Jégbe zárt... vagyis tűzbe zárt jég

Egy jól megválasztott desszert a karácsonyi asztal ékköve lehet. A karácsonyi menüket illetően megoszlanak a szokások: vannak, akik minden alkalommal a hagyományosra és többnyire ugyanarra az ételsorra ugyanúgy elkészítve esküsznek, mások a téli ízeket, ünnepi hangulatokat a változatosság jegyében próbálják egy évről évre megújuló menüsorban megidézni. Én ennek a változatosságnak vagyok az elkötelezett híve a hétköznapokon is, hát még ünnepekkor. A különleges események alkalmat teremtenek arra, hogy az ember kicsit kreatívabb, vállalkozóbb legyen az átlagosnál, és esetleg olyanba is belevágja a fejszéjét az ünnep és a család előtt tisztelegve, amire a hétköznapokon nem feltétlen érezne késztetést, az asztalt és magát az étkezést is ünneplőbe öltöztetve, az eseményt ezzel is emlékezetessé téve. Ez persze nem jelenti azt, hogy bonyolult dolgokat kell feltétlen megalkotni, inkább azt, hogy kevésbé hétköznapit, ami emiatt nincs kisujjban, és a siker is így eseti, de annál nagyobb lehet. A legjobb, ha a nagy nap előtt főpróbázunk is, ha erre van időnk, energiánk, hogy ne a nagycsalád előtt süljünk fel élesben. Nekem erre persze még sosem akadt elég percem. (Mondjuk aki ismer, pont tudja, hogy nekem az idő a legnagyobb ellenségem - ezért is csinálok pikk-pakk, egyszerű, gyors, de lehetőség szerint azért ínyenc ételeket.) Az időt inkább arra szánom, hogy újra meg újra átgondoljam, tökéletesítsem a menüsort, a szakácskönyvek, magazinok oldalait bújva inspirációt keressek vagy épp csak egy jó receptet, ami (szinte) úgy frankó, ahogy van. Mint ez itt, a Nélkülözhetetlen Desszertek könyvből, kevés saját változtatással.

SÜLT ALASZKA

hozzávalók

1kg jó minőségű vaníliafagyi (én Hagen Dazst vettem)

5-5dkg kandírozott gyömbér és narancs

1 narancs reszelt héja

1/2 narancs leve

1 marék magozott datolya

1/2dl Cointreau

5dkg magas, legalább 65% kakaótartalmú csokoládé (én 99%-osat használtam)

5dkg mandula

1/2dl Bailey's vagy Kahlua likőr (elhagyható)

2 piskótalap (én a biopiacon kapható mézből, teljeskiőrlésű lisztből készült piskótalapokat használtam)

3 tojásfehérje

2ek krémméz

pici só

A desszert összeállítása bár valójában 3x3 perc munka, teljes elkészítési ideje többre jön ki. 

Az egyik félliteres fagyit kiveszem a fagyasztóból, és hagyom, hogy szobahőmérsékleten annyira felengedjen, hogy keverhetővé váljon. Amíg a fagyi olvad, az egyik régteghez használt hozzávalókat, nevezetesen a kandírozott gyömbért és kandírozott narancsot, a friss narancsot, a narancslikőrt és a datolyát előkészítem. A cukrozott gyömbért és narancsot valamint a datolyát egy nagy késsel apró darabokra vágom, és együtt beáztatom a narancslikőrbe és a narancslébe, hogy kicsit felpuhuljanak, a narancshéjat hozzáreszelem. Kb. 10-15 perc "ácsorgás" után hozzádolgozom a fagyihoz, amit aztán egy muszlinnal vagy textilpelenkával (abban most jó vagyok!) kibélelt gömbölyű fémtálba öntök, és beküldök a fagyasztóba kb. 1 órára, hogy a következő réteg ráhelyezéséig annyira megdermedjen, hogy a rétegek az összeállítás során ne folyjanak össze. Második lépcsőben az óra elteltével előkapom a másik fagyis dobozomat, amit szintén hagyok kicsit felengedni. Közben elfoglalom magam egy kis csoki- és mandulaaprítással. Amikor a fagyi már keverhető állapotban van, hozzádolgozom a csokit és a mandulát, majd elkeverem a válsztott hozzá illő likőrrel. Előveszem a fél fagyibombám már kimerevedett részét. Arra ollóval méretre vágoma  piskótát, befedem vele, majd ráöntöm a csokis-madulás fagyiréteget, és újabb méretre szabott piskótadarabokkal fejezem be a rétegelést. Az egészet visszarámolom a fagyasztóba, és felhasználásig nem is nyúlok hozzá... kíváncsiságból sem.

Tálalás előtt a fagyitortát előveszem, és szobahőmérsékleten várom, hogy elengedje a tálat, majd a pelust is. A sütőt 180 fokra begyújtom. Amíg egyik enged, másik melegszik, a tojásfehérjét kevés sóval és a mézzel kemény habbá verem, majd a kiborított, textiltelenített fagyibombára gyors mozdulatokkal rákenem. Irány a sütő 6-8 percre, hogy a meringe-burok aranybarnára piruljon a tortán.

Egyébként ez a süti sok variációs lehetősége rejt magában: a rétegekbe tetszőleges aszaltgyümölcsöket vagy akár citrusféléket variálhatok, a piskótát ázthathatom ilyen-olyan alkoholba, és a teojáshabot is turbózhatom akár ízzel, akár dísszel, mint pl. mák, csoki, narancshéj, diófélék, stb. Hálás egy darab. Ha nekilátok megint - ami esélyes, mert nagyon finom volt -, akkor be fogok próbálni ezt-azt, és follow-up-ban megosztom. Addig ezt tessenek szívesek megpróbálni!

Kínáláskor egy forróvízbe mártott késsel vágom szeletekre a jégbe zárt csodát, a forró köntösbe burkolt fagyos desszertet. A hatás nem marad el!

Éva

Mindenből a legjobbat! - 2. felvonás 2 részletben

1. rész

Jól megjártuk! Mármint a Budai Gourmet-t. A második nap már hosszabbra sikeredett, így eseményből, ételből és ismerősből is több fért bele, mint előző este. Ezúttal már a csapatunk kétharmadára kiegészülve, Ádámmal látogattunk ki a helyszínre kis családjaink kíséretében, ahol már vártak minket az ismerős standokon. Kóstoltattak, és mi kóstoltunk rendületlenül. Ilyen jó dolgunk régen nem volt!

Ahogy összegeztük fejben, véletlenszerűen nagyobb részt a vidék ízeinek áldoztuk szombaton: Kistücsök (Balatonszemes), U26+Anyukám mondta (Encs), La Mareda (Győr), Márgál, Sonkamester (Etyek)/Húspatika, Arany Kaviár, Pataki cuki (Érd), Gere-Mandula (Villány), még egy kör Rosenstein és így tovább. A finomabbnál finomabb falatokat a megunhatatlan, őszibarack ízbe hajló Gere Fricivel öblögettük, ezért ha mindenképpen statisztikát akarunk vonni, elmondhatjuk, hogy a DiVino standon fordultunk meg a leggyakrabban. De még mindig van mit kóstolni, így hát természetesen az utolsó napot sem hagyjuk ki. Még vár a Bock, az Aranyszarvas, a Mák, a Pastrami, a Nobu, a Déryné, vissza a Tigrisbe egy mákdesszertre, ezen felül még a WAMP-on is be kell tankolnunk! Arról nem is beszélve, hogy a legkisebb pihenésképpen még szeretne egy kört Kuktanodázni és játszóterezni is a helyszínen azután, hogy széttáncolta a cipőjét a Garami Funky Stuff koncertjén. Becsületére legyen mondva, mindezt amellett, hogy 6 órán át hősies kitartással járta és ette velünk végig a fesztivált, az előző napról már ismerősként üdvözölve az egyes étteremtulajokat, blogger bajtársakat, chefeket és viszont. (Nem kis megdöbbenést váltott ki belőlünk, mikor Ádámot a nyakában Lolával Segal Viktor odakísérte a Déryné cukrászchefjéhez bemutatni, mire a gyerek lazán csak azzal indított: "Szia Feri!" :DDD Jah, hogy a Cukiakadémia! Jah, hogy ők már lespannoltak! Én kérek elnézést!)

