Amikor a több több

A hétvégi mediterrán grillpartin nem bírtam magammal. Bár eredendően valóban csak pleskavicát és csevapot terveztem készíteni, mikor kivillant a hűtőfiókból a natúr hámozott zöldpisztácia, egyszerűen nem tudtam ellenállni, és a darált borjúból megmaradt kb. fél kilónyi adagot nekiálltam közel-keleti ihletésű kebabbá formálni. A pisztácia mellett a menta volt még a fejemben, mint alapíz ehhez az ételhez, amit aztán még kiegészítettem halványan ezzel azzal. A fűszeres hús komplementere köret gyanánt így nem lehetett más, mint valami natúr íz. A piaci kosárban üldögélő néhány kis céklafej sámsoni hajkoronája, a csodálatos bordó-zöld színű céklalevelek hívogatóan kókadoztak a kosár oldalán. Össze is állt a kép hamar.

PISZTÁCIÁS-MENTÁS BORJÚKEBAB JOGHURTOS FOKHAGYMÁS PÁROLT CÉKLALEVÉLLEL

hozzávalók

a húshoz

1/2kg darált borjú/bárány (nekem előbbi volt itthon, de gyanítom, hogy utóbbival még bitangabb az íz annak, aki szereti bárányt)

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

10dkg natúr sóztatlan, pörköletlen pisztácia

1 csokor menta

1ek só

frissen őrölt bors

1kk szárított kakukkfű

1kk őrölt koriander

a céklalevélhez

1/2 kocka vaj

4 gerezd fokhagyma

4 cékla levele szárastól

1tk só

frissen őrölt bors

pici citrom

tálaláshoz 1-1 pita/naan/lepénykenyér és natúr joghurt (ezek nélkül paleolit a fogás)

A hagymát, fokhagymát, pisztáciát és mentát egy robotgépben durvára őrlöm, majd a sóval, borssal, egyéb fűszerekkel együtt a húshoz dolgozom. A húst ezután fémnyársakra nyomkodom nagyjából egyforma kebabokat formázva, és legalább egy fél napra hűtőbe teszem.

Ez a hús is, mint a legtöbb ilyen, faszénen fogja a legjobb oldalát megmutatni, de vasserpenyőben, legvégső esetben sütőben is elkészíthető. Arra mindenképp vigyázok, hogy ki ne szárítsam, mert azzal nagyon el lehet rontani. Faszénen a legforróbb parázs fölött vagy vasserpenyőben 2-2 perc minden oldalon elég neki, sütőben max 20 perc 195 fokon. Nem kell tőle félni, hogy nem sül át. Át fog.

A céklaleveleket a hús sütésével egy időben kezdem el csinálni, ha forrón szeretném tálalni. Hasonlóképp gondoltam készíteni, mint a spenótot. Ehhez a vajat egy magasabb falú serpenyőben közepes lángon megolvasztom, belereszelem a fokhagymát, és megdinsztelem kicsit. Közben a céklaleveleket a szárukkal együtt megmosom, a leveleket és a szárakat egyaránt 2-3 centis csíkokra vágom. Mehet is a fokhagymás vajba kevés só és bors kíséretében. Mielőtt a levelek teljesen összeesnek, megcsurgatom őket pici citromlével, és elzárom alattuk a gázt. Gyönyörű színük lesz!

Az elkészült húsokat egy-egy lepénykenyérre vagy akár bele teszem, mellé halmozok a céklalevélből, kanalazok rá a joghurtból, és fogyasztom lelkesen.

Éva

Fából vaskarika

No, nem egészen, de ez az ebéd egész másnak indult. 1 friss biozöldségektől rogyadozó hűtő + 1 mostanában időjárásváltozásra érzékeny, így kialvatlan én = 0 ötlet és motiváció a konyhában. Ilyenkor nyúlok egy szelet rozskenyérért a fagyasztóba, pattintom a pirítóba, és veszem elő a zöldségpástétomot a szekrényből némi paradicsom, paprika kísretében. Aztán mégis történt valami, megjött az ihlet. Kikandikált a spárga, a cukkíni, az újhagyma abból a bizonyos hűtőből. Szembe jött kevés, a múlt hétről megmaradt parmezán... meg egy gondolatfoszlány. Már kerestem is a többi hozzávalót a készletben.

MENTÁS-CITROMOS GRILLZÖLDSÉG SALÁTA ROZSPIRÍTÓSON

hozzávalók

2 kisebb cukkíni

5-6 szál spárga

5-6 szál zsenge újhagyma

4ek olívaolaj

1ek balzsamecet

4 gerezd fokhagyma

1tk só

frissen őrölt bors

friss vagy szárított zöldfűszer (borsikafű, oregánó, majoránna, kakukkfű)

5-6db szárított paradicsom

1 citrom leve, kevés reszelt héja

1 csokor menta

tálaláshoz rozspirítós, parmezánsajt, tökmagolaj, csíra

A vasserpenyőt vagy a faszenet max hőfokra beizzítom. A zöldségeket megmosom, a spárga fás szárát letöröm, a cukkínit karikákra vágom. Mindhárom zöldséget szárazon fölpakolom sülni, közben elkészítem hozzá az "utolsó kenetet". Ehhez elegyítem az olajat a balzsamecettel, a szárított fűszerekkel, a sóval, a borssal és a fokhagymával. Közben a zöldségeket megfordítom. A már megsült oldalukat megkenem az olajos páccal, majd fordítok rajtuk egyet, és ott is megkenem, ezzel együtt le is veszem a tűzről, hagyom kicsit hűlni. A szárított paradicsomokat csíkokra, a megsült spárgát és hagymát srégen 3-5 centis darabokra vágom, és az összes zöldséget egy keverőtálba teszem. A mentaleveleket durvára összevágom, a zöldségeket meghintem vele, megöntözöm a citrom levével, reszelek rá keveset a héjából, az egészet alaposan összeforgatom, és tálalhatom is. 

