Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in kókusztej (29)

péntek
máj.042012

Energiabomba

Nem vacsorázott. A szülinapi köszöntésből hazafelé jövet elaludt. Pedig most nagyon növőben van - havi 1cm. Jól is eszik mostanában. Mindent eszik, mennyiségeket. Kicsattan az egészségtől, a ruhái "mennek össze" rajta. A mi kicsi Lolánk már nem is olyan kicsi többé, és csak egyre nagyobb lesz. Lehet, hogy a kis tudatalattija alkatilag is készíti föl az iskolás életre. Nyúlik, erősödik látványosan. Ehhez pedig kell a kalória, a hasznos kalória, a vitamin. Persze farkaséhesen ébredt. A hűtő meg a hét végére kiürült. Valami táplálólt, egyben laktatót akartam. Se banán, se zabtej, se aszaltgyümölcsös rizstöret, se fahéj... mindent elfőztem, felhasználtam. Hohó! Kókusztej! Hohó! Mézeskalács fűszerkeverék! Hohó! Mazsola! Hohó! Mandula! Na, gyerünk!

TEJBEGRÍZ DE LUX: KÓKUSZTEJBEN MAZSOLÁVAL, KÓKUSSZAL FŐTT MÉZES SÜTI ÍZŰ FRISS ALMÁS, MANDULÁS TEJBEGRÍZ

hozzávalók

4dl kókusztej (DM Alnatura)

3ek teljeskiőrlésű búzadara

2ek kókuszpehely

1 marék mazsola

2ek méz

1ek vaníliaesszencia

1/2 alma

1ek mézeskalács fűszerkeverék

1 marék mandula

díszítésnek zab- és kókuszpehely

A kókusztejet felmelegítem, beleteszem a grízt és a kókuszpelyhet, és egy habverővel addig kevergetem, amíg sűrű kása nem lesz belőle. Ekkor leveszem a tűzről, hozzáadom a mazsolát, 1/2dl vizet, a mézet, a vaníliaaromát, és alaposan elkeverem. A méztől sokat fog hígulni a massza. Végül egy nagylyukú reszelőn belereszelem a grízbe az almát héjastól, majd durvára vágom a mandulát, azt is hozzákeverem a fűszerkeverékkel együtt, tálakba szedem, és a zabpehellyell, kókuszpehellyel, esetleg a maradék manduladarabokkal díszítem. (Ha van otthon banán, az is beletörhető, remekül fog menni hozzá.)

Apa szerint a legjobb tejbegríz volt, amit valaha evett. (Nem. Nem paleo.)

Éva

csütörtök
máj.032012

Tápláló reggeli

Mostanában nehezen ébred a család. Talán a tavaszi fáradtság, talán a tudat, hogy ősztől nincs mese, kelni kell, mert a sulis élet mellett már nem lehet lustálkodni. Mindenesetre gyakrabban adódik mostanában, hogy a reggeliket "sékelem". Ezt aztán könnyen egy kis üvegbe töltöm, amit a poronty és apukája magával vihet az útra, és érkezésig elszopogathat anélkül, hogy összemorzsázna, -maszatolna mindent. Nem. Az, hogy nem reggelizünk, nem opció. Ha mi, szülők, hanyagok is voltunk magunkkal szemben e témában az elmúlt években, hál' Istennek Lolát sikerült annyira hozzászoktatni, hogy reggeli nélkül nem indulhat el a nap, és ő ennek rendje módja szerint követeli is minden ébredés után a maga jussát, ami többnyire szezonális gyümölccsel, mézzel, joghurttal zabpehellyel és mandulával készült müzli, máskor tojásétel, vagy valmilyen kence rozspirítóssal, friss narancslé kíséretében, esetenként pedig "csak" egy tartalmas ital. (A reggeli tippjeinket egyébként itt találod, kedves Olvasó.)

A tegnap reggeli spontán kreálmányom nagy sikert aratott. Apa szerint eddig ez volt a leg az összes shake-em közül.

VANÍLIÁS-KESUDIÓS KÓKUSZ-SHAKE

hozzávalók

2dl kókusztej (én a DM-ben veszem a teljesen adalékmentes Alnatura bio kókusztejet egész jó áron) - kihagyható egyébként, lehet simán zabtejjel csinálni

2dl zabtej (szintén Alnatura)

1ek méz/nyírfacukor

1 banán

1ek vaníliaesszencia vagy egy rúd vanília kikapart magja

10dkg kesudió (igény szerint felhasználás előtt egy picit meg lehet pirítani szárazon serpenyőben)

3ek kókuszreszelék

Bizonyára nem találnád ki, kedves Olvasó, de az összes hozzávalót ismételten egy turmixgépbe borítom, és 1-2 perc alatt krémesre összeturmixolom. :)

Nagy melegben jeget is ér beleturmixolni a shake-be. Ezen felül igény szerint lehet az ízeket tovább turbózni gyümölccsel: ha az egzotikus vonalon szeretnék maradni, akkor jelen kombónak jót tesz a mangó és/vagy az ananász, egyéb iránt a mostanában beérő eper/málna/meggy/ribizli és társaik remek kiegészítője lehet ennek a reggeli villámfogásnak. Díszíthetem végül kókuszreszelékkel vagy kevés tört kesuval a poharakat, ha abban kínálom, csinálhatok mellé vaníliarúdból szívószálat... ahogy tetszik.

