Spontán konyha

Csibészes dolog másfél órával vendégvárás előtt hazaesni a vidéki hétvégézésből. Ezzel együtt azt gondolom, becsukhatnánk a blogot, ha pont mi nem tudnánk felnőni a feladathoz, hogy hogy lehet egy háromfogásos frissen készített, egészséges és ínyenc vacsorát pakolással, gyerekrendezéssel, terítéssel, öltözéssel együtt ennyi idő alatt az asztalra varázsolni ad hoc, otthon fellelhető alapanyagokból. (Mondjuk leginkább úgy, hogy a desszertet a vendég hozza. :D) A leves:

HIDEG GYÖMBÉRES REBARBARAKRÉMLEVES RÓZSABORSOS-RÓZSAVIZES JOGHURTFAGYIVAL

hozzávalók

a leveshez

1/2kg rebarbara (nagyjából 15 közepes szál)

1l víz

2cm friss gyömbér (én a fagyasztóban mindig tartok, mert a szárított használhatatlan)

4-5ek méz/nyírfacukor (vagy amennyit az ízlés diktál a kellemes édes-savanyú egyensúlyhoz)

a fagyihoz

250g natúr (görög)joghurt

1ek rózsavíz

1ek rózsabors

4tk szárított virág

A leveshez felteszem vizet, a rebarbarát megmosom, ötcentis darabokra vágom, a gyömbért meghámozom, felszeletelem, a rebarbaradarabokkal együtt beledobom a vízbe, és forrásig hevítem az egészet. Mire felforr, addigra nagyjából a rebarbara meg is puhul. Ha nem, hagyom még egy.két percet. A levest lepürésítem, és lehűtöm, hidegen édesítem. 

Amíg a leves fő, pont elkészítem a fagyit. A rózsaborsot mozsárban összezúzom, és a rózsavízzel együtt a joghurtban alaposan elkeverem. Kis tálkákat veszek elő, aminek az aljában egyenlően elosztom a szárított virágot, és rákanalazom a rózsavizes borsos joghurtot. Ha magában is szeretném fogyasztani a fagyit, akkor mézet is adok hozzá, ha csak a leves betétjeként kívánom felhasználni, akkor nem szükséges, mert pont az lesz a funkciója, hogy a leves édességén még savanyítson egyet amellett, hogy fűszerezi és selymessé teszi. A fagyik értelemszerűen a fagyasztóban várják meg, hogy sorra kerüljenek.

Tálaláskor egyszerűen tányérokba merem a levest és egy-egy fagyit borítok bele. A virágok így a fagyi tetejére kerülve szépen díszítik majd a levest. (Fehér tányérban kellett volna fotóznom, hogy tényleg mutasson. Majd legközelebb.) A fagyit a levessel el kell keverni a tányérban, hogy az ízek összetalálkozhassanak.

Éva

Ui: Figyelem! A rebarbara eleve hashajtó hatású, nyírfacukorral, pláne "edzetleneknek", garantált tiszítókúra!

42

Volt már fele ennyi is, remélhetőleg lesz még kétszer ennyi is. Ő. Az életem párja, a gyermekeim Apja. 

Volt már sokkal nagyobb is (ő maga is, de most nem rá gondolok), remélhetőleg lesz is még. A zsúrja. De idén így akarta. Leginkább sehogy. 

...Márpedig olyan nincs, hogy nincs. 

Ezév május 15-én a reggel három feliratozott "női" tompor villantásával indult: a legkisebb méret esetében a "NAPOT" szót leplezte le a pelus, a közepesnél a "BOLDOG" szó mutatta meg magát a zsebkendőnyi hálóing alól... és igen, van legnagyobb is... igen, hozzám tartozik... Szóval jómagam a "SZÜLETÉS" szót is elbírtam, és szintén felfedtem egyidőben a kicsikkel, hogy ezzel nagy derültséget hozzunk Apa mostanában gyakran gondterhelt arcára. Sikerült. A válasz pár perccel később egy ide vágó és tőle nem is oly idegen gatyatolás formájában érkezett, ami egy rövid, velős "KÖSZI"-t engedett láttatni. (Aznap aztán még néhányszor ilyen-olyan alkalomból köszönetnyilvánítás gyanánt, de ebbe már nem mennék bele. Aki ismeri, tudja...)

Az este néhány kedves barát jóvoltából készenlétben, a Nagyi vonaton, úton a főváros felé gyerekekre felügyelni, míg mi Lolával suttyomtortát eszkábáltunk hirtelen ötletből és a konyhai készletből minden olyan alapanyaggal, amit Apa szeret. Így lett ez egy epres-mascarponés-fehércsokis mandulatorta marcipánnal. Hedóniának neveztem el.

