Egytálétel

Egy tál étel. Egytálétel. Lehet ez leves, egyéb főtt étel vagy sütőben sült mindent bele finomság. Az utóbbi időben nagyon rákaptam arra, hogy mindennemű zöldséggel és gyümölccsel helyettesítem a klasszik krumpli köreteket, amiből aztán a mellékesnek, kísérőnek szánt étel esetenként főfogássá növi ki magát. Ez a Karácsonyi időszakban a szüleimnél eltöltött napokban kigondolt étel egyike ezeknek a kísérleteknek. Szétnéztem a spájzban, találtam almát, tököt, diót, társítottam hozzá egy öntetet - ötfűszerkeverék hiányában szimplán fahéjat, borsot, szegfűszeget használtam -, és betoltam a sütőbe. Mennyei lett. Itthon a jö öreg ötfűszerhez nyúltam, amit az utóbbi időben több receptben is jól tudtam használni. Hogy csak néhányat említsek: csirkeételben, sült gesztenyéhez, mascarponés-ötfűszeres-csokis gesztenyekúpban. Érdemes beszerezni egy csomaggal, jó hasznát veszi az ember a téli ízek és hangulatok előállításánál. Ha pedig nincs a közelben, hát alkossunk hasonlót, mint már írtam fahéjból, borsból, szegfűszegből. (Az ötfűszerkeveréknek egyébként a fahéj és a szegfűszeg szintén hozzávalója, ezen felül tartalmaz csilagánizst, édesköménymagot, szecsuáni borsot.)

ÖTFŰSZERES, NARANCSMÁZAS SÜLT TÖK-ALMA-DIÓ TRIÓ FÜSTÖLT KACSAMELLEL

hozzávalók

1kg tök

1/2kg alma

15dkg dió

30dk melegen füstölt kacsamell (én a Culinarisban veszem)

az öntethez

1 nagy narancs leve

1/2dl olívaolaj

2 púpos ek nyírfacukor

1 ek ötfűszerkeverék

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tököt és az almát megmosom, felhasítom, kimagozom, és hájastól falatnyi darabokra vágom, majd elosztom egy nagy tepsiben. Az öntet hozzávalóit elkeverem, rálocsolom a tepsi tartalmára, majd jól összeforgatom az almát és a tököt a fűszeres lével, hogy az mindenütt bevonja. A megpucolt dióval megszóröm a tepsit, végül a kacsamellet félcentis szeletekre vágom, és elosztom a tök-alma-dió trió tetején. Mehet a sütőbe 40 percre.

Tálaláskor csak úgy, ahogy sikerül, lapátolok a tepsiből egyenesen a tányérokra, hogy mindenből jusson, és a kisült fűszeres, édes lével meglocsolom a kitálalt ételt. Kacsa nélkül köretnek is remekül illik bármilyen sült mellé.

Én nem tudom annyiszor csinálni, hogy megunjam.

Éva

Jégbe zárt... vagyis tűzbe zárt jég

Egy jól megválasztott desszert a karácsonyi asztal ékköve lehet. A karácsonyi menüket illetően megoszlanak a szokások: vannak, akik minden alkalommal a hagyományosra és többnyire ugyanarra az ételsorra ugyanúgy elkészítve esküsznek, mások a téli ízeket, ünnepi hangulatokat a változatosság jegyében próbálják egy évről évre megújuló menüsorban megidézni. Én ennek a változatosságnak vagyok az elkötelezett híve a hétköznapokon is, hát még ünnepekkor. A különleges események alkalmat teremtenek arra, hogy az ember kicsit kreatívabb, vállalkozóbb legyen az átlagosnál, és esetleg olyanba is belevágja a fejszéjét az ünnep és a család előtt tisztelegve, amire a hétköznapokon nem feltétlen érezne késztetést, az asztalt és magát az étkezést is ünneplőbe öltöztetve, az eseményt ezzel is emlékezetessé téve. Ez persze nem jelenti azt, hogy bonyolult dolgokat kell feltétlen megalkotni, inkább azt, hogy kevésbé hétköznapit, ami emiatt nincs kisujjban, és a siker is így eseti, de annál nagyobb lehet. A legjobb, ha a nagy nap előtt főpróbázunk is, ha erre van időnk, energiánk, hogy ne a nagycsalád előtt süljünk fel élesben. Nekem erre persze még sosem akadt elég percem. (Mondjuk aki ismer, pont tudja, hogy nekem az idő a legnagyobb ellenségem - ezért is csinálok pikk-pakk, egyszerű, gyors, de lehetőség szerint azért ínyenc ételeket.) Az időt inkább arra szánom, hogy újra meg újra átgondoljam, tökéletesítsem a menüsort, a szakácskönyvek, magazinok oldalait bújva inspirációt keressek vagy épp csak egy jó receptet, ami (szinte) úgy frankó, ahogy van. Mint ez itt, a Nélkülözhetetlen Desszertek könyvből, kevés saját változtatással.

