Tökölünk még?

Remélem, a legkisebb még egy pár napig, és kihúzza a kiírt dátumig - olyan szépen passzolna a születésnapja így a családi számsorba! Bár már időnként jelzi nálam, hogy széndékozik megérkezni, egyelőre nem indult el határozottan (mi már egyszer majdnam...). Addig is áldom az eget a 11 nap ősziszünet időzítése miatt, így kettesben és családilag is érdemi időt tudtunk együtt tölteni Lolával a tesó érkezése és a család végérvényes négytagúvá bővülése előtt. Ez mindenkinek nagyon jól esett. Jöttünk, mentünk, programoztunk... ki tudja, mikor lesz rá lehetőségünk megint ráadásul ilyen időjárás mellett! 

A tesó fogadására már minden készen áll: az ágyat összeszereltük, felhúztuk, a ruhácskák tiszták, vasaltak, minden szükségeset beszereztünk, a háztartást feltankoltuk, a kórházi csomag bekészítve. Úgy döntöttem, az utolsó pár napot pihenéssel töltöm, amennyire lehet. De hogy ebbe a főzés ne férjen bele? Az ki van zárva! 

Töredelmesen bevallom, nem tudtam a biopiacon ellenállni annak a sok gyönyörű töknek - vettem is vagy 4-5 kilót. Az ötletek meg továbbra is özönlenek a fejemben, hogy mit kezdjek vele.

SPENÓTOS-RUKOLÁS-SÜTŐTÖKÖS LASAGNE

A lasagne az egyik kedvenc tésztafélém. (Lasagna = tésztalap egyes számban, lasagne = maga az étel, amiben többes számban van a megnevezés, mint egyébként az olasz tésztaételek esetében többnyire.) Ugyan nem a leggyorsabb, mert a belevaló rétegeket egyenként el kell készíteni - jó rutinnal párhuzamosan -, és utána az egészet még össze kell sütni, ami alatt a hozzávalók vitamintartalma is csökken, de nagyon finom, és a családban is mindenkor, minden formában sikert arat. Ennek példázataként jegyzem meg, hogy a gyerekm egy felnőtt adagot, Apukája pedig 4, azaz négy felnőtt adagot tolt magába. Pedig fogadok, ha étlapon látta volna a kaja elnevezését, sosem jut eszébe rendelni! 

hozzávalók

6 spenótos (vagy sima) lasagna (lehet száraz és friss is - én a frisset jobban kedvelem)

a spenótréteghez

2dkg vaj

4 gerezd fokhagyma

250g friss spenótlevél (fagyasztott is jó)

só, frissen őrölt bors

1-2 mozzarella

a tökréteghez

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

500g sütőtök

100g rukola

só, frissen őrölt bors

1/4 szerecsendió

1ek szárított bazsalikom

250g mascarpone

a besamelhez

2dkg vaj

1ek (teljeskiőrlésű) liszt

3dl tej

10dkg gouda sajt

10dkg parmezán sajt

só, frissen őrölt bors

1/4 szerecsendió

további 10dkg parmezán sajt

A zöldségeket előkészítem: a spenótot, rukolát megmosom, előbbit durván 2 centisre felcsíkozom, a hagymát megpucolom, felkockázom, a fokhagymákat megtisztítom, végül a tököt lehámozom, kimagozom, és centis kockákra darabolom. Egy párolóedényben felteszek vizet, és a tököt a hagymával és 4 gerezd lereszelt fokhagymával felteszek fedő alatt párolódni. Amíg a tök párolódik, a spenótnak szánt vajat megolvasztom, belereszelem a fokhagyma másik felét, és összeforgatom a felcsíkozott spenóttal. Sózom, borsozom, időközönként megforgatom, hogy mindenütt megpárolódjék.