HEDÓNIA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

egy csipet só

5ek nyírfacukor/méz

5ek mandulaliszt

1tk sütőpor

kevés vaj

a krémhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

10dkg fehércsoki

5dkg vaj

pici víz

1tk vaníliaesszencia

pár csepp lime-lé

1/2kg eper

10dkg marcipán (én a Régimóditól veszem a biopiacon: 50% bio mandula + 50% nyírfacukor)

Az egésszel nettó 20 perc munkám volt.

A sütőt 150 fokra állítom. A tésztához a tojásokat szétválasztom. A sárgáját a nyírfacukorral/mézzel fehéredésig verem. Hozzáadom a mandulalisztet és a sütőport, alaposan eldolgozom. A fehérjét pici sóval kemény habbá verem, és egy spatulával óvatosan beleforgatom a tésztamasszába. Egy kivajazott kapcsos tortaformába (21cm) öntöm, és 60 percre beteszem sülni, majd mikor kész (tűpróba!), nyitott sütőjatónál hagyom kihűlni.

A krémhez csak akkor fogok hozzá, amikor a tészta már kihűlt. 

A fehércsokit egy kis darab kivételével vízgőz fölött a vízzel és a vajjal megolvasztom, mascarponét a mézzel alaposan felverem, és az olvadt csokit további keverés mellett vékonyan csurgatva hozzádolgozom a vaníliával és a pár csepp lime-lével együtt. A marcipánból korongot formázok, és két sütőpapír között vékonyra kinyújtom, a tésztával megyegyező méretűre, a fölső sütőpapírt kidobom. Az epreket megmosom, kicsumázom, és szeletekre vágom. 

Jöhet az összeállítás.

A tésztát egy peremes tányérra teszem, és egy nagy kenyérvágót a peremen végigcsúsztatva elszelem a piskótát kétfelé. Az alsó réteget tortatálra teszem, a marcipánt a sütőforma aljának a segítségével méretre vágom, és az alsó, megmaradt sütőpapírral a tésztára fordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, kidobom. A marcipánra rétegezek egy adag epret, majd beborítom a mascarponekrémmel, szépen eloszlatom. A következő tésztarétegre már csak egy réteg eper és mascarpone kerül. A maradék mascarponéval a torta oldalát vonom be, de hagyhatom csak úgy kivillani a rétegeket "burkoás" nélkül. Végül a torta tetejét eperrel és a megmaradt csoki reszelékével díszítem, esetleg kevés lime-héjjal. Én az ünnepi alkalom miatt kis ezüstgyöngyökkel szórtam meg a torta tetejét, ami harmonizált a római számos gyertyákkal. A tortát pár órán át hűtöm.

Az ünnepelt csak annyit mondott, mikor belekóstolt: "Jééééézusom! Ez valami issssteni!"

Hát így egyétek!

Éva

Lábjegyzet: Imádok kútfőből tortát sütni, mert nagy a kockázat, ezzel együtt ha elb*szom, foghatom erre, viszont ha sikerül, annál nagyobb dicsőség. Apró örömök a HTB-életben. Most sikerült. Egyre jobban megy ez!

Update on szombat, május 19, 2012 at 1:05 by Spooon 1...2...3!

...És ugyanez pohárkrémben a "nincsmárabbólatortából?" kérdésre/kérésre. A manduláspiskótából még volt egy réteg lefóliázva, mascarpone, méz, fehércsoki, vaj, vanília mindig van készleten, és a hétvégén vásárolt 3kg eperből is maradt még egy dobozzal. 

Joci jött, burkolt és lépett. A kérés megfogalmazásától az üres pohár látványáig annyi idő telt el, hogy épp odaért a hazajövetelekor megrendelt taxi, hogy elvigye a családfőt zülleni. Vagyis kész piskótával a hűtőben, minden egyéb csak alapanyagként "raktáron", az egész nem több, mint 10 percet vesz igénybe - ha nagyon kényelmesre veszem a gyártást, vagy ő az evést.

A mascarponekrémet a fent leírtak szerint elkészítem: a sajtot a mézzel felhabosítom, közben a csokit vízgőz fölött a vajjal és a vízzel megolvasztom, vaníliával, lime-lével ízesítem, és folyamatos habverés mellett vékony sugárban csogatva a mascarponéba elkeverem benne.