KISTÜCSÖK - NO. COMMENT.

Harcsa halászlémártással, kapros darával; Citromos nyúlkolbász medvehagymamustárral

ARANY KAVIÁR - HŰVÖS ELEGANCIA

Melegen füstölt tokhal fekete kenyéren (már ami megmaradt belőle...)

U26 - MEGGYŐZŐ ELSŐ TALÁLKOZÁS

Az óramutató járásával megegyező irányban: Kecskesajt terrine diós házi focacciával; Mezőtúri spárgafőzelék, libamájhab, tökéletes tojás és rukola; Libamell káposztás brickpalacsintával; Köményes malaccsászár, mézes nyári káposzta, paprikazselé és paradicsomhab

ANYUKÁM MONDTA - ...MEG SOKAN MÁSOK MÉG A FESZTIVÁLON

Pacalpörkölt; Focaccia sonkával, bivalymozzarellával, rukolával és koktélparadicsommal

LA MAREDA

Borjú terrine füstölt csülökkel és vargányával, zöldalmás tormakrém, langyos saláta "Czifray"

MÁRGÁL

Epres-rebarbarás túrókrém

SONKAMESTER - A VERHETETLEN

... és még egy érdekesség: a friss halválasztékára méltán büszke METRO vevőakadémia egyszerű, de nagyszerű fogásai (ha már hal!)

Az óramutató járásával megegyező irányban: Gravlax (7 napig marinált nyers lazac) salátával, citromos olívaöntettel; Grillezett old-bay halkolbász sült fokhagymás majonézzel; Grillezett harcsafilé citromos-rozmaringos marinádban; Grillezett teriyaki lazacfilé

Éva

2. rész

A szombati nap több szempontból különös kíváncsiságot váltott ki belőlünk: az aznapi "Blogkóstoló" nevű hepöning mágnensként vonzott a rendezvény fedett csarnokába. Itt a legolvasottabb magyar gasztrobloggerek kínálták saját, profikéhoz mérhető kreációikat az érdeklődőknek. Csak, hogy képet kapjatok a munka mértékéről: Mautner Zsófi és Fűszeres Eszti avatott be a részletekbe, miszerint 300-500 adaggal főztek meg az ételekből. Ez óriási mennyiség, és bár igazi szőröstökű, már-már hivatásos szakácsok Ők, ilyen hatalmas adagokkal még sosem dolgoztak. Évában és bennem ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg: ugyan hatalmas megtiszteltetés jelen lenni, meghívást kapni egy ilyen nívójú rendezvényre, azért rendesen fel kell kötni a gatyát, ha a gasztroblogger helyt akar állni.

Az egész napos főzés után is mosolyog Mautner Zsófi, kis csapatunkkal körülvéve (Éva, Lola, Ádám)

Zsófi koreai ihletésű csípős-édes tésztasalátával készült (a csípős az nem kifejezés; majdnem szájzsibbasztó, imádtam)

Eszti észt lencsesóletet rittyentett puliszkával (Évával kétpofára faltuk, közben próbáltuk kitalálni a hozzávalókat). Megismerkedtünk végre Lila Fügével is, aki gyönyörű mini-pavlovákkal készült, de ez már egyszerűen nem fért belénk. Látványra mindenesetre ötös. Vállalom az általánosítás vádját, de kijelentem, hogy a bloggercsajok jófejek.

Fűszeres Esztivel és Lila Fügével

A még magukat képviseltető bloggerek a teljesség igénye nélkül: Horasz, Limara, Dolce Vita, Piszke, Lorien (a teljes lista itt)

Eszti észt lencsesóletje, Limara medvehagymás-paradicsomos bucijai és Csak a puffin málnás cheesecake-brownie-ja

Ha már édességgel zártuk a blogkóstolót, neki is futottunk a hivatásosok által kínált desszerteknek.

A Rosenstein család elképesztő vendégszeretettel fogadott minket, és épp volt szerencsénk elkapni a pillanatot, mikor friss flódni érkezett a standjukra. Én bolondulok a flódniért, nem tudtam és nem is akartam ellenálni a világ egyik legfinomabb süteményének. Nemrég végigszaladtam egy flódnitesztelésen Budapest cukrászataiban, és azt kell mondjam, igazán jót találni nagyon nehéz. Ez külön posztot érdemel, de a tapasztalat az volt, hogy meglepő módon a Szamos flódnija vitte a prímet. Tegnapig meg is őrizte ezt a címet, de a Rosenstein-féle flódni letaszította a trónról: valami mennyei. Szilva- helyett ugyan baracklekvárt használtak, ettől csak még lágyabb volt az összhatás. A receptet persze nem árulták el, egy félmosoly kíséretében azt mondták, hogy legalább tíz, de inkább húsz évre titkosítva vannak a technológiák.

Visszajáró vendégek lettünk a Pataki cukrászda fagylaltozójában is. A gyaníthatóan alapos és bátor kísérletezés következményeképpen tökéletesen megkomponált ízkombinációkkal lehetett találkozni. Nálunk a bodza, a bazsalikomos vanília, a kapros fehércsokoládé és a petrezselymes kiwi győzött, nem győztük kanalazni a főétkezések után. Sőt, között. Mivel szinte kizárólag különleges ízeket vonultattak fel, ezek mindegyike gyorsan fogyni látszott - érdekelne, hogy a szokásos eper-csoki-vanília mellett hogyan fogadja ezeket a nem foodie-közönség.

És ha már a fagyiknál tartunk, meg kell említsük a Gelateria Fragolát is: nem a majdnem hagyományos ízválaszték a meglepő, hanem az, hogy ezeket kizárólag természetes alapanyagokból állítják elő. A pisztácián érezni az olajos mag kissé pörkölt ízét, a gyömbér pedig az általam annyira kedvelt igazi ginger ale csípős-édes világát hozta. Remek.

Éva már írta, de én sem hagyhatom szó nélkül Gere Andi (kísérleti) mesterművét, a Frici gyöngyözőbort. Eddig csak a rosé változatot ismertük, tegnap a fehéret is megszerettük. Előbbi érett őszibarackos illatával, második zöldalmás-citrusos aromájával veszi le az embert a lábáról. Természetesen ezek egyike sem aroma, mindkét esetben az adott szőlőfajta legjobb tulajdonságait hangsúlyozza ki a habzóbor. Andinak személyesen is gratuláltunk, ezt szeretnénk itt is megtenni. A siker talán meggyőzi arról, hogy jövőre (idén) ne csak 9000 palackkal készítsen. :-)

Remek volt a szombatunk, remek társasággal. Az ötösfogatunk a fél fesztivál végigkóstolása után persze rárepült a madárlátta, hazacipelt falatokra - úgy saccolunk, két-három kiló előnyre teszünk szert a hétvégén, főleg deréktájon.

Ádám

Kettős hatás

26 fok. Na, végre. A múlt heti fagyok nagyon nem jöttek jól: a most érő gyümölcsök-zöldségek egy jó része (1/7-e) bánta a gazdákkal együtt, ezért lesz, amiből kevesebb lesz, ami értelemszerűen az árakat is feljebb tolja - ezt meg mi fogjuk bánni. Ez a rossz hír. A jó viszont, hogy a nyár feltartóztathatatlanul jön, és vele együtt zúdul ránk a friss mindenből. 