Éva

szerda
ápr.252012

Ahol elejtettük...

Szegény blog. Mostanában nagyon elhanyagoltam. De Ádám klasszabbnál klasszab félkezes receptekkel helyettem is símogatta, dédelgette, ápolgatta, gondozta, táplálta, hogy ne érezze magát olyan árván.

A vendég érkezése mindig jót tesz a heti bejegyzésterveknek. Pláne, ha olyan különösen megbecsült vendége érkezik az embernek, mint a tegnapi barátnő páros: Zsuzsika és Ágika, ahogy mindenki hívja őket. Zsuzsika és Ágika azon kevés előző generációs barátaink közé tartozik, akiken egyszerűen nem fog az idő. Sem látványra, sem gondolkodásra. Sőt! Először azt akartam írni, hogy kevés, de végiggondoltam, és azt kell írjam, hogy egyáltalán nem ismerek náluk fiatalosabbat, jószándékúbbat, tisztábbat, önzetlenebbet - így, ebben a kombóban. Mindig felemelő velük találkozni. Rengeteg a közös emlék az egykori közös munkahely, az ott megélt örömök, bánatok, bulik, balhék révén. És minden egyes alkalommal tanulok tőlük, róluk, általuk. Nekem 11 év a közös múlt. Jocinak több. Zsuzsikával - aki kvázi fiának tekinti Jocit, sajátjaként szereti a gyerekeinket - pont egy fél élet. A csajok (nem is tudom, illik-e ezt 50 pluszos hölgyekre használni) anyáink helyett anyáink, jó barátok, (bűn)társak voltak megannyi helyzetben, átküzdöttünk, átsírtunk, átnevettünk, átittunk, átettünk, átbeszélgettünk sok évet, és remélem, még fogunk is. A hasznos meglátásaik, anyai jótanácsaik, mérhetetlen bölcsességük hányszor segített ki a bajból! Nem találkoztunk velük egy éve. De ahogy azt megállapítottuk, mintha nem telt volna el idő: ott vettük föl a szálakat, ahol legutóbb elejtettük. Valahogy innen ismerszik meg a jó barátság, ebben (is) egyetértettünk.

A lányok tiszteletére, tudva, hogy mindig is figyeltek a formájukra, és szeretnek könnyű ételeket fogyasztani, ugyanakkor értékelik a különleges ízeket, egy hideg keleti menüsorral készültem, amit aznap délután fundáltam ki. A terv egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, egy távolkeleti gránátalmás, sóskás szűzsaláta és egy kesudiós pavlova volt, utóbbi fenyérfüves, gyömbéres, mentás bogyósgyümölcsökkel. Remekül sikerült. Mindehhez pálesz, bor, és órákon át tartó beszélgetés társult, amit csak a másnapi munkanapra való tekintettel rekesztettünk be 5 óra elteltével. A recepteket Ágika és Zsuzsika kérésére a héten sorban felteszem, innen is puszilva őket nagy szeretettel és köszönettel mind a látogatásért, mind a szép ajándékokért, de elsősorban a sok éve tartó barátságukért. 

JEGES KORIANDERES-KÓKUSZTEJES RÉPAKRÉMLEVES

hozzávalók

3ek olívaolaj

2ek őrölt koriander

1kg répa

2 hagyma

4 szárzeller

5cm frissen reszelt gyömbér

1.5l zöldségalaplé (bio leveskockából)

400ml kókusztej

4ek halszósz 

1/2 lime leve

2ek nyírfacukor

200g friss korianderzöld

díszítésnek bármilyen csíra

A leves összeállítása végtelenül egyszerű és gyors. Az alaplének vizet forralok. Az olajat felhevítem, közepes lángon kicsit lepirítom benne a koriandert, majd felöntöm az alaplének szánt vízzel, és feloldom benne a leveskockákat. A répát, szárzellert, hagymát megtisztítom, feldarabolom, és az alapléhez adom. Az egészet lefedem, és addig párolom, míg a zöldségek megpuhulnak. Amikor a zöldségek már puhák, leveszem a levest a tűzről, hozzáadom a koriandert, és egy botmixerrel pürésítem az edény tartalmát. Végül a még forró levesben elkeverem a kókusztejet, ízesítem a halszósszal, a gyömbérrel, a lime-mal és a nyírfacukorral, igény és ízlés szerint tologatva a sós-savanyú édes arányokon a fentiekkel. Ha valaki szereti, chilivel is bátran turbózhat rajta.

A levest aztán poharakba kanalazom, lehűtöm, tálalás előtt csírákkal díszítem.

Éva


hétfő
ápr.022012

Párperces

Mind a recept, mind a leírás párperces. Az idő. Abból van most a legkevesebb. De ez a receptötleteimnek is jót tesz. Íme.