SÜLT ALASZKA

hozzávalók

1kg jó minőségű vaníliafagyi (én Hagen Dazst vettem)

5-5dkg kandírozott gyömbér és narancs

1 narancs reszelt héja

1/2 narancs leve

1 marék magozott datolya

1/2dl Cointreau

5dkg magas, legalább 65% kakaótartalmú csokoládé (én 99%-osat használtam)

5dkg mandula

1/2dl Bailey's vagy Kahlua likőr (elhagyható)

2 piskótalap (én a biopiacon kapható mézből, teljeskiőrlésű lisztből készült piskótalapokat használtam)

3 tojásfehérje

2ek krémméz

pici só

A desszert összeállítása bár valójában 3x3 perc munka, teljes elkészítési ideje többre jön ki. 

Az egyik félliteres fagyit kiveszem a fagyasztóból, és hagyom, hogy szobahőmérsékleten annyira felengedjen, hogy keverhetővé váljon. Amíg a fagyi olvad, az egyik régteghez használt hozzávalókat, nevezetesen a kandírozott gyömbért és kandírozott narancsot, a friss narancsot, a narancslikőrt és a datolyát előkészítem. A cukrozott gyömbért és narancsot valamint a datolyát egy nagy késsel apró darabokra vágom, és együtt beáztatom a narancslikőrbe és a narancslébe, hogy kicsit felpuhuljanak, a narancshéjat hozzáreszelem. Kb. 10-15 perc "ácsorgás" után hozzádolgozom a fagyihoz, amit aztán egy muszlinnal vagy textilpelenkával (abban most jó vagyok!) kibélelt gömbölyű fémtálba öntök, és beküldök a fagyasztóba kb. 1 órára, hogy a következő réteg ráhelyezéséig annyira megdermedjen, hogy a rétegek az összeállítás során ne folyjanak össze. Második lépcsőben az óra elteltével előkapom a másik fagyis dobozomat, amit szintén hagyok kicsit felengedni. Közben elfoglalom magam egy kis csoki- és mandulaaprítással. Amikor a fagyi már keverhető állapotban van, hozzádolgozom a csokit és a mandulát, majd elkeverem a válsztott hozzá illő likőrrel. Előveszem a fél fagyibombám már kimerevedett részét. Arra ollóval méretre vágoma  piskótát, befedem vele, majd ráöntöm a csokis-madulás fagyiréteget, és újabb méretre szabott piskótadarabokkal fejezem be a rétegelést. Az egészet visszarámolom a fagyasztóba, és felhasználásig nem is nyúlok hozzá... kíváncsiságból sem.

Tálalás előtt a fagyitortát előveszem, és szobahőmérsékleten várom, hogy elengedje a tálat, majd a pelust is. A sütőt 180 fokra begyújtom. Amíg egyik enged, másik melegszik, a tojásfehérjét kevés sóval és a mézzel kemény habbá verem, majd a kiborított, textiltelenített fagyibombára gyors mozdulatokkal rákenem. Irány a sütő 6-8 percre, hogy a meringe-burok aranybarnára piruljon a tortán.

Egyébként ez a süti sok variációs lehetősége rejt magában: a rétegekbe tetszőleges aszaltgyümölcsöket vagy akár citrusféléket variálhatok, a piskótát ázthathatom ilyen-olyan alkoholba, és a teojáshabot is turbózhatom akár ízzel, akár dísszel, mint pl. mák, csoki, narancshéj, diófélék, stb. Hálás egy darab. Ha nekilátok megint - ami esélyes, mert nagyon finom volt -, akkor be fogok próbálni ezt-azt, és follow-up-ban megosztom. Addig ezt tessenek szívesek megpróbálni!

Kínáláskor egy forróvízbe mártott késsel vágom szeletekre a jégbe zárt csodát, a forró köntösbe burkolt fagyos desszertet. A hatás nem marad el!

Éva

"S jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat..."

"...Mig állni látszék az idő, ..." - na, az nem látszék állni. Vészesen közelegnek az Ünnepek, ezzel együtt nő a nyomás. Ez vizsgaidőszakokban is fokozta a teljesítményemet, ahogy a munkában a határidők közeledte is serkentőleg hatott rám. A nyakunkba liheg a Karácsony, mi meg loholva készülődünk - legalább is a többség. Hál' Istennek a mai világban már nem szükséges részévé válni ennek a hömpölygő, tolongó embercsordának, ami az év végén a városokat ellepi: ki sem kell mozdulnunk otthonról, az ajándékokat a meleg takaró alól egy bögre teával a kezünkben, a fotelünk kényelmes öleléséből is beszerezhetjük, persze ha van elképzelésünk róla, hogy mit szeretnénk. Kevés évközbeni odafigyeléssel ősz végére szerencsés esetben az ember nagyjából már tudja, hogy kinek mivel szerezhet örömet, az Internet áldásos jelenléte pedig megkönnyíti a beszerzést: én idén szinte minden elképzelésem kapcsán már jól bevált módszerrel a világhálón tájékozódtam - felkutattam, összehasonlítottam, megrendeltem, házhoz szállíttattam. Most már nincs más dolgom, mint a menüt megalkotni, kísérletezni, ötletelni. S így jutott is eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat...

