tavaly már megkaptuk a hízelgőnek is tekinthető "Fesziválok országa" illetményt, de nem árt azért, ha tudjuk ezt magunkra nézve kellő szerénységgel értelmezni. A Fesztiválkalauz számai szerint idén 6000 fesztivállal kalkulálhatunk. Hatezer! Nos, mi magyarok, bár pesszimista és önbizalomhiányos nép hírében állunk, mégis valahogy hajlamosak vagyunk az eseményeinket felértékelve mindent fesztiválnak titulálni, ez a gyakori átcímkézés pedig nem kis mértékben csap át esetenként fogyasztóvédelmi hatáskörbe. (Igen, mondjuk ha belegondolok, a jobb eladhatóság és több pénz reményében a magyar "leleményesség" mindenkor és minden formában képes utat törni magának: a hazai szolgáltatóipar előszeretettel téveszti meg a fogyasztót, pláne a vendéglátásban. Ha valami, ez sajnos abszolút benne van a kultúránkban, sőt, vílághírűek vagyunk róla. Töretlen optimizmussal hiszem, hogy lassan etéren is érik a változás.)

Idén - minthogy bő négy hónap múlva nemcsak, hogy már javában ősz lesz, de a jövevény érkezte miatt várhatóan egy jó ideig négy fal, de legalább is a mostanihoz képest egy jelentősen korlátozott mozgástér áll majd a rendelkezésemre (ismételten isteni egybeesés) - igyekszem kiaknázni a nyár, a szabadág adta lehetőségeket, és feltankolni kultúrélményekből, legyen az zene, gasztronómia, hagyományőrzés, stb. Ennek keretében bújom a fesztiválkalauzokat, programszájtokat, és hétvégéről hétvégére igyekszem megtervezni az optimális programot, ami kellő eseménygazdagságot és aktív pihenést, feltöltődést eredményez a családnak. Minden gondos utánajárás ellenére azért akadtak komoly mellényúlások. Ennek okán csak remélni merem, hogy az állítólag kialakítás alatt lévő szabályzás, miszerint nem lehet mindent fesztiválnak kikiáltani, csak ami volumen, színvonal és egyéb kritériumok mentén annak minősíthető, mielőbb meg is születik.

Voltunk idén többek között a MÜPÁ-ban Tavaszi jazzfesztiválon, a Várban Pálinka- és Libamájfesztiválon, Budai Gourmet-n a Millenárison (erről beszámoló is készült három felvonásban), Etyeken a Pincefesztiválon, hogy csak néhányat említsek, amik egytől-egyig hozták az elvárt színvonalat. Viszont mind a keceli Meggyfesztivál, mind az Eperfesztivál Tahitótfaluban hatalmas csalódás volt: a fesztiválok címadója komolyabb arányokat és magasabb színvonalat feltételezett gasztronómiai oldalról 3-3 standnál. Mindkét esemény inkább vurslira emlékeztetett, mint tényleges fesztiválra, ami pedig a csúcsot jelentette, hogy a Meggyfesztiválon mindenütt meghirdetett meggybornak se híre se hamva nem volt az egész rendezvény iskolaudvart alig meghaladó területén. Amiről viszont sajnáltam, hogy egyéb teendőink miatt lemaradtunk, az a Kéknyelű virágzásának ünnepe Keszegfesztivállal egybekötve Pünkösdkor Badacsonytomajban. Többezren látogattak el az eseményre, ahol 50 borász mérhette össze a Kéknyelű borait, miközben a közönség sorra tesztelhette a balatoni keszegsütők tudományát. (Szintén kimaradt az ország másik végében meghirdetett békéscsabai Csülök- és Sörparádé, illetve a szomolyai Cseresznyefesztivál - bár ha így látatlanban a két korábbi gyümölcsökre adaptált eseményt veszem alapul, ez utóbbit nem feltétlen bánom.) Ezzel szemben megjártuk Tihanyban az ottani Pálinkafesztivált, ami ugyan kicsi volt, de annál hangulatosabb a Visszhang-domb lankáin, hihetetlen panorámával a lemenő napban, kevés, de kimelkedő színvonalú kiállítóval. Ezek közül az egyik egy "Régi idők ízei" feliratú melegételstand volt. Kiváló szürkemarhából készült pincepörköltet kínáltak bográcsból, ropogós langalló lepényt, és ami nekem eddig az egyik legkiemelkedőbb ízélményt jelentette italfesztiválon: melegen füstölt egész pisztrángot házi kovászos uborkával. 