A kissé már szikkadt piskótát felkockázom, egy-egy marékkal teszek a poharak aljába, következő rétegnek szintén egy marékkal pakolok a megmosott, félbe vágott eperből, rákanalazok a csokis sajtkrémből, zárom a sort piskótával, díszítek eperrel és fehércsokival. Ez a változat sokkal epresebbre sikerült, mint a torta, ennél fogva kerekebb, ezzel együtt frissebb is volt az íze. És bevallom, csokiból, vajból is többet tettem arányaiban, mint a tortaváltozatba. Az is jót tett az összhatásnak mind ízben, mind állagban.

Ha most készíteném, biztos locsolnék vagy egy kis eperpálinkát, vagy kevés amarettót az alsó piskótarétegre. Egy másik verzió lehet, hogy a kész pohárkrémet fagyasztóba teszem néhány órára, és tálaláskor pár cent áfonyavodkával vagy eperpálinkával öntöm nyakon.

Lehet bátran kísérletezni. A részünkről teljes kattanás, úgyhogy fogjuk még ismételni. 

Éva

A rebarbaramaraton folytatódik

Rajongunk érte, minden formában. Egy klasszikus angol desszert, a crumble vagyis morzsasüti remekül működik ebből a zöldségből - eperrel megfejelve. Hasonló receptet Éva már mutatott Nektek két évvel ezelőtt; a körtés-rebarbarás változatunkat (gyömbéres joghurtfagyival) itt találjátok.

A morzsa készülhet csak magos változatban (ahogy a képen látszik), de nekem az omlóstésztás jobban ízlik - igaz, az jobban is hízlal, ha valaki figyel erre.

EPRES-REBARBARÁS MORZSASÜTI

kell hozzá

5-6 vastag szál rebarbara

30-50 dkg eper

a zabos ropogós változathoz

10-15 dkg zabpehely

2-3 dkg vaj

méz/cukor ízlés szerint

egy löttyintés juharszirup

az omlóstésztás változathoz

15 dkg vaj

20 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

8 dkg cukor/méz/juharszirup

Melegítsd elő a sütőt 180 °C-ra. A rebabarbarát hámozd, az epret tisztítsd, majd mosd meg őket. Vágd falatnyi daraboka, majd borítsd tűzálló tálba. Ha nem elég édes az eper, egy kis édesítésre szükséged lesz, méz vagy cukor mehet rá néhány kanállal. A vajat olvaszd folyóssá, majd keverd bele a juharszirupot, és egy kis cukrot vagy mézet. Simítsd mindezt a gyümölcs tetejére, és mehet a sütőbe.

Az omlóstésztához tégy mindent a robotgépbe, és a forgókésekkel keverj belőle gyúrható tésztát (kb. 30 másodperc kell hozzá). Ezt morzsold a gyümölcs tetejére. A sütés mindkét változat esetében 15-20 perc.

Nem volt itthon vaníliafagylaltom, de azzal igazán fejedelmi.

Ádám

Rebarbaramaraton

Szerelmes vagyok. Ez a szín, ez a forma, ez a név, ez az íz, ez a sokoldalúság! A rebarbara egy frenetikum. Ahogy a mák is. Utóbbinak feltétlen rajongója vagyok gyerekkorom óta: a színe, az íze, a variálhatósága... szintén. A kettő együtt pedig...!!! Ezúttal erre tettem egy kísérletet. Kinézetre nem lett a legvállalhatóbb, de ízre azt nyújtotta, amit vártam tőle. Legközelebb nem fogom sütni, csak úgy összeállítom tojás nélkül, és fagyasztóban egybeérlelem egy-két óra alatt. Azért így is volt sikere.

Amit pedig a rebarbaráról tudni érdemes...

A barbárok gyökerét, ahogy még nevezik, Kínában már többezer éve használták orvosi célra, Európába a Selyemúton került valamikor a 14. század környékén. Értékes áru volt, amellyel gazdagon lehetett kereskedni. Bár eredendően zöldség, leggyakoribb felhasználása gyümölcsjelleggel történik, desszertek kiegészítéseként. Íze fanyar, citrusos, formája és állaga a zellerszáréra emlékeztet. Kiváló szomjóltó (96%-a víz), magas a rosttartalma, vitaminokban, különösen a B-típusúakban, mint a karotin, a folsav, továbbá C-, A- és E- vitaminokban rendkívül gazdag. Káliumban, kálciumban, cinkben, vasban, és magnéizumban is tobzódik. Védi a májat (hajrá, piások!), és enyhíti az aranyeres panaszokat. Hashajtó hatása és alacsony kalóriatartalma miatt fogyó- és tisztítókúrázóknak is melegen ajánlott. Nyírfacukorral gyilkos kombó! Apropó: a levelei mérgezőek, ne kísérletezzünk velünk!