A sütőt 180 fokra beálítom. Előveszek egy tűzálló tálat, kivajazom, és az alját kibélelem lasagna-lapokkal. A tök mostanra nagyjából annyira megpárolódott, hogy már nem nyers, de még nem is annyira puha, hogy szétessen - itt adom hozzá a rukolát. Két további perc párolás után a hagymás, fokhagymás, rukolás tököt egy keverőtálba borítom, villával kicsit összetöröm, hozzáadom a mascarponét, sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, hozzáadom a bazsalikomot, az egészet összeforgatom, majd a massza felét elterítem a lasagna-lapokkal bélelt tál alján. A réteget befedem újabb tésztalapokkal, azon a spenótleveleket osztom el (előtte leöntöm a fölösleges levet róla), felszeletetelm a mozzarellát, és megpakolom vele a spenótréteget. Újabb tésztaréteg következik, majd a mascarponés-rukolás tök másik fele, végül egy utosó tésztaréteg.

A besamelhez a vajon megfuttatom a lisztet, felöntöm a tejjel, csomómentesre keverem addig, amíg kicsit besűrűsödik. Nagylyukú reszelőn belereszelem a kétféle sajtot, sózom, borsozom, frissen reszelt szerecsendióval ízesítem, és csak addig keverem, hogy egy kellemes krémállagot kapjak. A mártást rákanalazom az utolsó tésztaréteg tetejére, végül a maradék parmezánt ráreszelem. Mehet a sütőbe 40-50 percre.

Tálalás előtt felkockázom, majd elégedetten nézem, ahogy a környezetem tisztára nyalja a tálat.

Éva

Vasgyúró

Köztudott, hogy a cékla nagy mennyiségű vasat tartalmaz - meg még jó néhány hasznos vitamint, ásványi anyagot, amiről már korábban itt értekeztem röviden. A tök mellett ez a zöldség az, amit pláne így várandósan raklapszám szállítok haza a piacról, egyben ajánlom másnak is. Egy héten legalább egyszer készül belőle valamilyen összeállításban 2l nyers lé (a színét szeretem a legjobban), amit egész nap szürcsölgetek, illetve egyéb finomság. Remélem, ilyen formán nem csak a mama vértezi föl magát a következő vitaminhiányos időszakra, de a baba is egy vasgyúró lesz - már ami az immunitását illeti.

A minap a Miniben Kozma Orsi barátnőm koncertje alatt a külhonba szakadt, de szerencsére gyakran haza látogató Réka bajtársnőm mindenkor felemelő társaságában és állandóan záporozó kérdései mellett is (ezért az "is" szócskáért mit fogok hallgatni!) átszellemülten fogyasztott, zöldfűszeres kecskesajtgolyókkal tálalt sült céklasaláta nyomán született meg az alábbi repró.

SÜLT CÉKLA-BIRSALMA SALÁTA KECSKESAJTTAL, DIÓVAL, RUKOLÁVAL, BALZSAMOS MÁLNAÖNTETTEL

Mint az velem kapcsolatban talán már ismeretes, nem vagyok híve a friss zöldség, gyümölcs intenzív hőkezelésének. Amit lehet, én nyersen fogyasztok. Itt azonban érdemes egy kicsit megdolgozni a hozzávalókat, hogy mind állagban, mind ízben lágyabbak legyenek.

hozzávalók

a sült zöldséghez, gyümölcshöz

2 közepes cékla

só, frissen őrölt bors

2ek olívaolaj

1 birsalma (keményebb körtével helyettesíthető)

1ek juharszirup/méz

1ek szezámolaj (ha nincs, dió- vagy olívaolaj is oké)

a salátához még

10dkg morzsálható natúr kecskesajt

2 marék dió

2 marék rukola

frissen őrölt bors

az öntethez

1ek olívaolaj

1ek balzsamecet esszencia (az édes-krémes)

1ek juharszirup/méz

pár szem fagyasztott málna

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A céklát meghámozom, másfél centis kockákra feldarabolom, gyengén sózóm, borsozom, megöntözöm az olajjal, jól összeforgatom, és egy hőálló tárban szétterítem. Hasonlóan járok el a birsalmával, csak azt a szezámolajjal és a juharsziruppal vonom be, majd egy külön tálba teszem. Mindekettőt egyszerre tolom be a sütőbe kb. 30 percre. 