FENYÉRFÜVES ÉDESKÖMÉNYKRÉMLEVES SZEZÁMOLAJAS GRILLEZETT TIGRISRÁKNYÁRSSAL

 

hozzávalók

a leveshez

2ek olívaolaj

1 vöröshagyma

1 fenyérfű (más néven thai citromfű - Intersparban is kapható már)

2 édeskömény

1dl fehérbor

1l zöldségalaplé

2 kaffir lime levél

4dl kókusztej

frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

1/4 lime leve

a feltéthez

1/2kg tigrisrákfarok

1tk

2ek olívaolaj

2ek szezámolaj

2 gerezd zúzott fokhagyma

frissen őrölt bors

1/2 lime leve

1 kimagozott felaprított chilipaprika (elhagyható)

díszítéshez tökmagolaj és édeskömyénkapor

Az olajat felhevítem, közben a hagymát megtisztítom, felkockázom, és a forró olajhoz adom. Pár percig alkalmankénti keverés mellett dinsztelem, közben megmosom, félbe vágom, majd az egyik fél kivételével az összes édesköményt félcentisre felszeletelem, a hagyma után küldöm, és felöntöm a borral. A zöldségalapléhez felforralom a vizet, feloldom benne a kockát (szerencsésebbje a fagyasztóban tárolt házi főzettel dolgozhat), és hozzáadom az édesköményhez a kókusztejjel és a kaffir lime levéllel együtt. Végül a fenyérfüvet is előkészítem: hosszában elvágom, és milliméteres szeletekre darabolom - mehet az edénybe a társai mellé. A levest ezen a ponton lefedem, és hagyom addig főni, hogy az édeskömény megpuhuljon. Kb. 10 perc - negyed óra.

Amíg a leves fő, elmolyolok a feltéttel, a betéttel és a díszítéssel. A betéthez a maradék édesköményt egy uborkagyalun hártyavékonyra szelem, félreteszem. A feltéthez a rák pácát összekeverem, a díszítéshez pedig felaprítom az édesköménykaprot, és elkeverem a tökmagolajjal. A vasserpenyőt ezen a ponton izzíthatom is.

Amikor az édeskömény a lében megpuhult, kihalászom a lime leveleket, egy botmixerrel pürésítem a levest, majd ízesítem igény szerint sóval, borssal, szerecsendióval, illetve belefacsarom a 1/4 lime levét. Ekkor dobom bele a vékony édeskömény-szeleteket, aminek ennyi hő pont elég lesz ahhoz, hogy kicsit megpárolódjon, de még roppanós maradjon.

A rákfarkak már várják a sütkérezést a serpenyőben, úgyhogy őket gyorsan nyársra húzom párosával, és egy-egy perc alatt meggrillezem mindkét oldalukat.

Tálaláskor tányérokba merek a levesből, megdíszítem a kapros olajjal, és ráhelyezek egy-egy ráknyársat.

Éva

kedd
márc.062012

Feketeerdő torta - nem csak laktózérzékenyeknek

Az Évák. Jelentős szereppel bírnak az életemben. Elsőnek itt van a húgom, aki már büszke anyuka - szinte felfoghatatlan, emlékszem, amikor született, erre most Ő babusgat egy detto ugyanúgy kinéző kiscsomagot. A másik, a blogtárs, akivel egy csomó dologban nem értünk egyet, egészen máshogy kezelünk helyzeteket, s ennek rendszeresen hangot is adunk - de ezek az apróságok csak fűszerezik a tudatot, hogy mennyi olyan tulajdonsága van, amelyek miatt becsülöm, tisztelem, szeretem, amely inspirál és amiért hálás vagyok, hogy immár egy család vagyunk.

A harmadikat csak azért hagytam a végére, mert a poszt Hozzá kötődik. Éva a legrégebbi barát, 18 éve hallgatjuk meg egymást, adunk egymásnak bátorítást, élünk túl hosszú mosolyszünetet, örülünk egymás sikerének - számíthatunk egymásra. Ez a hosszú idő már több ízben próbára tette a barátságot, amely mindent kibírt; már nem nagyon történhet olyan, amely kikezdhetné.

Évánk belépett a harmincasok táborába, a csapatos fülhúzásra én vállaltam a torta prezentálását. Feketeerdőt terveztem, mikor jött az e-mail: az egyik vendég laktózérzékeny. Addigra beleéltem magam a schwarzwaldozásba, nem akartam már változtatni, a kérdés csak annyi: mivel helyettesítsem a tejszínhabot. Ugyan van növényi habalap, sőt, laktózmentes tejszín, de ezek nem egyeztethetőek össze az általam képviselt konyhai elvekkel. Egyszercsak kigyúlt a lámpás: kókusztej! Elég zsíros, miért ne lehetne abból habot verni?