Ez a pisztrángcsoda annyira hatott rám, hogy így, egy bő hét után sem tudok túllépni rajta - ebbe a kívánásba azért minden bizonnyal az állapotom is belejátszik. (Szombaton pl. csak azért vacsoráztam roston tarját kovászos uborkával, hogy abból a két ízből legalább az egyiket megidézzem.) Utánajártam a rendezvény szervezőjének, hogy megtudjam, egyébként hol lehet ehhez a frenetikumhoz fesztiválkereteken kívül hozzájutni. Remélem, hamarosan választ kapok a kérdésemre, addig Rátok hagyatkoznék, kedves Olvasók: ha ismeritek az étel készítőit, és megosztjátok velem, hogy az év többi napján hol fellelhetők, azt nagyon megköszönöm.

A szezonban még számos fesztivál vár ránk. Mivel nem tudunk egy fenékkel több lovat megülni, ezért a hétvégéken párhuzamosan zajló események közül igyekezzünk kiválasztani az ízlésünkhöz legközelebbit. Ahol velünk minden évben biztosan össze lehet futni, az a Művészetek völgye Kapolcson, a Bográcsfesztivál Siójuton, a Sound, a Sziget, a SZIN, természetesen, a bajai Halászléfőző fesztivál, a Borfesztivál a Várban, a Kolbászfesztivál Békéscsabán, egyéb dinnye-, dió-, barack-, valamint egyes hagyományőrző vagy épp vitorlás, motoros rendezvények. 

Kutassátok a Programturizmus, a Fesztiválkalauz vagy a Fesztblog honlapját, állítsátok be a Facebookon is őket, így kisebb az esély, hogy lemaradtok valami Benneteket érdeklő eseményről. Mi mindenesetre tovább rójuk a fesztiválok forgatagát, hogy az élményszerzés mellett Titeket is első kézből tudjunk tájékoztatni az érdemi vagy pont azon eseményekről amelyeknek még célszerű adni néhány évet, így jövőre tudtok velük tervezni... vagy épp nem.

Éva

Mindenből a legjobbat! - 3. felvonás

Kimaxoltuk. Vasárnap, miután reggelire beburkoltuk a Petit Pain Pékség lenmagos bucijait, amit előző esti előrelátó gondos előkészületeinknek köszönhetően hazaszállítottunk, a kajakommandó megint útnak indult. (Bevallom, Lolának már kellett a játszótéri motiváció, mert bár érzi ő ezt a témát, azért háromnapos gasztrotúrára közel ötévesen még nem rendezkedett be egészen.) Kevés kiállítót hagytunk a végére a korábbi alapos terepfelmérés után, ráadásul azt is fejből tudtuk, hogy hol mit szeretnénk még kóstolni, úgyhogy elég célirányosan tudtunk haladni. Az utolsó nap ízpróbái, bártan mondhatjuk, feltették az i-re a pontot. 

BOCK - ÚJABB NO COMMENT

Az óra járásával megegyező irányban: Malac-lazac és tormás céklasorbet; Rántott véreshurka; Erdélyi sóskaleves gidabordával és spárgával; Hálóban sült nyúlgerinc salátamártással

TIGRIS - TÁNYÉRDESSZERTBEN ÖVÉ A PONT

Mákmousse eperhabbal 

MÁK BISZTRÓ ÉS TÁRSAI - MEGUNHATATLAN 

Vaníliás kecskesajt tejcsoki-ropogóssal

LACI! KONYHA! - ERŐS BEKEZDÉS

Mentás bárányburger 

MEZZO - JÖVÜNK MÉG

Hideg rebarbarás eperkrémleves; Borjúpofa fehérrépaágyon polentával 

Ha összegezni szeretném a 3 napot, akkor elég széles spektrumon kéne kategóriákat felállítanom, és beleféretnem a fogásokat egyikbe illetve másikba, mert minden egytől egyig, amit kóstoltunk, a maga nemében kifogástalan volt. Én inkább azt emelném ki, hogy micsoda vendégszeretetet tapasztaltunk a Rosensteinnél, kreativitást a Patakinál, eleganciát a Costesnél, változatosságot az U26-nál, frappáns ízeket a Baldaszti's-nál, nemes egyszerűséget az Anyukám mondtánál, és még sorolhatnám, mindenesetre profizmust és nívót kivétel nélkül mindenhol.