Ha forrón szeretném kínálni, a kenyeret akkor teszem a pirítóba, amikor a zöldségeket leveszem a tűzről. Ha hidegen teszem asztalra, akkor érdemes egy fél vagy egy teljes nappal korábban elkészítenem a salátát, hűtűben összeérlelni, és a forró pirítósra hűtőhidegen ráhalmozni. Mindkét esetben javaslom a fogást parmezánforgáccsal megkoronázni. Én kevés csírával és tökmagolajjal díszítetem a végén, de ez egyéni ízlés kérdése. Akárogy is, egy jégbe hűtött finom pohár száraz fehérbor és néhány szál gyertya fejedelmi nyári vacsorává tudja emelni ezt az egyszerű ebédnek indult fogást, másnapra csomagolva pedig kiváló tízórai/uzsonna válhat belőle.

Éva

Megosztó

A halreceptek többnyire megosztják a közönséget. Aki szereti, azt ez a recept ledönti a lábáról, aki nem, azon még ez sem segít. A recept eredetijének az általam már sokat emlegetett Josceline Dimbleby a megalkotója. Posírozott halról van szó, tehát egy savas közegben, jelen esetben fehérborban sül/párolódik a halhús, amit különböző fűszerek tesznek izgalmassá, itt most a sáfrány, a zöldbors, a koriandermag. 

SÁFRÁNYOS-KORIANDERES FEHÉRBORBAN PARADICSOMMAL POSÍROZOTT PISZTRÁNG

hozzávalók

4 egész tisztított pisztráng

só

4 paradicsom

2 csokor petrezselyem

a fűszeres borhoz

2dl száraz fehérbor

1tk nyírfacukor/méz

2tk üveges zöldbors

1tk koriandermag

1 jó csipet sáfrány

1tk só

1dl olívaolaj

tálaláshoz további só, bors, balzsamecet és petrezselyem

A bort a cukorral felteszem forrni. A petrezselymet felaprítom, a halakat megmosom, a belsejüket sózom, megtöltöm a zölddel, és egy hőálló tálba fektetem őket "fejtől-lábig". Amikor a bor csak épp felforrt, elzárom alatta a gázt. A borsot a koriandermaggal mozsárban durvára töröm, hozzáadom a sót és a sáfrányt, felöntöm a borral, és hagyom kihűlni. A paradicsomokat idő közben centis kockákra vágom, és elosztom a halakon. Amikor a fűszeres bor kihűlt, hozzákeverem az olívaolajat, és az megöntözöm vele a halakat (én nagyjából a felét-kétharmadát szoktam ráönteni, és a maradékkal legfeljebb locsolgatom sütés közben), kicsit össze is rázom, hogy mindenhová jusson a léből. A halat 200 fokon sütöm 30-40 percig, további 10 percig grillezem a tetejét, hogy kicsit megpiruljon a hal bőre és a paradicsomkockák éle, amitől azok édesebbek lesznek.

Tálaláskor a halakat egy tálra átemelem vigyázva, hogy ne essenek szét. A visszamaradt fűszeres lét igény szerint sózom, borsozom, és a paradicsomokkal együtt rákanalazom a halra. Végül balzsamecettel meglöttyintem, és megszórom petrezselyemmel.

Én többnyire natúr kuszkusszal vagy tabbouleh-vel kínálom. (Utóbbi receptje a két évvel ezelőtti közös nagy gyereknapi posztunkban, ami amúgy is most lesz aktuális, úgyhogy érdemes ott körülnézni.)

Éva

Légiesen könnyed

A balettnél szebb mozgásművészetet nem tudok elképzelni. A légiesség, könnyedség, ami a jól megkomponált mozdulatokból árad márpedig mérhetetlen kontroll, fegyelem és izommunka eredménye, amit éveken át tartó kemény és sokszor kíméletlen fájdalommal járó gyakorlás eredményez. A ballerinák mozgását, tartását, alakját egy világ csodálja - az árat mindezért csak kevesen hajlandók megfizetni.

Fontosnak tartottuk, hogy ha már lányaink születtek, ők is megismerkedjenek egyfajta mozgásművészettel, de mint tudjuk, mindnek a klasszikus balett az alapja. Három éve rá is találtunk arra a gyöngyszemre, aki a gyerek nyelvét tökéletesen beszélve meg tudja szerettetni velük a tánc világát talán egy életre. Ez a kis törékeny virágszál végtelen türelemmel és szeretettel terelgeti a legkisebbeket, a közepeseket és a nagyobbakat, egy éven át egy szeméyben készítve föl egy majd' háromórás, lélegzetelállítóan színvonalas év végi előadásra a keze alatt cseperedő vagy 80-100 gyereket. A tavalyi produkcióról kb. 800 képet készítettem (a fele ma is retusálatan) könnyektől elhomályosult szemmel: minden egyes csoport előadását végigbőgtem, végig nevetem. A gyerekek lelkesedése, odaadása, profizmusa, ahogy meg akartak felelni az imádott tanárnéninek és az ő kedvükért odasereglett családtagoknak, végtelenül megható volt. Ez a pár perc a hatalmas színpadon minden évben egyszer csak az övék. És Orsié. A jól megérdemelt tapsvihar a gyerekeknek szól, egyben a tanárnéninek. Egy éven vagy épp több éven át tartó összahongolt, szeretetteljes munka gyömölcse ez a taps. Alig várom az idei előadást. Mary Poppins zenéjére kis csíkos esernyővel táncolnak majd a lányok. A minap Lola hatalmas dícséretet kapott, sőt mitöbb, vele mutattattak be pár lépést, hogy a többiek arról vegyenek példát. A szülői szív ilyenkor repes, a szem sokadjára könnyben úszik.