A gugli jóbarát, ha van ötlet: természetesen a kókusztejhab kivitelezhető, ha 1.elég zsíros 2.elég hideg. Pont mint a sima tejszín esetében. Én most kaptam zsíros kókusztejet, elég volt lehűteni, de a félzsíros is megoldás: egy napos hűtőben pihentetés után a konzerv tetejére összegyűlik a zsíros rész, ezt kell lekanalazni óvatosan.

A torta nagy sikert aratott, csak azért maradt egy szeletke, mert Melinek a kérésemre meghagyták kóstoló gyanánt - lett volna rá jelentkező.

FEKETEERDŐ TORTA KÓKUSZTEJHABBÓL

kell hozzá:

20 dkg vaj vagy más zsiradék

35 dkg cukor/méz

3 tojás

25 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

valódi vaníliaesszencia vagy vaníliacukor

egy zacskó sütőpor

10 dkg cukrozatlan kakaópor

2 dl víz

1 dl pálinka vagy rum

10 dkg porcukor (nád- vagy nyírfa-)

kb. 7 dl zsíros kókusztej

fél kiló meggy (fagyasztott vagy befőtt)

20 dkg keserű csokoládé

A vajat keverd habosra a cukorral, majd a tojások sárgájával. Szitáld hozzá a sütőporral elkevert lisztet, a kakaóport, vaníliát, vizet, majd óvatosan forgasd össze a kemény habbá vert tojásfehérjével. Sütőpapírral bélelt, kivajazott tortaformában süsd 180°C-on 40-50 percet (ne használj légkeverést, kiszárítja). Hűtsd ki szobahőmérsékleten.

A meggyet csepegtesd le, én salátacentrifugával meg is forgattam - legyen minél kevésbé nedves. A nagyon hideg (de nem fagyos) kókusztejből verj habot (ezt nem lehet vajjá köpülni, mint a tejszínt, jeeej), dolgozd bele a porcukrot: ez megfogja, nem fog összeesni.

A kihűlt tortát vágd három szeletre. Én így szoktam: recés késsel körben kb. 1 cm mélyen (csak éppen a ropogós héjat átvágva) kijelölöm a szeleteket, majd egy hosszú cérnát illesztek a vájatba és ezt keresztben áthúzva átvágom a szeletet (ha valakinek nem világos, írjon). Az eredmény tökéletes, szabályos, morzsátlan.

Állítsd össze a tortát: az alja lesz a teteje, mert az a simább. Az alsó részt ecset segítségével itasd át kicsit az alkohollal (ha gyerekek is esznek, ezt kihagyhatod), kend meg a hab negyedével majd szórd meg bőven meggyel. Jöhet rá a következő réteg ugyanebben a szellemben. A tetejét és az oldalát kend be szépen habbal.

Aprítsd fel a kissé puha keserűcsokoládét (én zöldséghámozót használtam, de nagykéssel is reszelhetsz belőle szép lapokat), aztán kézzel vagy sütőpapírral tapaszd az oldalára. Mehet a hűtőbe egy-két órára, aztán: Herclihen Glükvuncs cum Geburcták, Éfá!

Ádám


hétfő
febr.202012

Durr bele bumm

Valahogy így álltam neki a szombat esti desszert elkészítésének. Vacsoravendégeket vártunk. A szívünknek nagyon kedves vacsoravendégeket, akiknek ráadásul demonstraíve beígértünk egy teljes paleolit menüt. Ez a főzés során folyamatosan alakuló tervek szerint a következőkből állt: téli fűszerezésű kókusztejes céklakrémleves aszalt cigánymeggyel (itt most egész fűszerekkel csináltam egy alaplevet vaníliával kiegészítve, abban főztem meg a céklát, pürésítettem, majd ízesítettem a kókusztejjel, sima balzsamecettel és nyírfacukorral, utána ment bele az aszaltmeggy- spenótlevéllel kínáltam), csillagánizskéregben sült szűzérme (itt is változtattam kicsit: a pác simán olívaolaj, balzsamecet, só, szegfűbors és csillagánizs volt) mandarinos sütőtökpürével (itt annyi különbség volt a belinkkelt recepthez képest, hogy 600g tököt pároltam sima víz fölött, pürésítettem, majd ahhoz adtam 1 egész mandarin levét és reszelt héját valamint 1-1ek juharszirupot és narancsvirágvizet... nekem ez volt a teljes menü csúcspontja), spenótpesztóval (spenót, tökmagolaj, fokhagyma, mandula, parmezán, só, bors pépesítve) és céklachipsszel (olajban kisütött céklatallérok). Többek ez utóbbi kettőért voltak oda... természetesen a leves után és a hús mellett. :D

Mint látszik, a saját receptjeimet sem csinálom szinte soha kétszer egyformán. A desszertnél viszont komoly bajban voltam. Lévén hogy szinte az egész menü kipróbált, korábban megalkozott elemekből állt, szerettem volna valami újat is. Az a fránya alkotóvágy! Ebben csak az a rizikós, hogy a sütik esetében nem hátrány, ha megsül, nem esik össze, nem folyik szét, van a tésztának, a krémnek konzisztenciája. Itt pedig az arányok döntőek - ha az egsz menü egy komplett kísérleti konyha lenne, az is kevésbé volna kockázatos, mint ha egyedül a desszert nem kipróbált recept. De fejest ugrottam bele. Bátor vállalkozás volt kútfőből süteményt alkotnom, de most az egyszer megállta a helyét a mondás, hogy aki mer az nyer. Asszem, a szerencse mellém szegődött. Azért nem biztos, hogy gyakran fogok vendégségnek hazárdírozni.