Az én személyes kedvencem Bíró uram nyúlgerince volt (Bock)... vagy inkább a Baldaszti's kacsa-tök párosítása, esetleg a Kistücsök harcsája? Ádámé minenesetre az U26 libamelle káposztás brick palacsintával... Vagy ugyanezt mondta volna a Laci! Konyha! mentás bárányburgerére meg a Rosenstein flódnijára? Én már nem is tudom! Ami biztos, hogy osztatlan sikert aratott köreinkben a Pataki zöldfűszeres fagyikínálat, a Tigris mákmousse és a Gere Frici. Meg a Costes pisztáciadesszertje, meg a ... áááh, tényleg feladom! Csak sorban jutnak az eszembe a három nap alatt kóstolt finomságok, és elkezdhetném sorolni az elejétől a végéig a rendezvényen felvonultatott szinte összes fogást. Nem teszem. Itt van erre ennek a három napnak a három bejegyzése. Tessék válogatni! Én pedig csupán csendesen Meli barátnőmmel (Ádám felesége) értek mélyen egyet, aki azzal a mondattal zárta a hétvégét: ez lett a kedvenc fesztiválom. Nekem is, és csak remélni tudom, hogy jövőre ugyanitt.

Éva

Virágom, virágom...

A bodza virága (más néven bogernyője) egy hihetetlen sokoldalú, karakteres aromájú növény. A hagyományos itthoni felhasználása megáll a klasszikus szörp- és lekvárkészítésben, de előbbinek és utóbbinak is lehet többtucat ízváltozatát elkészíteni, ezen felül kerekíthetünk belőle koktélt, lehet sorbet-t, de mártást, salátaöntetet, sőt, levest is kikeverni belőle, mindemellett számos étel "fűszereként" is megállja a helyét. 

A történelem előtti időkből ismeretes bodzavirágot a népi gyógyászatban komoly hagyomány övezi. Régen a parasztházak udvarán szinte kivétel nélkül fellelhető volt egy-egy bodzabokor, ami a betegségeket hivatott távol tartani. Az anyagcsere-zavarokkal összefüggő reumára, köszvényre, illetve bőrproblémákra nyújt gyógyírt, de immunerősítőnek, vértisztítónak sem utolsó. Varázslatos egy növény, mert az orvostudomány ezidáig nem találta meg benne azokat hatóanyagokat, amik a fenti folyamatokért felelősek lehetnek, így a bodzavirág misztériuma továbbra is megoldatlan. 

A bodza terméséről, a savanykás, sötét bogyókról már többet tudunk: tele van vitamonokkal, fehérjével, magas a vas-, kálium-, kalcium- és foszfortartalma, ezen felül antociánt tartalmaz, amit az élelmiszeripar előszeretettel használ természetes színezékként.

Én most első körben a bodza virágával kísérleteznék, és próbálok meg itt több megoldással előállni úgy, hogy életem első bodzaszörpjét készítem. Valahol, valamikor el kell kezdeni. Íme, a kísérlet eredménye, azaz variációk egy témára.

1. MÉZES-CITRUSOS BODZASZÖRP THAI CITROMFŰVEL ÉS KAFFIR LIME LEVÉLLEL

hozzávalók

4 citrom leve

1-1 lime és narancs leve (vagy ha nem akarjuk, hogy narancsos árnyalata legyen, akkor 2 lime leve)

70dkg méz

1-1 citrom, lime és narancs héja

2 thai citromfű

10 kaffir lime levél

10 bodzavirág

1l víz

A citrusleveket a mézzel addig keverem, amíg a méz teljesen fel nem oldódik. Ollóval beledarabolom a citromfüvet az oldatba, óvatosan belenyomkodom a bodzát és a kaffir lime levelet is, a citrushéjakat krumplihámozóval lehántom, hozzáadom a bodzás keverékhez, és felöntöm a vízzel. 3 napon át a konyhapulton (vagy ha nagyon meleg van, hűtve) tárolom, időnként megkeverem. Végül leszűröm, és üvegben hűtőbe teszem felhasználásig.

2. FŰSZERES BODZALIMONÁDÉ PIROS GYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

2dl víz (mentes vagy savas ízlés szerint)

1/4 lime leve

2-3 szelet limekarika

2-3 szem eper szeletelve, vagy 1-2 ek ribizli/gránátalmamag, vagy néhány szem málna (de gondolkozhatunk áfonyában, szederben, kiwiben, akármiben, ha nem ragaszkodunk a piroshoz)

3-4 egész levél friss menta

jég

A szörpöt a pohár aljára öntöm, beledobom a kissé összemorzsolt mentaleveleket, a lime-karikákat és a gyümölcsöt, ráengedem a jégkockákat, és felöntöm a vízzel. A limonádémat óvatosan elkeverem, és ízlés szerint még savanyítok/édesítek a végeredményen.

