Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in liszt (12)

szerda
máj.232012

Mifuti?

Magyarul tejpite néven is ismert, franciául clafoutis (kláfuti), ami pedig a provanszál clafotís szóból ered, ami olyasmit jelent, hogy ellepve, színig töltve. A rém egyszerű elkészítés folyamatát tökéletesen jellemzi ez a szó; készítünk egy kevert tésztát, a tűzálló tálba halmozott gyümölcsöket nyakon öntjük vele, és mehet is a sütőbe. Sokszázéves recept, ehhez mérten kalóriabomba - de lehet okosan is készíteni, ráadásul pár falatnál többet nehéz enni belőle, mert mindenhogy tömős.

CLAFOUTIS

kell hozzá

fél kiló gyümölcs (alma, meggy, cseresznye, eper, barack, banán, szinte bármi)

10 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

10 dkg nád- vagy nyírfacukor vagy méz

2-3 tojás

vaníliaesszencia vagy valódi vaníliás cukor

3-4 dl tej

2,5 dkg puha vaj

egy (kezeletlen) citrom reszelt héja

A gyümölcsöket mosd meg, magozd ki (az eredeti recept magozatlan meggyet ír, állítólag egész más ízű lesz a süti), borítsd tűzálló tálba. A tészta összes hozzávalóját keverd össze (akár turmixban) és öntsd a gyümölcsökre. Akkor jó, ha pont ellepi. 180 °C-os sütőben légkeverés nélkül fél órát süsd.

Ádám

szerda
máj.092012

Nincs több kifogás - kenyér otthon

A kenyér. Az emberiség egyik legősibb élelmiszere; olyan régen esszük, hogy bár minden nyelvben megvan rá a saját elnevezés, ezek mind ugyanarra a sokezer évvel ezelőtti egy-két szóra vezethetőek vissza. Jelkép, sőt toposz, hatalmas kultúrtörténeti jelentőséggel bír, a kollektív tudatunkban maga az élet szimbóluma. Szentek történeteiben jut szerephez (a Bibliából és a szentek legendáiból lehetne itt bőven idézni), a világ minden népe süti a maga változatait, melyek iránt senki sem közömbös, amelyeket mindenki szeret. A kenyér néha közellenséggé válik, egészségtelennek kiáltják ki, mely részben igaz: az adalékanyagokkal dúsított, rossz minőségű hozzávalókból sütött álkenyerek valóban azok.

Egész jó kenyeret már sok helyen kapni a városban. Kalapemelés jár a Ludwig pékségnek, amely ipari keretek között, mesterséges adalékanyagok nélkül készít kenyeret a saját üzletein kívül több áruházláncnak is. Kenyereik finomak, napokig elállnak, a csalódás kizárt.

De a kenyér lehet ennél is több: ha kézműves. A dagasztást ugyan talán gép végzi, a munka oroszlánrésze mégis a péké. Élesztő helyett az ősi kovásztól kel meg a tészta, mely egy szeszélyes, titkos valami: az időjárásra, a páratartalomra, a hőmérsékletre sokkal érzékenyebben reagál, mint az élesztő. A kovászban a sörélesztő helyett/mellett tejsavbaktérium-kultúra dolgozik, de a világ tájainak bacijai kissé különböznek egymástól, így a kovászos kenyérnek mindenhol sajátos íze van. A kovászos kenyér lassabban kel, a hosszabb idő alatt jellemző tésztaszerkezet alakul ki. A kovász kincs: ha egyszer működésbe lépett, naponta gondozni, liszttel és vízzel "etetni" kell, különben borul a rendszer, elpusztulnak a jótékony mikroorganizmusok. Falun sokáig a hozomány része volt az akár többszáz évvel korábban bekevert kovász - a fiatal generáció kenyere így az ősök keze munkáját is magán viselte. Csodálatos, nemzedékeken átívelő örökség.

Misi, s a Marmorstein pékség ezt a kenyérkultúrát viszi tovább. Csak annyit süt, amenyit megrendelnek Tőle, s amely mennyiség egy éjszaka alatt megsül a saját tervei szerint megépíttetett kemencében. Kenyerét évekkel ezelőtt megismertem, megszerettem, s titkon bíztam abban, hogy egyszer majd továbbad valamit a tudásából. Eljött ez a pillanat: Misi gyorstalpalót tart. Csupán néhány alkalommal, korlátozott létszámú hallgatóságnak. Az elsők között jelentkeztem.

A srác szimpatikus, szenvedéllyel beszél a kenyérről, és oda-vissza vágja a témát. Saját bevallása szerint tartott egy kissé az órától, hiszen Ő a saját kemencéjét ismeri igazán, fogalma sem volt, egy tanulókonyhán hogyan fognak viselkedni a kenyerei. Utóbb kiderült: remekül sikerült minden. Miközben 3 röpke óra alatt négyféle klasszikus pékárut sütöttünk meg (kovászos parasztkenyér, baguette de campagne, focaccia, ciabatta), Ő állta a kérdések árját, tanácsokat adott, s nem fukarkodott a tapasztalataival.

Néhány alapszabály, amit a kenyérsütésről tudni kell:

1. Adj időt a tésztának: a jó kenyér háromszor kel. Egyszer a dagasztás után, majd az adagolás, végül a formázás után (bár emlékeznék Misi szakzsargonjára!)

2. A sütő hőmérséklete 250-280 °C között ideális. Légkeverést nem használunk, szárítja a tésztát, így az reped, és nem rugalmasan duzzad. Ez utóbbi érdekében szükség van gőzre, ez tartja puhán a tésztát a sütés első felében

Az otthoni kenyérsütés előtt új távlatok nyíltak. Már többször sütöttem az újonnan megszerzett tudás birtokában és minden esetben elképesztően jó lett az eredmény.

Álljon itt az alap fehér kenyér receptje, az egyszerűség kedvéért élesztővel. Ha valakit érdekel a kovászos kenyérsütés, az itt talál olvasnivalót, de némi tapasztalatról már én is be tudok számolni. A (vajas) kenyérről ma olvashattok Fűszeres Esztinél, Limaránál pedig rengeteg kenyérreceptet találtok. Képek az óráról a recept után.