GYÖMBÉRREL ÉS KARDAMOMMAL FŰSZEREZETT RÉPÁS NARANCS-SORBET

(Megjegyzem: ez nem vicc, ennek frankón ilyen színe van!)

hozzávalók

3dl víz

1/2dl Cointreau (narancslikőr)

5 egész csillagánizs

1 ek egész szerecsendióvirág (elhagyható)

1 rúd fahéj

5 egész kardamommag

30dkg répa

1/2l frissen facsart narancslé

1 narancs reszelt héja

2ek frissen reszelt gyömbér

1tk őrölt kardamom

2-3ek méz

tálaláshoz extra narancshéj, esetleg Cointreau

Ezt a desszertet egy reggeli készülődés mellett összeállíthatjuk, és egy neki szánt félnapos fagyoskodás után este tálalható is.

A vizet és a Cointreau-t az egész fűszerekkel egy párolóedény aljába öntöm, felteszem forrni. A répát megpucolom, feldarabolom a fűszeres víz fölé teszem egy párolórácson, és fedő alatt puára párolom. Amíg a répa elkészül, a narancs levét kifacsarom, belereszelem a gyömbért, hozzáadom a narancshéjat, az őrölt kardamomot és a mézet, az egészet jól elkeverem. Amikor a répa megpuhult, a párolólével együtt félreteszem (mondjuk ki a teraszra) kicsit hűlni, hogy a forró hozzávalók ne öljék meg a narancs és a méz vitamintartalmát. Amikor a répa és a kb. 2.5dl-re "zsugorodott" fűszeres lé már csak langyos, hozzáadom a fűszeres narancsléhez, és az egészet egy botmixer segítségével lepürésítem, majd egy műanyag tárolódobozban vagy akár különböző formájú szilikon jégtartókba adagolva beteszem a fagyasztóba. Ha van alkalmam, a nagy tégelyes sorbet-t nap közben többször megkeverem, hogy fellazítsam a textúráját. Amint kellően megfagyott, extra reszelt narancshéjjal kínálom. Ha csak felnőttek fogyasztják, tálaláskor egy-egy féldeci Cointreau-val fokozhatom a hatást... minden értelemben.

Akár a karácsonyi menüsorba, akár a szilveszteribe remekül beilleszthető fogás, de a színe miatt Halloweenkor sem elvetendő.

Éva

Üdítő reggelek

Ha az ember egy finom, energiában gazdag étkezéssel indítja a napot, az sok szempontból gazdagít. A szépen tálalt, ízletes és egészséges reggeli hat az esztétikai érzékünkre, hat az ízlelő bimbóinkra, hat a szervezetünkre, és hat a tudatunkra. Gyakorlatilag egy élmény tud lenni minden szinten. Ezzel szemben az unalmas, változatosságot nem mutató, nehéz, rohanva bekapkodott reggeli inkább megterhelő stresszafaktorként jelentkezik a napunkban... és a testünkben. Az ötletek és nem az idő hiánya legtöbbször a baj. Egy jó reggeliért, amit családi körben költhet el az ember, azt gondolom, mindig érdemes 10-15 perccel hamarabb fölkelni.

RÉPÁS-MAZSOLÁS KENYÉRSUSHI

Ezt a receptet tavaly nyáron volt szerencsém elcsípni az almagolyókkal együtt egy 4Ingredients adásban. Az a két nő zseni! Ilyet kitalálni! Azon túl, hogy az étel pofonegyszerű, remekül variálható, még gyerekbarát, ráadásul a végtelen kombinálhatósága illetve mutatóssága révén még partikompatibilis is.

hozzávalók

4 szelet nagyon puha, friss kenyér (én a Culinarisban veszem az ehhez az ízvilághoz tökéletesen passzoló almás zabpelyhes kenyeret)

2 répa

2 marék mazsola (de lehet pl. aszalt sárgabarack is)

kevés vaj

A kenyerek héját levágom, a szeleteket sodrófával kicsit lelapítom, és megkenem vajjal. A répákat megpucolom, és a krumplihámozóval vékony szeletekre vágom. A vajjal megkent kenyérszeleteken elosztom a répaszalagokat, a szeletek közepére egy csíkban mazsolát szórok, és felgörgetem a kenyereket, kicsit meg is nyomkodom a roládot, hogy jobban összeálljon. A hengert másfél centinként megtűzöm fogpiszkálóval, és a fogpiszkálók között egy kenyérvágó késsel felszeletelem. Tányéronként 3-4 tekercset teszek, és frissen facsart narancslével kísérem.