SÁFRÁNYOS MANDULATORTA FEHÉRCSOKIS KÓKUSZKRÉMMEL ÉS PISZTÁCIÁVAL

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

5ek nyírfacukor

175g mandulaliszt (ez tulajdonképpen porított mandula - Culinaris)

1kk sütőpor

1kk szódabikarbóna

csipet

1 csipet sáfrány

a krémhez

400ml kókusztej kb. 200ml-nyi zsíros fele (DM)

200g kókuszkrém vagy kókuszzsír (Culinaris)

100g fehércsokoládé (nyírfacukorral készült - Culinaris)

75g mandulaliszt

50g nyírfacukor

1 marék blansírozott mandula

200g nyírfacukorral készült marcipán (én a biopiacon veszem a Régimódi mandulásnál - 50% mandula, 50% nyírfacukor)

a díszítéshez

5ek kókuszreszelék

100g tisztított, sózatlan pisztácia (Culinaris)

A sütőt 180 fokra beállítom. A tojást kettéválasztom, a sárgáját a nyírfacukorral fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a mandulalisztet, a sütőport és a szódabikarbónát. A fehérjét is a csipet sóval kemény habbá verem, majd három részletben a sáfránnyal együtt óvatosan hozzáforgatom a cukros, mandulalisztes tojássárgájához. Egy kiolajozott kicsi tortaformába öntöm a masszát, és 40 percre beteszem sülni. Tűpróbával ellenőrzöm. Akkor van kész, ha a fapálcát szárazon tudom kihúzni a tésztából. Nyitott sütőajtó mellett hagyom a tésztát kihűni.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez a kókusztej zsíros részét egy tejforraló edénybe teszem (nem rázomfel a kókusztejet, hanem felnyitom, és a krémes fölső felét belekanalazom az edénybe - a megmaradt vizes alsó feléből csinálahtok egy smoothiet, egy koktélt, egy shake-et, adhatom leveshez, de csinálhatok belőle salátaöntetet is akár...). Hozzáadom a kókuszzsírt/kókuszkrémet, a fehércsokit, a nyírfacukrot, és olvadásig kevergetem. A mandulaliszttel folyamatos keverés mellett besűrítem, majd alaposan lehűtöm.

A torta összeállításához először ketté vágom a tésztát, hogy két lapot kapjak. A marcipánból golyót gyúrok, lelapítom, és két sütőpapír között egy nyújtófával egymilis vastagságúra nyújtom. A marcipánrétegről a fölső sütőpapírt lehúzom, az alsó alá nyúlok, és ráfordítom a marcipánkorongot az egyik tésztalapra. Lehúzom a másik sütőpapír-réteget is róla. A fehércsokis kókuszkrémet kettészedem, az egyik felével beborítom a marcipánt, majd ráhelyezem a másik tésztaréteget. A blansírozott mandulát késsel durvára vágom, és megszórom vele a fölső tésztalapot, majd a tortát befedem a maradék krémmel. A torta olalán kifolyó krémet elosztva a függőleges felületeken is szépen befedem mindenütt a művet. Végül az egész tortát megszórom a kókuszreszelékkel és a durvára vágott pisztáciával. A hidegben klasszul összeáll az egész... Nem gondoltam volna. 

Az este remekül alakult, a vacsora nagy sikert aratott. Hogy őszinte legyek, ritka az olyan alkalom, hogy minden ennyire patentul sikerüljön, és ne találjak minden fogásban legalább 2-3 kifogásolnivalót. Úgy látszik, jó csillagzat alatt bonyolítottuk az vendégséget. A lényeg, hogy mindenki jól érezte magát, és mellesleg meggyőződött róla, hogy kenyér, tészta, krumpli, hüvelyesek, tejtermékek és cukor nélkül is lehet istenieket fiesztázni minden hiányérzet nélkül. Pláne, hogy a bor is folyt. Folyt. köv.

Éva

kedd
jan.312012

Cidri

Nem tudom, a cidri szónak van-e bármi köze a cider angol szóhoz, mindenesetre az almabor itt most nem kap szerepet (bár akár kaphatna is - beleférne). Sokkal inkább az ad okot a témázgatásra, hogy várhatóan a héten, a Szibériából érkező hideg levegőnek köszönhetően komoly lesz a cidri: nappal -10, éjjel akár -20 fok is lehet a hőmérséklet. Brrrrrr. De legalább havat is ígérnek vele. Legalább ennyi! Már most is beütöttek a jelentős mínuszok, ilyenkor pedig bizony kandalló, takaró, forró krémleves tálból, bögréből, bárhogyan.