FEHÉR PARASZTKENYÉR

két kenyérhez kell

500 g BL-80 vagy BL-112 liszt (pl. a Nagyi titka márkájú kapható mindenhol)

3.25 dl víz

25 g élesztő (a friss, Budafoki, amely egyébként újracsomagolt francia élesztő)

12 g

Az élesztőt morzsold a vízbe, majd a liszt és a só hozzáadásával kézzel vagy géppel (ez lényegesen egyszerűbb) alacsony fokozaton dagaszd 20 percig. Keleszd 3 órát letakarva (ne száradjon ki a tészta). Ezután gyúrd át, nyomkodd ki belőle a levegőt (tulajdonképpen friss oxigénnel helyettesíted a keletkezett szén-dioxidot, így új erőre kap az élesztő), és oszd a tésztát két bucira. Letakarva keleszd 2 órát. Most melegítsd elő a sütőt: légkeverés nélkül 250-280 °C-ra fűtsd, a sütőlappal együtt (itt fontos megjegyezni, hogy a teflonos sütőlapok ezt a hőt nem tolerálják, és általában sajnos az edényfogó kesztűk sem). Formázd meg a kenyereket lisztes deszkán, és letakarva ismét keleszd egy órát (ennyi idő kell nagyjából a sütő felforrósodásához). A forró sütőlapra helyezd a kenyereket, recés késsel vagdosd be: a kenyér oldala így nem fog megrepedni.

Mielőtt a sütőbe teszed a kenyereket, egy pohár vizet locsolj a sütő aljába (vagy egy edénybe), ez a gőz elengedhetetlen. Fél óra alatt megsülnek a kenyerek, s ha kibírod, forrón még ne vágd meg: langyosan az igazi.

Ádám

hétfő
jan.092012

Második vagy első?

Mármint a gőzgombócok rangsorában a városban. Nagy kedvenc a Momotaro kínai étterem a Parlament közelében, és hiába böngészem az étlapot, hiába tudom, hogy oda a ramenért kell menni, mindig gőzgombócot rendelek.

Már a tálalás is óriási, abban a bambuszpárolóban érkezik, amiben készre puffad. Ezeket a párolókat elvileg sose mossák el kemikáliákkal, kizárólag forróvízzel (akárcsak a wokot) - a legalább húsz percig tartó párolási folyamat alatt úgysincs esélye a baciknak, az étel viszont minden alkalommal egyre ízesebb.

Hiába faggattam a pincéreket, honnan lehet beszerezni egy ilyen párolót, méla hümmögés volt a válasz. Őrzik a titkukat. De nem eléggé: mind a feleségem, mind a húgom talált a városban ilyet, karácsonyi ajándékként meg is érkezett a fa alá. Pár nappal később már puffadt is benne az első adag gombóc, ám az eredmény felemás lett. A természetesség és környezettudatosság jegyében sütőpapír helyett káposztalevelekkel béleltük ki a párolót, ám ez végzetes hibának bizonyult, mert a levelek rátapadtak a gombócra. A zöldséges tölteléket előpároltuk, ettől ízletes, ám felismerhetetlen péppé lett a gombócban. A pároló alatt nem pótoltuk a vizet, a párolás lassan füstölésbe fordult - és még így is finom volt. Azt mondtuk, ez most a második legjobb gőzgombóc a városban. De mi ugye többre vágyunk.

A második nekifutás már sokkal jobb eredményt hozott. A zöldség nyersen került a gombócba, így épp harapóssá vált a párolás után. A sütőpapír sajnos tényleg sokkal jobb megoldás a káposztalevélnél, amíg banánlevél nincs, ez marad. Mindkét esetben teljes kiőrlésű rozsliszttel javítottuk a fehérlisztet (elvileg kizárólag az utóbbiból készül), 4-1 arányban - a kelt tészta többet nem nagyon bír el.

PÁROLT ZÖLDSÉGES GŐZGOMBÓCOK

Kell hozzá:


2 evőkanál nádcukor/méz

30 dkg liszt (én fehér és teljes kiőrlésű keverékét használtam)

fél zacskó szárított élesztő

2 evőkanál olaj (földimogyoró vagy napraforgó)

pár csepp szezámolaj

egy zacskó sütőpor

ízlés szerint zöldségek, én kelkáposztát, póréhagymát, shitake-gombát használtam

világos szójaszósz

fokhagyma

még pár csepp szezámolaj

friss csili

póré- vagy újhagyma

2 dl langyos vízben oldd fel a mézet vagy a cukrot, majd futtasd fel benne kicsit az élesztőt. Keverd hozzá a liszet és az olajat, puha, de nem folyós tésztát kell kapnod. Egy tálat kenj ki vékonyan a pár csepp szezámolajjal, ebbe borítsd bele a tésztagolyót és görgesd meg, hogy bevonja az olaj. Meleg helyen, letakarva legalább két órát keleszd.

A zöldségeket aprítsd fel, minél keményebb egy zöldség, annál kisebbre (pl. a káposzta maradhat nagyob darabokban, a répát egészen vékonyra vagdosd). Sózd meg kicsit.

A megkelt tésztába keverd bele alaposan a sütőport, majd oszd 10-12 részre. Lisztes deszkán nyújts belőlük lapos korongokat, egy-egy kanál zöldséget púpozz rájuk, majd csomagold batyukká őket. Sütőpapírral bélelt párolóba rendezgesd el lazán, majd párold 15-20 percig.

A mártogatóshoz paszírozz egy gerezd fokhagymát, apríts egy kis póré- vagy újhagymát, ha szereted, akkor egy kis csilit és pár csepp szezámolajat keverj egy kis tálka szójaszószba. Ha túl sós, kis vízzel higíthatod.

Pálcikával enni jó móka! És hogy még mindig csak a második legjobb-e a városban? Egyelőre igen, de nem maradunk szégyenben.