Én óriási rajongója vagyok a nyerskosztnak, mint például a zöldség- illetve gyümölcssalátáknak, sushinak, klasszikusan a hús-, hal-, kreatívan a zöldség- és gyümölcscarpaccioknak, ugyanígy a hús- és hal- vagy akár zöldség- vagy gyümölcstatároknak, szárított sonkáknak (ez utóbbiakból a nyers fehérjét tartalmazó dolgokról sajnos most egy ideig le kell mondjak), vagy akár a főzés nélkül készíthető desszerteknek (pl. a villám müzlik, az ebből készülő joghurtos gyümölcsfagyik vagy gyors piknik desszertek), ezért nyilvánvaló, hogy a frissen préselt leveket, vagy azok kombinációját - idegenül szólva smoothies (ejtsd nagyjából: szmúdíz - egy erősen pösze, már-már d-nek hangzó z-vel a közepén) minden formáját is előszeretettel fogyasztom. Ez a rajongás az oka annak, hogy nálam amióta csak van saját konyhám, alapfelszerelés egy jó minőségű gyümölcscentrifuga, egy citrusprés és egy turmixgép. Ezen italoknak nagy előnye, hogy jól lehűtött gyümölcsből készítve hihetetlen frissítő tud lenni, nem mellesleg tele van vitaminnal, és bár jellemzően nem igazán kalóriadús, mégis a nyári melegben akár egy teljesértékű étkezésként is megállja a helyét... no, meg persze, gyerekbarát. Hátránya viszont, hogy tárolás útján elveszíti a vitamintartalmát, még ha az íze meg is marad, tehát célszerű egyszerre csak annyit készíteni, amennyit azonnal el is tudunk fogyasztani. Ami hátránya még az a jelentős gyümölcsrostveszteség a préselés után visszamaradó "törmelék" formájában. Ha idő híján vagyok, attól sajgó szívvel megválok, de ha van egy extra 20 percem, akkor a szemétnek szánt maradékot is felhasználom. Álljon itt ennek példázataként két recept egy azon hozzávalókból.

PIKÁNS GYÖMBÉRES-GRÁNÁTALMÁS ALMA-REBARBARA SMOOTHIE

hozzávalók

0.5kg rebarbara

1.5kg alma

5dkg friss gyömbér (ha gyerekeket is megkínálunk belőle, akkor fele ennyi gyömbért használjunk, vagy hagyjuk el teljesen, hogy ne csípjen a végeredmény)

1 gránátalma

(1ek méz ízlés szerint)

kínálás előtt díszítésnek szárított virágszirmot szórok a poharak tetejére

Előkészítem a gyümölcsöket: a gyömbért meghámozom, a gránátalmát, a rebarbarát és az almát alaposan megmosom, utóbbit félbevágom, kimagozom (amit egyébként nem szoktam tenni - elvégzi azt a centrifuga -, de most fel szeretném használni a maradékot is a gyümölcsből). Először a rebarbara levét préselem ki, a maradékát kikaparom a centrifuga hulladékgyűjtőjéből, és félreteszem - ebből fagyi készül. Ezt követően az almát és a gyömbért is átküldöm a rendszeren. A centirfugát félretolom, előveszem a citrusprést, és a félbevágott gránátalma levét kipréselem vele. (Miután ezt megtettem, én még a magokat össze szoktam egy labdába gyúrni, és kézzel az utolsó cseppig kinyomkodom a maradék levet.) A gránátalma levét hozzákeverem a többihez. Mivel a rebarbara alapból nagyon savanyú, aki igényli, a végeredményt édesítheti egy nagy kanál mézzel. Végül talpas poharakban kínálom az italt egy keverő és kevés szárított virágszirom kíséretében. Ennyi gyümölcsből kb. 1.25l smoothie készíthető el, tehát 4-6 főre elegendő.

GYÖMBÉRES-ALMÁS RÉTES MANDULÁVAL ÉS RÓZSASZIRMOS REBARBARAFAGYIVAL

hozzávalók

a fagyihoz

a kifacsart rebarbara maradéka

2dl natúr joghurt

4ek méz

3ek szárított rózsaszirom- és gyümölcskeverék (Culinarisból: van benne hibiszkusz, csipkebogyó, alma, rózsa, fahéj - elhagyható)

a réteshez

a kifacsart alma és gyömbér maradéka (kb. 35dkg)

1/2 lime leve

10dkg natúr mandula

2ek méz

réteslapok (én a biopiacon veszem a Naturgold teljeskiőrlésű, adalékmentes termékét, de a Tanne is oké)

olvasztott vaj

A fagyihoz a rebarbara maradékát, a joghurtot és a mézet egy robotgépben összepürésítem. Mivel a rebarbara héjának a rostjain nincs az a HT penge, ami fogna, az így elkészült masszát egy szűrön átpréselem, a fönnmaradó rebarbarát kézzel alaposan kinyomkodom. A leszűrt rebarbarás joghurtot egy műanyag dobozba teszem, és beirányítom a fagyasztóba egy röpke 3 órára. Fél óránként majd megkevergetem, hogy összetördeljem a benne képződő jégkristályokat, és így krémes maradhasson a vizes alapja ellenére, illetve az utolsó fél órában óvatosan beledolgozom a szárított szirmokat.

A réteshez a gyömbéres almakeveréket a tartályból egy tálba kaparom, a nagyobb héjdarabokat, ha vannak, kidobálom, a lime levét ráfacsarom, és alaposan összeforgatom vele. A mandulát egy robotgépben ledarálom, és a mézzel együtt hozzádolgozom a keverékhez. Ezek után már csak annyi dolgom van, hogy betöltöm a réteslapot, de előtte még bedurrantom a sütőt 190 fokra. Egy munkafelületre kiterítek egy nedves konyharuhát, kihajtogatom rajta a réteslapot, megkenem olvasztott vajjal, majd a tölteléket egy csíkban elhelyezem rajta, végül fölhengergetem a tésztát. A rétest óvatosan átemelem egy tepsire, és az előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm. Mielőtt nekiesnék, mint tót az anyjának, előbb megvárom, hogy kicsit kihűljön, különben a szeletelésnél szétesik.

Kínálhatom langyosan vagy felforrósítva egy gombóc fagyi kíséretében, de hidegen is megjára.

Egy kis piacozás után ugorjatok neki a hétvégén!

Éva

Színek és Ízek

Segal Viktor, a nemzetközi hírű szakács, a mai magyar csúcsgasztronómia egyik kiemelkedő alakja, a fúziós konyha királya... ahogy a szakmában, és azon kívül emlegetik. Az eddigi pályája magáért beszél. Dolgozott híres szállodák elit éttermeiben, a Közel-Keleten és Nyugaton, nyert jelentős chéf versenyeket, egy ideje pedig a hazai gasztronómiai kultúra határait feszegeti komoly sikerrel. Az általa képviselt eszmeiséggel mi is nagyon sok ponton tudunk azonosulni - nem véletlen, hogy korábban már idéztünk is tőle itt komoly terjedelemben.

Személyesen idén tavasszal talákoztunk Viktorral először, amikor a Czifray versenykurzus előző fordulóján a még - és azóta is - bimbódzó blogger csapatunkkal elindultunk a tejberizskreációinkkal. Viktor volt az, aki elsőként belekóstolva a kitálalt desszertünkbe azzal a felkiáltással kezdte a kritikákat, hogy: "Na, erre az ízre vártam egész nap!" Addig a pontig is már sok mindennel, de ezzel a megszólalásával aztán végképp belopta magát a szívünkbe. Bár a Segal Viktor "jelenség" az egész eddigi munkássága miatt komolyan tekintélyt parancsoló, mégis egy végtelen közvetlen, barátságos, kedves és szerény embert ismertünk meg a személyében, aki finom, támogató kritikával segítette az ottani tapasztalatszerzésünket - is.