Tudom, hogy sok lesz a jóból, de az igazán jóból sosem lehet elég sok, úgyhogy akkor megint tök:

ÉDESKÖMÉNYES-KÖRTÉS SÜTŐTÖKKRÉMLEVES TÖK- ÉS KÖRTECHIPSSZEL

Zöldgégchipset már csináltam korábban paszternákból, onnan ismerős lehet a leírás vonatkozó része.

hozzávalók

1.5l csirkealaplé (bio leveskockából)

1kg sütőtök

1 közepes édeskömény

3 körte

2dl kókusztej

1ek

1ek nyírfacukor

szerecsendió

frissen őrölt bors

1/2dl olívaolaj

A sütőt 160 fokra bekapcsolom. Az alaplevet felteszem egy edényben. A tök nyelének egy részét illetve az egyik körtét egy gyalun héjastól vékonyra leszeletelem, összeforgatom az olívaolajjal, hogy az mindenütt bevonja, majd elrendezem egy sütőpapírral bélelt tepsin, és betolom a sütőbe vagy 20 percre, amíg a chipsek roppanósra nem sülnek (amikor elkészültek, nyitott sütő melett hagyom őket kicsit kiszáradni). A maradék zöldséget és gyümölcsöt meghámozom, feldarabolom, és hozzáadom az alapléhez. Pár percig fedőalatt alacsony lángon hagyom gyöngyözni a levest, amíg a belevalók megpuhulnak. Ezután egy botmixerrel krémesre dolgozom, hozzákeverem a kókusztejet, ízesítem, és tálalom a chips-ekkel.

Éva 

kedd
jan.312012

Paleolitőrület

Mostanában több mindenkitől hallom, hogy paleolit diétába fogott, vagy teljesen áttért erre az étrendre. Mindenesetre az biztos, hogy egyre szélesebb körben ismeretes, hogy mit is jelent a kőkorszaki ember mintájára étkezni, milyen előnyökkel jár, vagy sokkal inkább milyen káros a "hagyományos" nyugati étrend az egészségünkre.

Hazai pályán a családfő szánta rá magát az "okos evésre" leginkább tisztítókúra jelleggel remélve, hogy némi súlyfölöslegtől is megszabadul, és egyidejűleg egyéb pozitív élettani hatást is lefölöz ezzel az átmeneti "böjttel" - ahogy ő tekint rá. Ezzel persze okozott nekem némi fejtörést, de kellett már a feladat, mert pangott az ötlettár. Nyilván nekem egyetlen törekvésem, hogy ő ne óriási lemondásnak élje meg ezt a célként kitűzött két hónapot, ezért nagyon igyekszem kvázi fiesztákat rendezni neki, amit elfogyasztva a hiányérzet nem jelentkezik nála. Egy közös ismerős mondta a minap, hogy így azért könnyű paleózni, ha az ember párja minden reggel és este változatosabbnál változatosabb formában elénk varázsolja, amit ehetünk, nekünk sem kitalálni, sem beszerezni, sem elkészíteni nem kell, csak jóízűen megenni. A változatosabbnál változatosabbal szemben azonban néha vannak averziók, és elharapózik a hagyományos ízek iránti sóvárgás. Na, ilyenkor kell okosnak lenni: hogyan teszem az asztalra a megszokott ízeket paleolit köntösben. Nos, itt indult be nálam a kísérleti konyha.

PALEOLIT CSOKIS-DIÓS GESZTENYETORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

pici

4ek porított nyírfacukor

3ek gesztenyeliszt (ez tul.képp. nem más, mint 100% szárított, őrölt gesztenye - én a Culinarisban vettem)

1ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor

1kk sütőpor

a krémhez

2 marék dió

400g natúr, cukrozatlan pürésített főtt gesztenye (fagyasztópultban lehet találáni majdnem minden üzletben - de házilag sütöttből még finomabb lesz)

200ml kókusztej

100ml kókuszolaj

3cl sötét rum

5ek nyírfacukor

a mázhoz

100g 99% kakaótartalmú csokoládé

100ml kókusztej

pár csepp vaníliaesszencia

2ek nyírfacukor

A diót egy nappal a sütés előtt vízbe áztatom.

A sütés kezdetekor a sütőt 180 fokra beállítom. Először a tésztát készítem el. A tojásokat ketté választom. A sárgáját a cukorral egy botmixer segítségével fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a gesztenyelisztet, a kakaóport és a sütőport. Ha nagyon nehezen lehetne csak keverni, akkor 1-2ek vízzel lazíthatok az állagán, de akkor egy picivel tovább fog kelleni sütni a tésztát. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a kakaós masszába, hogy az homogén legyen, de ne essen össze. Egy kb. 35x25-ös tepsit kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 30-40 percre betolom a sütőbe - tűpróbáig sütöm.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez lassú tűz fölött egy edényben elegyítem a dió kivételével a krém összes hozzávalóját, selymesre eldolgozom, majd hagyom kihűlni. A diót lecsöpögtetem, és a gesztenyekrémmel együtt egy turmixgépben nagy fordulaton vagy 5 percen át habosítom. Amikor a krém elkészült dobozba teszem, és betolom a hűtőbe pár órára. A tésztát is kiveszem a sütőből, ha elkészült, és hagyom kihűlni, majd lefóliázom, hogy ne száradjon ki.