Egyébként ezt a módszert lehet klasszikusabb felállásban kenyér-pármai sonka-kecskesajt-spenótlevél/rukola, kenyér-vaj-sajt-retek, olivapesztó-tonhal stb. variációkban is készíteni, hogy legalább a formai változatosság meglegyen.

Éva

Virágom, virágom...

A bodza virága (más néven bogernyője) egy hihetetlen sokoldalú, karakteres aromájú növény. A hagyományos itthoni felhasználása megáll a klasszikus szörp- és lekvárkészítésben, de előbbinek és utóbbinak is lehet többtucat ízváltozatát elkészíteni, ezen felül kerekíthetünk belőle koktélt, lehet sorbet-t, de mártást, salátaöntetet, sőt, levest is kikeverni belőle, mindemellett számos étel "fűszereként" is megállja a helyét. 

A történelem előtti időkből ismeretes bodzavirágot a népi gyógyászatban komoly hagyomány övezi. Régen a parasztházak udvarán szinte kivétel nélkül fellelhető volt egy-egy bodzabokor, ami a betegségeket hivatott távol tartani. Az anyagcsere-zavarokkal összefüggő reumára, köszvényre, illetve bőrproblémákra nyújt gyógyírt, de immunerősítőnek, vértisztítónak sem utolsó. Varázslatos egy növény, mert az orvostudomány ezidáig nem találta meg benne azokat hatóanyagokat, amik a fenti folyamatokért felelősek lehetnek, így a bodzavirág misztériuma továbbra is megoldatlan. 

A bodza terméséről, a savanykás, sötét bogyókról már többet tudunk: tele van vitamonokkal, fehérjével, magas a vas-, kálium-, kalcium- és foszfortartalma, ezen felül antociánt tartalmaz, amit az élelmiszeripar előszeretettel használ természetes színezékként.

Én most első körben a bodza virágával kísérleteznék, és próbálok meg itt több megoldással előállni úgy, hogy életem első bodzaszörpjét készítem. Valahol, valamikor el kell kezdeni. Íme, a kísérlet eredménye, azaz variációk egy témára.

1. MÉZES-CITRUSOS BODZASZÖRP THAI CITROMFŰVEL ÉS KAFFIR LIME LEVÉLLEL

hozzávalók

4 citrom leve

1-1 lime és narancs leve (vagy ha nem akarjuk, hogy narancsos árnyalata legyen, akkor 2 lime leve)

70dkg méz

1-1 citrom, lime és narancs héja

2 thai citromfű

10 kaffir lime levél

10 bodzavirág

1l víz

A citrusleveket a mézzel addig keverem, amíg a méz teljesen fel nem oldódik. Ollóval beledarabolom a citromfüvet az oldatba, óvatosan belenyomkodom a bodzát és a kaffir lime levelet is, a citrushéjakat krumplihámozóval lehántom, hozzáadom a bodzás keverékhez, és felöntöm a vízzel. 3 napon át a konyhapulton (vagy ha nagyon meleg van, hűtve) tárolom, időnként megkeverem. Végül leszűröm, és üvegben hűtőbe teszem felhasználásig.

2. FŰSZERES BODZALIMONÁDÉ PIROS GYÜMÖLCCSEL

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

2dl víz (mentes vagy savas ízlés szerint)

1/4 lime leve

2-3 szelet limekarika

2-3 szem eper szeletelve, vagy 1-2 ek ribizli/gránátalmamag, vagy néhány szem málna (de gondolkozhatunk áfonyában, szederben, kiwiben, akármiben, ha nem ragaszkodunk a piroshoz)

3-4 egész levél friss menta

jég

A szörpöt a pohár aljára öntöm, beledobom a kissé összemorzsolt mentaleveleket, a lime-karikákat és a gyümölcsöt, ráengedem a jégkockákat, és felöntöm a vízzel. A limonádémat óvatosan elkeverem, és ízlés szerint még savanyítok/édesítek a végeredményen.

3. BAZSALIKOMOS BODZASORBET EPERREL

hozzávalók

1/2l bodzaszörp

1-2 lime leve és reszelt héja

1 marék friss bazsalikom

3dl szóda

5-6 nagy vagy 10 kisebb szem eper

A bazsalikomot felaprítom. Az eper kivételével a hozzávalókat elegyítem, majd egy tárolódobozban a mélyhűtőbe teszem legalább 4-5 órára. Félóránként keverek rajta egyet, és mielőtt teljesen összefagy beledolgozom a megmosott, kicsumázott és félcentis kockákra vágott eperdarabokat. Tálaláskor egy lime-gerezdet és egy levél bazsalikomot biggyesztek a kupac tetejére. Bártabbak pár csepp vodkával is megöntözhetik.