Ezt, az egykori ballerina, Anna Pavlova tiszteletére megalkotott pavlova desszert alapötlete alapján meglakotott kényeztetést ezért a ballerinákra emlékeztető légies könnyedsége okán Orsinak ajánlom nagy szeretettel. Talán egyszer ellátogat ide, és elolvassa.

MINI KESUPAVLOVÁK GYÖMBÉRES-FENYÉRFÜVES-MENTÁS BOGYÓSGYÜMÖLCCSEL

A pavlova egyébként származási helyét tekintve egy máig tisztázatlan eredetű, mering alapú desszert, amit az orosz táncos egy 1926-os turnéja alkalmával alkotott a tiszteletére egy ausztrál vagy új-zélandi séf (a források szerint valószínűbb az utóbbi), mindenesetre mindkét ország saját nemzeti eledeleként tartja számon. A Mering alapú, ami annyit tesz, hogy cukrozott sült tojáshabból készül: kívül roppanós, belül puha. A mostani desszertem alapja nem saját találmány: egy korábban feltett, a Nélkülözhetetlen sorozat ázsiai konyát bemutató kötétben szereplő kesudiós meringtorta ihlette ezt a kis tányrdesszertet pici változtatással.

hozzávalók

a pavlovákhoz

150g natúr kesudió

5 tojásfehérje

pici só

3/4 bögre nyírfacukor/krémméz (csak a krémméz jó, a simával összeesik)

1ek vaníliaesszencia

1ek rizsecet (vagy bármilyen más fehér ecet)

1ek őrölt kardamom

a toppinghoz

300g bogyós gyümölcs (egyelőre nekem csak fagyasztott volt, de mindjárt itt a friss, érdemes eltenni ezt a receptet akkorra), vagy bármilyen más, pl. mangó, barack, szilva, amikor majd lesz

1/2 rúd fenyérfű, más néven thai citromfű

2ek szőlőmagolaj

1 marék menta, de ha valaki pikánsat szeretne, lehet 1ek rózsaborssal is helyettesíteni

1/2 lime leve

4-5ek nyírfacukor/méz

3cm friss gyömbér

díszítésnek menta/rózsabors attól függően, hogy mit használtam a mártásban

A pavlovákhoz a kesudiót készítem elő először. A sütőt 180 fokra beállítom, és egy tepsin szétterítve a diót betolom 5-10 percre pirulni. Amikor megpirult, a sütőt 150-re lecsavarom, a diót kiveszem, és robotgépben porítom. Közben a szobahőmérsékletű tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem. A cukrot/mézet 3 adagban hozzáadva beledolgozom, minden adag hozzáadása után alaposan felverve a habot. (A nyírfacukorral egy kicsit hígabb lesz az eredmény, ezért lettek az én pavlováim is kicsit laposabbak a kelleténél, de krémmézzel pöpec kemény lesz.) Amikor a teljes adag cukrot/mézet felhasználtam, és a tojáshab szép fényes, egy spatulával óvatosan hozzádolgozom a porított kesudiót, a vaníliaesszenciát, a kardamomot és az ecetet. Egy tepsire sütőfóliát teszek, egy evőkanállal kiadagolom rá a pavlovákat. 15-20 percre mehet a sütőbe, vagy amíg meg nem pirul.

Amíg a pavlovák elkészülnek, összeállítom a mártást. Ehhez a fűszereket durván földarabolom, hogy beférjen a robotgépbe. Hozzáöntöm a cukrot/mézet, a szőlőmagolajat és belefacsarom a lime-ot. Összepürésítem az egészet, majd összeforgatom a gyümölcsökkel, amit villával kicsit öösze is török, hogy jobban elegyüljenek az ízek.

Tálaláshoz én a pavlovákat egy fedeles üvegtálba tettem, és egy szószos edényben kínáltam mellé a mártást. Ha rózsaborsot használtam a mártásban, azzal díszítek, ha mentát, azzal. Mindenhogy bomba siker lesz.

Éva

...Folyt. köv.

A tegnapi poszt folytatása a tegnap előtti távol-keleti al fresco (azaz hideg) menüsorból, aminek része volt még egyszer egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, az alábbi saláta és egy kesudiós pavlova fűszeres bogyósgyümölcsökkel (ld. holnap.). Ki gondolta volna abban a szörnyű esős időben, hogy az aznapi menü, így a heti posztok épp passzolni fognak a hétvégi nyárba, napsütésbe, kirándulásokhoz. Ezek a fogások egytől  egyig gyorsan, egyszerűen és előre elkészíthetők, könnyen szállíthatók, és hidegen fogyaszthatók akár egy kerti partin, akár egy kiránduláson vagy pikniken. Rádaásul a fenekünket sem nehezítik el.