3. BAZSALIKOMOS BODZASORBET EPERREL

hozzávalók

1/2l bodzaszörp

1-2 lime leve és reszelt héja

1 marék friss bazsalikom

3dl szóda

5-6 nagy vagy 10 kisebb szem eper

A bazsalikomot felaprítom. Az eper kivételével a hozzávalókat elegyítem, majd egy tárolódobozban a mélyhűtőbe teszem legalább 4-5 órára. Félóránként keverek rajta egyet, és mielőtt teljesen összefagy beledolgozom a megmosott, kicsumázott és félcentis kockákra vágott eperdarabokat. Tálaláskor egy lime-gerezdet és egy levél bazsalikomot biggyesztek a kupac tetejére. Bártabbak pár csepp vodkával is megöntözhetik.

4. BODZÁS-CHILIS VODKASPRITZ

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

1/2dl vodka

1/2 lime leve

1 nagy marék jég

1dl szóda (elhagyható - én most a fotón elhagytam-, de akkor nem spritz lesz, és inkább üt, mint üdít)

1 egész friss piros chili

Ez a koktél ízvilágában hajaz a Miniben elérhető kedvenc chilis-bodzás koktélomra, amiben fogalmam sincs, hogy pontosan mi van, de én így rekonstruálnám. A shakerbe beleöntöm a fenti mennyiségű szörp, vodka, lime-lé és jég létszámnak megfelelő többszörösét. Alaposan összerázom, poharakba öntöm, igény szerint szódával hígítom (ekkor long drink pohárba töltöm), és egy hosszában bevágott chilipaprikát ejtek bele. Hmmm... alig várom, hogy újra rámehessek, addig lesz, aki legördíti helyettem is.

A fenti receptek egytől-egyig tipikus hűsítők, így helyük van a forró nyári estéken, vízen vagy vízparton, grillpartikon, kirándulásokon, piknikeken, egyéb összejöveteleken. Én ezzel kívánok Nektek, kedves Olvasók, szép nyarat!

Éva

Szextett

Rossz az, aki rosszra gondol! Itt most sem szexuális töltetű sem tettlegességről szóló tartalom nem következik. Csupán egy vacsoravendégség lesz a téma, ahol hatan pengetjük majd a kulinária húrjait élvezeti szinten. A bejegyzés címe pedig  az egy négyzetméterre jutó zenészek átlagon fölüli arányának előfrodulására igyekezett egy stílszerű rímmel szolgálni.

De mi is lesz a menü? A leves és a desszert már a hűtőben várja a sorsának esti beteljesülését. A főfogást még nem ötöltem ki, de délelőtt az is meglesz - fejben legalább is. Desszert gyanánt egy madártejnek indult, de fehérjehabokban megcsúszott, így epres-narancsos zabagionévé lett elgondolást készítettem (csak remélni merem, hogy jó lesz, mert teljesen spontán hadművelet volt), kezdő fogásként pedig egy bodzás-gyömbéres eperkrémlevest tálalok, ami egy mai improvizáció eredménye. Nálam valahogy az eper és a gyömbér ebben a szezonban házasságot kötött. Nem tudom, hogy örökké fog-e tartani, mindenesetre idén kéz a kézben járnak. A bodza pedig jól megfér mellettük. (Ez a zamatos virág a héten még kétszer is szerephez jut a terveim szerint, de mindent a maga idejében.)

Régi barátokat várunk, akikkel hosszú ideje nem jöttünk így össze. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Születtek gyerekek itt-ott, köttetett házasság, történt szétválás, de mostanság mindenki köszöni szépen, jól van. Többek között ezt jövünk ösze megünnepelni, és hogy egy újabb nyomatékot adjunk a barátságnak. 

BODZÁS-GYÖMBÉRES EPERKRÉMLEVES JOGHURTTAL ÉS VIRÁGSZIROMMAL

hozzávalók

1/2l mazsolabor/Marsala (ha nincs kéznél, egy jó minőségű száraz vörösbor is megfelel, de a méz adagolásánál majd kompenzálni kell az édesség hiányát)

1/2l + 1/2l víz 

2 bodzavirág

1 rúd fahéj

1 thai citromfű, más néven fenyérfű (elhagyható)

1kg megmosott, kicsumázott friss eper (szezonon kívül fagyasztottból is készíthető)

1.5dl natúr joghurt

4-5ek méz (ízlés szerint)

2cm friss gyömbér

díszítésnek extra joghurt és szárított virágszirom (elhagyható)

A bort és az első fél liter vizet a fahéjrúddal, a megmosott bodzavirággal és a felnégyelt citromfűvel egy edényben felforalom, és közepes lángon hagyom gyöngyözni 20 percig, hogy a borból minden alkohol kifőjön. Közben az epret megmosom, kicsumázom. 20 perc elteltével a bort leszűröm (kb. a fele elfőtt), visszaöntöm az edénybe, és a hiányzó folyadékot hideg vízzel visszapótolom. A lébe beleöntöm az epreket, és egy botmixerrel alaposan összepürésítem. Hozzákeverem a joghurtot, mézzel édesítem, végül belereszelem a gyömbért, és jól elkeverem. Tálalásig, de legalább 4 órát hűtőben tárolom. Fogyasztás előtt tányérokba merem, kanalazok rá egy kevés extra joghurtot, és megszórom virágszirommal.