Ádám

hétfő
jún.202011

Laboda

Nem hiba, kérem, nem írtam tévedésből egybe a spanyol esküvő szót a hozzátartozó névelővel: a nagy eseményről nincs szó, és a laboda etimológiájának sincs köze hozzá. Esetenként a paraj szinonímájaként használják a szót, pedig igazából a spenótnak egy rokonáról beszélünk, aki rokon méltatlanul kiszorította a labodát az étkezési palettáról. Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos évelő növény, ami júliustól augusztus végéig terem. Már a középkorban is fogyasztották a zsenge labodaleveleleket. Ha vitaminban nem is bővelkedik, ásványi sókban, főleg vasban, magnéziumban, foszforban rendkívül gazdag. Levele csodaszép bársonyos lila, fonákja szinte fekete. Elkészíthetősége legalább olyan változatos, mint a spenóté: lehet párolva köretként fogysztani, rizottóba, tésztához keverni, betölteni húsba, halba, tésztába, beletekerni bármit, levesnek, pürének megfőzni... mindenhogy isteni! A színét pedig, mikor kiengedi... ámulat. Nem véletlenül termesztették egy időben festőnövényként.

Engem a látvány, ami a biopiac egyik standján fogadott, több dologra ihletett. Quiche-t azaz francia lepényt már tettem föl ide korábban spárgából egy jól bevált recept alapján. Onnan indult a mostani gondolat is.

LABODÁS-SPENÓTOS QUICHE RUKOLÁVAL, FENYŐMAGGAL

hozzávalók

a tésztához

175g teljeskiőrlésű liszt

1tk

10dkg parmezán sajt

10dkg vaj

1 tojás sárgája

1ek víz

a töltelékhez

2dkg vaj

2ek olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

20dkg laboda

30dkg spenót

10dkg rukola

10dkg fenyőmag

1tk

frissen őrölt bors

2dl tejszín

3 tojás

1/2 szerecsendió

2ek parmezán sajt

1 marék friss bazsalikom

extra parmezán

körítésnek zöldsaláta

Először a tésztát gyúrom össze. Ehhez kimérem a lisztet, belereszelem a parmezánt, hozzáadom a sót, és elkeverem. Ezután a keverékbe beledarabolom a vajat, és gyors mozdulatokkal morzsás állagúvá dolgozom össze a tésztát. A tojás és a víz hozzáadásával gyúrható képződményt kapok, amiből cipót formálok, lelapítom, és egy sütőpapíron kinyújtom akkorára, hogy egy 28 centis piteformán 1-2 centivel túlnyúljon. A sütőt ezen a ponton 220 fokra előmelegítem. A tésztát a formába a sütőpapír segítségével belefordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, és a vékony tésztaréteget óvatosan a forma aljához és falához nyomkodom, hogy mindenütt ki legyen vele bélelve a sütőtál. A tészta alját egy villával megszurkálom, és a használt sütőpapírt könnyedén a forma tetejére teszem, majd nehezékként sütőgolyókat, rizst, babot szórok rá. Betolom a sütőbe 15 percre, félidőnél levéve róla a nehezéket.

Amíg a tésztát elősütöm van időm a töltelék összeállításához. A vajat alacsony lángon megolvasztom, hozzákeverem az olajat, és belereszelem a fokhagymát. Mialatt a fokhagyma dinsztelődik, a labodát, spenótot és rukolát alaposan megmosom, lecsöpögtetem, a rukola kivételével a leveleket centisre felcsíkozom, majd a csíkokat szintén a rukola kivételével hozzáforgatom a fokhagymás vajhoz. Pár percig párolom a leveleket, amíg a spenót élénk zöld marad, a laboda pedig elkezdi engedni a szép lila színét, de egyik sem esik össze. Elzárom a tüzet az edény alatt, és belefogatom a rukolát is a párolt levélhalomba. (Neki ennyi hő elég lesz az érvényesüléshez.) A párolt leveleket egy szűrőben hagyom lecsöpögni, addig a tejszínt, a tojással, sóval, frissen őrölt borssal és a szintén frissen reszelt szerecsendióval valamint parmezánnal összekeverem. A lecsöpögtetett leveleket a fenyőmag felével és az aprított bazsalikommal (megjegyzem, kevés szárított paradicsomcsík sem árthat neki - de ez a végén mehet akár a salátára is) a tejszínes masszába beledolgozom, a masszát a sütőből kivett formában mostanra megpirult tésztára öntöm, megszórom a maradék fenyőmaggal, reszelek rá extra parmezánt, és visszatolom a sütőbe a lepényemet 25-30 percre.

Forrón és hidegen is tálalhatom, egy marék vinaigrette-es friss salátával és ha alkalom nyílik rá, egy pohár jégbe hűtött száraz fehérborral.

Jó étvágyat!

Éva

Ui.: Ha abból indulok ki, hogy a lányom milyen tempóban ette, bátran kijelenthetem, hogy ez a quiche rendkívül gyerekbarát!

péntek
ápr.082011

Omlóstészta egyszeregy

A francia omlóstészta nagyon hálás dolog. Egy-két alapszabály betartása mellett az eredmény mindig tökéletes, és bár a történet megosztó, mert nem mindenki szereti a keménykés állagát (pl. Apukám), kitűnő alappal szolgál a gyümölcsös-krémes töltelékekhez. Nyáron rengeteg ilyet lehet készíteni, a sok friss gyümölcs megünneplése ez az elkészítési mód.

Két változatot különböztet meg a francia konyha: a pâte sablée-t és a pâte brisée-t. A különbség annyi, hogy az előbbiben van tojás, ettől minimálisan zsírosabb, tartalmasabb a tészta (én ezt preferálom).