SAJTTORTA MÁKKRUSZTÁVAL ÉS RÓZSAVIZES REBARBARA-TOPPINGGAL

hozzávalók

a tésztához

100g darált mák + 20-30g a formázáshoz

50g mandula

15db kimagozott datolya

1ek méz/nyírfacukor

75g vaj

a töltelékhez

400g krémsajt

3 tojás

3-5ek méz/nyírfacukor (ki mennyire szereti édesen)

1 rúd vanília kikapart magja

1/2 citrom reszelt héja és pár csepp leve

a toppinghoz

1/4kg rebarbara

1/2dl víz

3ek nyírfacukor

1ek rózsavíz

Összeállítom a tésztát. Ehhez egy robotgépbe bedobálok minden hozzávalót, és összedolgozom. A kész masszát cipóvá gyúrva fóliában hűtőbe teszem 20 percre, hogy majd könnyebben tudjam formázni. Amíg a tészta megdermed, a krém hozzávalóit elegyítem egy habverővel. Félreteszem. A toppinghoz a rebarbarát megmosom, ötcentis darabokra vágom, és egy edényben a vízzel, a rózsavízzel és a nyírfacukorral pár percig párolom, hogy épp csak megpuhuljon, de ne essen szét. Elzárom alatta a gázt, lefedem. A sütőt 150 fokra begyújtom. Már csak az összeállítás és a sütés van hátra. A tésztát előveszem, kilapítom, megforgatom az extra mákban, és két sütőpapír között akkorára nyújtom, hogy ki tudjak vele bélelni egy 17cm átmérőjű kapcsos tortaformát. A forma alján és oldalán egyenletesen lelapogatom a tésztát (használok hozzá extra mákot szükség szerint, hogy ne tapadjon a tészta a kezemre), a túlnyúló részeket hagyom rusztikusan lógni. Beleöntöm a vaníliás sajtrkémet, és beteszem sülni egy órára a sütőbe. Tűpróbálval ellenőrzöm, hogy kész-e a süti. Ha megsült, nyitott sütőajtó mellett hagyom kihűlni. Végezetül rákanalazom a rebarbarát, esetleg megszórom ehető szárított virággal, és mehet a hűtőbe pár órára, fogyasztásig.

Éva

Végrevégrevégrevégrevégreeeee!!! - 2. felvonás

...És akkor a folytatás. A megunhatatlan eper és a csoda kecskesajt főszereplésével. (Még a blog indulásakor, két éve egyébként tettem föl egy camember-eper társítást, ami kapcsán sok pozitív visszajelzést kaptunk, tehát némiképp kipróbált dologról van szó.)

SPENÓTOS-KECSKESAJTOS GRILLKANAPÉ BALZSAMOS-MÉZES FRISS EPERREL

hozzávalók

1 bagett

1/4 vaj

2 nagy gerezd fokhagyma

300g friss spenót

pici só

pici citromlé

20dkg érett kecske-camembert

frissen őrölt bors

20dkg friss eper

2ek balzsamecet

2ek méz

díszítéshez balzsamkrém és tökmagolaj

A sütőt grill üzemmódban bekapcsolom, a tűzhelyen pedig egy serpenyőnek közepes lángon alágyújtok, dobom is bele vajat. A fokhagymát megpucolom, belereszelem a vajba. A spenótot megmosom, megszárítom, szárastól egyben adom a fokhagymás vajhoz pici só és citromlé kíséretében, alaposan összeforgatom, és addig párolom, hogy épp csak összeessen. A bagettet közben hosszában és keresztben elvágom, hogy négy csónakot kapjak, amin aztán elosztom a spenótot, a kenyereket a szeletelt sajttal megkoronázom, borsozom, és tolom is be a sütőbe 10 percre, vagy amíg a sajt meg nem pirul. Közben az epreket megmosom, kicsumázom, és egy késsel durvára darabolom. Amikor a kenyerek elkészültek, tálra teszem őket, ráhalmozom a forró kanapékra a hideg epret, megcsurgatom a mézzel, megspriccelem a balzsamecettel, és ízlés szerint díszítem. Ideális vendégváró.

Éva

Végrevégrevégrevégrevégreeeee!!! - 1. felvonás

Végre, hogy amikor kimegyek a piacra, elég egy flip-flop, egy póló és egy farmer. (Bár a mostani időjárást elnézve elég távolinak tűnik az a hétvégi nyár!) Végre, hogy nem mindenféle gyökérzöldséggel és almával, meg magokkal telik csak a kocsim, de megszakadhatok az újhagymától, a rebarbarától, a retektől, az epertől, a spenóttól, a gombától, a paradicsomtól, és semmilyen hordozóeszköz űrtartalma nem elég - mindig tudok még pakolni. Végre, hogy színekben pompázik újra a piac, a hűtőm, a tányérjaink a szezonális finomságoktól. Végre, végre, végre, hogy megint alkothatok az üde tavasz, kora nyár telt, hazai termésű ízeiből! Hogy én ezt mennyire vártam!

