Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in sertés (6)

kedd
máj.292012

A kevesebb néha több

A fenti állítás abszolút igaz a déli szomszédaink, a szerb és horvát vidékek mediterrán konyhájára. Egy adriai kirándulás során egy faszénen sült hús, hal vagy tengeri herkentyű kevés sopszka salátával, esetleg párolt mángolddal maga mennyországot jelenti. A jóminőségű húsok a són és kevés borson kívül, a halak legfeljebb még citromot, fokhagymát, esetleg jófajta olíva olajat igényelnek, ha egyáltalán.

A csevapcsicsa és a pleskavica íze régi gyermekkorom szépemlékű jugoszláv nyaralásait idézi. És mint ilyen, arra gondoltam, a gyereknap alkalmából amellett, hogy meglepem magam, talán nem nyúlok vele mellé a saját és fogadott családom köreiben sem. Jó volt az elgondolás. A biopiacon bevásárolt összesen közel 2kg mangalica, szürkemarha és borjú négy felnőtt és egy gyerek között elosztva nagyjából háromnegyed részben elfogyott. Őrület mediterrán fiesztát nyomtunk némi házi bodzás fehérborfröccsel és egy éjféli, gesztenyelisztből készült aszalt meggyes-csokis-gesztenyés piskótasütéssel megfejelve. 

PLESKAVICA

hozzávalók

30dkg darált marha

30dkg darált sertés

10dkg darált borjú

1ek

firssen őrölt bors

2 kis fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1tk szódabikarbóna

tálaláshoz lepénykenyér, hagyma, paradicsom, kajmak (juhtúró) és ajvár (darált fűszeres paradicsom, paprika, padlizsán - recept később), vagy Ádám kápiakrémje, esetleg grillezett zöldségek

A hagymát felkockázom, a fokhagymát összezúzom, és a sóval, a borssal, a szódabikarbónával együtt a húsokkal összedolgozom. Amikor a massza már egyenletes (lehet közben kóstolgatni, mert ha nem elég sós, csapnivaló lesz a végeredmény), akkor 10-12 centis húspogácsákat formázok belőle, és egy fél napra vagy egy napra hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízek.

A pleskavicát nem ajánlott serpenyőben vagy sütőben sütni - ez tipikusan faszenes étel, aminek a füst adja meg a jellegzetes ízét, az teszi teljessé az élményt. Arra az egyre nagyon kell vigyázni, hogy ne süssük túl, mert ha kiszárad, oda a lakoma. Pár perc a forró faszén fölött a húspogácsa mindkét oldalának elég a boldogsághoz. A legjobb hozzá házi sütésű lepénykenyeret feltálalni, amit mi jelen esetben a Montenegrói Gourmantól szereztük be. A kajmak és az ajvár is kötelező mellékszereplője ennek a fogásnak. Emellett én paradicsom-vöröshagyma-olívaolja-citrom együtteséből készítettem salátát, amit tölgyfasaláta levelein tettem a tányérra.

CSEVAPCSICSA

hozzávalók

30-30dkg darált sertés- és marhahús

1ek

frissen őrölt bors

1tk szódabikarbóna

tálaláshoz ld. fönt

A húst a sóval, borssal, szódabikarbónával alaposan összedolgozom, ujjnyi kolbászkákat gyúrok belőle, és lefóliázva sütésig, de minimum fél napon át hűtőben érlelem össze az ízeket. Ez is faszenes fogás, ne süssük másképp (és itt is érvényes, hogy túl sem!), mert nem lesz olyan finom. Tálalás a pleskavicával megegyező.

A képen még egy pisztáciás-mentás borjúnyárs is látszik, annak a receptje holnap.

Itt a nyár, a grillszezon. Ennél egyszerűbbet és finomabbat nem nagyon tudunk ajánlani... de azért még fogunk próbálkonzi. 