Az alaprecept és a szabályok:

25 dkg liszt (részben vagy egészben teljes kiőrlésű is lehet)

15 dkg vaj

8 dkg cukor (én nádcukorral szeretem a legjobban)

egy tojás

3 dkg mandulaliszt (elhagyható)

egy csipet (elhagyható)

1. Vajat használnunk. A margarin egy vajpótlék, annak is lett kitalálva, elsősorban a francia hadsereg élelmezésére (erről itt olvashatsz bővebben, érdemes minden margarinhívőnek elgondolkodnia). Olcsó, nagy mennyiségben előállítható, viszont majdnem ugyanazon az áron kínálható, mint a vaj. A margarinlobbi kikiáltotta egészségtelennek a vajat, ezt mi jól bevettük (bár hozzáteszem, hogy világéletemben utáltam a margarint, úgyhogy eleinte nem kentem a kenyérre semmit a felvágott alá, aztán rászoktam a vajra - az bizony ízlett). Nem teszem rá a nyakam, hogy felismerném a vaj hiányát a kész omlóstésztán, de nyersen (mert én mindig beleeszem) ég és föld a különbség, ráadásul a vaj zsír-víz aránya tökéletes a recepthez.

2. Hideg legyen minden hozzávaló. A klasszikus gyúrási technika így néz ki: egy (lehetőleg) hideg felületre (mondjuk márványlapra - de én sima gyúródeszkára szoktam) kiszórjuk a lisztet és a cukrot, kis mélyedést képzünk bele.  Kis kockákra vágjuk a vajat, ezt a lisztre dobáljuk, a mélyedésbe a felvert tojást öntjük. Az ujjbegyekkel gyorsan dolgozva elmorzsoljuk a vajkockákat a liszttel. Eleinte úgy tűnik, hogy ez sose fog összeállni, pedig össze fog - a lényeg, hogy addig kell morzsolgatni a vajkockákat, amíg teljesen morzsalékossá nem válik a tészta. Ekkor már elkezdheted rugalmas és homogén gombóccá gyúrni. Ha végképp nem boldogulsz, egy-egy evőkanál vízzel segíthetsz az ügyön. Ne dagaszd, ne jutass sok levegőt a tésztába. Elvileg ezen a ponton hűtőbe kellene tenni a tésztát, hogy a vaj visszafagyjon, de tapasztalataim szerint úgy nem lehet vele dolgozni. A tanácsom az, hogy most gyorsan formázzuk a tésztát (nyújtsuk, béleljünk vele tortaformát, vágjuk belőle korongokat, gyúrjunk kifliket, stb.), és utána tegyük hűtőbe a tepsivel együtt.

A nem klasszikus gyúrás pedig így néz ki: tegyük az összes hozzávalót erős robotgépbe, az fél perc alatt összedolgozza, és még a vaj sem olvad meg a kéz melegétől.

3. A tésztát mindig vékonyra kell nyújtani, mert nehezen sül át. Ez kb. fél centimétert jelent, ha kiflit csinálunk, akkor lehet egy cm átmérőjű, de vastagabb ne. A nyújtáshoz erősen lisztezni kell a felületet, mert könnyen lehet ragadós a tészta. Két sütőpapír között is meg lehet próbálkozni a dologgal.

4. Ha tortaalap készül belőle, azt külön elő kell sütni. Alaposan megszurkálva (kivéve, ha nagyon folyós lesz a krém, ami belekerül, de ez ritka), az alját sütőpapírral fedve és valami nehezékkel megszórva (két marék száraz hüvelyes, bab, lencse, de kaphatóak kifejezetten erre a célra kis golyók) 180 °C-on 15 percig sütjük ("fehéredésig", vagyis amíg már láthatóan száraz és kicsit kezd barnulni).

Ha a beletöltendő krém főzött (általában az), akkor várjuk meg, amíg az langyosra hűl, különben eláztatja a tésztát. Ha olyan töltelék kerül bele, amit még tovább kell sütni (lásd pl. az új-zélandi almatortát), az elősütést akkor sem lehet megúszni.

A nyáron sok gyümölcsös recept fog érkezni tőlem. Még az is lehet, hogy saját termés.

Ádám

szerda
márc.162011

Mit tehet a sejt...?

"Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?" hangzik el kedves barátnőm, Kozma Orsi egykori csapatának, a Jazz+Az együttesnek mára örökzölddé lett hazai feldolgozásában Geszti elnyűhetetlen sora. Itt tenném gyorsan hozzá, hogy Orsit idén 15 év áldozatos munkája után, elismerve a rock, underground, elektronikus pop, swing, miegymás és jazz műfajokban megmutatkozó sokoldalú tehetségét és kimeríthetetlen művészi kreativitását idén az év énekesnőjének jelölte a Glamour a Women of the Year díjátadóján. ...És ez a lány ma is az a szerény kis angyalbőrbe bújt ördög, aki 17 éve mellettem lapított a hátsó padsor szélén. (Büszke vagyok rá, hogy nemrégiben én is írhattam neki két dalszöveget.) Orsi jelenleg több fronton támad: leggyakrabban az egymástól teljesen eltérő hangzást képviselő Eat me! rock és a Kozma Orsi Quartett jazz formációval lép fel, de a megkezdett szóló karrierje egyedi megszólalású dalaival is fel-feltűnik a műértő közönség előtt. Orsikám, ez úton is gratulálunk a jelöléshez, és kívánjuk, hogy váltsd is díjra!

Szóval mit tehet a sejt... és a blogger, akinek bemondta a gépe az unalmast, de az Olvasóinak már fűt-fát ígérgetett a folytatásról? Nos, folytat. Minden áron. Ha más módja nincs, hát beleveti magát az archívumba, előkeresi a vállalható képeit, majd bevásárolja hozzá az alapanyagokat, itthon leméri a hozzávalókat, lefőzi az ételt, hogy aztán a receptleírásban a mennyiségeket is meg tudja adni a vállalkozó szelleműeknek.

A rend kedvéért: ez Édesanyám receptje. Ő készíti a túróspalacsintát így évtizedek óta a család és a barátok legnagyobb megelégedésére. Én csupán az alapanyagokat cseréltem le az egészségtudatosság jegyében, de a módszer a régi. A Mami biztos nem bánja, hogy közzé teszem.