...Meg azt is nagyon vártam, hogy a szombati piacozásból hazaérve a táskámban lapuló, vagy 20cm átmérőjű shitake gombából, a frissen felfedezett, leírhatatlan ízélményt jelentő camembert-jellegű, csípősre érett, lágy kecskesajtból, a spenótból, az eperből, a rebarbarából alkossak valamit. Az ötletek még ott helyben megfogantak, első körben csak egy jófajta kézműves bagettet kellett beszereznem. Itthon neki is láttam a kigondolt finomságoknak két felvonásban.

SZEZÁMOLAJAS GRILLEZETT SHITAKE GOMBÁN SPENÓTTAL ÉS KÖRTÉVEL SÜLT MÉZES KECSKE-CAMEMBERT

hozzávalók

egy óriás shitake gomba (az enyém majd 300g volt... de több kicsivel is meg lehet oldani a feladatot)

só

2ek szezámolaj

1/4 vaj

1 nagy gerezd fokhagyma

250g friss spenót

pici citromlé

1 körte

10dkg kecske-camembert

frissen őrölt bors

1ek méz

kísérőnek bagett

A fogás szokás szerint párperces, szinte pucolásmentes, rusztikusan ripsz-ropsz.

A vasserpenyő (faszénen is lehet) alá bedurrantok maxlángon, egy másik serpenyő alatt közepes lángot gyújtok, a vajat bele is dobom rögtön, és még a sütőt is beizzítom grill üzemmódban.

A gombát megmosom, jól megtörölgetem, mindkét oldalát besózom, és bekenem a szezámolajjal. Mehet a vasrácsra grilleződni. A fokhagymát megpucolom (ez az egyetlen), és a vajba reszelem. A spenótot megmosom, megszárítom, szárastól, mindenestől a fokhagyma után küldöm, összeforgatom a vajjal, pici citromlevet csöpögtetek rá, és csak addig párolom, hogy épp összeessen. Közben a gombát fordítom oda is, vissza is, hogy szépen beleégjenek a rácsnyomok. A tüzet minden alatt elzárom, és a készre grillezett gombát "hanyatt" egy tűzálló tálba teszem, az ernyedt spenótleveleket rápakolom. A körtét kimagozom, nem hámozom, csak vékony cikkekre szelem, és elrendezem a spenót tetején. Végül a sajtot felszeletelem, és beborítom vele a zöldségrakottast. Mehet a sütőbe 10 percre, vagy amíg a sajt meg nem pirul.

Forrón tálalom pici mézet csurgatva a sajt tetejére, frissen sült bagettel.

Éva

Energiabomba

Nem vacsorázott. A szülinapi köszöntésből hazafelé jövet elaludt. Pedig most nagyon növőben van - havi 1cm. Jól is eszik mostanában. Mindent eszik, mennyiségeket. Kicsattan az egészségtől, a ruhái "mennek össze" rajta. A mi kicsi Lolánk már nem is olyan kicsi többé, és csak egyre nagyobb lesz. Lehet, hogy a kis tudatalattija alkatilag is készíti föl az iskolás életre. Nyúlik, erősödik látványosan. Ehhez pedig kell a kalória, a hasznos kalória, a vitamin. Persze farkaséhesen ébredt. A hűtő meg a hét végére kiürült. Valami táplálólt, egyben laktatót akartam. Se banán, se zabtej, se aszaltgyümölcsös rizstöret, se fahéj... mindent elfőztem, felhasználtam. Hohó! Kókusztej! Hohó! Mézeskalács fűszerkeverék! Hohó! Mazsola! Hohó! Mandula! Na, gyerünk!