4. BODZÁS-CHILIS VODKASPRITZ

hozzávalók

1/2dl bodzaszörp

1/2dl vodka

1/2 lime leve

1 nagy marék jég

1dl szóda (elhagyható - én most a fotón elhagytam-, de akkor nem spritz lesz, és inkább üt, mint üdít)

1 egész friss piros chili

Ez a koktél ízvilágában hajaz a Miniben elérhető kedvenc chilis-bodzás koktélomra, amiben fogalmam sincs, hogy pontosan mi van, de én így rekonstruálnám. A shakerbe beleöntöm a fenti mennyiségű szörp, vodka, lime-lé és jég létszámnak megfelelő többszörösét. Alaposan összerázom, poharakba öntöm, igény szerint szódával hígítom (ekkor long drink pohárba töltöm), és egy hosszában bevágott chilipaprikát ejtek bele. Hmmm... alig várom, hogy újra rámehessek, addig lesz, aki legördíti helyettem is.

A fenti receptek egytől-egyig tipikus hűsítők, így helyük van a forró nyári estéken, vízen vagy vízparton, grillpartikon, kirándulásokon, piknikeken, egyéb összejöveteleken. Én ezzel kívánok Nektek, kedves Olvasók, szép nyarat!

Éva

Kimaxoltuk

A friss sütőtökből készült ételeknek a percei meg vannak számlálva, ezért vadászidényt hirdettem. Az idei, vélhetően utolsó, kétkilós tökömet már nem is magam vettem, hanem kaptam (kösz, Dettike), mert az én utamat bizony nem keresztezte sehol. Pedig kerestem, és kerestem, mert annnnnnyira megszerettem, mint Meli barátnőm a betűhalmozást. :DDD

Még rengeteg ötletem lenne tökös receptekre, de egy jó időre itt a vége. Már csak egy italra (és talán egy fagyira) fogja futni. Nehezen engedem el, mert idén jöttem bele igazán a "tökölésbe". Azért a kísérletezés lehetőségét még amennyire tudom, kimaxolom: ennek keretében a minap, egy magazinban látott sütőtök-feta társítás nyomán meg is fogant bennem a tegnapi vendégség meleg előételére az ötlet.

PIKÁNS FETASAJTOS-TÖKÖS-DIÓS LEPÉNY

hozzávalók

1 levelestészta

1/2kg sütőtök

15dkg fetasajt

10dkg dió

1 csokor friss kakukkfű

4ek tökmag- vagy olívaolaj

1/2 narancs leve

1tk só

1tk méz

10 szem egész szegfűbors

frissen őrölt bors

A sütőt 180 fokra állítom. A levelestszésztával (a sütőpapírjával együtt) kibélelek egy ráméretezett tepsit. A tököt meghámozom, hosszában négyfelé vágom, kimagozom, félcentis szeletekre vágom, és szétterítem a tésztán. A fetát, a diót és a kakukkfüvet egyenletesen rámorzsolom. A szegfűborsot mozsárban porítom, és elegyítem az olajjal, sóval, mézzel és a fél narancs kifacsart levével. Az így kapott öntetet elosztom a lepényen, hogy mindenhova egyenlően jusson, végül borsot tekerek rá ízlés szerint. 45-50 percig sütöm, forrón kínálom.

Nagyon dícsérték... és tényleg az utolsó morzsáig elfogyott.

Zsuzsika, Ati, örülünk, hogy itt voltatok!

Éva

Glögg

A glögg szó svéd eredetű, és a fehér- illetve vörösborból készült fűszeres forró italt jelöli, ami fűszerezésének az alapját a fahéj és a szegfűszeg jelenti. A nálunk szintén népszerű, hasonló ízesítésű meleg ital nemes egyszerűséggel forralt bor néven fut. Ilyenkor télen hagyomány szinte minden országban, ahol a tél együttjár a hideggel, hogy az emberek ilyen kéz-, torok- és lélekmelegítő italokkal, ezen felül illatokkal, fényekkel, hangulatokkal veszik körbe magukat az idő zordságát, a sötétet ellensúlyozandó, ünnepi üzemmódra átállva. Nos, a mi házunk táján is szinte mindennapos a forraltborfogyasztás. Sok helyen sok finomat ittam már, és én magam is több fajtával kísérletezem - soha nem csinálom kétszer egyformára -, de ez a tegnapi a vendégeim véleménye szerint is nagyon finomra... csak kevésre sikerült. Így melegében, úgy gondolatam, közzé is adom, hogy Ti is, megkóstolhassátok, kedves Olvasók!

MÉZES-FÜGÉS FORRALT BOR (akár MANDULAPELYHEKKEL)    

hozzávalók

3 üveg (=bő 2l) közepesen jó minőségű vörösbor

1l víz

2 marék aszalt füge és/vagy mazsola

1 narancs

1 citrom

1 alma

2 rúd fahéj

1ek egész csillagánizs (elhagyható)

1ek egész szegfűszeg

1ek egész szegfűbors

1ek egész borókabogyó

1ek egész szerecsendióvirág (elhagyható)

1ek egész kardamom (elhagyható)

...aki akar, vadulhat még gyömbérrel, borssal, korianderrel, stb.