Miután a cékla és a birsalma elkészült, lehűtöm... én reggel csináltam meg őket, majd mentek a hűtőbe, és jó hidegen délben táltaltam a következőképpen.

A cékla- és birsalmakockákat egyenként elosztottam egy tányéron vigyázva, hogy a cékla ne színezzen mást. Ez után szétmorzsoltam a salátán a kecskesajtot, friss borsot őröltem rá, majd a rukolával megszórtam. Az öntetet összekevertem, és megcsurgattam vele a salátát. Végezetül durvára vágott dióval hintettem. Fontos tudni: az egésznek az öntet a lelke!!!

Egyszer kell kipróbálni. Kattanás lesz belőle!

Éva

Laboda

Nem hiba, kérem, nem írtam tévedésből egybe a spanyol esküvő szót a hozzátartozó névelővel: a nagy eseményről nincs szó, és a laboda etimológiájának sincs köze hozzá. Esetenként a paraj szinonímájaként használják a szót, pedig igazából a spenótnak egy rokonáról beszélünk, aki rokon méltatlanul kiszorította a labodát az étkezési palettáról. Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos évelő növény, ami júliustól augusztus végéig terem. Már a középkorban is fogyasztották a zsenge labodaleveleleket. Ha vitaminban nem is bővelkedik, ásványi sókban, főleg vasban, magnéziumban, foszforban rendkívül gazdag. Levele csodaszép bársonyos lila, fonákja szinte fekete. Elkészíthetősége legalább olyan változatos, mint a spenóté: lehet párolva köretként fogysztani, rizottóba, tésztához keverni, betölteni húsba, halba, tésztába, beletekerni bármit, levesnek, pürének megfőzni... mindenhogy isteni! A színét pedig, mikor kiengedi... ámulat. Nem véletlenül termesztették egy időben festőnövényként.

Engem a látvány, ami a biopiac egyik standján fogadott, több dologra ihletett. Quiche-t azaz francia lepényt már tettem föl ide korábban spárgából egy jól bevált recept alapján. Onnan indult a mostani gondolat is.

LABODÁS-SPENÓTOS QUICHE RUKOLÁVAL, FENYŐMAGGAL

hozzávalók

a tésztához

175g teljeskiőrlésű liszt

1tk só

10dkg parmezán sajt

10dkg vaj

1 tojás sárgája

1ek víz

a töltelékhez

2dkg vaj

2ek olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

20dkg laboda

30dkg spenót

10dkg rukola

10dkg fenyőmag

1tk só

frissen őrölt bors

2dl tejszín

3 tojás

1/2 szerecsendió

2ek parmezán sajt

1 marék friss bazsalikom

extra parmezán

körítésnek zöldsaláta

Először a tésztát gyúrom össze. Ehhez kimérem a lisztet, belereszelem a parmezánt, hozzáadom a sót, és elkeverem. Ezután a keverékbe beledarabolom a vajat, és gyors mozdulatokkal morzsás állagúvá dolgozom össze a tésztát. A tojás és a víz hozzáadásával gyúrható képződményt kapok, amiből cipót formálok, lelapítom, és egy sütőpapíron kinyújtom akkorára, hogy egy 28 centis piteformán 1-2 centivel túlnyúljon. A sütőt ezen a ponton 220 fokra előmelegítem. A tésztát a formába a sütőpapír segítségével belefordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, és a vékony tésztaréteget óvatosan a forma aljához és falához nyomkodom, hogy mindenütt ki legyen vele bélelve a sütőtál. A tészta alját egy villával megszurkálom, és a használt sütőpapírt könnyedén a forma tetejére teszem, majd nehezékként sütőgolyókat, rizst, babot szórok rá. Betolom a sütőbe 15 percre, félidőnél levéve róla a nehezéket.