Éva

Ripsz-ropsz reggeli

Gyönyörű az idő. Túl egy meglepetés szülinapi szalonnasütésen a Pilisi parkerdő egy csodálatos panorámájú hegyi kilátóteraszán (Isten éltesse az én Életem Párját!), egy megmaradt zöldségek ihlette spontán másnapi baráti lecsózáson, egy tegnap déli libamájfesztivál-látogatáson és egy esti DiVino nyitón (hivatalos nyitó 27-én - éredemes elmenni), ma még megindulunk Etyekre. Mozgalmas hétvége, barátokkal, gyerekekkel, napsütésben - ahogy szeretjük. Csak azt sajnálom, hogy Szolnok nincs közelebb, hogy a Halkolbász fesztivált is útbaejthettük volna. No, meg hát a Múzeumok majálisa sem fér már bele sehogy ebbe a két napba, de ne akarjon sokat a szarka!

A libamájfeszten frenetikus fogásokat tömtünk magunkba: kezdésnek libamájterrine-t kóstoltunk lilahagymalekvárral és ropogós kaláccsal illetve roston libamájat édeshagymás-szilvás rétes oldalán (a magam részéről csak óvatosan), ezt kemencés libacombbal fojtottuk le káposztás lepény kíséretében és egy omlós konfitált libamellel, amit joghurtos káposzta körített. Uhhh, de finom volt!

A napot az esti DiVino borbár, a tulajok születésnapjával egybekötött (őket is Isten éltesse!) megnyitója koronázta. Ott a korábban a Four Seasons-ben, a Gere Croccusban és egyéb impozáns helyeken is tevékenykedő séf mennyei pintxoit (ejtsd: pincsó - baszk földön használatos kifejezés a tapas-jellegű falatokra) kóstolhattuk finom borokkal leöblítve... amiből, ugye, nekem ismét csak ízelítő jutott.

Ma pedig kisbuszba be, "...ablakot le, könyököt ki, 2-esbe be, nagykirály a hangerő...", irány a Pincefesztivál!

...Úgyhogy sok totojázásra nincs idő, muszáj ripsz-ropsz reggelivel feltöltődni, mert lassan indulni kell, hogy ezt a gasztrokánaánnal folyó hétvégét lekerekítsük.

GYÖMBÉRES-EPRES KEFÍRSHAKE

hozzávalók

30dkg friss eper

1/2l kefír

2ek méz

1cm friss gyömbér

A turmixgépbe bedobob a megmosott, lecsumázott epret (vagy 4 kilót vettem a tegnap a biopiacon - mára a fele van meg úgy, hogy ebéd- és vacsoraidőben sem itthon koptattuk a készletet), felöntöm a kefírrel, hozzáadom a mézet, és alaposan összeturmixolom az egészet. Végül belereszelem a gyömbért, elkeverem, és már kínálhatom is. Elfogyasztani legalább olyan gyorsan megy, mint elkészíteni. Szedhetjük is a sátorfánkat.

Éva

Indiánnyár-idéző

Idén nagyon későn indult a szezon, hisz szinte egész júniusban a gumicsizma és a kiskabát standard kelléke volt az utcai ruhatárunknak. Ezért és mert a tavalyi tendenciák megismétlődésében bízom, én tüntetőleg próbálom úgy megélni, hogy augusztus 20. ide vagy oda, időjárás szempontjából még csak a nyár közepént tartunk. Ez az oka annak, hogy a fagyireceptjeimet is mostanra időzítem.

A vízpartokon és egyébként mindenütt nyáron, főleg a gyerekek körében óriási sláger a fagylalt. Én borzongva nézem, ahogy a kikötőben, a medence- vagy Balatonparton a több mint fele arányban már 3-4 évesen túlsúlyos gyerekek nyomják magukba az ilyen-olyan márkázott fagylaltpultokból származó gombócokat, jégkémeket, a neonszínű, semmi természeteset nem tartalmazó jégkásákat, stb. Vajon a szülők végiggondolják-e, hogy ilyenkor mit adnak a kisebbeknek, azzal mit pakolnak a kis szervezetükbe, mihez szoktatják őket? Érdemes egyszer egy hiperben egy fagyis doboz vagy egy benzinkúton egy jégkrém csomagolásának az "összetevők" szakaszát végigolvasni: legalább 10-12 adalákanyagot fogunk látni, arról nem is beszélve, hogy minden ilyen "jutalomfalat" rogyásig van a fogainkra, az emésztésünkre és egyáltalán a szervezetünkre káros finomított cukorral. Én mindig úgy szoktam az erre a témára kevésbé fogékony családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek szemléltetni, hogy képzeljék el, hogy az adott étel minden hozzávalójából van egy kupac/tálkányi az asztalon. Vajon melyik hozzávalóba mártanák a kiskanalukat szívesen, és vennék a szájukba: a hidrogénezett növényi olaj, a színezék, a tartósítószer, a maltodextrin, az aszkorbinsav, az állományjavító vajon ott lenne a vonzó hozzávalók között, vagy tisztán csak a gyümölcshöz, a tejszínhez, a csokoládéhoz nyúlnánk?