Éva

péntek
jan.062012

Utólagos Karácsony

Nem túl távoli még az Ünnep. Sokhelyütt - nálunk is - állnak még a fák, az ajándékok egy része még szem előtt. A gyerekbetegség miatt elmaradt társasági morzsaparti helyett családi morzsapartit tartunk a héten. A fagyasztóból kerültek elő a bedobozolt finomságok, így főznöm kevesebbett kellett, ráadásul ünnepi étkek emelték az "est fényét" majd mindennap végén. Hogy mi volt a menü Szenteste egyébként, amiből most dőzsölünk? Egyszerűen elkészíthető, mégis az Ünnephez illő fogások: vendégváró - karamellizált hagymás mini quiche-ek, leves - lencsekrémleves füstölt lazaccal, előétel - libamáj crème brûlée, főfogások - csillagánizskéregben egyben sült rozé szűz gránátalmás cékla-sabayonnal és Marsala borban párolt gesztenyével illetve pármai sonkába tekert zöldfűszeres ördöghal kéksajtos burgonyagratin-nel, desszert - karácsonyi pohárkrém grillezett fügével és sült Alaszka, ital gyanánt ezúttal chilivel fűszerezett forralt bor a szokásos italok mellett. Ezen receptek egy részét már föltettem, a fennamaradókat sorban megosztom.

CSILLAGÁNIZSKÉREGBEN SÜLT SERTÉSSZŰZ GRÁNÁTALMÁS CÉKLA-SABAYONNAL ÉS MARASALA BORBAN PÁROLT GESZTENYÉVEL

Ezt a szűzpácot már korábban kigyúrtam, így a receptben is az egy éve feltett posztra utalok vissza.

hozzávalók

a szűzhöz

ld. itt

a cékla-sabayonhoz

4db közepes cékla

2db alma

2dl száraz fehérbor

4 tojássárgája

1db gránátalma

4dkg vaj

, frissen őrölt bors

1ek méz

a gesztenyéhez

300g fagyasztott főtt egész gesztenye

1dl Marsala bor

kevés olívaolaj

A szűz elkészítése itt.

A sabayonhoz a céklát és az almát megpucolom, feldarabolom, és párolórácson, fedő alatt, gőzben puhára párolom (két ütemben: először csak a céklát teszem föl, mert annak több idő kell, majd mikor már majdnem puha, mellé teszem az almát is, és a kettőt együtt párolom készre). Egy botmixerrel kb. fél liternyi párolólével együtt az almás céklát lepürésítem, félreteszem. A borból kiforralom az alkoholt, kihűtöm, majd egy tálba öntöm, hozzáadom a tojássárgáját, és vízgőz fölött habverő segítségével folyamatos keverés mellett felhabosítom vigyázva, hogy a tojás ne csapódjon ki. A gránátalmákat citrusprésen kifacsarom, és hozzákeverem a sabayon alaphoz, sózom, borsozom, mézzel ízesítem, majd elkeverem benne a vajat. Hozzádolgozom a céklapürét, és ha szükséges még kevés párolólével lazítok az állagán. (A képen látszik, hogy nem lett kifogástalan az állaga... majd következőre.)

Amennyiben egyszerre készítek mindent, a gesztenyéhez már csak akkor fogok hozzá, amikor párolórácson van az alma is, a szűz pedig a fóliában pihen szeletelésre várva. A gesztenyéket egy serpenyőbe borítom, aláöntöm a bort, felforralom, és addig kevergetem, amíg a gesztenyék fel nem szívják az összes bort. Végül kevés olívaolajjal összeforgatom, hogy szép fényes legyen.

Tálaláskor a püréből kanalazok a tányérokra 3-3 kétujjnyi vastag szeletre vágott szüzet és néhány szem gesztenyét teszek mellé. Januárban is érdemes kipróbálni.

Éva

csütörtök
nov.242011

Fél litert csak a lányok isznak

A munkám most két hónapra Németországba szólított, első körben Münchenbe - több, mint 50 Szépség és a Szörnyeteg előadást játszunk németül az Operettszínházzal. Tökjó, gondoltam, mivel most nem kell tekintettel lenni senkire, azt eszem, amit szeretnék, mehet a full vegáskodás.