A második, szintén Czifray-fordulós keretek között zajló találkozás alkalmával egy fokkal mélyült a kapcsolat: amikor beléptünk, azzal indított, szeretné, ha a készülő könyvében szereplő néhány recept tesztfőzését elvállalnánk. Onnantól az egész versenyt a döbbenettől tátva maradt szájjal csináltuk végig. Hát persze! Hát hogyne! Attttyavilág! :)

Aztán jött egy nagy szünet, majd a szűkkörű könyvbemutató, ahová mi is meghívást kaptunk. Viktor Színek és Ízek névre keresztelt, a gasztrotémájú könyvek világában otthonosan mozgó Boook kiadó gondozásában publikált első szakácskönyvét mutatták ott be a megjelenés napján. A Drop Shop kellemesen családias légkört biztosított a zárt körű reggelihez, ahol a könyvben szereplő ételekből fel is tálaltak néhányat, emellett megismerhettük a könyv elkészültének szereplőit, körülményeit. A következő megdöbbenés akkor ért minket, mikor a könyv köszönő oldalán szembe találtuk magunkat a saját nevünkkel a tesztfőzők között listázva, nyomtatásban. Húú, a mindenit neki! 

Viktort szolídan odakértük, és finoman felhívtuk a figyelmét az apró tévedésre. Ő a fejét rázta, és annyit mondott: "Én elküldtem... hármat is, hogy össze ne vesszetek". Nos, hozzánk a legnagyobb sajnálatunkra valami technikai malőr nyomán többszöri visszajelzésre sem jutott el a levél. Ellenben ott feszítünk a könyvben. Az meg nem úgy van! Ott és akkor az elcsúszást tisztáztuk, és pár napra rá végül meg is kaptuk a nekünk szánt recepteket, hogy kipróbálhassuk. Nagyon érdekes volt látni, hogy épp abból a háromból kettőt a bemutatón is kínáltak. ...Így legalább volt viszonyítási alapunk. 

Nos, a Segal Viktor által megálmodott színek és ízek a mi kezünk nyomán, kedvcsinálónak a könyvhöz.

KÖZEL-KELETI SÜLT PADLIZSÁN LILAHAGYMÁS-OLÍVAOLAJOS KOVÁSZOS UBORKÁVAL

A receptért a könyvhöz érdemes fordulni, de annyit elárulhatunk, hogy rendkívül gyors és egyszerű volt az étel elkészítése, az eredmény pedig azon túl, hogy nagyon színgazdag és szemetgyönyörködtető, rendkívül üde, könnyű és finom. (Egyébként a bemutatón felvonultatott sós falatokból nekünk ez nyerte el a leginkább a tetszésünket.)

ROZÉ KACSAMELL ÁFONYAMÁRTÁSSAL ÉS SNIDLINGES PALACSINTÁVAL

Mindhármunknál jó helyen áll a kacsa alapból, pláne egy jó rozéra sütött filé (bár most Ádi többnyire húsmentesen táplálkozik), ezért a tökéletes rozé kacsamell sütési módja már kisujjban volt. Ennek ellenére sikerült kicsit túlkészítenünk. De csak kicsit - még épp határeset, így finom volt. Mindenesetre tetszetősen felszeleteltük a tálaláshoz a húst, hogy még véletlenül se tudjuk ezt a bakit elbliccelni. :D A snidlinges palacsinta önmagában is kiváló csemege egy löttyintés joghurttal, de ennek a fogásnak a köreteként abszolút díjnyertes. Ami viszont itt vitte a prímet, az a tőzegáfonyából kókusztejjel készült mártás. Mennyei! Arról nem is beszélve, hogy milyen szinten megindítja az ember fantáziáját egy ilyen alap fűszerezés tekintetében, egyéb mártások, leves, fagylalt, stb. készítése terén.

HÁZI FEHÉRCSOKOLÁDÉ-FAGYLALT KANDÍROZOTT GYÖMBÉRREL ÉS HABCSÓKKAL

Viktor, maga, a könyvében így vezeti föl ezt a receptet: "Finoman szólva is, kissé 'hatásvadász' ez a desszert, de nem titkoltan ez is az egyik célja. Bátran ajánlom romantikus vacsora záró fogásaként, az eredmény garantáltan nem marad el." Nos, a kóstolást követően ezt csak megerősíteni tudjuk. És a legnagyobb truváj benne? Az, hogy a roppanós, mégis puha, krémes, könnyű habcsókot céklalével színeztük meg az insrtukciók szerint. Óriási zsenialitás! Mostanában egyébként is sokat lamentálunk a zöldfűszerek édességekben való használatának a lehetőségein illetve zöldségekből készülő édességek ötleteit fejlesztgetjük. (Nem kell megijedni, a répatorta, kapros túrós lepény és a tökpite sem ördögtől való... Onnan pedig már csak egy lépés a cékla, paszternák, karfiol, paradicsom, ami zöldségeknek kóstoltuk már édes változatait is.)

Akárhogy is, nagy megtiszteltetés, hogy - ahogy a Facebbok fanpage-en fogalmaztunk - a hazai gasztroirodalom egy ilyen szakmai színvonalú kiadványának egy oldalán a mi nevünk is említésre kerül. A könyvről azt tartjuk, hogy akár a szerzője, emberközeli, igényes, különleges és véleményformáló. Még sok ilyet a hazai kulináriának! Segal Viktor és a hozzá hasonló hitvallásos szakemeberek álhatatos és szenvedélyes munkájának már most van eredménye: ott van a kéznyomuk a lassan, de biztosan megújuló magyar konyhaművészeten. Köszönjük, hogy a mi nevünk is egy picit összefonódhatott ezzel a jótékony törekvéssel és Segal Viktor nevével a munkája ezen mérföldkőnek számító fejezetében.

Gratulálunk innen is a könyvhöz annak minden szerzőjének, és sok sikert kívánunk a további munkájukhoz!

Spooon

Mandulamánia

Most, hogy paleózom, észrevettem, hogy a kieső gabona helyére észrevétlenül bekúsztak a magvak. Rengeteg diót, mandulát, kesudiót, napraforgót, szezámmagot fogyasztok, velük sütök, ízesítek, őket nassolom... Kell a kalóriapótlás.

Kb. egy évvel ezelőtt kikísérleteztem egy teljesen lisztmentes csokis diótortát, ami ide, a blogra is idő közben, hogy elindultunk, fölkerült. Most, mivel mandulából nagyon jól állok, mellesleg imádom is, a diótorta elkészítésének a menetét alapul véve kikísérleteztem egy másik sültit abból a néhány alapanyagból, ami itthon fellelhető volt. Mert hogy a vasárnap, ha itthon vagyunk, nem telhet el sütisütés nélkül, tejem/kefírem/joghurtom nem lévén, amiből a beígért túrós palacsintához a palacsintát elkészíthettem volna, vajam is csak egy kis kocka, kénytelen voltam képzettársítani a fiókban kavargó hozzávalókat látva.

AMARETTÓS-NARANCSOS MÁK-MANDULAKOCKA ASZALT FÜGÉS FEHÉRCSOKI-MANDULAFAGYIVAL

A mák nekem egyébként személyes nagy kedvencem. Egy időben keringett a rémhír, hogy ha belépünk az EU-ba elfelejthetjük a tradicionális mákételeinket, mint a mákos gubát, mákos nudlit/tésztát, mákos rétest, mákos beiglit és társait... de milyen mák, hogy ezek csak duMÁK voltak!