Amikor a krém már kellően megdermedt, és jól tudok dolgozni vele, valamint a tészta is kihűlt, jöhet az összállítás. A tésztát hosszában ketté szelem, és az így kapott két, kb. két centi vastag lapot vízszintben is óvatosan elvágom, hogy egycentis vastagságú legyen. (Célszerszám hiányában Anyukámtól tanultam a trükköt, hogy egy kb. 1cm magas, hosszú, keskeny tálcára téve a téstalapot, a kést a tálca két szélén pihentetve végigfűrészelem a tésztát. Szép egyenletes lesz.) Ezután betöltöm a krémmel - mind a négy rétegre teszek.

Legvégül gőz fölött egy fém tálban megolvasztom a csokit a kókusztejjel és a cukorral elkeverve, hagyom kicsit hűlni folyamatos kevergetés mellett, majd bevonom vele tortát. Mehet a hűtőbe/teraszra, lehet rájárni.

Éva

vasárnap
jan.222012

Kegyelmes édesség

Gyermekeim egykori versenysportoló, 100 kilós, egyébként kimondottan jó karban lévő édesapja az újévi fogadalma jegyében egy egészségtudatosabb életmódra váltott, és a rajta lévő néhány fölös kilótól való gyors megszabadulás valamint némi méregtelenítés reményében rögtön a mélyvizet választva két hete áttért a paleolit étrendre. Esetenként szenved, mint a kutya, pláne ha édességrő van szó, de becsülettel állja a próbát. Két hét után ezt látva már megesett rajta a szívem. Lett volna több lehetőségem ilyen-olyan sütiket legyártani, mert felszerelkeztem mandula- illetve gesztenyelisztből, van itthon kesudióm, tojásom, kókuszolajam, mandulatejem, tehát csinálhattam volna madártejet, diós csokitortát, kedudiós meringue-et valami kókuszolajas krémmel vagy akár gránátalmás-kókuszos-kesudiós citromparfétortát, de most nem volt kedvem sütögetni. Valami egyszerűbbre vágytam... egyszerűen elkészíthetőre. A minap rendezett csajos fondüzsúrunk nyomán támadt az ötletem, hogy felavassam a kb. tízéves csokifondü-szettemet, amit még tényleg soha nem használtam (innen látszik, mennyire nem vagyok alapevtően édesszájú). Térültem-fordultam, és a gyors, egészséges desszert már ott is gőzölgött az asztalon a család, ide értve az elsőszülött, már nem anyatejes lányom legnagyobb örömére.

FŰSZERES-MOGYORÓS CSOKIFONDÜ MARCIPÁNNAL ÉS GYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

a fondühöz

50g 99% kakaótartalmú Lindt csoki

100ml kókusztej (én a DM bio kókusztejét használom, mert az az egyetlen adalékmentes)

2ek juharszirup

igény szerint még méz

1 marék pekándió/törökmogyoró

1-1 csipet őrölt kardamom, fahéj, szerecsendió és csillagánizs (elhagyható)

1/2tk vaníliaesszencia vagy fél rúd vanília kikapart magja

igény szerint 1tk sötét rum/jó minőségű konyak illetve friss piros chili paprika (elhagyható)

mártogatáshoz

körte, alma, mandarin, banán, friss vagy aszalt füge, kaliforniai paprika, kézműves, nyírfacukorral készült marcipán (én a Régimódit veszem a biopiacon, ami 50% mandula + 50% nyírfacukor... de van nádcukros verzió is)

Az elkészítés pofonegyszerű. A csokit összetöröm, és a kókusztejjel, a rummal/konyakkal illetve a fűszerekkel együtt a fondütálba teszem, alágyújtok a mécsessel, és addig hevítem alkalmankénti kevergetés mellett, amíg a csoki teljesen fel nem olvad. Idő közben a chilit felvágom, kimagozom, felaprítom, továbbá a gyümölcsöket, paprikát felkockázom, a marcipánt rusztikusan falatnyi darabokra szedem, a mártogatnivalókat egy dekoratív tálra teszem. Végül a pekándiót/törökmogyorót késsel felaprítom, és a kívánt mennyiségű chilivel hozzákeverem a csokifondühöz. Mindent az asztalra transzportálok, kiosztom a fondüvillákat és a szalvétákat... Indulhat a habzsidőzsi. (Aki pedig nem akar variálni az egészséges hozzávalókkal, csak egyszerűen a lovak közé akar csapni, az szimplán csoki-tejszín-méz kombóból előállíthat egy egyszerűbb ízvilágú variánst, és mártogathat bele banánt, körtét, kekszet.)

Asszem, nálunk 5 és 10 perc közötti időtartamot élt meg a tál. 