De ezek a megveszekedett bajorok nem nagyon szeretik a zöldségeket. Nyilván először a gyorskaja-kínálatot mértem fel, hiszen az előadások előtt-között-után erre lesz csak idő. Van Vapiano, de csak a központban, messze a színháztól, ez bukó. Egy kínai és egy mexikói képviselte a leülős vonalat, utcai fronton pedig két török támadott. Egyik rosszabb, mint a másik. Sem itt Münchenben, sem máshol Németországban nem adnak tofut a kínai éttermekben, nem tudom az okát, mindössze egy zöldséges étel van, ami általában fagyasztott zöldség takonnyá főzve. A mexikóiban teleküldik fejessalátával a burritót, ettől szétázik és ízetlen lesz az egész (Arriba fényévekkel jobb itthon). Marad a falafeles döner, meg a sajtos pizza. Egy hét után rá sem bírtam nézni.

Hát akkor, irány a hús. Mert az van bőven. A sült kolbászoktól kezdve a csülkön át a ropogós malachasaaljáig (vagy mi pork belly magyarul) óriási a kínálat, minőségben jóval a magyar húsipar termékei fölött. Nem volt más választásom, rákaptam a disznóságokra, köretként pedig vagy párolt káposztát vagy krumpligombócot választhattam. A gombóc ugrott, mert szinte mindenhol gyárit tálalnak fel, a káposzta inkább tűnt frissen készítettnek. Ez utóbbiból viszont van választék, a jellemzően karácsonyi fűszerekkel (szegfűszeg, fahéj) ízesített lilakáposzta és a szalonnapörcös savanyúkáposzta egyszerűen csodás.

És tényleg ennyi a bajor menü: valami pecsenye párolt káposztával, gombóccal, pereccel és mellé sör. Kifogástalan kombó. A sörök mesések, mindenhol, de mi megnéztük München mellett Andechs kolostorát, ahol 500 éve főzik a sört a bencés szerzetesek; 7 euró egy teljes menü a vendéglőben, erre persze azért még rátöltöttünk párat a sokféle házi főzésű sör közül, és egy fél napot ettünk-ittunk-beszélgettünk-röhögtünk vinnyogva a mosolygós bajorok között. Akik ugyan beugattak, hogy fél liter sört csak a lányok meg a gyengék isznak, egy férfi literest gurít. Körbenéztünk - hát még a nagymamik is lehúznak annyit. Jójó, de mi kóstolunk! A világos, szűretlen, élesztős búzasör még mindig a csúcs, de az almás sör (nem aromásított, hanem valódi almás), a téli barnasör és a többi is mind elképesztő finom.

A túra szellemében itt egy tökéletes malacsült, Stahljuci nyomán.

Kell hozzá:

egy nagy darab bőrös, zsíros sertéshús, ez éppen comb

fokhagyma

köménymag

egy friss chili

feketebors

vöröshagyma

citrom

olívaolaj vagy zsír

Melegítsd elő a sütőt kb 240 °C-ra. A húst mosd meg, a bőrét irdald be. Mozsárba vagy robotgépben őröld meg a fűszereket, majd dobd hozzá a kockázott vörös- és fokhagymát. Sózd meg, keverd össze az olajjal vagy olvasztott zsírral. Maszírozd bele az elegyet a húsba, majd bőrével lefelé tedd a tepsibe (ha van fedős tál, az még jobb). Fél órát süsd így, majd állítsd a hőfokot 120°c-ra, a húst fordítsd meg (most a bőre legyen felfelé) és nyomd rá egy citrom levét. Fedd le a tepsit, ha nincs, akkor alufóliával, de ne érjen hozzá a húshoz. Süsd így egy egész napot. Én reggel szoktam elkezdeni, estére pont jó, de akár már előző este elkezdheted. Néha nézz rá, locsolgasd meg a kisülő zsírral, nyomhatsz még rá citromot. A hosszú sütési idő alatt a zsírok szinte mind beleolvadnak a húsba, őrjítően szaftos lesz. Tálalás előtt rá lehet kicsit pirítani a bőrére (fólia nélkül), ehhez újra feljebb kell venni a hőfokot kb 240°C-re. Köret lehet párolt káposzta bajor szellemben, salátával meg fitnessz.