CSŐBEN SÜLT VANÍLIÁS RAKOTT TÚRÓSPALACSINTA

hozzávalók

a palacsintához

30dkg zabliszt/(bio) teljeskiőrlésű liszt (igény szerint hagyományos liszt)

5dl (bio) zabtej (igény szerint hagyományos tej)

4 (bio) tojás

1ek (himalájai)

1dl + 1ek (bio) olíva olaj 

1dl szóda/buborékos ásványvíz

a töltelékhez

1kg (bio) zsíros túró

10dkg (bio) mazsola/aszalt sárgabarack, esetleg más aszalt gyümölcs

2ek (bio) vaníliaesszencia v. 1 vaníliarúd kikapart magja

1 (bio) citrom héja

1/4 (bio) citrom leve

6ek méz/nyírfacukor

az öntethez

5dl bio tejföl

4ek méz/nyírfacukor

A palacsinta hozzávalóit a szóda kivételével egy turmixgépben csomómentesre elkeverem, utólag hozzákeverem a vizet. Egy serpenyőben az 1ek olívaolajat felhevítem, a palacsintatésztát merőkanalanként megsütöm, és egy tányérra halmozom, hagyom kihűlni.

Amíg a palacsinták sülnek, a sütőt 180 fokra beállítom, és elkészítem a tölteléket. Ehhez az összes hozzávalót egy villával alaposan elkeverem, majd amikor a palacsinták kihűltek, egyenként betöltöm őket 2-2ek töltelékkel, feltekerem, és lerakom rétegekben egy tűzálló tálba. Végül az öntetnek szánt tejfölt is elkeverem a mézzel, és megöntözöm vele a tál palacsintát.

40 percig sütöm a művet sütőben, vagy amíg a teteje aranysárgává nem válik. Hidegen, melegen egyaránt fogyasztható.

Éva

vasárnap
febr.202011

A méz dícsérete

Nem nagyon volt még iskola, ami kikezdte volna a mézet, sőt, a természet ajándékaként, kalóriatartalom ide vagy oda, az egekig magasztalja évezredek óta világ. A paleolit diéta viszont nem támogatja a fogyasztását. El tudom olvasni, és fel tudom fogni a magyarázatban szereplő miérteket, de elfogadni maradéktalanul nem.

Ezzel, amióta az eszemet tudom, mindig így voltam, gyerekkoromtól kezdődően, amikor a szülői szabályok és a hozzájuk tartozó magyarázatok megszülettek (már amikor ténylegesen megszülettek, és nem az "azért mert azt mondtam"-okban merültek ki). De így voltam ezzel az iskolai vagy munkahelyi szabályrendszerek értelmezésekor és alkalmazásakor is: amit nem véltem kellően megalapozottnak, racionálisnak, azt nem tartottam be feltétlen. A világot mindenkor saját szűrőn átfuttatva értelmeztem - volt is belőle bajom, de ettől függetlenül nem csinálnám, és most sem csinálom másképp. Ha a gyerekorvos mond valamit, megkérdezek másik kettőt, utánaolvasok újbb öt helyen, beszélek még másik négy anyukával, és az infohalmazt megszűrve, leszelektálva összegyúrom azt a szűk keresztmetszetnyire valót, ami kellően megfogható és elfogadható a számomra. Kezdő kismamaként a hatalmas rám nehezedő felelősség mentén talált meg a legtöbb kétely, ebben az élethelyzetben találkoztam először ilyen koncentrációban egy halom olyan dologgal, ellentmondásos, vitaindító témával, amiben semmit tapasztalatom nem volt. Jöttek is az egyik és másik oldal vehemens képviseletében a szónokok véres retorikával, no, meg a "jóakarók" a kéretlen tanácsaikkal a klasszik témákban, minthogy saját szobában aludjon-e a csecsemő vagy külön, kell-e sokáig szoptatni vagy nem, felvegyük-e ha sír vagy nem, aztán kell-e neki babaúszás vagy inkább ártunk vele, idegen nyelvvel találkozzon-e korán avagy ne... és így tovább. (Ajánlom itt lustanyu tavaly februári vonatkozó írását, amint sírva röhögök minden alkalomal, mikor elolvasom.) Én itt is a saját álláspontomat alakítottam ki mindenre vonatkozóan. Eddig ilyen metódussal úsztunk meg többek között egy két éven át tartó antibiotikus kúrát a gyerekünk esetében, és hál' istennek, kutya baja. Azzal, hogy egy véleményt fölülbíráltunk, szembementünk egy másikkal, majd meghallgattunk újabb tizet, amikből összegyúrtuk a saját tizenharmadik álláspontunkat, megkíméltük a lányunk egészségét. Biztos volt az életem során meghozott számos "önfejű" döntéseim között sok hibás, de egyrészt abból is tanul az ember, másrészt eddig egész jól ellavíroztam az életben. Nos, a diéták kevésbé komoly téttel bíró témáját illetően sem tudok kibújni a bőrömből.

A paleolit étrend esetében Szendi ki is mondja, hogy ezt nem színtírás, fanatiukusan követni ezt, mint ahogy mást sem érdemes. Én a saját paleómban igenis fogyasztok mézet, joghurtot, kefírt, túrót, vöröslencsét, zöldbabot, csicsókát és nagy ritkán kukoricát. Ezekben olyan mennyiségű vitamin és ásványi anyag van, hogy azt gondolom, kár értük, mert több jön be a réven, mint ami elmegy a vámon - és nekem így is működött. Csodálatosan. Ettől függetlenül a nyírfacukorra való átállás rögös útját járjuk, de a méz sosem fog kikopni az étrendünkből.

MÉZES-MASCARPONÉS-CSOKIS EGYSZEREGY TORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

1 csipet

3ek méz

2ek cukrozatlan kakaópor

2ek teljeskiőrlésű liszt

1kk sütőpor

a töltelékhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

50g 70% kakaótartalmú csokoládé

a díszítéshez

20g 70% kakaótartalmú csokoládé

...esetleg pisztácia, friss mentalevél, stb.