TEJBEGRÍZ DE LUX: KÓKUSZTEJBEN MAZSOLÁVAL, KÓKUSSZAL FŐTT MÉZES SÜTI ÍZŰ FRISS ALMÁS, MANDULÁS TEJBEGRÍZ

hozzávalók

4dl kókusztej (DM Alnatura)

3ek teljeskiőrlésű búzadara

2ek kókuszpehely

1 marék mazsola

2ek méz

1ek vaníliaesszencia

1/2 alma

1ek mézeskalács fűszerkeverék

1 marék mandula

díszítésnek zab- és kókuszpehely

A kókusztejet felmelegítem, beleteszem a grízt és a kókuszpelyhet, és egy habverővel addig kevergetem, amíg sűrű kása nem lesz belőle. Ekkor leveszem a tűzről, hozzáadom a mazsolát, 1/2dl vizet, a mézet, a vaníliaaromát, és alaposan elkeverem. A méztől sokat fog hígulni a massza. Végül egy nagylyukú reszelőn belereszelem a grízbe az almát héjastól, majd durvára vágom a mandulát, azt is hozzákeverem a fűszerkeverékkel együtt, tálakba szedem, és a zabpehellyell, kókuszpehellyel, esetleg a maradék manduladarabokkal díszítem. (Ha van otthon banán, az is beletörhető, remekül fog menni hozzá.)

Apa szerint a legjobb tejbegríz volt, amit valaha evett. (Nem. Nem paleo.)

Éva

Tápláló reggeli

Mostanában nehezen ébred a család. Talán a tavaszi fáradtság, talán a tudat, hogy ősztől nincs mese, kelni kell, mert a sulis élet mellett már nem lehet lustálkodni. Mindenesetre gyakrabban adódik mostanában, hogy a reggeliket "sékelem". Ezt aztán könnyen egy kis üvegbe töltöm, amit a poronty és apukája magával vihet az útra, és érkezésig elszopogathat anélkül, hogy összemorzsázna, -maszatolna mindent. Nem. Az, hogy nem reggelizünk, nem opció. Ha mi, szülők, hanyagok is voltunk magunkkal szemben e témában az elmúlt években, hál' Istennek Lolát sikerült annyira hozzászoktatni, hogy reggeli nélkül nem indulhat el a nap, és ő ennek rendje módja szerint követeli is minden ébredés után a maga jussát, ami többnyire szezonális gyümölccsel, mézzel, joghurttal zabpehellyel és mandulával készült müzli, máskor tojásétel, vagy valmilyen kence rozspirítóssal, friss narancslé kíséretében, esetenként pedig "csak" egy tartalmas ital. (A reggeli tippjeinket egyébként itt találod, kedves Olvasó.)

A tegnap reggeli spontán kreálmányom nagy sikert aratott. Apa szerint eddig ez volt a leg az összes shake-em közül.

VANÍLIÁS-KESUDIÓS KÓKUSZ-SHAKE

hozzávalók

2dl kókusztej (én a DM-ben veszem a teljesen adalékmentes Alnatura bio kókusztejet egész jó áron) - kihagyható egyébként, lehet simán zabtejjel csinálni

2dl zabtej (szintén Alnatura)

1ek méz/nyírfacukor

1 banán

1ek vaníliaesszencia vagy egy rúd vanília kikapart magja

10dkg kesudió (igény szerint felhasználás előtt egy picit meg lehet pirítani szárazon serpenyőben)

3ek kókuszreszelék

Bizonyára nem találnád ki, kedves Olvasó, de az összes hozzávalót ismételten egy turmixgépbe borítom, és 1-2 perc alatt krémesre összeturmixolom. :)

Nagy melegben jeget is ér beleturmixolni a shake-be. Ezen felül igény szerint lehet az ízeket tovább turbózni gyümölccsel: ha az egzotikus vonalon szeretnék maradni, akkor jelen kombónak jót tesz a mangó és/vagy az ananász, egyéb iránt a mostanában beérő eper/málna/meggy/ribizli és társaik remek kiegészítője lehet ennek a reggeli villámfogásnak. Díszíthetem végül kókuszreszelékkel vagy kevés tört kesuval a poharakat, ha abban kínálom, csinálhatok mellé vaníliarúdból szívószálat... ahogy tetszik.

Éva

Légiesen könnyed

A balettnél szebb mozgásművészetet nem tudok elképzelni. A légiesség, könnyedség, ami a jól megkomponált mozdulatokból árad márpedig mérhetetlen kontroll, fegyelem és izommunka eredménye, amit éveken át tartó kemény és sokszor kíméletlen fájdalommal járó gyakorlás eredményez. A ballerinák mozgását, tartását, alakját egy világ csodálja - az árat mindezért csak kevesen hajlandók megfizetni.