Ádám

kedd
nov.022010

Szűzrecept

Pár napja van egy csillagánizs-, édeskömény-, kardamombecsípődésem. Minden ételhez, ami csak az eszembe jut, valamelyik/mindegyik imént felsorolt fűszert hozzákombinálom, legyen az édes vagy sós. Talán a közelgő tél teszi, ami annyira diktálja az édeskés, fűszeres illatokat és ízeket. Talán a tök, a cékla fokozott jelenléte provokál. Akárhogy is, bátran improvizáltam, megalkotva néhány teljesen szűz(ies) receptet, - számomra legalább is - eddig ismeretlen, kipróbálatlan ízkombinációt, és most nagy megelégedéssel osztom meg az eredményt illető tapasztalataimat Veled, Kedves Olvasó!

EGYBEN SÜLT ROZÉ SZŰZ CSILLAGÁNIZSKÉREGGEL ÉS SZEGFŰSZEGGEL GŐZÖLT SÜTŐTÖK-CÉKLA KORONGOKKAL

hozzávalók

1/2kg sertés szűzérme

a páchoz

1/2dl olívaolaj

1ek

1tk őrölt csillagánizs

1tk egész szegfűbors

1 piros thai chilipaprika

pár csepp lime-lé

tálaláshoz 1ek tökmagolaj

1tk tökmag

a zöldségekhez

1 kis sütőtök (a "nyele" nagyjából egyforma átmérőjű a céklával)

2 kis cékla (nagyjából egyforma átmérőjű a tök "nyelével")

1tk

1ek egész szegfűszeg

tálaláshoz pár csipet barnacukor

frissen őrtölt bors

1 fej édeskömény - ha van kéznél (nekem épp nem volt) 

díszítésnek egész csillagánizs

Az egész cécó nem tart tovább 15 percnél, ha jó a logisztika. 

A szüzet megmosom, megtörlöm, félreteszem.

Egy párolóedényben felteszek vizet forrni a szegfűszeggel, és egy másik rózsán alágyújtok a vasserpenyőnek.

A céklát és a tököt megmosom, és héjastól félcentis szeletekre vágom (a töknek csak a hosszabb részét használom fel, amiben még nincs mag), picit megsózom a korongok mindkét oldalát, és a gőz fölé teszem. Lefedem, és kb. 10 percig hagyom párolódni.

Amíg a tök és a cékla brűgöl, elkészítem a szűzhöz a pácot. Egy nagyobb keverőtálba beleöntöm az olajat, hozzáadom a csillagánizst, az előzetesen mozsárban megtört szegfűborsot, a sót, pár csepp lime-ot facsarok hozzá, és végül ollóval belevagdosom a chilit. A marinádot alaposan összekeverem, a szüzet, ahogy van, egyben, gondosan beleforgatom, hogy a fűszeres olaj mindenütt bevonja, és mehet is a vasserpenyőbe. (Ha lett volna édesköményem itthon, akkor azt csak félbevágom, és a hús mellé teszem a grillre, hogy együtt sülhessen vele.) 3 perc után fordítok a húson egyet, majd még 3 perc után még egyet, végül még egyet , hogy minden oldala kapjon egy kérget. Így lezártam a rostokat, és bebörtönöztem húsba az értékes szaftokat. Ezt megismétlem még egyszer (aki jobban átsütve szereti, az még egy harmadik fordítást is csináljon, de negyediket ne, mert cipőtalp lesz belőle - ehetetlenül megkeményedik, kiszárad). El is zárhatom a gázt mind a zöldségek, mind a hús alatt. 

Előkészítek egy nagyobb alufóliát, egy kerek sütivágó formát és a tányérokat.