TÁVOL-KELETI SÓSKÁS SZŰZSALÁTA AVOKÁDÓVAL ÉS GRÁNÁTALMÁVAL

Ennek a salátának az ötlete Csakbernyényben (ahogy Ági barátnőm 2.5 éves kislánya mondta, Chuck Berry-ben :DDDDDDD - komoly zenei műveltségről árulkodik) fogalmazódott meg bennem. Meg is csináltuk kooprodukcióban: a rendelkezésre álló fűszerekkel bepácoltam a húst, a barátnőm férje faszénen tanítanivalóan megsütötte az esti grillezésnél, amit aztán azonnal befóliáztunk, és másnap este csodáaltos borok társaságában hideg salátaként egy halom zölddel összeforgatva, vékonyra szelve elfogyasztottunk. Nagykönyvszerűen rozé lett. Isteni finom. Sok minden hiányzott hozzá, hogy az legyen, aminek megálmodtam (attól még finom volt... csodás füstös a faszéntől), ezért alig vártam, hogy hazaérjek, és újra megcsináljam. És hogy mitől távol-keleti? Nyilván kisebb részben a hús fűszerezésétől, de sokkal inkább az öntet ízesítésétől. Íme:

hozzávalók

a húshoz

2 nagyobb szűzérme egyben

fűszeres pác (tetszés szerinti összetételben - amit én kotyvasztottam: 1ek őrölt koriandermag, 5cm friss gyömbér reszelve, 1ek citrombors, 1dl szójaszósz, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1dl olívaolaj, 2ek balzsamecet, 4 szegfűbors porítva, 2-2 szárított curry- illetve lime-levél szintén porítva, 1/2tk őrölt csillagánizs) ...de simán lehet csak só-bors, mert az önteten a lényeg

a salátához

2 zacskó vegyes zöldsalátalevél (én a Culinarisban veszem a tartósító nélküli csomagot, amiben van rukola, bébispenót, céklalevél, madársaláta, stb...)

1/2 kg friss zsenge sóska

1 kígyóuborka

1 csomag újhagyma vagy egy szál póréhagyma

2 lilahagyma

3 csomag friss korianderzöld

2 csomag friss menta

1 gránátalma

1 avokádó

az öntethez

1dl olívaolaj

1/2dl halszósz

2ek szezámolaj

1.5 lime leve

1ek nyírfacukor

1ek rizsecet

2 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

esetleg 1 magozott, aprított zöld chili

Először a húst készítem elő. Akr egy nappal vagy kettővel hamarabb, amikor időm van. Ehhez a pác hozzávalóit összedolgozom, jól beleforgatom az egész szüzeket, hogy mindenütt bevonja a páclé, lefedem, és ha pár órán belül sütöm, akkor hagyom szobahőmérsékelten érni, ha másnap vagy harmadnap, akkor hűtőben pihentetem sütésig.

Sütéskor előveszek egy vasserpenyőt, vagy beizzítom a parazsat. A szüzeket a jól felforrósodott rácsra teszem, és minden oldalát 5-7 percig sütöm. (A képen látható, hogy én ezúttal kicsit tovább készítettem, ha a vendégek esetleg vonakodnak a rózsaszín húsoktól.) A sütést követően forrón alufóliába csavarom a húsokat, és hagyom kihűlni, ezt követően felhasználásig, de minimum 2 órára hűtőbe teszem. Tálalás előtt összeállítom a salátaöntetet, azaz az összes fent felsorolt hozzávalót összekutyulom, illetve megcsinálom a salátaalapot. Ehhez az uborkát és a hagymákat legyalulom, és egy nagy késsel még durvára vágom a vékony szeleteket. A zöldfűszereket szintén durvára aprítom, és az egészet egy nagy tálban összeforgatom. Ez után jöhetnek a saláta- és sóskalevelek, természetesen szépen megmosva, megszárítva. Mindent kézzel alaposan, de óvatosan összeforgatok. Jöhet a saláta tartalmasabb része: a vékonyra szeletelt szűz és a meghámozott, szintén vékonyra szelt avokádó. Az öntettel megküldöm a salátámat, enyhén összedolgozom. Zárásképpen egy gránátalma magját morzsolom a tálba, és kicsit összerázom a végeredményt, hogy a kis gyöngyök az alsóbb rétegekbe is beguruljanak. (Arra azért vigyázzunk, hogy ha piknikre visszük a salátát magunkkal, akkor előre ne állítsuk össze, mert a salátalevelek összeesnek az öntet nedvessége miatt egy idő után. A húst, a zöldeket és az öntet külön dobozoljuk, és csak fogyasztás előtt röviddel borítsuk össze.)

Az ízek csak úgy cikáznak majd a szánkban: a sóskától és lime-tól kellemesen savanykás ízt kap a saláta, amit a gránátalma édessége ellensúlyoz, a chilit a menta hűti, a levelek roppanós frissességét pedig az avokádó érett, krémes állaga ellenpontozza. A vendégeim azt mondták, soha ilyen finom salátá nem ettek életükben. Nézni, ahogy a húsimádó párom három teli tállal szed, ahogy a lányom a gyerkepálcikákkal küzdve lapátolja a zöld leveleket... Üdítő látvány volt. Megérte. Ajánlom melegen... vagyis hidegen kipróbálásra. Íz- és sikerélménynek is elsőosztályú.

Éva

Ui.: Szójaszósz nélkül paleolit.

Ellenállhatatlan

Vannak ízkombinációk, amik egyszer csak befészkelik magukat az ember agyába, és addig nem nyugszol, amíg ki nem próbálod, meg nem csinálod, ki nem fejleszted. Így vagyok én ezzel a salátával.