Amíg a tésztát elősütöm van időm a töltelék összeállításához. A vajat alacsony lángon megolvasztom, hozzákeverem az olajat, és belereszelem a fokhagymát. Mialatt a fokhagyma dinsztelődik, a labodát, spenótot és rukolát alaposan megmosom, lecsöpögtetem, a rukola kivételével a leveleket centisre felcsíkozom, majd a csíkokat szintén a rukola kivételével hozzáforgatom a fokhagymás vajhoz. Pár percig párolom a leveleket, amíg a spenót élénk zöld marad, a laboda pedig elkezdi engedni a szép lila színét, de egyik sem esik össze. Elzárom a tüzet az edény alatt, és belefogatom a rukolát is a párolt levélhalomba. (Neki ennyi hő elég lesz az érvényesüléshez.) A párolt leveleket egy szűrőben hagyom lecsöpögni, addig a tejszínt, a tojással, sóval, frissen őrölt borssal és a szintén frissen reszelt szerecsendióval valamint parmezánnal összekeverem. A lecsöpögtetett leveleket a fenyőmag felével és az aprított bazsalikommal (megjegyzem, kevés szárított paradicsomcsík sem árthat neki - de ez a végén mehet akár a salátára is) a tejszínes masszába beledolgozom, a masszát a sütőből kivett formában mostanra megpirult tésztára öntöm, megszórom a maradék fenyőmaggal, reszelek rá extra parmezánt, és visszatolom a sütőbe a lepényemet 25-30 percre.

Forrón és hidegen is tálalhatom, egy marék vinaigrette-es friss salátával és ha alkalom nyílik rá, egy pohár jégbe hűtött száraz fehérborral.

Jó étvágyat!

Éva

Ui.: Ha abból indulok ki, hogy a lányom milyen tempóban ette, bátran kijelenthetem, hogy ez a quiche rendkívül gyerekbarát!

Üdítő reggelek

Ha az ember egy finom, energiában gazdag étkezéssel indítja a napot, az sok szempontból gazdagít. A szépen tálalt, ízletes és egészséges reggeli hat az esztétikai érzékünkre, hat az ízlelő bimbóinkra, hat a szervezetünkre, és hat a tudatunkra. Gyakorlatilag egy élmény tud lenni minden szinten. Ezzel szemben az unalmas, változatosságot nem mutató, nehéz, rohanva bekapkodott reggeli inkább megterhelő stresszafaktorként jelentkezik a napunkban... és a testünkben. Az ötletek és nem az idő hiánya legtöbbször a baj. Egy jó reggeliért, amit családi körben költhet el az ember, azt gondolom, mindig érdemes 10-15 perccel hamarabb fölkelni.

RÉPÁS-MAZSOLÁS KENYÉRSUSHI

Ezt a receptet tavaly nyáron volt szerencsém elcsípni az almagolyókkal együtt egy 4Ingredients adásban. Az a két nő zseni! Ilyet kitalálni! Azon túl, hogy az étel pofonegyszerű, remekül variálható, még gyerekbarát, ráadásul a végtelen kombinálhatósága illetve mutatóssága révén még partikompatibilis is.

hozzávalók

4 szelet nagyon puha, friss kenyér (én a Culinarisban veszem az ehhez az ízvilághoz tökéletesen passzoló almás zabpelyhes kenyeret)

2 répa

2 marék mazsola (de lehet pl. aszalt sárgabarack is)

kevés vaj

A kenyerek héját levágom, a szeleteket sodrófával kicsit lelapítom, és megkenem vajjal. A répákat megpucolom, és a krumplihámozóval vékony szeletekre vágom. A vajjal megkent kenyérszeleteken elosztom a répaszalagokat, a szeletek közepére egy csíkban mazsolát szórok, és felgörgetem a kenyereket, kicsit meg is nyomkodom a roládot, hogy jobban összeálljon. A hengert másfél centinként megtűzöm fogpiszkálóval, és a fogpiszkálók között egy kenyérvágó késsel felszeletelem. Tányéronként 3-4 tekercset teszek, és frissen facsart narancslével kísérem.