Legközelebb fehércsokival vagy meleg, mandulatejből, mézzel készült kardamomomos, sáfrányos madártejjel próbálom, tavasszal fűszeres bogyósgyümölcsökkel. Hmmm...

Éva


péntek
jan.062012

Változnak az idők, változnak az emberek - jó esetben

Sokan idegenkednek más konyhák ízvilágától, leginkább azért, mert nem ismerik, nem szokták meg. Pedig milyen karakteres és kimeríthetetlen az indiai, a thai, a vietnámi, a kínai, a japán, az indonéz, vagy akár a mexikói, stb. kulinária! Valljuk be, a magyar konyha nem sok fűszert használ: mi megállunk zöldfűszerek terén a kapornál, snidlingnél és petrezselyemnél, estenknént a tárkony ficcen még be, az őrölt fűszerek pedig többnyire sós ételekben a borsot, a köményt és a paprikát jelentik, az édesekben a fahéjat. Slussz. Ezen felül előregyártott fűszerkeverékekben gondolkodik a magyar, és amikor azt mondod neki, hogy te koriandert adsz valamihez, akkor néz rád értetlenül, miközben ott az az "idegen" fűszer majd' minden grillkeverékben. Vagy ha netán a rozmaringot emlegeted, akkor fanyalog, hogy nem szereti, pedig a provanszi keverékben, amivel a sültjét pácolja, ott figyel az is a kakukkfű, a borsikafű, a majoránna és társai mellett. A gyömbér hallatán pedig egyenesen kirázza a hideg, miközben a mézeskalács alapját ez képezi. Ilyenek vagyunk mi. Amit nem ismerünk, arra hajlamosak vagyunk rávágni még kóstolás előtt, hogy nem szeretjük. Ha meg kóstoltuk, akkor is, és elfelejtjük, hogy a "nem szeretem" nem egyenlő a "nem ismerem"-mel. A kalandorok, mint én is, azt szeretik, amit megismertek, azt még inkább, amit nem - a többiek azt, amit megszoktak. A hagyományos magyar konyhában pedig a megszokás az nagy úr.

Az én párom nem volt egy egyszerű eset. A kevésnél is kevesebbet ismert, mondjuk így: "szeretett", ennél fogva elég egyhangú ételeket vett magához, abból is a nehéz, laktató fajtákat. Mellettem, aki meg nem igazán szereti kétszer ugyanazt látni a tányérján, ráadásul egészségtudatos, komoly kiképzésben részesült. Mára ott tartunk, hogy paleózik, és azokra az ízekre is nyitott, amit 7-8 éve, mikor letettem elé, fintorogva tolt el magától. Ilyen volt az a néhány thai fogás, amit azért szeretek időről időre ismételni, mint a Tom Yum, a Tom Kha Gai vagy a Thai zöld curry. (Ezekre azt mondta, hogy "Pfúúúj, olyan Thaiföld szaga van!" Jééé! :DDD) Úgy tűnik, ezek az ismétlések azért mégis megnyitottak valami kaput egyszercsak, mert a minap bátortalanul főzött thai ihletésű gyógyítónak szánt levesemre másnap azt találta mondani az én drágám, hogy "Ma többször gondoltam rá, és minden alkalommal összefutott a nyál a számban. Emmmmbertelen finom volt!" Mint egy szerelmi vallomás. Nekem azzal felér egy ilyen dícséret.

ÖTPERCES THAI IHLETÉSŰ GAZDAG ZÖLDSÉGES CSIRKELEVES

hozzávalók

1l csirkealaplé (bio leveskockából)

4dl kókusztej

2cm friss gyömbér

20dkg csirkemell

15db szárított shitake gomba

1 nagy répa

2 zellerszár

1 szál újhagyma

4-5ek halszósz

1/2 lime leve

1/2tk méz

1 nagy marék friss korianderzöld

tálaláshoz extra lime és friss piros chili paprika

A gombát fél órával a főzés kezdete előtt 3dl forró vízbe beáztatom. Ezután fél órával fogok csak hozzá a többi művelethez. Az alaplét a kókusztejjel felteszem forrni. A gyömbért vékonyan felszeletelem, hozzáadom a leveshez. A csirkét megmosom, centis kockákra vágom, mehet szintén a levesbe - fedő alatt alacsony lángon addig főzöm, amíg meg nem puhul. Közben a répát megtisztítom, julienre vágom, a zellerszárat, az újhagymát és a megpuhult gombát vékonyan felszeletelem, a leveshez adom a gomba áztatólevével együtt. Innen már csak kb. 2-3 percig főzöm, hogy a zöldségek még roppanósak maradjanak. Végül ízesítem a halszósszal, a lime levével, és a mézzel (az épp csak annyi, hogy balanszírozza a lime savasságát). 

Tálaláskor egy-egy fél chilipaprikát teszek a tányérok aljába, rámerem a levest, megszórom a durvára vágott korianderzölddel, és egy-egy lime-gerezdet kínálok mellé.

Ha Joci megszerette, bárki megszereti!

Éva