HŰS CITROMOS-MENTÁS-DIÓS SÜLT KÁPIASALÁTA FETASAJTTAL akár bruschettának is

hozzávalók

a salátához

10db kápiapaprika

15dkg fetasajt

2 marék dió

1/2 citrom reszelt héja

frissen őrölt bors

az öntethez

2ek olívaolaj

1ek balzsaemecet

1/2 citrom leve

2 gerezd zúzott fokhagyma

2ek aprított friss menta

só

tálaláshoz igény szerint friss piros chilipaprika és pirítós

A paprikákat 160 fokra előmelegített sütőbe teszem 40-50 percre. Akkor van kész, ha a bőre kissé megfeketedik és hólyagos. Közvetlen a sütés után egy nejlonzacskóba teszem a paprikákat, és hagyom pár percig vagy akár sokkal tovább pihenni. (Nekem nem volt időm a műveletet befejezni, úgyhogy hagytam a pulton, amíg kihűlt, aztán úgy, ahogy van, bezacskózva hűtőbe tettem, hogy ott várja a további sorsát.) A paprikákat a zacskóból kivéve egy-egy könnyed mozdulattal megszabadítom a bőrétől, kimagozom, hosszában egycentis csíkokra vágom, és elrendezem egy tálon (lehűtöm), majd szétmorzsolom rajta a fetát.

A visszamaradt édes paprikalét elkeverem az öntet összes többi hozzávalójával, és megöntözöm vele a fetás parikacsíkokat. Ezt követően egy éles késsel durvára vágom a diót, és meghintem vele a salátát. Végül reszelek rá citromhéjat, darálok rá friss borsot, és igény szerint darabolok rá chilit. Én teljeskiőrlésű rozspirítóssal körítettem, de akár rá is pakolhattam volna a salátát a kenyérre, és az így kapott kanapét bruschettaként tálalhattam volna. Gusztus kérdése. Úgy vélem, mindenhogy telitalálat!

Ilyen csodás októberi hétvégét! Használjátok ki, menjetek piknikezni... akár ezzel a salival felszerelkezve!

Éva

Kóbornyár

Megint esik. Megint front. Egyre inkább azt érzem, hogy értelmetlen siratni a már megszokott, három hónapon át, szinte megszakítás nélkül tartó Balatonozós nyarat: kezdek beletörődni a megváltoztathatatlanba. Idén nyáron ez van. A meleg az persze nem kímél minket, csak hogy még innkább nehezen elviselhető legyen a változékony, csapadékkal teli kombó.

Ezért hát muszáj a hűsítőkhöz nyúlni, mint a házi fagyi, a saláták, a hideg levesek, aminek a sorába beilleszteném a blogon most ezt:

HIDEG MENTÁS-JOGHURTOS UBORKAKRÉMLEVES DIÓVAL

A hideg, nyers leveseknek, ételeknek nyáron nem csupán az a nagy előnye, hogy elfogyasztásukkor hűsítenek (egyébként bármily meglepő, ezt a hatást elérhetjük egy forró levessel is, még ha a kezdő érzet ennek ellent is mond), de az elkészítésükkor sem kell állni a tűzhely melege mellett főve.

Az uborka és a menta ráadásul top frissítőknek számítanak, előbbi a magas víztartalma, utóbbi a hűsítő ízhatása miatt. Az uborkáról érdemes tudni, hogy jelentős a C-vitamin- valamint a magnézium-, kálium-, kalcium-, foszfor-, nátrium- és vastartalma. Emelett enyhíti a reumás tüneteket és segíti az emésztést, a benne lévő nagyarányú folyadék miatt erősen vízhajtó hatású. A héját az epegondokkal küzdők gyomra nem igazán bírja, de aki teheti, ne hámozza, mert egyfelől sokkal esztétikusabb a reszelt/szeletelt zöldség élénk zöld héjának a látványa a zöldség pasztell színű húsa mellett, illetve a vitamin nagy része is megmarad a növényben a héj fehasználásával. Alacsony kalóriatartalma miatt rendkívül könnyű fogások készíthetők belőle, így a fogyókúrázóknak is egy kedvelt hozzávalója.

Kevésbé ismert tény, hogy az uborka ázsiai eredetű. 3000-4000 éves, de hozzánk csak a 13. században jutott el. A tökfélék családjába tartozik, ilyen formán nem csak a töknek, hanem a dinnyének is rokona. Van nekem egy mixer barátom, aki sok egyéb felejthetetlen koktél mellett egy isteni, Avalon névre hallgató, görögdinnye ízére emlékeztető, de valójában egy csík uborkahéjat tartalmazó könnyed, vízszínű longdrinket készített egyszer nekem (ha jól emlékszem, vodkából) - nagy kedvencem lett. Mostanában látogat haza külföldről. Ha itthon lesz, megpróbálom rávenni egy közös koktélposztra... csak tudnám, ki fogja meginni helyettem az a sok finomságot. Azt hiszem, érik egy fingerfood & cocktail party a poszt kedvéért...