A sütőt beállítom 180 fokra. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját a mézzel fehéredésig verem egy gépi habverővel. Hozzáadom a lisztet, a kakaóport és a sütőport, a kézimixerrel összedolgozom. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és összeforgatom a kakaós masszával. Az így elkészült tésztalapot egy sütőpapírral kibélelt sütőformába öntöm, elegyengetem, és 20-30 percre beteszem a sütőbe. (20 perc után tűpróbával /fanyárs, fogpiszkáló, hústű, stb. segítségével/ megnézem, hogy kész-e. Akkor kész , ha a tűt szárazon húzom ki a tésztából.)

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez egész egyszerűen a jól lehűtött mascarponét a mézzel habosra verem. A tábla csoki felét bennehagyva a papírjában egy nehéz tárggyal (késnyéllel, kloffolóval, mozsártörővel) összezúzom, és beleszórom a mézes sajtkrémbe, majd óvatosan beleforgatom egy spatulával. Felhasználásig hűtőben tartom.

Amikor a tészta elkészült, kiveszem, hagyom kicsit kihűlni, majd lefejtem róla a sütőpapírt. Tetszőleges formájúra és vastagságúra vágom, lerétegzem és kívül mindenütt bevonom a krémmel. Végül a maradék csokiból egy nagylyukú reszelővel reszelek a tetejére, és ízlés szerint megszórom tört pisztáciával és mentával.

Ennek a tornának az esetében is elmondható, hogy egyszerűsége miatt óriási variációs lehetőségeket rejt magában. Lehet narancsvirágvízzel és narancshéjjal, kardamommal variálni vagy chilivel és vaníliával, esetleg mandulával, mákkal. Bármi játszik.

Éva

hétfő
febr.072011

Korlátoltság - kreativitás

Látszólag ez a két kifejezés ellentmond egymásnak, pedig a kreativitás legkomolyabb táptalaját pont a korlátok jelentik. Gondoljunk csak bele, micsoda találékonyságról tesz tanubizonyságot az ember, ha gátakkal, tilalmakkal szembesül, akár az adózás kiskapuinak keresését, vagy csak a múlt századbéli amerikai alkoholtilalom megkerülésének módjait és sikerességét vesszük.

A tél nem igazán bővelkedik friss helyi zöldségben, gyümölcsben, viszont ez a fajta hiány arra sarkallja az embert, hogy a hozzáférhető alapanyagokat sokkal sokoldalúbban használja fel, mint az egyébként magától értetődne.

Én ebben a szezonban őrült sütőtök- és céklarajongó lettem. (Ha kaptam volna birsalmát, az is beállt volna a sorba.) Ezek a zöldségek facsarhatók frissen dzsúsznak, reszelhetők salátához, kenyérfeltétnek krémsajtba keverve, fűszeres pástétomként elkészítve fogyaszthatók, párolhatók, pürésíthetők, grillezhetők vagy épp fóliában süthetők sósan köretnek, főzhetők sajátos íztársításokkal krémlevesnek, értelmezhetők párolva is salátalapanyagként, újabb irányzatok felfogása szerint kreálhatunk belőlük mártást, mousse-t, sorbet-t, parfét, vagy édességképpen pitében, tortában, rétesben, muffinban, stb. is felhasználhatjuk, de ételszínezéknek is remek (ld. Segal gyömbéres fehércsokifagyiját céklás habcsókkal). Hihetetlen változatos zöldségek, és ráadásul őrülten egészségesek!

Most maradjunk csak a céklánál - sütőtököt már alaposan körbejártuk idén! A magyarok, ha azt mondják, céklát esznek, egyetlen egy dolgora, az eltett, tormával ízesített savanyúra gondolnak, de a céklában ennél sokkal több van! A világon leghírsebb céklaétel az oroszoké, és borscs néven ismeretes. A lányom babaként élt-halt érte. Rég nem csináltam, de a szezonban még fogom - több változatát is, amit majd itt közzé is teszek egy-két céklasaláta, céklás smoothie, és saját ihletésű céklás édesség receptje mellett.

A lenti recept egy köretnek szánt céklakülönlegesség, ami a már sokat emlegetett Josceline Dimbleby tollából származó kedvenc Practially Vegetarian Cookbook című könyvemből származik. 

KÖMÉNYES-CHILIS CÉKLATORTA AKÁR GRILLEZETT KECSKE-CAMEMBERT MELLÉ

A cékláról a receptleírás előtt érdemes külön még néhány szót szólni.

Tudtad-e, Kedves Olvasó, hogy a cékla már több mint öt évezrede része a táplálkozásunknak? Ásványi anyagokban (kálium, kálcium, magnézium, folsav, nátrium, foszfor), vitaminokban (C, B) az egyik leggazdagabb zöldség, és kiváló antioxidánsforrás. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a szív és érrendszeri problémákat, gátolja a réksejtek szaporodását, segíti a sav-bázis egynsúlyt és a máj anyagcseréjét, frissen préselve és fogyasztva csökkenti a magas vérnyomást.

A céklának nem csupán a gumója, de a levele is ehető nyersen és párolva (spenóthoz hasonlóan elkészítve) egyaránt. A méregzöld levélben futó sötét pink erek csodaszép színessé varázsolnak egy zöldsalátát. 

Valentin-nap közeledtével különösen ajánlott megfontolni, hogy célkából készítsünk valami finomat, mert nem csupán az a tulajdonsága használható remekül az alkalomból, hogy szinte bármilyen ételt vörösre festhetünk vele, de egy legenda szerint az egyazon célkából fogyasztó nő és férfi menthetetlenül egymásba szerelmesedik. Hajrá ifjak és kevésbé fiatalok!

hozzávalók

1kg kis gumójú cékla

1/4 kocka vaj (3dkg)

, frissen őrölt bors

a tésztához

3/4 kocka vaj (9dkg)

1.5 csésze (3.5dl) teljeskiőrlésű liszt

15dkg natúr krémsajt

1-3 csipet őrölt chilipaprika (én cayanne borssal készítettem) - ha gyerek is eszik belőle, kihagyható

2tk sütőpor

2tk egész kömény

Egy párolóedényben fölteszek vizet forrni. A céklákat megmosom, krumplihámozóval megpucolom, és egészben a párolórácsra teszem. Fedő alatt negyed óráig, de legalább is puhulásig párolom, közben összegyúrom a tésztát.