Egyébként ezt a módszert lehet klasszikusabb felállásban kenyér-pármai sonka-kecskesajt-spenótlevél/rukola, kenyér-vaj-sajt-retek, olivapesztó-tonhal stb. variációkban is készíteni, hogy legalább a formai változatosság meglegyen.

Éva

A megunhatatlan

Vannak napok, amikor egyszerűen nincs erő, energia gondolkodni. Olyankor jönnek a jól bevált, Jolly Jokerként működő elemek, legyen szó főzésről, öltözködésről, programról, stb.

Nálunk ez, az újfent a legkedvencebb könyvemből származó recept viszi a prímet. Nem tudtam annyiszor az asztalra tenni, hogy a család ne fogadja óriás lelkesedéssel - jó, azért tényleg nem sűrűn ismétlődnek nálunk az ételek -, és ne burkoljon látványosan nagy étvággyal a legkisebbtől a legnagyobbig. A blogindítást megelőzően egy pár hónappal, amikor szondázásképpen a mindennapos főzéseim eredményeit csak képekben tettem föl a közösségi oldalakon lévő profiljaim gasztromappáiba, ez volt az egyik recept, ami után a legtöbben érdeklődtek. Az elkészítést követő visszajelzések is alátámasztották, hogy telitalálat a recept. A vaj és a tejszín/kókusztej miatt nem a legkönnyebb étel, de egyszerűen ellenállhatatlan... és megunhatatlan. Köszönjük, Josceline!

CSIRKEMELL SZÁRÍTOTT PARADICSOMMAL ÉS RUKOLÁVAL CITROMOS-TÁRKONYOS PAPRIKASZÓSZBAN

hozzávalók

6 tanyasi csirkemell

a páchoz

8ek frissen facsart citromlé

3 gerezd fokhagyma

1 marék friss tárkonylevél

1 púpos ek só

2 púpos tk őrölt édes pirospaprika

továbbá

1/2 kocka vaj (6dkg)

2.5dl zsíros tejszín/kókusztej

15db olajban pácolt szárított paradicsom

só, őrölt chilipaprika

1-2 marék rukola

köretként én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam csinálni

A csirkemellet megmosom, falatnyi darabokra felkozkázom, és egy üvegtálba teszem. Hozzáadom a sót, a paprikát, a tárkonyleveleket egyben, belereszelem a fokhagymát, ráfacsarom a citrom levét, alaposan összeforgatom, letakarom, és szobahőmérsékleten hagyom állni 30 percig, hogy a hús átvegye a fűszerek ízét, bepácolódjon.

A 30 perc elteltével a serpenyő alá alacsony lángon begyújtok. A felhevüt edényben a vajat megolvasztom, majd hozzáadom a bepácolt húst a páclé utolsó értékes cseppjével együtt, és 10 percig párolom. Ezt követően egy szűrőkanállal egy tányérra kiszedem a húsdarabokat, és a visszamaradt szaftot nagy lángon két perc alatt kb. a felére redukálom. A tűzről levéve a mártást felöntöm a tejszínnel/kókusztejjel, elkeverem, visszateszem a tűzre, és további 2-3 percig forralom, amíg egy kicsit besűrűsödik. Megsózom és egy csipet chilipaprikával meghintem, mindent ízlés szerint. Végül visszalapátolom a húst a mártásba a feldarabolt szárított paradicsomokkal együtt, és alacsony lángon pár perc alatt összefőzöm a ragut. 