Ebből is látszik, hogy az uborka felhasználhatósága milyen sokoldalú. Főzni nem szerencsés, de nyersen lehet belőle leves és koktél mellett salátákat, savanyúságot (a kovászos uborkát nem lehet überelni - recept spárgára adaptálva, de itt), vendégváró falatokat, mártogatóst, egyéb fogásokat készíteni. 

hozzávalók

2 kígyóuborka

1-2 gerezd fokhagyma

1 citrom/lime leve

1 csokor friss vagy fagyasztott menta

1.5dl natúr joghurt/kefír

1tk só

1/2tk méz

frissen őrölt bors

1 marék dió

2-3 marék jég

díszítésnek pár csepp olívaolaj

A hozzávalókat mind egy turmixgépbe tesszük, és alaposan összedolgozzuk. Tálalható is. Ínyencek friss chilipaprikát is dobálhatnak bele. Tálaláskor pár csepp olívaolajjal és extra darált dióval díszítem a művet.

Jó étvágyat.

Éva

Virágom, virágom...

A bodza virága (más néven bogernyője) egy hihetetlen sokoldalú, karakteres aromájú növény. A hagyományos itthoni felhasználása megáll a klasszikus szörp- és lekvárkészítésben, de előbbinek és utóbbinak is lehet többtucat ízváltozatát elkészíteni, ezen felül kerekíthetünk belőle koktélt, lehet sorbet-t, de mártást, salátaöntetet, sőt, levest is kikeverni belőle, mindemellett számos étel "fűszereként" is megállja a helyét. 

A történelem előtti időkből ismeretes bodzavirágot a népi gyógyászatban komoly hagyomány övezi. Régen a parasztházak udvarán szinte kivétel nélkül fellelhető volt egy-egy bodzabokor, ami a betegségeket hivatott távol tartani. Az anyagcsere-zavarokkal összefüggő reumára, köszvényre, illetve bőrproblémákra nyújt gyógyírt, de immunerősítőnek, vértisztítónak sem utolsó. Varázslatos egy növény, mert az orvostudomány ezidáig nem találta meg benne azokat hatóanyagokat, amik a fenti folyamatokért felelősek lehetnek, így a bodzavirág misztériuma továbbra is megoldatlan. 

A bodza terméséről, a savanykás, sötét bogyókról már többet tudunk: tele van vitamonokkal, fehérjével, magas a vas-, kálium-, kalcium- és foszfortartalma, ezen felül antociánt tartalmaz, amit az élelmiszeripar előszeretettel használ természetes színezékként.

Én most első körben a bodza virágával kísérleteznék, és próbálok meg itt több megoldással előállni úgy, hogy életem első bodzaszörpjét készítem. Valahol, valamikor el kell kezdeni. Íme, a kísérlet eredménye, azaz variációk egy témára.

1. MÉZES-CITRUSOS BODZASZÖRP THAI CITROMFŰVEL ÉS KAFFIR LIME LEVÉLLEL

hozzávalók

4 citrom leve

1-1 lime és narancs leve (vagy ha nem akarjuk, hogy narancsos árnyalata legyen, akkor 2 lime leve)

70dkg méz

1-1 citrom, lime és narancs héja

2 thai citromfű

10 kaffir lime levél

10 bodzavirág

1l víz

A citrusleveket a mézzel addig keverem, amíg a méz teljesen fel nem oldódik. Ollóval beledarabolom a citromfüvet az oldatba, óvatosan belenyomkodom a bodzát és a kaffir lime levelet is, a citrushéjakat krumplihámozóval lehántom, hozzáadom a bodzás keverékhez, és felöntöm a vízzel. 3 napon át a konyhapulton (vagy ha nagyon meleg van, hűtve) tárolom, időnként megkeverem. Végül leszűröm, és üvegben hűtőbe teszem felhasználásig.

2. FŰSZERES BODZALIMONÁDÉ PIROS GYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

2dl víz (mentes vagy savas ízlés szerint)

1/4 lime leve

2-3 szelet limekarika

2-3 szem eper szeletelve, vagy 1-2 ek ribizli/gránátalmamag, vagy néhány szem málna (de gondolkozhatunk áfonyában, szederben, kiwiben, akármiben, ha nem ragaszkodunk a piroshoz)

3-4 egész levél friss menta

jég

A szörpöt a pohár aljára öntöm, beledobom a kissé összemorzsolt mentaleveleket, a lime-karikákat és a gyümölcsöt, ráengedem a jégkockákat, és felöntöm a vízzel. A limonádémat óvatosan elkeverem, és ízlés szerint még savanyítok/édesítek a végeredményen.

3. BAZSALIKOMOS BODZASORBET EPERREL

hozzávalók

1/2l bodzaszörp

1-2 lime leve és reszelt héja

1 marék friss bazsalikom

3dl szóda

5-6 nagy vagy 10 kisebb szem eper

A bazsalikomot felaprítom. Az eper kivételével a hozzávalókat elegyítem, majd egy tárolódobozban a mélyhűtőbe teszem legalább 4-5 órára. Félóránként keverek rajta egyet, és mielőtt teljesen összefagy beledolgozom a megmosott, kicsumázott és félcentis kockákra vágott eperdarabokat. Tálaláskor egy lime-gerezdet és egy levél bazsalikomot biggyesztek a kupac tetejére. Bártabbak pár csepp vodkával is megöntözhetik.

4. BODZÁS-CHILIS VODKASPRITZ

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

1/2dl vodka

1/2 lime leve

1 nagy marék jég

1dl szóda (elhagyható - én most a fotón elhagytam-, de akkor nem spritz lesz, és inkább üt, mint üdít)

1 egész friss piros chili

Ez a koktél ízvilágában hajaz a Miniben elérhető kedvenc chilis-bodzás koktélomra, amiben fogalmam sincs, hogy pontosan mi van, de én így rekonstruálnám. A shakerbe beleöntöm a fenti mennyiségű szörp, vodka, lime-lé és jég létszámnak megfelelő többszörösét. Alaposan összerázom, poharakba öntöm, igény szerint szódával hígítom (ekkor long drink pohárba töltöm), és egy hosszában bevágott chilipaprikát ejtek bele. Hmmm... alig várom, hogy újra rámehessek, addig lesz, aki legördíti helyettem is.