Ehhez egy robotgépbe beleteszem az összes hozzávalót: a vajat felkockázva, a lisztet, a sajtkrémet és a fűszereket. Két perc alatt nagy fokozaton összedolgozom, majd kézzel még gyúrok rajta egyet, végül fóliába csomagolva 20 perce hűtőbe teszem.

A sütőt 195 fokra állítom. Amikor a cékla megpuhult, vékonyan felszeletelem, félreteszem. Egy kb. 20 centi átmérőjű tortaformát kikenek a maradék vajjal, sóval, borssal körbeszórom, majd a céklaszeleteket lerétegzem. A tésztát a hűtőből előveszem, a forma méreténél egy-két centivel nagyobbra nyújtom, és a céklát beborítom vele. A széleknél kicsit benyomkodom, hogy legyen pereme a torának. Végül két kisebb lyukat fúrok a tésztán, ahol majd a sütés közben keletkező gőzök el tudnak távozni.

A tortát 30 percre betolom a sütőbe. Amikor megsült, tálalom köretként vagy magában, forrón vagy hidegen, ahogy jól esik.

Én egy-egy kecskecamembert-t grilleztem hozzá vasserpenyőben, és a torta mellé snidlinges joghurtot kínáltam.

Egy fini vörösborral Valentin napra egynek nem rossz.

Éva


szerda
febr.022011

Mákom van

Méghozzá egy fél kiló darálva. Egyszerűen imádom. A klasszikus megoldások közül "reformában" a mákos gubáért és mákos nudliért (szigorúan krumpliból, ahogy a drága Szűts Zsuzsa néni csinálja) rajongok, de gyakran nem esem neki ezeknek a hungarikumoknak számító ételremekeknek, mert akkor hová lesz a sokéves, hellyel-közzel eredményes formatartás?! 

Nem csupán a szó szoros, de átvitt értelmében is mákom van. Az idei évem remek jól indult: kezdetnek leráztuk a hosszú hónapokon át tartó, mérhetetlen gyomorforgató csalódásokkal és felháborító eseményekkel tarkított óvodai átkot, ennek következtében, kvázi pihenésképpen egy teljes hónapot töltöttünk családi körben a megtisztulás jegyében, ami pedig magával hozta, hogy itthon soha nem tapasztalt mértékű harmónia honol. Ezen felül a saját vállalkozás terén beindult a gépezet, és ha nagyon bizakodó akarok lenni, akkor talán a költözés reménye is felvillani látszik. Már csak a megszaporodott baráti programokat hagytam ki a felsorolásból. Szóval megvan a balansz. Ez nagy mák. Ezt és egy-két apróbb pozitív változást megünneplendő, vacsorára a fagyasztókészletből kimenekített spárgából percek alatt kész kapros spárgakrémleves után egy hirtelen ihletésű nyalánksággal leptem meg a Mayokat.

MAZSOLÁS DIÓVAL ÉS MÉZES MANDULÁVAL RAKOTT MÁKOS PALACSINTA ERDEI GYÜMÖLCSÖNTETTEL

hozzávalók

a palacsintához

150g teljeskiőrlésű búzaliszt (lehet finomliszt is, aki úgy kívánja)

100g darált mák

7.5dl zabtej (de lehet normál tej is)

1dl szódavíz

3 tojás

1kk

1ek méz/nyírfacukor

1/2dl szőlőmagolaj (de lehet olíva is)

a töltelékhez

200g dió

2 marék mazsola

1ek őrölt fahéj

4ek méz

100g szeletelt mandula

1ek méz

az öntethez

200g vegyes erdei gyümölcs (értelemszerűen az év ezen szakában a fagyasztóból)

1dl víz

3ek méz

1tk vaníliaesszencia

A palacsintatésztához a hozzávalókat egy habverővel elkeverem, és hagyom 20 percet pihenni. Addig egy robotgépben a mazsolát a dióval és a fahéjjal eldolgozom, félreteszem. Továbbá a fagyasztott gyümölcsöt a mézzel és a vízzel egy edényben fölteszem, és alacsony lángon 10 perc alatt összefőzöm, kissé besűrítem, vaníliaesszenciával ízesítem.

A palacsintasütő alá bedurrantok max lángon, és a palacsintákat merőkanalanként szép vékonyra kisütöm. Minden elkészült palacsintát rétegezek a következő módon. Az alap egy palacsinta. Amíg a következő sül, addig az előzőn egyenletesen elosztok 3ek mazsolás diót, amit megcsorgatok 1ek mézzel.  Jöhet a következő elkészült palacsinta, és amíg a másik sül, erre ráterítek 3ek-nyit a gyümölcsöntetből. Újabb elkészült palacsinta és egy diós réteg. Majd megint egy pala és a gyömölcs, újabb pala és a trükk: középre a mandulapelyhek 2/3-a mézzel megcsorgatva, majd pala, dió, pala, gyümölcs, pala, dió, végül pala és a gyümölcs. Ha a végére értünk, és még maradt palacsintatésztánk, nyugodtan süssük ki, jó lesz megpakolni másnap egy kis fűszeres avokádóval vagy aszaltcseresznyés-diós töltetékkel, házi lekvárral, házi vaníliapudinggal, stb.

Az én kreációmat a maradék mandulapehellyel fejeztem be, és már tálalhattam is. Megvallom, én, aki nem vagyok oda az édességekért, három szeletet túrtam be belőle. (...És ennek ellenére hajnal 2-kor még mindig nem alszom. Ki érti ezt?!)