ízlés szerinti mennyiségű méz/pálma-/nyírfa-/nyers nádcukor

mandulapehely és mazsola/narancsszelet és fahéj a díszítéshez (a képen az utóbbi szerepel

A bort a vízzel egy edényben fölteszem melegedni. A narancsot és citromot felnégyelem, és szeletekre vágom. Az almát nyolcfelé, a fügéket ketté-, ha nagyobbak, négyfelé vágom, és a díszítésre szánt mazsola és mandula valamint a méz kivételével minden egyéb hozzávalóval együtt a borhoz adom. A teljes hóbelebancot együtt felmelegítem, de a neve ellenére nem forralom, mert zavaros lesz. Amint kész, leszűröm, és kétféleképpen kínálom: vagy a visszamaradtakból ízlés szerint teszek a bögrék aljába az almából, narancsból, mazsolából, fügéből, és felöntöm a borral (ekkor mandulapelyhet nem adok hozzá, mert a gyümölcsök egy része úgyis feljön a bor tetejére, és nagy lenne a káosz), vagy egy-két fügét és mazsolát teszek csak a poharakba, rá a bor, és megdíszítem a madulapelyhekkel. A mélzet utólag kínálom hozzá, hogy mindenki a szájízének megfelelően tudja édesíteni a saját bögréjét. Mind az ízek, mind az illatok összhatása igazi ünnepi hangulatot áraszt.

Éva

Mi a pálya?

Hogy mi (volt) a pálya, mármint a pályamunkánk a legelső Czifray, tejberizs témában kiírt versenykurzuson, amin elindultunk, azt anno megmutattuk, átbeszéltük, szelektáltattuk Veletek, kedves Olvasók. Amivel el vagyunk a mai napig maradva, azok maguk, a receptek. A tejberizs egy olyan étel, ami azáltal, hogy nagyon egyszerű, mondhatni alap, hatalmas mozgásteret biztosít a kreatív ötleteknek mind íztársítások, mind pedig tálalás terén. Mi akkor hagytuk meglódulni a fantáziánkat, és ebből az egyébként hétköznapi desszertből sikerült egy-két, akár ünnepi asztalra is illő, elegánsabb fogást megálmodunk.

KÓKUSZOS RIZSKRÉPPUDING MENTÁS-MÉZES PISZTÁCIAPESZTÓVAL

hozzávalók

a rizskrémpudinghoz

2.5dl tej 

2.5dl kókusztej 

3ek méz/nyírfacukor 

1/4tk őrölt kardamom (elhagyható)

30g kókuszreszelék 

2 púpos ek rizsliszt 

a pisztáciapesztóhoz

10dkg pisztácia 

5 mentalevél

1/2 narancs reszelt héja

1ek narancslé

2ek méz/juharszirup 

juharszirup és narancshéj a díszítéshez 

A tej 3/4-ét és a kókusztejet összekeverem, egy edényben közepes lángon felforralom. A lángot alacsonyra veszem, majd a maradék tejben feloldott rizslisztet, a kókuszreszeléket, a kardamomot valamint a mézet hozzáadom a tejhez, és vagy 20 percen át alacsony lángon sűrűsödésig keverem. Egy szögletes edénybe öntöm a masszát, és pár órára hűtőbe teszem, hogy megdermedjen. Akkor jó, ha szilárd, kocsonyás állaga lesz.

A pesztóhoz a megpucolt pisztáciát, a mézet és a mentát a narancshéjjal és -lével együtt egy gépben összepürésítem, felhasználásig szintén hűtőben tárolom. 

Tálaláshoz a kihűlt, rezgő kókuszos rizskrémpudingot kockákra vágom. A tányérokra juharszirupból csíkokat húzok, arra ültetem a rizspudingkockákat, majd mindegyik tetejére kanaazok a pisztáciapesztóból. Narancshéjjal díszítem. 

Rém egyszerű, rém finom.

Éva

Ünnepi hangulatban

Az ünnepek mindig nagyon pozitívan hatnak rám. A hangulatomra és az alkotókészségemre egyaránt. Ilyenkor szárnyra kap a fantáziám, legyen szó dekorálásról, csomagolásról, főzésről, vagy épp csak egy minden apropó nélküli parti ötletes megszervezéséről - mondhatni, alig várom, hogy végre alkothassak valami alkalom ürügyén. Bár az év mindegyik ünnepét szeretem, mégis mind közül számomra a Karácsony a legcsodálatosabb. (Már ha az ember időben elkezd ráhangolódni, készülni, és nem megy át kapkodásba az egész, mert az egy rémálommá tudja változtatni a meghittnek szánt évvégi ünneplést.) Pici gyerekkorom óta a Karácsony nekem, mint sok mindenki másnak a meghittséget, a melegséget, családot jelenti - talán pont emiatt tudok annyira együttérezni azokkal, akiknél egy-egy közeli hozzátartozójuk elvesztése okán ez az ünnep inkább  fekete, semmint piros betűvel szerepel a naptárban.