A fenti receptek egytől-egyig tipikus hűsítők, így helyük van a forró nyári estéken, vízen vagy vízparton, grillpartikon, kirándulásokon, piknikeken, egyéb összejöveteleken. Én ezzel kívánok Nektek, kedves Olvasók, szép nyarat!

Éva

Nosztalgia

Hosszú éveken át töltöttük az év legforróbb hónapjait az első meleg napsugártól az utolsóig a déli part "fővárosában", Siófokon. A legemlékezetesebb itthoni nyaram megboldogult lánykoromból a 2001-es volt, amikor a csajgalerivel - akik közül azóta mindenki családossá lett - és Nabbával (az én drága örökifjú nagybátyámmal), heten hat autóval lódultunk neki menetrendszerűen minden péntek délután, hogy a szokásos köreinket hétvégéről hétvégére leróva a maximumot hozzuk ki a pihenőnapokból ott és akkor. Mert 25 évesen csak az számított - Carpe Diem. Nagykanállal! (Persze, ilyenkor ez minden volt, csak pihenés nem... kipihenése a hosszúra sikerült estéknek napközben legfeljebb.) Serenia, Móló, Shooters, Renegade, hajnali Diner... őrült iramban! Istenem, de jó is volt...

Aztán maradt még egy jó darabig Siófok a bázis, hisz Életem Párja is ott horgonyzott a barátaival, úgyhogy néhány évvel ezelőttig a nyári táborhely nem változott. A kilengések amplitúdói csökkentek ugyan, de az igény a kikapcsolódásra megmaradt. A gyermek születésével a féktelen, asztalon táncolós partik többé-kevésbé konszolidált vacsorákká és baráti vízen borozgatásokká változtak (...ami "kevésbé" a fenti határozóban azt jelenti, hogy azért nem sikerült mindig "józan" keretek között tartani a megmozdulásokat). A vacsorák kedvelt helyszíne pedig a Mala Garden lett, ahol továbbra is a minket nyárról nyárra már bő 10 éve hűségesen etető-itató felszolgálókedvencünk, Dodi gondoskodott rólunk. Az ő ajánlására kóstoltam meg 4 éve az akkori menüben szereplő hideg zöldtealevest túrógombóccal. Nem bántam meg. Azt viszont igen, hogy nem kérdeztem meg, hogy készült. Mindenesetre most annak ihletésére legyártottam egy saját receptet kútfőből a szezonnak megfelelően.

HIDEG ZÖLDTEÁS BODZALEVES MENTÁS-KÓKUSZOS TÚRÓGOMBÓCCAL

hozzávalók

a leveshez

10 bodzavirág

1l víz

2 kaffir lime levél (elhagyható)

1ek jó minőségű zöldtea

3-4ek méz

1 lime leve

400g kókusztej

a gombócokhoz

250g krémtúró

3 tojás

csipet só

1ek méz

1 marék friss mentalevél

3ek finomra őrölt zabpehely (babáknak való Holle bioboltokból vagy Kölln Flocken - pl. a Sparból)

10dkg kókuszreszelék

díszítéshez limehéj

A leves elkészítése annál fogva, hogy jégbe hűtve a legízletesebb, nem gyors, de bonyolultnak sem mondanám. Inkább csak idő kell hozzá, ami nem munkával telik. Lássuk!

A bodzavirágokat alaposan megmosom, és a vízzel illetve a lime levéllel fölteszem 20 percre főni. A 20 perc elteltével elzárom a gázt, kiveszem a virágokat a vízből (ezekre már nem lesz szükség), és egy nagyobb teatojásban az előzetesen leforrázott zöldtealeveleket belelógatom a bodzafőzetbe 10 percre. (Azért célszerű először leforrázni a zöldteát, hogy elvegye a kesernyés ízét, és az áztatásnál már csak a tiszta aromája maradjon - inni is így érdemes.) 10 perc után a teát kiveszem, az alaplevet leszűröm, hagyom kihűlni, majd ezt követően lefedve mehet a frigóba. (A mézzel, lime-mal és kókusztejjel majd csak tálaláskor ízesítek - melegen nyilván nem, mert a méz és a lime értékes vitaminanyagai elvesznek, de nem csak akkor, hanem az állásban is. A kókusztejet is majd csak közveteln fogyasztáskor keverem bele, különben kiül a zsírja a hűtés során, ami nem valami szép látvány. Ld. a húslevesek a frigóból kivéve.)

A túrógombócokhoz felteszek vizet forrni. A mentát nagyon picire fölaprítom, és a kókuszreszelék kivételével elkeverem a gombócok többi hozzávalójával (mondjuk ha belegondolok, akár a kókuszreszeléket is használhatom sűrítésnek a zab helyett). Nedves kézzel kétcentis golyóbisokat formálok, és pár percre a lobogó vízbe dobom őket. Ha feljönnek a víz felszínére, kivehetem a gombócokat. Egy lapos tányéron hagyom kihűlni mind, majd lecsöpögtetem, és egy keverőtálban tömegesen beleforgatom őket a kókuszreszelékbe. (Ezen a ponton a gyerekem felfalta a készlet negyedét.) Ez is mehet a hűtőbe dobozban.