A süteményeket, fagylaltokat házilag előállítani rém könnyű, és tényleg csak azokra az alapanyagokra van szükség, amit amúgy is magunkhoz vennénk, amit a természet és a nem a kémikusok állítanak elő laborokban. A krémes, amit házilag készítünk, valóban nem fog feltétlenül olyan stabilan állni, mint a bolti, nem biztos, hogy olyan sokáig eltartható lesz, és persze, hogy a fagyi sem lesz  olyan olcsó, mintha a hozzávalóinak a fele hígítás lenne, aminek a kompenzációjára ott a sok mesterséges aroma és ízfokozó. De cserébe egészséges lesz, ami hosszú távon a pénztárcánknak jó, mert nem kell gyógyszerekre, de még vitaminokra sem költenünk, hisz az egészséget táplálék formájában vesszük magunkhoz, és azáltal is őrizzük meg.

Nem kell a gyereket eltiltani a nyalánkságoktól, de ha tudjuk, vegyük az a pár perc fáradtságot, és állítsuk elő mi magunk, hogy aztán nyugodt lelkiismerettel adhassunk nekik belőle, bármikor kérnek. Ez hosszútávú befektetés, amivel a gyerekeink jó ízlését formálva megtanítjuk őket megkülönböztetni a természetest a művitől, az ínyencet a kommersztől - a jóhoz szoktatjuk őket.

HÁZI FAGYLALTOK NEM CSAK GYEREKEKNEK

Az Ikeában biztosan tudom, hogy lehet a fentiekhez hasonló pálcikás jégkrémformát kapni. A képen látható nyusziformákat az Édesanyám vette valamelyik élelmiszer-üzletláncnál, de ha ilyen nem áll a rendelkezésünkre, egyszerű rövidespoharak, muffinformák, kis tálkák vagy műanyagpohárkák is megteszik.

Hozzávalók

Nálam szinte minden gyümölcsfagyi alapja a natúr joghurt és a méz, amihez hozzáadom az összetört vagy lepürésített gyümölcsöt/fűszert, összekeverem - az egész mozdulatsor 1 perc -, és már mehet is a fagyasztóba (ld. a gyömbérfagyi a rebarbaramorzsa mellé korábban). Ettől függetlenül most három típusú fagyihoz írok le receptet összesen 25 féle ízesítésben. Kell hozzá egy turmixgép, ha nagyobb mennyiségben csináljuk, vagy egy kisebb tégelyű robotgép, ha csak pár adagban - amennyiben az sincs, elég egy botmixer... és a formák, amiben fagyasztunk. Ha van további ötletetek, örömmel vesszük.

Joghurt alapú (én a Spar Naturpur biojoghurtját használom), három komponensű fagyik:

Málnás: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott málna összeturmixolva

Szedres: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott szeder összeturmixolva

Ribizli: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott ribizli összeturmixolva

Epres: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott eper összeturmixolva

Áfonyás: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott áfonya összeturmixolva

Barackos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott barack összeturmixolva

Mangós: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott mangó összeturmixolva

Meggyes: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott kimagozott meggyösszeturmixolva

Narancsos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 narancs levével és lereszelt héjával összekeverve

Citromos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 citrom levével és lereszelt héjával összekeverve

Diós: 2dl natúr jogurt, 2ek juharszirup, 1 marék dió összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele pár csepp rum is)

Banános: 2dl jogurt, 1/2ek méz, 1banán összeturmixolva

Gyömbéres: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1cm frissen reszelt gyömbérrel összekeverve

Pisztáciás: 2dl natúr joghurt, 2ek méz vagy juharszirup 1 marék sózatlan pisztáciával összeturmixolva

Mákos: 2dl natúr jogurt, 2ek méz vagy juharszirup, 1 marék darált mákkal összekeverve

Joghurt alapú, több komponensű fagyik:

Vaníliás-mazsolás-túrós: 2dl natúr joghurt, 20dkg natúr krémtúró, 3ek méz, 1/2 citrom leve és rezelt héja, 1 marék mazsola 1kk vaníliaesszenciával (nem aroma!!!) összekeverve

Aszalt szilvás-fahéjas: 2dl natúr jogurt, 1ek juharszirup vagy méz, 1cm frissen reszelt fahéj 1 marék aszalt szilvával összeturmixolva 

Aszalt meggyes-mákos: 2dl natúr jogurt, 1ek juharszirup vagy méz, egy marék darált mák 1 marék aszalt meggyel összeturmixolva

Aszalt áfonyás-szegfűszeges: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1csipet őrölt szegfűszeg 1 marék aszalt áfonyával összeturmixolva

Tisztán gyümölcs alapú, több komponensű jégrémek (sorbet-k):

Mangós-barackos-mentás: 1 mangó húsa, 1 őszibarack, 1ek méz, 2 levél menta (elhagyható) összeturmixolva (könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt)

Sárgadinnyés-citromfüves: 1/4kg sárgadinnye szükség szerinti mennyiségű mézzel, 2 levél citromfűvel (elhagyható) összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele egy kis vodka is és könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt is)

Görögdinnyés: 1/4kg görögdinnye 2 levél mentával (elhagyható) összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele egy kis vodka is)

Bazsalikomos-citrusos-málnás: 3-4 friss bazsalikomlevél, 1ek méz, 1 lime/citom/narancs leve, 1 marék friss vagy fagyastott málna összeturmixolva (könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt)

Bazsalikomos-bodzás-epres: 1/2dl bodzaszörp, 1/2dl víz, 1 marék friss vagy fagyasztott eper, 3-4 friss bazsalikomlevél

Tejszín- és tejalapú fagyik:

Csokis: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej, 50gr min. 70% kakaótartalmú csoki vízgőz fölött egy edényben összeolvasztva, a végén 2ek mézet hozzáadva

Vaníliás: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej,, 2ek méz egy vaníliarúd kikapart magjával összekeverve

Fahéjas: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej,, 2ek méz 1ek frissen reszelt fahéjjal összekeverve

Tudnivalók:

A fagyikat célszerű kis, gombócnyi, kétgombócnyi adagokban lefagyasztani, hogy könnyen szervírozhatók legyenek akár a fagyasztótégelyükben, akár tölcsérbe vagy tányérra, süti mellé kiborítva. A legjobb, ha fogyasztás előtt egy-két órával tesszük őket a jégre, mert akkor még épp megfagynak, de még a joghurtban lévő víz nem kristályosodik ki annyira, hogy kővé dermessze a fagyikat. Ilyen formán krémesek, és könnyen fogyaszthatók maradnak. Ha már napok óta a fagyasztóban állnak, akkor sincs dráma: kicsit jobban megbomlik a textúrájuk, keményebbek lesznek és állagra kevesbé homogének, ugyan, de ízre verhetetlenek továbbra is. Ilyenkor ha kiveszem a fagyasztóból, egy pár percet hagyom állni, hogy ne törjön bele a fogunk.

További jó töltődést kívánok a nyár hátralévő részére.

Éva

Recept nélkül

A hétvége nagyon mozgalmas volt úgy program, mint kulináris élmények tekintetében. Míg zajlott a Kékszalag a Családfővel a mezőnyben, mi, lányok, az egyik legrégebbi barátnőmmel kiegészülve tartottuk a frontot Balatonlellén. Szombaton felbővültünk a család utolsó harmadával és az argentín barátainkkal, hogy igazán kerek legyen a program. (Szegényeknek a felhőtlennek ígérkező balatoni élményt kicsit ugyan beárnyékolta a négyes szám előbb egy négyórás Budapest-Lelle autóút majd a délutáni 0:4 formájában, de ettől függetlenül szép közös élménnyé lett ez a kis lellei vakáció így, az elutazásuk előtti utolsó napokban.) Ebben a 3 napban volt fesztivál- és pincelátogatás, majd méltó zárásként a számomra kihagyhtatatlannal tettük fel a pontot a szépen megrajzolt i-re.