A szüzet forrón a fóliába csomagolom, és mint minden valamirevaló sztéket, hagyom "főni még a saját levében" pár percet, amíg a zöldségköretet megkomponálom. Ehhez a cékla és tökszeleteket adagonként (3-3 szelet) a párolóedényből kiemelem, és egy deszkán váltakozva egymásra rétegezem, minden réteg forró zöldségkarikát egy alig észrevehető csipet barnacukorral meghintve. Ha kész a rétegezés, egyszerűen rátolom a zöldségekre sütőformát, hogy egy méretre gyaluljam egyben ezzel az egy mozdulattal meg is hámozzam őket. Az így kapott tornyot átemelem egy tányérra, pici borsot őrölök rá, körbelocsolom tökmagolajjal, és megkoronázom egy csillagánizzsal. (Tányéronként megismétlem a műveletet. A fél-fél édesköményt is, ha grilleztem, a tornyok mellé teszem.) A szüzet ezen a ponton kibontom, és tetszés szerinti vastagságú szeleteket vágok belőle (nekem a 3-4 centis tetszett), amiből kettőt-kettőt a zöldségtornyok mellé halmozok, végül megszórom aprított tökmaggal.

Ahogy a karakán aromájú fűszerek sercegtek a szűz kérgén a porhanyós hús lágy textúráját kiemelve... Mindez az édeskésen selymes tök és cékla kíséretében... Egy lágy őszi akkordban olvadtak össze az ízek és az állagok a számban. Aznapra bennem tökéletes volt az összhang. 

Éva

Ui: A szegfűszegben párolt cékla-tök ízlelgetése során egy belőlük készíthető saláta ötlete is megfogant a gondolataimban, amit ugyan a gyakorlatba nem ültettem át idő hiányában, de ki fogom próbálni, és megosztom az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat follow-upban itt - de ha valaki megelőz, örömmel veszem a véleményét. (A fotót is majd akkor pótolom.)

TÉLIES MELEG CÉKLA-TÖKSALÁTA

hozzávalók

a zöldségekhez

1 kis sütőtök (a "nyele" nagyjából egyforma átmérőjű a céklával)

2 kis cékla (nagyjából egyforma átmérőjű a tök "nyelével")

1tk 

1ek egész szegfűszeg 

 az öntethez

4ek olívaolaj

1/2tk őrölt zsálya

1tk juharszirup

1tk lime-lé

1/4 szerecsendió 

tálaláshoz tökmag vagy pisztácia

A zöldségeket meghámozom, felkockázom, és picit megsózom, majd a szegfűszeges gőz fölött majdnem teljes puhulásig párolom - de még roppanjanak egy picit a kockák. Amíg a zöldségek párolódnak, összekeverem az öntet hozzávalóit, majd tálalás előtt egy keverőtálban a forró zöldségekhez dolgozom, és a kész, meleg cékla-töksalátát tányérra halmozom. Aprított tökmaggal vagy pisztáciával megszórhatom. Mindezt az alatt, amíg a hús megsül. Tálalhatom is mellé.

szerda
jún.232010

Tízperces látványkonyha

Mikor ezt a fogást a Drágám elé tegnap este letettem, azt mondta: "Atttyaisssten, mi van itt? Hűűű, de szép! Hány órát töltöttél el a konyhában ma ezzel?" Amikor mondtam neki, hogy 10 percet, hihtetlenkedve fogott hozzá a vacsorájának, aminek a végére érve (volt mégy egy kis desszert is, az egy másik 10 perc volt) úgy summázott: "Isteni volt, Kicsim!"

Nos, lehet előkészíteni a 3 edényt egyszerre, a vágódeszkát, konyhakést... és a stoppert.

ROZMARINGOS SZŰZÉRME GYÖMBÉRES ZÖLDBORSÓ-ÉDESKÖMÉNY-ÚJHAGYMA PÜRÉVEL, PÁRMAI ROPOGÓSSAL

Hozzávalók

4 szelet pármai sonka (amiben nincs adalékanyag)

A szűzérmékhez:

1 kb. 30-40dkg-s szűzpecsenye

2ek olívaolaj

1/2 citrom héja

pár csepp citromlé

1ek friss rozmaring

, frissen őrölt bors

kevés balzsamecet a sütéshez

A borsópüréhez:

1ek vaj

1 szál újhagyma

1 édesköménygumó

10dkg friss zöldborsó

2cm friss gyömbér

kb. 2dl víz

, frissen őrölt bors

1-1ek joghurt a tálaláshoz

Először a borsópürét készítem elő. Egy lábasban megolvasztom a vajat. Az újhagymát felszeletelem, hozzáadom a vajhoz, megdinsztelem. Miközben a hagyma párolódik, az édesköményt feldarabolom, a hagymához keverem. 2 perc párolás után jöhet bele a zöldborsó, a víz és némi só. Fedő alatt 5-7 percig, de legalább is, amíg a borsó meg nem puhul, párolom a zöldségeket.