Tálalni mindenképpen akkor érdemes, ha a leves alaposan lehűlt. Közvetlen fogyasztás előtt ízesítem a fennmaradó hozzávalókkal: feloldom benne a mézet, belefacsarom a lime levét, és egy habverő segítségével elkeverem a kókusztejjel. Ezután tányérokba merem, mindegyikbe ejtek 3-4 túrógombóot, és a tetejükre lime-héjat reszelek.

Az asztalnál szinte mindenki kétszer szedett.

Éva

Ui.: Bosi barátunkat áthívtuk vacsorázni, aki a leves hallatán azt mondta, hogy ha ezt egy étteremben ebben a formában kérné, tuti egy lázmérőt hoznának neki a fogás helyett. A kóstolás, majd kétszer szedés után viszont úgy folytatta, ha olvasná a Spooon fb-oldalát, lájkolná a posztot. Nehézízlésű Gabibarátnőm a fenti levest, egy fűszeres kefírben pácolt, egyben sült csirkét fóliás rozmaringos újkrumplival (jön! jön! jön!) és a bazsalikomos bodzasorbet-t eperrel tartalmazó menüsorra pedig úgy reagált a vonal végén, hogy ezt még ő is végigenné. Aki Gabót ismeri, azt tudja, hogy ez mekkora szó. Na, ezért van az, hogy ha valamit, hát ezt feltétlen bóknak veszem!

Boldog szülinapot, Spooon!

Ma, május 5-én volt pont egy éve, hogy az első posztunkat Ádi föltette az oldalra, ezzel ténylegesen útnak indítva a mára már több mint kétszáz recepttel és megannyi kedves Olvasóval büszkélkedő blogot. Amikor belevágtunk, nem tudtuk még, hogyan fogjuk csinálni, fogjuk-e annyira szeretni, mint amennyire szerettük volna, hogy lesz-e rá elég kapacitásunk, és a legfontosabb: hogy milyen lesz a fogadtatása, egyáltalán lesz-e fogadó oldal, kíváncsi lesz-e bárki arra, amit mi szeretnénk átadni.

Az elmúlt egy év, legfőképp a Ti visszajelzéseitek, kedves Olvasók, komolyan megerősítettek minket abban, hogy érdemes csinálni, mert van igény az igényesre, a jóra. Ezért mostmár bátran mondhatjuk: szeretjük! És óvatosan talán azt is kijelenthetjük, hogy minket is szeretnek. Adtak rólunk hírt már magazinokban, kaptunk szakmai elismerést amatőr szakácsversenyen, felkérést profitól a készülő könyve tesztfőzésére, és rengeteg, rengeteg kedves, bátorító szót az Olvasóktól. Voltak, akik köszönetet mondtak a receptekért, az ötletekért, és voltak olyanok is - többen is - akik azt írták, eddig nem tették be a lábukat a konyhába, de meghoztuk a kedvüket a főzéshez, és azóta a férj, a gyerek, a barátok folyamatos elismerése révén boldogabbak lettek a mindennapjaik... Nos, nem másért, ezért csináljuk. Értetek!

Az ünnepi alkalomhoz illően hát álljon itt egy hozzánk méltó elegáns, egyszerű és egészséges tortarecept, a Spooon fenállásának első évfordulója tiszteletére szeretettel Nektek, tőlünk.

PISZTÁCIÁS-KUSZKUSZOS RICOTTATORTA MENTÁVAL ÉS PASSIÓGYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

1.5dl kókusztej

6db zöld kardamom

1dl hagyományos vagy rizskuszkusz

1 tábla magas minőségű fehércsoki (Leysieffer 36%-os diéás /gyümölcscukorral készül, nincs benne adalék/ - Culinaris)

1/2kg ricotta

10dkg hámozott, pörköletlen, sózatlan zöld pisztácia (ha csak sózott, pörkölt pisztáciát találok, blansírozom forró vízben, így leázik róla a só, és a külső héja után a belső héjától is könnyű megfosztani)

3-4ek méz

1 marék friss mentalevél

75g kókuszreszelék

pár csepp lime-lé

1 lime reszelt héja

3-4 passiógyümölcs (=maracuja)

A kókusztejet egy kis főzőedényben felforralom. Amíg melegszik, megfosztom a kardamomagokat a héjuktól, mozsárban porítom és a kókusztejhez keverem. Az edénybe beleszórom a kuszkuszt is, és puhulásig főzöm, majd beleolvasztom a fehércsokit, és félreteszem hűlni. A pisztáciát egy késsel durvára, a mentát pedig finomra felaprítom, és a mézzel, a kókusszal, a lime levével valamint a fehércsokis kókusztejben főtt kuszkuszal együtt egyenletesen elkeverem a ricottában. Egy kapcsos toraformába öntöm az egész masszát, a lime héját ráreszelem, majd minimum 3 órára hűtőbe tesszem, hogy jól megdermedjen. Tálaláskor szeletekre vágom, és minden szeletre fél-fél passiógyümölcs kikapart belsejét rákanalazom. (Tortabontás után 5 percet élt szegény: azonnal elpusztította az ünneplő sáskahad.)

Köszönjük Nektek, hogy az elmúlt egy évben velünk voltatok, és reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk a kitartó figyelmetekre! A magunk részéről ezt igyekszünk meghálálni még sok frappáns recepptel, jó tanáccsal, tartalmas gondolattal. További kellemes időtöltést és varázslatos ízélményeket kívánunk Nektek a konyhában! 

Éva és a Spooon