Közben elkészítem a köretet. Én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam kínálni emellé a fogás mellé, mert remekül passzol ízben, és jól felveszi a ragu szaftját. Ehhez egy edénybe szórom a kuszkuszt, kevés sóval elkeverem, és annyi forró vízzel öntöm fel, hogy egy ujjnyira ellepje. Ezután letakarom, és 5 percig állni hagyom, amíg a kuszkusz magába nem szívja a az összes vizet. Kész is.

A műveletsor legvégén, tálalás előtt közvetlenül hozzákeverem a húshoz a rukolát, így az még roppanni fog. A tányérokra halmozok egy keveset a kuszkuszból, és rákanalazom a ragut. Ízlés szerint lehet még zöldsalátát fogyasztani mellé - vagy akár a kuszkusz helyett. Ha másnapra is marad az ételből (ami nálunk ennek az ételnek a készítése után nem túl gyakori), nincs vész, lehet melegítve tálalni: a rukola ugyan össze fog esni addigra kicsit, de az ízek, ahogy összeérnek, csodás kompozíciót eredményeznek.

Szép hétvégét!

Éva

Minden évszakra

Rég jártam erre - önmagamhoz képest. Nagyon rohanósak a napjaim. Keresztbe-kasul szelem az országot hol a hétévégi Balatoni programot abszolváljuk, vendéget látunk, jövünk, megyünk, hol a szülőkhöz letéteményezem a Manót, aztán állásinterjú, vállalkozástervező egyeztetés, szívszaggató reptéri barátbúcsúztatás, majd vendégség, itt, találkozó ott... Emiatt, és hogy most a családban is hárman háromfelé vagyunk, nem igazán állok a tűzhely mellett. 

Ezzel a salátával is sikerült elkerülnöm a platnit, csak pár hozzávaló, a két kezem, egy nagy tál és egy könnyű fogásra vágyó éhes gyomor kellett hozzá. Tél volt, mikor kiötlöttem ezt a kombót, de hál' Istennek a hozzávalói minden évszakban hozzáférhetők - még ha a rukola import is -, úgyhogy sosem kell lemondanom róla. Tuuuudom, tudom, őszi színek, őszi hozzávalók, őszi ízek, és ezzel együtt őszi hangulatok ebben a szép időben, de ha egyszer olyan finom!

KÖRTÉS-DIÓS RUKOLASALÁTA KECSKESAJTOS PIRÍTÓSSAL

Hozzávalók

1 nagy csokor (télen doboz) rukola

1db félkemény, édes, leves körte (a recept sikerének a titka a jó körteválasztás!!!)

1 nagy marék dió

3ek olívaolaj

1 rúd/doboz kenhető kecskesajt

néhány szelet teljeskiőrlésű magos kenyér (természetesen lehet kár fehér bagettel is, csak jó minőségű legyen)

frissen őrölt bors

Ennél a salátánál nagyon fontos tudni, hogy csak közvetlen a fogyasztás előtt szabad összeállítani, mert a rukola pillanatok alatt megszívja magát az olívaolajjal, és összeesik, de a mosás sem teszi túl időtállóvá, már ami a levelek ropogósságát illeti.

A kenyereket beteszem a pirítóba (ha nagyobb társaságnk készítem, akkor értelemszerűen a szeleteket sütőben pirítom meg, hogy egyszerre legyenek kész). A salátát megmosom, megszárítom, egy nagy tálba teszem. A körtét félbe vágom, kiszedem a magházát, és vékonyan fölszeletelem, a diót pedig késsel durvára darabolom. 

