Kivirágzott a tányér

A Párom szokott azzal élcelődni, hogy amikor én megyek vásárolni, a pénztárnál kizöldül a futószalag... meg hogy a hűtőnk egy botanikus kert, és ha egy földi halandó hozzá akar férni egy mezei falathoz (mezei? nem biztos, hogy ez itt pont találó arra, amit ő keres :D), akkor egy bozótvágóval kell átverekednie magát a zöldeken. Nos, nem tagadom, szeretem a frisset, a ropogósat, a napérleltet enni és etetni is egyfelől az ízek, másfelől a színek, harmadrészt a jótékony hatásuk miatt.

A nyár abból a szempontból kedvez az egészségnek és a kilóknak is, hogy a melegben az ember kevésbé kívánja a nehéz fogásokat, és ösztönösen nyúl a könnyed zöldfélék és gyümölcsök után, amiből ilyenkor aztán van bőven. ...És hogy a bodzaposztokba végképp belefulladjunk, hát álljon itt egy bodzavinaigrette recept, amivel a bodza virágának leéréséig bármilyen zöldsalátát vagy akár gyümölcssalátát megbolondíthatunk.

BODZAVINAIGRETTE

hozzávalók

1.5dl olívaolaj

0.5dl bodzaszörp (ld. korábbi bejegyzés)

2ek fehérborecet

1kk dijoni mustár

1 marék citromfűlevél (elhegyható) apróra vágva

csipet só

frissen őrölt bors

Az öntet hozzávalóit egy habverővel homogénre keverem, és azonnal locsolhatom is a salátára. Ha kedvem tartja, néhány apró bodzavirággal is meghinthetem a salátámat egyéb ehető virágok mellett.

Ebben a dresszingben az a jó, hogy pácként is felfogható: pl. csirkét vagy karajt marinálhatok benne, amit aztán grillre teszeek, pár perc alatt készre sütök, és egy laza salátával valamint egy gyöngyöző hideg pohár fehérborral lekísérek.

Csak egyeszerűen, elegánsan, egészségesen!

Éva

10 perc indulásig

Van egy mindjárt lejáró szavatosságú egész csirkéd a hűtőben, egy halom fűszered, tejterméked, a legutóbbi állás szerint egy nap végén éhesen hazatérő családod, no, meg a szokásos délutáni vesszőfutás megkezdése előtt 10 perced, hogy kitaláld, mi legyen. Dél. Legkésőbb negyed 1-kor ki kell lőni itthonról. 7-re mindenki a házban. Az 7 óra különbözet. Pác. Ez elég idő egy jó pácra. Az meg mindig bejön. Most ez lett a gyors tanakodásból.

PIKÁNS, KEFÍRBEN PÁCOLT, EGÉSZBEN SÜLT CSIRKE

hozzávalók

1 egész tanyasi csirke

a páchoz

1/2l kefír

1ek só

frissen őrölt bors

1dl olívaolaj

1 citrom leve és héja

a csomag friss zsálya levele és szára

1-1kk kapormag, őrölt szerecsendióvirág és szárított chili (a háromból az első kettő helyettesíthető mondjuk egész köménnyel és egész fahéjjal, a chili, ha valaki nem szeretné csípősre, elhagyható)

1 fej fokhagyma

A csirkét alaposan megmosom. A páchoz egy keverőtálban minden hozzávalót elegyítek: a kefírt az olívaolajjal, a sóval, a borssal, a fűszerekkel, belefacsarom a citrom levét, krumplipucolóval lehántom a citrom héját, egyben hozzáadom a páchoz, ahogy a zsályaleveleket és a szárakat is külön szedve, de egészben. Végül beledobálom egy fokhagyma hámozatlan gerezdjeit a marinádba, jól összeforgatom, és kívül-belül meglocsolom vele a csirkét. Pár órára, egy éjszakára vagy akár egy teljes napra hűtőbe teszem.

A sütéskor a csirkét átemelem egy tűzálló tálba a teljes páccal együtt, és 180 fokra előmelegített sütőbe 1 óra 45 percre beteszem sülni fedő alatt. A fedőt 1 óra után leveszem, a maradék időben csupaszon sütöm, hogy szépen megpiruljon.

Én fóliában sült rozmaringos krumplival kínáltam a husit a kalória-igényesebbeknek, mi, lányok salátával ettük. De kuszkusszal is isteni, mert azt a rengeteg ízletes szószt, amivé a pác és a húslé összeérik a sütés végére, remekül felszívja. (A fiúk egy rúd kenyérrel mártogatták ki, a komplett vacsorát és az addig bevitt kalóriákat még ezzel megfejelve...)

Éva