Egy kis ismeretterjesztés

A mák egy többezer éve termesztett haszonnövény, mely mind étkezési, mind gyógyítási célokat is szolgál. Már az i.e. 1550-ben írott egyiptomi gyógyászati feljegyzések gyűjteménye, az Ebers-papirusz is tesz a mákról, mint nyugtatóról említést. Nyugtató, altató hatása a benne lévő ópiumnak köszönhető, ezért a gyógyszeriparban nélkülözhetetlen, de a népi gyógyászatban is változatlanul jelen van. Az ópiumot az éretlen mákgubó tejnedvéből nyerik, ami több mint huszonötféle alkaloidot (morfint, narkotint, kodeint, stb.) tartalmaz. A drogfogyasztók körében gyakori a visszaélés a korán learatott mákból készült főzetekkel. Európaszerte, főleg Közép-Európában rendkívül népszerű magféle. Az öreg kontitens máktermésének a felét a csehek adják. Ebben a térségben szinte minden népnek van mákkal készült nemzeti eledele.

hozzávalók

a tésztához

200g darált natúr mandula (lehet blansírozott is, de ne legyen se pörkölve, se sózva)

100g darált mák

5 tojás

3ek méz

3ek amaretto (vagy más mandulalikőr)

1/2 narancs reszelt héja és kifacsart leve

1tk sütőpor (akár el is hagyható, mert a tojásfehérje teszi a dolgát)

1 csipet só

a fagyihoz

100g fehércsoki (én egy remek márkát találtam a diabetikus polcon, ami gyümölcscukorral készült, és semmi adalékanyag nincs benne)

1/2dl víz

1/2 kocka natúr vaj

1/2 narancs reszelt héja

1ek méz

2dl tejföl vagy mascarpone

100g darált mandula

2 füge

1/4 szerecsendió

igény szerint ide is lehet löttyinteni 2ek-lal az amarettóból

díszítéshez szeletelt mandula

Először a fagyit készítem el. Egy edényben vizet forralok, fölé teszek egy fém tálat, és a csokit összetördelve a vajjal és a vízzel együtt beleteszem. Állandó kevergetés mellett a csokit és a vajat a víz segédletével összeolvasztom. Amikor homogén folyammá vált, leveszem a gőzről, hozzákeverem a mézet, a darált mandulát és a tejfölt/mascarponét, belereszelem a narancshéjat és a szerecsendiót, végül apróra összedarabolom a fügét és azt is beledolgozom. Kis tálakba adagolom a fagyit, és beteszem a fagyasztóba egy órára.

Fél óra elteltével a sütőt beizzítom 160 fokra. A mákot és a mandulát ledarálom, a mandula felét a mákkal és a sütőporral elkeverem. A tojásokat ketté választom, a sárgáját a mézzel felverem, hozzákeverem az amarattót, a mák-mandulakeveréket, belereszelem a fél narancs héját, belefacsarom a narancs levét, és a masszát félreteszem. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatos mozdulatokkal hozzáforgatom a maradék mandulát, majd a mandulás fehérjét ugyanezzel a technikával beledogozom a mákos-mandulás-narancsos alapba. Egy kisebb kivajazott tepsibe öntöm a tésztát, és 30-40 percre beteszem sülni. Tűpróbával tesztelem 30 perc után, hogy kell-e még neki idő, vagy kivehetem.

A mandulás-mákos tésztát kockákra vágom, és forrón tálalom a tetején egy adag fagyival valamint mandulapelyhekkel díszítve.

Lehet úgy is variálni, hogy a narancs levét nem a tésztába teszem, hanem a fagyihoz - víz helyett a narancslé segítségével olvasztom meg a csokit.

Még biztos lesz kedvem kísérletezni ezzel a sütivel. Az eredményeket follow-upban fel is teszem adandó alkalommal, de addig ezzel is meglehetősen elégedettek voltunk. 

Éva

Dínó diéta

A "dínó diéta" kifejezés a brilliáns humorú Heni barátnőmtől/bűntársamtól származik, és az aktuálisan futtatott paleolit étrendet követő kúrámat hivatott jelölni. Eredetiben úgy hangzott el először: "És ez belefér a dínó diétába?" Percekig vinnyogva, szűkölve röhögtem, és azóta is kiesik a tömésem a rázkódó nevetéstől, ha csak eszembe jut. Ekkora hülyét, de komolyan! ...Merthogy a fent említett étrend azon az elméleten alapszik, hogy az ember többmillió éves evolúciójának csupán az utolsó tízezer évében, a civilizáció, ezzel együtt a megőgazdaság beköszöntével vált az étkezése részévé a gabona. Tehát igazából úgy kellene táplálkoznunk, mint a Paleolit érában, azaz a kőkorszakban, mert a szervezetünk nincs rá berendezkedve, hogy megeméssze ezeket a típusú keményítőket, az azóta eltelt idő pedig nem volt elég az adaptálódáshoz: ezért a sok szív- és érrendszeri probléma, allergia és az egyéb civilizációs betegségek. Hát innen a dínó párhuzam. Kurva jó duma! :DDDD

A kérdésre válaszolva pedig a "dínó diétába", mintmár azt korábban írtam, rengeteg minden belefér: húsok, zsírok, zöldségek, gyümölcsök, magvak, módosult tejcukrot tartalmazó tejtermékek, pl. kefír, joghurt, sajt, stb. Csupán a gabonafélék, a krumpli, a kukorica, a hüvelyesek, a tej és a cukor kizárt. (Ezért van két napja libatepertő a kocsimban nassolnivalónak. ...Most mi van? Jobb, mint a chips!) Hál' istennek a tíz évvel ezelőtti súlykontrollos időszakomból kellően sok kalóriaszegény recept maradt meg kedvencként, ami többnyire azért könnyű, mert lisztmentes. Ez a torta is megfelel a paleo-kritériumoknak, viszont hogy micsoda magasságokba röpít az összhatás! Amit az íztársítások eredményeznek, az nem feltétlen a diétákhoz kapcsolódó megvonás élményét adja! ...Érdemes nekifutni.

RICOTTÁS-MÉZES CSOKOLÁDÉ PARFÉTORTA

hozzávalók

a piskótához

3ek víz

15dkg min. 70% kakaótartalmú csoki

4 tojás

3/4 bögre méz (vagy finomítatlan nádcukor)

1/tk só

a krémhez

2 tojásfehérje

1tk só

1/2 bögre víz, ha mézzel csinálom, 3/4, ha cukorral

1 csapott bögre méz (vagy finomítatlan nádcukor - nem barna!!!)

1/2 bögre tejföl

1/2 bögre ricotta túró

a díszítéshez egy nagy darab a felhasznált fajta csokoládéból

Először elkészítem a piskótarétegeket. Szerencsés esetben van otthon két 21 cm átmérőjű csatos tortaforma. Nekem csak egy van, ezért én abban sütöttem meg egyben a piskótát, és mikor kihűlt, két koronggá szeltem. Első lépésben a sütőt 180 fokra állítom. Egy edény lobogó víz fölé teszek egy fém keverőtálat, a csokoládét a vízzel együtt beleteszem, és addig keverem, amíg a csoki teljesen felolvad. A tojásokat kettéválasztom, és a sárgáját a mézzel/cukorral "sápadásig" verem. A habverőt nem állítva le hozzádolgozom az olvasztott csokit, majd félreteszem. A tojásfehérjéket a sóval kemény habbá verem, majd egy spatulával vagy fémkanállal óvatosan a csokis krémhez forgatom. A két vagy egy formám aljába sütőpapírt teszek, és beleöntöm a csokialapot (értelemszerűen, ha két forma van, ketté). Ideális esetben elég neki 20 perc a sütőben, bár ha mézzel csinálja az ember, akkor kicsit tovább tart. A lényeg, hogy addig kell sütni, hogy amikor az ujjammal picit megnyomom a "tészta" tetejét, lehessen érezni, hogy már nem folyik belül (tűpróbázhatok is). Ha elkészült, hagyom kihűlni a formában.