Idén nyáron másodjára tettük tiszteletünket a szemesi a Kistücsökben. Ennek nem csupán a rám váró gasztroélmény miatt örültem, hanem azért is, mert a Czifray-versenyen személyesen megismert döntős csaptattárssal, Angélával is találkozhattam - t.i. a Kisasszony "megnyert" az egységben egy konyhai állást (vagy inkább az étterem nyerte meg Őt?), és június vége óta gyarapítja a Tücsök szakmailag igen erős gárdáját. Hatalmas vigyorral, szívélyesen fogadott most is, ahogy a múlt héten. Látszott, hogy tíz centivel a föld fötött van, hogy ott lehet. A korábbi látogatásunk alkalmával, mivel Angi konyhai tudását és ízlését (azaz Angela's taste :D) nagyra tartom, természetesen kikértem az ajánlatát a menüre vonatkozóan. Előételnek a füstölt pisztrángot javasolta korianderes zöldborsópürével, desszertnek pedig, azt mondta, a levendulás barackos pitét meggylevessel el ne mulasszam - majd ő megcsinálja. A főételt rám bízta. Megfogadtam a tanácsát - nagyon jól tettem. A füstölt pisztráng tényleg kihagyhatatlan, a barackos pite pedig... mit mondjak... megvett kilóra. (Mivel a halat sosem tudom megunni, és melegen füstölt pisztráng igen jó kivitelben a kerületben is kapható, egy kicsit más megközelítésből, de vágyom rá, hogy megismételjem az "uszonyatos" jó élményt, úgyhogy a héten jön az én egyik itthoni egyszemélyes kedvencem: füstölt pisztráng zöldsalátaágyon, gránátalmával és manulával - recept hamarosan.)

A héten a FB-on már láttam a hétvégi ajánlat előkészületeit, ahol jeleztem is, hogy jövök, jövök, jövök. Nos, jöttünk, ettünk, nem győztünk dícsérni. Ezúttal szintén pisztrángot rendeltem meleg csicseriborsós cukkínisalátával, Lolának a filotésztába burkolt, ropogósra sütött kecskesajtot kértem - mmmmmmm -, és a beígért desszerttel zártam a sort, ami Angi eheti kreációja volt. Mivel a desszert napi ajánlatként és nem állandó elemként szerepelt az étlapon, különösen felértékelődött annak tükrében, hogy sikerült a legeslegutolsó darabot megcsípnem - Lolával megosztottuk. Szétvetett az öröm, hogy nem maradtam le róla, ugyanakkor a végére érve sajnáltam, hogy ennyi volt, többet nem szerepel a kínálatban. A lányom ordította is, hogy "Még, még, mééééég!!!" Csak azzal tudtam nyugtani, hogy vagy levesszük "Angi nénit" egy pritvát gyártásra, vagy megszerezzük a receptet.

BAZSALIKOMOS TÚRÓALAGÚT BALZSAMOS MÁLNAFAGYIVAL

Fotó: Bakcsy Árpád Forrás: Facebook

Mint írtam, recept nélkül jön ez a bejegyzés, hisz az alkotás nem a miénk, és a tökéletessége előtt tisztelegve nem szeretném silány próbálkozásokkal megszentségteleníteni az eredetit. Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy Angélánál hamarosan elérhető lesz. (Máskülönben rámegyek a témára, és megsürgetem, hogy az legyen. :) ) Én itt csupán egy egyszerű értékelésre vállalkozom - remélem, nem bánja! 

A könnyű, nyári desszert, a Tücsökre jellemző módon, rém elegáns tálalásban érkezett. Mivel a balzsamos málnafagyi elfogyott, helyette egy rebarbarás eperfagyi kísérte az alagutat - sajnáltam is meg nem is. Maga a túróalagút ügyes társítása volt egy habkönnyű, vékony piskótának és egy szintén könnyed, épp kellemes egyensúlyú fanyar-édes, krémes túrótölteléknek. A balzsamos málnafagyival bizonyára tökéletes volt az ízharmónia, de a felszolgáló szabadkozása dacára nem éreztem, hogy a fagyicsere bármit elvett volna a desszert komplett ízélményéből. A sorbet-jellegű fagyi egyébként egy roppanósra pirított, vékony piskótafotelben ült, és ami nálam végképp nagyot ütött, hogy - ez a fenti, Bakcsy Árpád által készített képen még nem így került tálalásra - a kompozíció alatt egy hajszálvékony széles sávban pürésített bazsalikom futott végig. Telitalálat. A dekorációt illetően a túróalagút tetején egy hófehér porcukorcsík alapozott az aszaltmálnának, ami a tányér egyik részén egy ugyanekkora csíkban visszaköszönt. Nem tudtam mást mondani, minthogy ízben, látványban egyaránt tökéletes!

Ez úton gratulálok a Spooon és a család nevében Angélának, további, hasonlóan eredményes alkotómunkát kívánva neki. Mi ott leszünk, drukkolunk, tesztelünk.

Éva

U.i.: Bakcsy Árpád ételfotós és -sztájliszt, aki egybként a Czifray-versenyen az ott készült alkotásokat is fotózta, sok egyéb mellett a XI. Fadrusz u. 5 szám alatti Gastrogaléria alapítója - a blogjába, munkáiba itt lehet belekukkantani.