Az ünnepi készülődés nálam születésem óta duplán áthatja az egész decemberemet, hisz a hónap elején érkezik a Mikulás, pont a születésem napján, majd bő két héttel később elcsendesültnek az utcák, mindenki családi körbe visszavonul ünnepelni a Karácsonyt - nálunk az én névnapomat is. Micsoda pech - mondták mindig! Én inkább úgy élem meg, hogy ez egy intenzív hónap.

Tiszták az emlékeim arról, mikor gyerekkoromban az óvódában/iskolában izgalommal telve kántáltuk a karácsonyi dalokat, készítettük a tematikus kis munkáinkat, újra és újra eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen jó lesz majd együtt a fa körül a csillagszórókkal, a meleséget árasztó, meghitt légkörben, a finom ételek és a frissen készült tojáslikőr illatfelhőjében... Ez az izgalom máig nem múlt el, csupán annyival fokozódott, hogy a sajátom mellett a lányom születése óta átélem az ő izgalmát is, ráadásul duplán kell kitennem magamaért, hiszen mostmár én látom vendégül a szülőket Szenteste, és amellett, hogy ők jól érezzék magukat, a legfontosabb, hogy a sorozatos szép emlékek nyomán Lolának is évről-évre ugyanolyan várakozással teli legyen a Karácsonyi időszak, mint nekem volt mindig.

Talán a tavalyihoz hasonlóan idén is szerencsénk lesz, és a táj is ünneplő hófehérbe öltözik - vannak most erre vonatkozó időjóslások -, mindenesetre a városok lassan kezdik feölteni a legdíszesebb ruháikat. Innen-onnan már most karácsonyi zene szűrődik ki, száll a forralt bor és a sült gesztenye illata, és - nekem legalább is úgy tűnik - ilyenkor hangosabb a gyerekkacaj is. Mesebeli! Egyszerűen imádom ezt az évszakot - is!

Az idei készülődéssel való foglalatoskodás korai igényét egy valami minden eddiginél előbbre hozta. A blog. Már most látom a fantasztikus ünnepi ételköltemények garmadáját kifolyni a magazinokból, miközben az én fejem is tele van ötletekkel. Idén sokmindent szeretnék kikísérletezni, lefőpróbázni, hogy a napján minden tökéletesre sikerüljön. Ennek okán mostantól a legtöbb posztot az ünnepi készülődés jegyébén írom - fogadd szeretettel, Kedves Olvasó, hangolódj velem/velünk! Remélem, hogy lesz a következő hetekben feltett receptek közt olyan, ami végül a Te Karácsonyi asztalod ékévé is válik majd! Talán épp ez:

KARÁCSONYI BIRSALMÁS-FŰSZERES CÉKLAKRÉMLEVES KÓKUSZTEJJEL ÉS ASZALT FEKETECSERESZNYÉVEL

hozzávalók

1dl portói bor (de jó a mazsolabor is vagy Marsala)

1/2l víz

1tk őrölt csillagánizs

1/2tk őrölt szegfűbors

1 rúd fahéj

4db közepes cékla

1 fej lilahagyma

1 birsalma (vagy ha nincs, akkor körte)

4 levél friss bazsalikom + extra a táláshoz

2dl kókusztej

extra 1-3dl víz

1 rúd vanília

1/2 narancs leve és reszelt héja + egy kis extra a tálaláshoz

1tk érlelt balzsamecet

10dkg aszalt feketecseresznye (vagy akár aszalt vörösáfonya)

2ek méz

só, frissen őrölt bors

2ek szőlőmagolaj + egy kis extra a tálaláshoz

Ahogy a legtöbb zöldségkrémleves esetében, a zöldséget-gyümölcsöt most sem főzni, hanem párolni fogom. A párolóedény aljába öntök 1/2l vizet, hozzáöntöm a bort, beleteszem a csillagánizst, a szegfűborsot és a fahéjat, majd alágyújtok, és hagyom felforrni. Közben a céklát, a lilahagymát és a birsalmát/körtét meghámozom, utóbbit kimagozom, és mindent nagyobb darabokra felkockázok. Amikor a fűszeres, boros lé felforrt, egy párolórácson fölé teszem a hagymát, a céklát és a birsalmát, lefedem, és kb. 15 percig közepes lángon párolom. Ha körtével készítem, akkor azt a 15 perc letelte előtt 5 perccel adom hozzá a hagymához és a céklához a bazsalikommal együtt, és fedő alatt további 5 percet párolom őket, vagy addig, amíg a cékla és a körte is puha nem lesz. Ekkor elzárom az edény alatt a gázt, a párolórács tartalmát a párolólébe borítom, hozzáöntöm a kókusztejet, a vizet (amennyi szükséges az elpárolgott víz visszapótlásához), a fél narancs kifacsart levét, belereszelem a héját, hozzáadom a vanília kikapart magját és a balzsamecetet, nem felejtem el kivenni a fahéjrudat, majd botmixerrel az egészet teljesen krémesre összepürésítem. Ezután a felhasított vaníliarudat beleteszem a levesbe az aszalt feketecseresznyével együtt, és alkalmankénti kevergetés mellett összerottyantom az egészet (azaz felforralom, és utána max. még egy-két percig főzöm). A legvégén a vaníliarudat kiveszem, a levest a mézzel valamint sóval, borssal ízesítem, kevés szőlőmagolajat keverek hozzá, de már nem pürésítek: a felpuhult aszalt gyümölcs darabokban, betétként marad a levesben. (Egyébként ha valaki nem szeretné így, akkor nyugodtan lehet pürésíteni is, vagy teljesen elhagyni az aszalt cseresznyét, és a levest egy kanálnyi, a minap feltett aszalt vörösáfonya pestóval megkoronázni. Hm?)