Éva


vasárnap
dec.192010

Fejjel lefelé

Ezt a tortát a tél kezdete óta szeretném megsütni, aminek egy akadálya volt: nem találtam az egyetlen magas falú és nem hullámos szélű, NEM kapcsos tortaformámat. Ez nem lett volna baj, ha lehetne ilyet kapni kis méretben, de sem az üzletekben, sem a neten több hónapos áldozatos utánajárás nyomán sem bukkantam rá, miközben hónapok óta futtattam a fejemben a szoftvert, hogy vajon kinél hagyhattam ezt a teljesen szimpla, de annál fellelhetetlenebb kis edényt. Mert, ugye, egy gasztroblogger valami saját készűtésű nélkül nem megy házhoz, tehát biztos, hogy valakinél van, mert itthon jó ideje nincs. Visszakerestem a fotóimat, ahol dátum szerint idézhettem föl az eseményeket, hogy kinek, mikor hol és mi készült benne. Érdemi eredmény híján fölposztoltam a legutóbbi róla készült képemet benne egy új-zélandi almatortával, hogy "WANTED"... meg "KÉTSÉGBE ESVE KERESEM...", de semmi. Mígnem tegnap előtt Meli barátnőmnél jártam egy lélekemelő csajos estén. Egyenesen a MÜPÁból érkeztem a Diótörő balettelőadásról, Lolával kiegészülve. Késő lévén a legkisebbet gyorsan ágyba dugtuk (...dugta a Keresztmami látva, hogy nekem hosszú volt a nap), majd indult a program. Sütöttünk-főztünk, pálinkáztunk, lakkoztunk, csevegtünk, vihogtunk, szaunáztunk, gőzöltünk, ...isssssteni volt. Egy igazi nosztalgikus lánytáborélmény. És ezek szerint nem csupán testileg-lelkileg, de szellemileg is jött a megtisztulás, mert másnap reggel hirtelen ott, a kanapén ülve megvilágosodtam: hisz a forma legutolsó útja bő fél éve épp ide vezetett, benne azzal a tavaly téli szezon végén sokadjára megsütött és itt is nagy sikernek örvendő almatortával. Úgyhogy jött is a kérdés, hogy "nem-e-lehetne-e-hogy-e-itt-e-van-e". És ott volt!!!!!! A többhónapos keresgélés véget ért: ott szorongattam a kezemben az áhított sütőformát. Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen alap darab ennyire beszerezhetetlen, és ennyire nagy örömet fog szerezni a viszontlátás. Ennek örömére ma neki is dúráltam magam a család egyik kedvencének, amihez azért kellett kimondottan ez a forma, mert fejjel lefelé kell sütni, és a gyümölcs bevonója egy kapcsos formában kifolyna, egy nem kapcsos laposon túlnyúlna, egy hullámos piteforma pedig indokolatlan mintákat nyomna a torta szélébe. De így jó. Most jó.

KARDAMOMOS-PEKÁNDIÓS KÖRTETORTA

hozzávalók

a tésztához

175g hideg vaj

175g teljeskiőrlésű liszt

25g pekándió (normál dió is jó)

2tk pálmacukor/nyírfacukor/méz

1/2tk

1 tojássárgája

a töltelékhez

75g vaj

75g pálmacukor/méz (én Muscovado cukrot használtam, de ki kellett egészítsem extra 2ek mézzel, hogy a vajtól különváló cukrot és a vajat elegyíteni tudjam, így egy selymes szirup legyen belőle)

4 kardamommag

1.5kg kemény körte

25g pekándió (hagyományos is jó)

A tésztához a vajat felkockázom, és a liszttel összedolgozom úgy, hogy egy morzsás keveréket kapjak. A diót ledarálom, és a cukorral/mézzel valamint a sóval és tojássárgájával együtt hozzáadom a vajas liszthez. Alaposan összegyúrom, egy cipót formálok belőle, és fóliába csomagolva 20 percre a hűtőbe teszem.

A töltelékhez a vajat és a cukrot/mézet egy edényben összeolvasztom. A kardamommagokat feltöröm, a tartalmukat egy mozsárban összeőrlöm, és a sziruphoz adom. Magas lángon 5 percig forralom. Közben a körtéket meghámozom, félbe vágom, kimagozom, majd a kardamomos sziruphoz adom. Alaposan összeforgatom őket a sziruppal, hogy mindenhol bevonja a körtefeleket, és próbálom őket úgy elrendezni az edényben, hogy a körték vágott felével felfelé mind az edény aljához érve üljenek. A sütőt beállítom 195 fokra. 10 percig párolom a gyümölcsöt, amíg kicsit megbarnul. Ha olyan edényben készítettem elő a körtét, amit aztán be is tudok tenni a sütőbe, akkor innen már csak a diópakolás és a tésztával való befedés következik. Ha nem, akkor az én metódusom szerint egy nem kapcsos, kb. 21-23cm-es, leglább 5cm magas, egyenes falú forma aljában elrendezem a pekándiókat. A körtefeleket legyezőszerűen, vágott felükket fölfelé elrendezem a diókon, a visszamaradó sziruppal megöntözöm. A tésztát kiveszem a hűtőből, lapos koronggá formálom a kezemmel, és két sütőpapír között egy nyújtófa segítségével kb. 1cm vastagra nyújtom. A lényeg, hogy az így kapott tészta 5-6cm-rel nagyobb átmérőjű legyen, mint a tortaforma. A tésztáról a felső sütőpapírt lehúzom, és a korong alá nyúlva egy hirtelen mozdulattal ráfordítom a formára. Ekkor lehúzom a másik sütőpapírt, a tésztát pedig finoman körbe benyomkodom a körte és a forma fala közé vigyázva, hogy lehetőleg szakadás nélkül minél jobban beburkoljam a tölteléket. 20-25 perc sütés után kiveszem, hagyom 5 percet hűlni, majd egy késsel meglazítom a süti falát a forma mentén, ráborítok egy tálalót, és szintén egy hirtelen mozdulattal megfordítom. A mostmár a tálon álló tortáról a sütőformát óvatosan lemozgatom, és a sütit hagyom teljesen kihűlni.

A csoda "Picnics" könyvem - ahonnan a recept származik - írója, Louise Pickford, egy kanál créme fraiche-sel ajánlja tálalni.

Éva