Amíg a piskóta hűl, összedobom a túrókrémfagyit. A mézet vagy a cukrot a vízzel fölteszem közepes lángon, majd mikor teljesen feloldódott, felcsavarom a gázt, és 10-15 perc alatt sziruppá főzöm. Eközben a tojásfehérjéket a sóval kemény habbá verem, majd a kész szirupot vékony sugárban hozzácsorgatva, folyamatos habverés mellett beledolgozom. Addig nem hagyom abba a műveletet, amíg a szirupos hab ki nem hűl és kemény krémmé nem válik. A tejfölt és a ricottát elkeverem, és végül óvatosan hozzáforgatom a tojáshabhoz.

Legutoljára összeállítom a parfétortámat. Az első csokis piskótaréteget egy tortaalapra teszem, és megkenem a ricottás krém felével, majd befedem a második réteggel, a maradék ricottás krémet pedig elosztom a torta tetején és oldalán. Krumpihámozó segítségével csokiforgácsokat reszelek rá, azzal díszítem. Mehet is a fagyasztóba. Néhány óra múlva fogyasztható.

Éva

Ui: A lenti kép láttán visszarettenhet a Kedves Olvasó, mert tény, hogy ennél eddig csak jobban sikerült nekem ez a torta, egyenletesebb rétegekkel, de mentségemre szóljon, iszonyúan rohantam vele, és a piskóta kettészelése nem ment ügyesen. Ilyen is van. Attól még nagyon finom. Köszönet érte újfent Josceline Dimblebynek - mínusz a lekvárréteg.

Indiánnyár-idéző

Idén nagyon későn indult a szezon, hisz szinte egész júniusban a gumicsizma és a kiskabát standard kelléke volt az utcai ruhatárunknak. Ezért és mert a tavalyi tendenciák megismétlődésében bízom, én tüntetőleg próbálom úgy megélni, hogy augusztus 20. ide vagy oda, időjárás szempontjából még csak a nyár közepént tartunk. Ez az oka annak, hogy a fagyireceptjeimet is mostanra időzítem.

A vízpartokon és egyébként mindenütt nyáron, főleg a gyerekek körében óriási sláger a fagylalt. Én borzongva nézem, ahogy a kikötőben, a medence- vagy Balatonparton a több mint fele arányban már 3-4 évesen túlsúlyos gyerekek nyomják magukba az ilyen-olyan márkázott fagylaltpultokból származó gombócokat, jégkémeket, a neonszínű, semmi természeteset nem tartalmazó jégkásákat, stb. Vajon a szülők végiggondolják-e, hogy ilyenkor mit adnak a kisebbeknek, azzal mit pakolnak a kis szervezetükbe, mihez szoktatják őket? Érdemes egyszer egy hiperben egy fagyis doboz vagy egy benzinkúton egy jégkrém csomagolásának az "összetevők" szakaszát végigolvasni: legalább 10-12 adalákanyagot fogunk látni, arról nem is beszélve, hogy minden ilyen "jutalomfalat" rogyásig van a fogainkra, az emésztésünkre és egyáltalán a szervezetünkre káros finomított cukorral. Én mindig úgy szoktam az erre a témára kevésbé fogékony családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek szemléltetni, hogy képzeljék el, hogy az adott étel minden hozzávalójából van egy kupac/tálkányi az asztalon. Vajon melyik hozzávalóba mártanák a kiskanalukat szívesen, és vennék a szájukba: a hidrogénezett növényi olaj, a színezék, a tartósítószer, a maltodextrin, az aszkorbinsav, az állományjavító vajon ott lenne a vonzó hozzávalók között, vagy tisztán csak a gyümölcshöz, a tejszínhez, a csokoládéhoz nyúlnánk?

A süteményeket, fagylaltokat házilag előállítani rém könnyű, és tényleg csak azokra az alapanyagokra van szükség, amit amúgy is magunkhoz vennénk, amit a természet és a nem a kémikusok állítanak elő laborokban. A krémes, amit házilag készítünk, valóban nem fog feltétlenül olyan stabilan állni, mint a bolti, nem biztos, hogy olyan sokáig eltartható lesz, és persze, hogy a fagyi sem lesz  olyan olcsó, mintha a hozzávalóinak a fele hígítás lenne, aminek a kompenzációjára ott a sok mesterséges aroma és ízfokozó. De cserébe egészséges lesz, ami hosszú távon a pénztárcánknak jó, mert nem kell gyógyszerekre, de még vitaminokra sem költenünk, hisz az egészséget táplálék formájában vesszük magunkhoz, és azáltal is őrizzük meg.

Nem kell a gyereket eltiltani a nyalánkságoktól, de ha tudjuk, vegyük az a pár perc fáradtságot, és állítsuk elő mi magunk, hogy aztán nyugodt lelkiismerettel adhassunk nekik belőle, bármikor kérnek. Ez hosszútávú befektetés, amivel a gyerekeink jó ízlését formálva megtanítjuk őket megkülönböztetni a természetest a művitől, az ínyencet a kommersztől - a jóhoz szoktatjuk őket.

HÁZI FAGYLALTOK NEM CSAK GYEREKEKNEK

Az Ikeában biztosan tudom, hogy lehet a fentiekhez hasonló pálcikás jégkrémformát kapni. A képen látható nyusziformákat az Édesanyám vette valamelyik élelmiszer-üzletláncnál, de ha ilyen nem áll a rendelkezésünkre, egyszerű rövidespoharak, muffinformák, kis tálkák vagy műanyagpohárkák is megteszik.

Hozzávalók

Nálam szinte minden gyümölcsfagyi alapja a natúr joghurt és a méz, amihez hozzáadom az összetört vagy lepürésített gyümölcsöt/fűszert, összekeverem - az egész mozdulatsor 1 perc -, és már mehet is a fagyasztóba (ld. a gyömbérfagyi a rebarbaramorzsa mellé korábban). Ettől függetlenül most három típusú fagyihoz írok le receptet összesen 25 féle ízesítésben. Kell hozzá egy turmixgép, ha nagyobb mennyiségben csináljuk, vagy egy kisebb tégelyű robotgép, ha csak pár adagban - amennyiben az sincs, elég egy botmixer... és a formák, amiben fagyasztunk. Ha van további ötletetek, örömmel vesszük.