Fontosnak tartottuk, hogy ha már lányaink születtek, ők is megismerkedjenek egyfajta mozgásművészettel, de mint tudjuk, mindnek a klasszikus balett az alapja. Három éve rá is találtunk arra a gyöngyszemre, aki a gyerek nyelvét tökéletesen beszélve meg tudja szerettetni velük a tánc világát talán egy életre. Ez a kis törékeny virágszál végtelen türelemmel és szeretettel terelgeti a legkisebbeket, a közepeseket és a nagyobbakat, egy éven át egy szeméyben készítve föl egy majd' háromórás, lélegzetelállítóan színvonalas év végi előadásra a keze alatt cseperedő vagy 80-100 gyereket. A tavalyi produkcióról kb. 800 képet készítettem (a fele ma is retusálatan) könnyektől elhomályosult szemmel: minden egyes csoport előadását végigbőgtem, végig nevetem. A gyerekek lelkesedése, odaadása, profizmusa, ahogy meg akartak felelni az imádott tanárnéninek és az ő kedvükért odasereglett családtagoknak, végtelenül megható volt. Ez a pár perc a hatalmas színpadon minden évben egyszer csak az övék. És Orsié. A jól megérdemelt tapsvihar a gyerekeknek szól, egyben a tanárnéninek. Egy éven vagy épp több éven át tartó összahongolt, szeretetteljes munka gyömölcse ez a taps. Alig várom az idei előadást. Mary Poppins zenéjére kis csíkos esernyővel táncolnak majd a lányok. A minap Lola hatalmas dícséretet kapott, sőt mitöbb, vele mutattattak be pár lépést, hogy a többiek arról vegyenek példát. A szülői szív ilyenkor repes, a szem sokadjára könnyben úszik.

Ezt, az egykori ballerina, Anna Pavlova tiszteletére megalkotott pavlova desszert alapötlete alapján meglakotott kényeztetést ezért a ballerinákra emlékeztető légies könnyedsége okán Orsinak ajánlom nagy szeretettel. Talán egyszer ellátogat ide, és elolvassa.

MINI KESUPAVLOVÁK GYÖMBÉRES-FENYÉRFÜVES-MENTÁS BOGYÓSGYÜMÖLCCSEL

A pavlova egyébként származási helyét tekintve egy máig tisztázatlan eredetű, mering alapú desszert, amit az orosz táncos egy 1926-os turnéja alkalmával alkotott a tiszteletére egy ausztrál vagy új-zélandi séf (a források szerint valószínűbb az utóbbi), mindenesetre mindkét ország saját nemzeti eledeleként tartja számon. A Mering alapú, ami annyit tesz, hogy cukrozott sült tojáshabból készül: kívül roppanós, belül puha. A mostani desszertem alapja nem saját találmány: egy korábban feltett, a Nélkülözhetetlen sorozat ázsiai konyát bemutató kötétben szereplő kesudiós meringtorta ihlette ezt a kis tányrdesszertet pici változtatással.

hozzávalók

a pavlovákhoz

150g natúr kesudió

5 tojásfehérje

pici só

3/4 bögre nyírfacukor/krémméz (csak a krémméz jó, a simával összeesik)

1ek vaníliaesszencia

1ek rizsecet (vagy bármilyen más fehér ecet)

1ek őrölt kardamom

a toppinghoz

300g bogyós gyümölcs (egyelőre nekem csak fagyasztott volt, de mindjárt itt a friss, érdemes eltenni ezt a receptet akkorra), vagy bármilyen más, pl. mangó, barack, szilva, amikor majd lesz

1/2 rúd fenyérfű, más néven thai citromfű

2ek szőlőmagolaj

1 marék menta, de ha valaki pikánsat szeretne, lehet 1ek rózsaborssal is helyettesíteni

1/2 lime leve

4-5ek nyírfacukor/méz

3cm friss gyömbér

díszítésnek menta/rózsabors attól függően, hogy mit használtam a mártásban

A pavlovákhoz a kesudiót készítem elő először. A sütőt 180 fokra beállítom, és egy tepsin szétterítve a diót betolom 5-10 percre pirulni. Amikor megpirult, a sütőt 150-re lecsavarom, a diót kiveszem, és robotgépben porítom. Közben a szobahőmérsékletű tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem. A cukrot/mézet 3 adagban hozzáadva beledolgozom, minden adag hozzáadása után alaposan felverve a habot. (A nyírfacukorral egy kicsit hígabb lesz az eredmény, ezért lettek az én pavlováim is kicsit laposabbak a kelleténél, de krémmézzel pöpec kemény lesz.) Amikor a teljes adag cukrot/mézet felhasználtam, és a tojáshab szép fényes, egy spatulával óvatosan hozzádolgozom a porított kesudiót, a vaníliaesszenciát, a kardamomot és az ecetet. Egy tepsire sütőfóliát teszek, egy evőkanállal kiadagolom rá a pavlovákat. 15-20 percre mehet a sütőbe, vagy amíg meg nem pirul.