Tálaláskor mélytányérra merem a levest, pár csepp szőlőmagolajjal meglocsolom, kevés reszelt narancshéjjal és egy bazsalikomlevéllel díszítem.

A színek, mint a képen is látszik, ámulatbaejtők, az ízek pedig... most egy kicsit büszke voltam magamra. :) Már meg is fogalmazódott másik két ünnepi céklaleves a fejemben, úgyhogy jövök még a bíborszínnel.

Éva

Közel-Kelet pár percben

Nagyon szeretem a Közel- és Távol-Kelet ízeit. Tradicionális magyar konyhát képviselő háztartsában élő vidéki lányként nem értek el hozzám korán ezek az ízek. Azonban mikor Budapestre költöztem, köszönhetően a hirtelen és tág spektrumban megszaporodott külföldi barátállománynak és a főváros szélesebb gasztronómiai palettájának, gyorsan beavatódtam... Mitöbb, menthetetlen kozmokulinarista lettem. Mindent szeretek, ami a világ konyháját jelenti. A hagyományos magyar konyha remekeit már csak kalandvágyból fogyasztom, leginkább a szülőlátogatásokkor illetve falusi turistáskodva. Ellenben az újragondolt magyar konyhának, amit pl. a Kistücsök is képvisel, hatalmas rajongója vagyok. Ahogy a különböző nemzetek konyháinak is Dél-Amerikától a sokszínű Európán át Ázsiáig. Kimeríthetetlen az ízek, a lehetséges ízkombinációk tárháza. Erre a kijelentésre pedig a fúziós konyha fogalom és gyakorlat létrejötte teszi föl a pontot.

Ha az ember már szerzett némi jártasságot abban, hogy milyen ízek mivel társíthatók, még ha bátor társításnak is hat első blikkre, amit kigondol, akkor érdemes újra és újra kísérletekbe bocsátkozni. Egy iyen nekifutásból megugrott próbálkozásnak lett az eredménye ez a párperces egytálétel.

CITRUSOS, LAZACOS KUSZKUSZ ASZALT SÁRGABARACKKAL ÉS KORIANDERREL

hozzávalók

2ek olívaolaj

2 szál újhagyma vagy két mogyoróhagyma

1 thai citromfű (másnéven fenyérfű)

1/2tk őrölt koriander

1/4tk őrölt kardamom

2 gerezd fokhagyma

1cm friss gyömbér

1 répa

20dkg nyers lazacfilé

só, frissen őrölt bors

4db aszalt sárgabarack

1 narancs leve

10dkg kuszkusz (én a Culinarisban kapható teljeskiőrlésű bio kuszkuszt veszem)

1ek vaj

1/4 lime leve

1 csomag korianderzöld

Egy edényben fölteszem az olajat közepes lángon. A hagymát, a répát és a citromfüvet fölaprítom (utóbbit nagyon picikre), majd a korianderrel, kardamommal együtt hozzáadom az olajhoz, és pár percig pirítom, hogy az aromák felszabaduljanak a fűszerekből. A lazacot felkockázom, és a fűszeres répához adom, sózom, borsozom, és szintén lepirítom. Az aszalt sárgabarackot nagyon apróra feldarabolom, a gyömbért és a fokhagymát lereszelem, a lazachoz adom, jól összedolgozom, majd az egészet felöntöm a narancs levével. Az edényt lefedem, és alacsony lángon párolom a tartalmát kb. 5 percig, amíg a répa megpuhul. Közben felteszek vizet forrni. A kuszkuszt szárazon egy másik edénybe teszem, hozzákeverek két csipet sót, majd fölöntöm a felforrt vízzel annyira, hogy egy ujjnyira elfedje, és lezárom az edény tetejével, hogy a kuszkusz beszívja a vizet, és a saját gőzében megpuhuljon. 5-7 perc elteltével a répás-barackos lazachoz hozzádolgozom a kuszkuszt és a vajat. A korianderzöldet pár szál kivételével fölaprítom, és a lime kifacsart levével együtt a kuszkuszhoz adom. Óvatosan de alaposan összeforgatom az ételt, és néhány levél korianderzölddel díszítve tálalom is. 

A lányom egyszerűen imádta!

Éva