Joghurt alapú (én a Spar Naturpur biojoghurtját használom), három komponensű fagyik:

Málnás: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott málna összeturmixolva

Szedres: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott szeder összeturmixolva

Ribizli: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott ribizli összeturmixolva

Epres: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott eper összeturmixolva

Áfonyás: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott áfonya összeturmixolva

Barackos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott barack összeturmixolva

Mangós: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott mangó összeturmixolva

Meggyes: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 marék friss vagy fagyasztott kimagozott meggyösszeturmixolva

Narancsos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 narancs levével és lereszelt héjával összekeverve

Citromos: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1 citrom levével és lereszelt héjával összekeverve

Diós: 2dl natúr jogurt, 2ek juharszirup, 1 marék dió összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele pár csepp rum is)

Banános: 2dl jogurt, 1/2ek méz, 1banán összeturmixolva

Gyömbéres: 2dl natúr jogurt, 1ek méz, 1cm frissen reszelt gyömbérrel összekeverve

Pisztáciás: 2dl natúr joghurt, 2ek méz vagy juharszirup 1 marék sózatlan pisztáciával összeturmixolva

Mákos: 2dl natúr jogurt, 2ek méz vagy juharszirup, 1 marék darált mákkal összekeverve

Joghurt alapú, több komponensű fagyik:

Vaníliás-mazsolás-túrós: 2dl natúr joghurt, 20dkg natúr krémtúró, 3ek méz, 1/2 citrom leve és rezelt héja, 1 marék mazsola 1kk vaníliaesszenciával (nem aroma!!!) összekeverve

Aszalt szilvás-fahéjas: 2dl natúr jogurt, 1ek juharszirup vagy méz, 1cm frissen reszelt fahéj 1 marék aszalt szilvával összeturmixolva 

Aszalt meggyes-mákos: 2dl natúr jogurt, 1ek juharszirup vagy méz, egy marék darált mák 1 marék aszalt meggyel összeturmixolva

Aszalt áfonyás-szegfűszeges: 2dl natúr jogurt, 2ek méz, 1csipet őrölt szegfűszeg 1 marék aszalt áfonyával összeturmixolva

Tisztán gyümölcs alapú, több komponensű jégrémek (sorbet-k):

Mangós-barackos-mentás: 1 mangó húsa, 1 őszibarack, 1ek méz, 2 levél menta (elhagyható) összeturmixolva (könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt)

Sárgadinnyés-citromfüves: 1/4kg sárgadinnye szükség szerinti mennyiségű mézzel, 2 levél citromfűvel (elhagyható) összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele egy kis vodka is és könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt is)

Görögdinnyés: 1/4kg görögdinnye 2 levél mentával (elhagyható) összeturmixolva (felnőtteknek mehet bele egy kis vodka is)

Bazsalikomos-citrusos-málnás: 3-4 friss bazsalikomlevél, 1ek méz, 1 lime/citom/narancs leve, 1 marék friss vagy fagyastott málna összeturmixolva (könnyítésnek adható hozzá natúr joghurt)

Bazsalikomos-bodzás-epres: 1/2dl bodzaszörp, 1/2dl víz, 1 marék friss vagy fagyasztott eper, 3-4 friss bazsalikomlevél

Tejszín- és tejalapú fagyik:

Csokis: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej, 50gr min. 70% kakaótartalmú csoki vízgőz fölött egy edényben összeolvasztva, a végén 2ek mézet hozzáadva

Vaníliás: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej,, 2ek méz egy vaníliarúd kikapart magjával összekeverve

Fahéjas: 2dl tejszín/kókusztej, 1dl tej/zabtej,, 2ek méz 1ek frissen reszelt fahéjjal összekeverve

Tudnivalók:

A fagyikat célszerű kis, gombócnyi, kétgombócnyi adagokban lefagyasztani, hogy könnyen szervírozhatók legyenek akár a fagyasztótégelyükben, akár tölcsérbe vagy tányérra, süti mellé kiborítva. A legjobb, ha fogyasztás előtt egy-két órával tesszük őket a jégre, mert akkor még épp megfagynak, de még a joghurtban lévő víz nem kristályosodik ki annyira, hogy kővé dermessze a fagyikat. Ilyen formán krémesek, és könnyen fogyaszthatók maradnak. Ha már napok óta a fagyasztóban állnak, akkor sincs dráma: kicsit jobban megbomlik a textúrájuk, keményebbek lesznek és állagra kevesbé homogének, ugyan, de ízre verhetetlenek továbbra is. Ilyenkor ha kiveszem a fagyasztóból, egy pár percet hagyom állni, hogy ne törjön bele a fogunk.

További jó töltődést kívánok a nyár hátralévő részére.

Éva

Recept nélkül

A hétvége nagyon mozgalmas volt úgy program, mint kulináris élmények tekintetében. Míg zajlott a Kékszalag a Családfővel a mezőnyben, mi, lányok, az egyik legrégebbi barátnőmmel kiegészülve tartottuk a frontot Balatonlellén. Szombaton felbővültünk a család utolsó harmadával és az argentín barátainkkal, hogy igazán kerek legyen a program. (Szegényeknek a felhőtlennek ígérkező balatoni élményt kicsit ugyan beárnyékolta a négyes szám előbb egy négyórás Budapest-Lelle autóút majd a délutáni 0:4 formájában, de ettől függetlenül szép közös élménnyé lett ez a kis lellei vakáció így, az elutazásuk előtti utolsó napokban.) Ebben a 3 napban volt fesztivál- és pincelátogatás, majd méltó zárásként a számomra kihagyhtatatlannal tettük fel a pontot a szépen megrajzolt i-re.

Idén nyáron másodjára tettük tiszteletünket a szemesi a Kistücsökben. Ennek nem csupán a rám váró gasztroélmény miatt örültem, hanem azért is, mert a Czifray-versenyen személyesen megismert döntős csaptattárssal, Angélával is találkozhattam - t.i. a Kisasszony "megnyert" az egységben egy konyhai állást (vagy inkább az étterem nyerte meg Őt?), és június vége óta gyarapítja a Tücsök szakmailag igen erős gárdáját. Hatalmas vigyorral, szívélyesen fogadott most is, ahogy a múlt héten. Látszott, hogy tíz centivel a föld fötött van, hogy ott lehet. A korábbi látogatásunk alkalmával, mivel Angi konyhai tudását és ízlését (azaz Angela's taste :D) nagyra tartom, természetesen kikértem az ajánlatát a menüre vonatkozóan. Előételnek a füstölt pisztrángot javasolta korianderes zöldborsópürével, desszertnek pedig, azt mondta, a levendulás barackos pitét meggylevessel el ne mulasszam - majd ő megcsinálja. A főételt rám bízta. Megfogadtam a tanácsát - nagyon jól tettem. A füstölt pisztráng tényleg kihagyhatatlan, a barackos pite pedig... mit mondjak... megvett kilóra. (Mivel a halat sosem tudom megunni, és melegen füstölt pisztráng igen jó kivitelben a kerületben is kapható, egy kicsit más megközelítésből, de vágyom rá, hogy megismételjem az "uszonyatos" jó élményt, úgyhogy a héten jön az én egyik itthoni egyszemélyes kedvencem: füstölt pisztráng zöldsalátaágyon, gránátalmával és manulával - recept hamarosan.)

A héten a FB-on már láttam a hétvégi ajánlat előkészületeit, ahol jeleztem is, hogy jövök, jövök, jövök. Nos, jöttünk, ettünk, nem győztünk dícsérni. Ezúttal szintén pisztrángot rendeltem meleg csicseriborsós cukkínisalátával, Lolának a filotésztába burkolt, ropogósra sütött kecskesajtot kértem - mmmmmmm -, és a beígért desszerttel zártam a sort, ami Angi eheti kreációja volt. Mivel a desszert napi ajánlatként és nem állandó elemként szerepelt az étlapon, különösen felértékelődött annak tükrében, hogy sikerült a legeslegutolsó darabot megcsípnem - Lolával megosztottuk. Szétvetett az öröm, hogy nem maradtam le róla, ugyanakkor a végére érve sajnáltam, hogy ennyi volt, többet nem szerepel a kínálatban. A lányom ordította is, hogy "Még, még, mééééég!!!" Csak azzal tudtam nyugtani, hogy vagy levesszük "Angi nénit" egy pritvát gyártásra, vagy megszerezzük a receptet.