Amíg a pavlovák elkészülnek, összeállítom a mártást. Ehhez a fűszereket durván földarabolom, hogy beférjen a robotgépbe. Hozzáöntöm a cukrot/mézet, a szőlőmagolajat és belefacsarom a lime-ot. Összepürésítem az egészet, majd összeforgatom a gyümölcsökkel, amit villával kicsit öösze is török, hogy jobban elegyüljenek az ízek.

Tálaláshoz én a pavlovákat egy fedeles üvegtálba tettem, és egy szószos edényben kínáltam mellé a mártást. Ha rózsaborsot használtam a mártásban, azzal díszítek, ha mentát, azzal. Mindenhogy bomba siker lesz.

Éva

Egyensúlyi helyzet

A végén mindig minden kiegyenlítődik. ...És mindig mindenre lesz magyarázat, hisz minden úgy van, ahogy lennie kell, és minden valamiért van. Az ember sok tapasztalaton megy keresztül mire belátja, nem sajnálni kell a veszteségeket (és önmagunkat), hanem tanulni belőlük. Legfőképpen azt, hogy minden nehezebbnek megélt helyzetben van valami tanítás. Ha pedig az ember veszi a fáradtságot, és megtanulja a leckét, akkor jön a jutalomfalat. A sors valóban az egyik kezével elvesz, a másikkal ad.

A megcsömörlés határára érve az elmúlt évek számtalan csalódásától helyzetekben, de legfőképp emberekben, egyszercsak eljött a megbékélés pillanata is. A legkisebb tündér születése végképp feloldotta a feloldhatatlannak tűnő gócokat, segített ha nem is megérteni, de megemészteni, elfogadni, elengedni... Hirtelen értelmüket vesztették az amúgy is érdemtelen tipródások, ezzel együtt a tabula rasa kellő teret adott az új, a jobb élményének. Így hogy, hogy nem, sorban kerülnek elő a tiszta értékrendű, mértékadó gondolkodású, szép lelkületű, de leginkább őszinte emberek új vagy épp régről felfrissített ismeretségek formájában, hogy valamilyen céllal, valamilyen időre keresztezzék az utamat. Harminc fölött az ember már óvatosan barátkozik, de egy-egy jó beszélgetés, kellemes közös időtöltés, vagy épp segítő kéznyújtás nyomán jó érzés befogadni a tényt, hogy vannak még emberarcú emberek, és hagyni, hogy ezek az emberek időről időre lenyűgözzenek, a velük töltött percek pedig feltöltsenek. Erre együnk!

KÁVÉS-MOGYORÓS-CSOKIS MUFFIN

hozzávalók

szárazak

1 3/4 bögre teljeskiőrlésű liszt

1/2tk sütőpor

1tk szódabikarbóna

1/2tk só

1ek natúr kakaópor

1tk őrölt fahéj

1 bögre durvára vágott törökmogyoró

50g durvára vágott 99% kakaótartalmú csokoládé

nedvesek

2 tojás

1.5dl natúr joghurt vagy kefír

1dl olívaolaj

3-5ek méz (ízlés szerint)

egy erős eszpresszó

1ek vaníliaesszencia

díszítésnek

2 marék durvára vágott törökmogyoró

A sütőt 195 fokra beállítom. Két tálban alaposan elkeverem külön a száraz és külön a nedves hozzávalókat, majd a kettőt egy villa segítségével lazán összedolgozom annyira, hogy egyenletes legyen a tészta, de vigyázni kell, hogy ne köpüljem túl, mert különben nem lesz jó a kész muffin állaga. A muffin-sütőformákat kibélelem kapszlikkal, megtöltöm őket a muffin-masszával, megszórom a díszítésnek szánt mogyoróval, és már mehet is a sütőbe 20 percre. 

A reggeli rutinos rohanás és a vendég mami érkezése közti "lyukasórában" mindösszesen 10 perc alatt dobtam össze ezt a vendégvárót. Lássuk be: aránytalanul kevés idő a megtérüléshez képest, hogy t.i. sütiillattal és házi sütésű meleg finomsággal várod a hozzád érkezőt. Ráadásnak ez életem legjobb muffinja lett. Nem illik saját produktumot dícsérni, de ez hibátlan ízharmónia és állag volt (nem úgy az esti csapnivalóan rossz vacsorakreációm). Reggelire vagy uzsonnára is kiváló egy finom (kókusz)tejeskávé és frissen préselt narancslé mellé... vagy csak úgy.

A látogatás és a röpke csevely élmény volt, mint mindig. A beszélgetésre szánt percek mára elfogytak, de a muffinból maradt néhány, amit a látogatásért köszönetképpen és az erős havazás láttán útravalónak elcsomagoltam. Folyt. köv. 

Éva