Ha tálalásra/fogyasztásra minden és mindenki előállt, a részekből összerakom az egészet. A pirítósokat átlósan kettévágom, hogy háromszögeket kapjak, majd megkenem őket a sajttal, és frissen borsot őrölök rá. A salátát meglocsolom az olívaolajjal, összeforgatom a körtével és a dióval. Nem túl sokáig abajgatom, de egy picit muszáj összedolgozni, hogy a körte ki tuda engedni az levét, és az olajjal el tudjon vegyülni, hogy ez a lehelletfinom édes íz majd mindenütt bevonja a rukolaleveleket.

Tálaláskor a salátahalmokat négy-négy pirítóssal körítem.

Előételnek, vagy egy könnyű ebédnek/vacsorának tökéletes.

Éva

Rekord részidő

Ez a receptleírás nagyjából olyan kurta lesz, mint maga az étel elkészítésére szánt műveletsor. Igazából itt főzni sem kell: csupán összeállítom a tálat a készen vásárolt, minőségi alapanyagokból kb. 2 perc alatt, és többnyire egy egyszemélyes ebéd keretében be is termelem.

MELEGEN FÜSTÖLT KACSAMELL CARPACCIO RUKOLA SALÁTÁVAL, PARMEZÁNFORGÁCCSAL ÉS TÖKMAGOLAJJAL

Nem tudom, kell-e ennél többet írnom. A cím elég egyértelmű. Annyit talán, hogy ez nem igazi carpaccio (ejtsd: kárpáccsó), hiszen nem hajszálvékonyra van szeletelve a kacsa, és nem nyers, de hajaz rá. 

Hogy mégse legyen ennyire semmitmondó a poszt, és mert csak a receptleírás kapcsán ígértem, hogy rövid leszek, egy kis töri elalvás előtt... 

A carpaccio eredete a múlt század közepére nyúlik vissza. Az egyik forrás, az 1931 óta fennálló, híres velencei Harry's Bar jelenlegi tulajdonosa szerint az ő bárja szolgálta fel először a vékonyra szelt nyers marhát mustárszósszal 1950-ben egy, a bárba betérő grófnő, Amalia Nani Mocenigo, kérésére, akit nyers kosztra "ítélt" az orvosa. A bár alapítója és akkori tulajdonosa, Giuseppe Cipriani Carpaccionak keresztelte az ételt egy kortárs velencei festő, Vittore Carpaccio után, mert az ő festményeinek a színvilágát vélte felfedezni az elkészült tálon. Egy másik legenda szerint Milánóhoz kötődik a carpaccio születése, ahol is a város legelegánsabb éttermébe, a Vittorio Emanuele galériában működő Savinibe ült be a képtár egy törzsvásárlója. A két történet közös pontja  - azon túl, hogy mindkettő főszereplője egy hölgy, és hogy egy valaha élt festő az étel névadója -, hogy orvosi rendelvényre kérte ki mindkét hölgy az akkoriban szokatlannak számító nyers húsételt. Mivel a nyers hús fogyaszása nem csupán szokatlannak, de a meg nem nevezett hölgy esetében rangon alulinak is számított, a felszolgáló javaslatára, amit a falon lógó, fent említett festő képe ihletett, az ételt Carpaccio fedőnévvel illették. Bármelyik történet is igaz, jó sajtó mindkét vendéglátóhelynek.

Hozzávalók

1 db melegen füstölt kacsamell (az általam sokra tartott Unio-Food terméke - a Culinarisban veszem)

1 nagy marék rukola saláta

3-4 dkg parmezán

2ek tökmagolaj

1ek balzsamecet

frissen őrölt bors

A kacsamellet vékonyan fölszeletelem, körben elrendezem a tányéron. Középre egy marék rukolát teszek, meglocsolom az egész tálat a gyönyörű khaki zöld, selymes tökmagolajjal, csak a salátára koncentrálok a balzsamecettel, a parmezánforgácsokkal fokozom a hatást, végül egy kevés friss borssal teszem fel az i-re a pontot. Kalóriaigényesebbek ne felejtsenek el egy rusztikus szelet pirítóst társítani a fogáshoz.

Éva