BAZSALIKOMOS TÚRÓALAGÚT BALZSAMOS MÁLNAFAGYIVAL

Fotó: Bakcsy Árpád Forrás: Facebook

Mint írtam, recept nélkül jön ez a bejegyzés, hisz az alkotás nem a miénk, és a tökéletessége előtt tisztelegve nem szeretném silány próbálkozásokkal megszentségteleníteni az eredetit. Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy Angélánál hamarosan elérhető lesz. (Máskülönben rámegyek a témára, és megsürgetem, hogy az legyen. :) ) Én itt csupán egy egyszerű értékelésre vállalkozom - remélem, nem bánja! 

A könnyű, nyári desszert, a Tücsökre jellemző módon, rém elegáns tálalásban érkezett. Mivel a balzsamos málnafagyi elfogyott, helyette egy rebarbarás eperfagyi kísérte az alagutat - sajnáltam is meg nem is. Maga a túróalagút ügyes társítása volt egy habkönnyű, vékony piskótának és egy szintén könnyed, épp kellemes egyensúlyú fanyar-édes, krémes túrótölteléknek. A balzsamos málnafagyival bizonyára tökéletes volt az ízharmónia, de a felszolgáló szabadkozása dacára nem éreztem, hogy a fagyicsere bármit elvett volna a desszert komplett ízélményéből. A sorbet-jellegű fagyi egyébként egy roppanósra pirított, vékony piskótafotelben ült, és ami nálam végképp nagyot ütött, hogy - ez a fenti, Bakcsy Árpád által készített képen még nem így került tálalásra - a kompozíció alatt egy hajszálvékony széles sávban pürésített bazsalikom futott végig. Telitalálat. A dekorációt illetően a túróalagút tetején egy hófehér porcukorcsík alapozott az aszaltmálnának, ami a tányér egyik részén egy ugyanekkora csíkban visszaköszönt. Nem tudtam mást mondani, minthogy ízben, látványban egyaránt tökéletes!

Ez úton gratulálok a Spooon és a család nevében Angélának, további, hasonlóan eredményes alkotómunkát kívánva neki. Mi ott leszünk, drukkolunk, tesztelünk.

Éva

U.i.: Bakcsy Árpád ételfotós és -sztájliszt, aki egybként a Czifray-versenyen az ott készült alkotásokat is fotózta, sok egyéb mellett a XI. Fadrusz u. 5 szám alatti Gastrogaléria alapítója - a blogjába, munkáiba itt lehet belekukkantani.

Játszd: újra-Barbara!

...azaz rebarbara. :DDD

Előszóként: nagyon megszerettem, pedig a tíz évvel korábbi, egyik angliai utam előtt még csak nem is hallottam róla. Tetszik az élénk zöld-vörös színe, üdítőnek találom a fanyar ízét, és egyáltalán csípem a különlegességét, amit minden ételnek kölcsönöz, amibe belekerül. Ezt a receptet - hogy, hogy nem :) - megint a Nélkülözhetetlen oldalain leltem, de ahogy ez tőlem elvárható, a hozzávalókba belebabráltam kicsit, és egy spontán ötlet mentén kidolgozott kis ínyecséggel kiegészítettem a desszertet.

REBARBARÁS-KÖRTÉS MORZSA GYÖMBÉRES JOGHURTFAGYIVAL

Sokan abban a tévhitben élnek velem kapcsolatban, hogy mivel többnyire egészségesen igyekszem táplálni a családot, a háztartásból és az életünkből, ha rajtam múlik, ki vannak iktatva, hovatovább, tiltva az édességek. Mint azt írtam: téves! Az édességek és az egészségtudatos táplálkozás nem mindenkor állnak szemben egymással: a jól megválogatott, tiszta alapanyagokból házilag csodákat lehet művelni, ami nem, hogy rombolja, de támogatja az egészséget - testben és lélekben egyaránt.

A helyzet az, hogy a lányom édességfüggő, és ha nem akarom a könnyebb megoldást választva mindenféle cukros, adalékanyaggal teli csokival, keksszel, cukorkával, sütivel, azaz előrecsomagolt késztermékekkel tömni, amit csak kényelmesen leemelek a polcról - ennek a kénylemnek, tegyük hozzá, az egészségoldalon hatalmas ára van!!! -, kénytelen vagyok a hétköznapokba is beilleszthető, könnyű, minimális idő- és energiaráfordítást igénylő, egészséges desszerteket sorozatgyártani, akár heti háromszor is. Ez az egyik közülük, amit - ha előrelátóan fagysztunk le rebarbarát - többnyire évszaktól függetlenül percek alatt az asztalra tudunk varázsolni.

Hozzávalók

60dkg rebarbara

2 citromhéjcsík

1-2ek méz

2 kemény, édes körte

5dkg hengerelt zabpehely

3.5dkg teljeskiőrlésű liszt

6dkg méz

5dkg sózatlan vaj

A gyömbérfagyihoz

1/2l natúr joghurt

5cm frissen reszelt gyömbér

3-4ek méz (ízlés szerint)

Mivel a morzsát melegen, a fagyit krémesen szeretném tálalni, 2 fázisban 2 órás időeltolódásban fogom megcsinálni az előkészületeket 3 órával a tálalás előtt elkezdve. Az első etapban 3, a másodikban 15 percnyi munkára lesz szükség.

Először a fagyit készítem el, mert annak kell 2-3 óra, hogy lehűljön. Maga a művelet tényleg nem tart tovább 3 percnél mindennel együtt. A joghurtot a mézzel és a reszelt gyömbérrel (nekem mindig van a fagyasztóban, bármeddig eláll, használatkor pedig pucolás nélkül, simán csak átküldöm fagyosan egy finom reszelőn a kívánt mennyiséget) alaposan elkeverem. Kész. Ennyire bonyolult. :) Kis decis üvegtálkákba adagolom, és 2-3 órára beteszem a fagyasztóba. Fontos, hogy nem tovább, mert mindenféle állományjavítók és egyéb adalékanyagok hiányában hosszabb fagyasztás esetén a joghurt állagát teljesen szétzilálnák a jégkristályok, így viszont fantasztikusan krémes lesz a fagyim. Az is fontos, hogy ne egy nagy dobozban tegyem a jégre, mert a külseje ennyi idő alatt megfagy a jogurtfagyinak, viszont a belseje még folyni fog.

2 óra elteltével (nagyjából egy órával a tálalás előtt) belefogok a desszert fő alkotóelemének az összeállításába. A rebarbarát megmosom, 3 cm-es darabokra vágom, és felteszem egy lábasban a citromhéjakkal valamint 1ek vízzel párolódni kb. 15 percre alacsony lángon, fedő alatt. Fontos, hogy ne főjön szét, de már valamennyire puha legyen a párolás végére. Amíg a rebarbara kiforrja magát, minden egyebet megcsinálok: a sütőt 180 fokra izzítom, meghámozom, kimagozom, majd 2 cm-es kockákra vágom a körtét, illetve elkészítem a zabmorzsát. Ehhez a zabpelyhet és a lisztet vegyítem, elkeverem benne a mézet, végül beletördelem a vajat, és az ujjammal alaposan eldolgozom. Egy morzsás állagot kell, hogy kapjak a művelet végén. Amikor a rebarbara kész, egy kicsit ki is hűlt, kiveszem belőle a citromhéjat, és elkeverem benne az 1-2ek mézet (attól függően, hogy mennyire savanyú a rebarbara) valamint a körtét. Egy kisebb hőálló tálba öntöm a körtés keveréket, a zabmorzsával egyenletesen bevonom, és a tálat 15-20 percre beküldöm a sütőbe, de legalább is amíg meg nem pirul a teteje. 

Sütőből kivéve pár perc pihentetés után melegen tálalom, mellé kínálva a gyömbéres joghurtfagyit.

Üdítő nyári nyalánkság! Jó étvágyat hozzá!

Éva