Közben felforrósítok egy lehetőség szerint vasserpenyőt, de a sima teflon is jó. A húspáchoz az olajat kevés sóval, borssal összekeverem. A rozmaringot felaprítom, hozzáadom az olajhoz, majd belereszelem a fél citrom héját, hozzácsöpögtetek pár csepp citromlevet, és az egész pácot pár könnyed mozdulattal elkeverem. A szűzpecsenyét 3cm vastag szeletekre vágom, a pácban jól megforgatom, és teszem is a tűzforró serpenyőbe. Visszaszámlálás indul.

Egy másik serpenyőt forrósítok a sonkának. A zöldborsó alatt elzárom a tüzet, a zöldségeket egy botmixerrel összepürésítem, ízlés szerint sózom, borsozom, és belereszelem a gyömbért (egy kis menta sem árt neki, vagy az édeskömény zöldje). A szűzérméket 1-2 perc után megfordítom, hogy a másik oldalon is lezárjam a rostokat, és a nedveség belül maradjon. Egy perc után kevés balzsamecettel megspriccelem a sülő húsokat, és az így keletkezett savak segítségével a húsok mindkét oldalával megdörzsölve a serpenyő alját felszedem a húspörköket - ettől az érmék is szép fényes barnák, és kicsit karamellizált ízűek lesznek. A másik felforrósodott serpenyőbe belefektetem a pármai sonkát, és ropogósra sütöm. A szüzet már veszem is ki, mert rozén szép és finom, de aki jobban átsütve szereti, még hagyhatja egy fél percet.

Talalásnál a szűzérmék mellé kis tégelyben kínálom a zöldborsó-édeskömény pürét kevés joghurttal és frissen őrölt borssal, valamint a ropogós pármai sonkával díszítve.

Szép estét!

Éva

 

szerda
máj.052010

Borskéregben sült sertésszűz, cukkinis-répás rösztivel

Engem is utolért a kilencvenes években a disznóhúsellenes kampány, évekig nem ettem. Erősködtem, hogy egészségtelen, Anyám aztán mindent pulykával csinált, fasírtot, rántott húst – pedig a pulyka nagyon ritkán jó ízű. Inkább rém száraz.

Pár éve újra felfedeztem a disznóhúst, és nem értettem, mi bajom volt vele. Nem minden részét eszem meg, belsőségből is csak a májat, de alapvetően a sertéshús szuper. Erről malackaraj (link) tud bővebben mesélni.

A szűzpecsenye a disznó bélszínje. Az egész állaton nem sok van belőle, de még így sem horror összeg. Gyorsan kész van, szaftos, mégsem zsíros (bár a zsírral sincs bajom).

Kell hozzá

fejenként 15-20 dkg sertésszűz (elég kis darab hús, nem nagyon vágják a hentesnél, egy darab 2-3 embernek elég)

egész bors, egy marék


olaj a sütéshez

A húst mosd meg, szedd le róla az inakat, ha zavar, de maradhatnak. Törd össze a borsot, mozsárban vagy robotgépben, és forgasd bele a húst, hogy beborítsa. Kicsit sózd meg. Egy kiskanál olajat forrósíts serpenyőben, és amikor nagyon forró, akkor kezdd el sütni a húst. Minden oldalát kb. 3-3 percig pirítsd. Ha szereted közepesen átsütve, akkor pihentesd alufólia alatt pár percig, és szeletelheted is (a képen így látod). Én mindig rájövök, hogy a sertésszűz jobban ízlik átsütve, úgyhogy a serpenyőben kérgesítés után sütőben (160-180 fok) még 15 percig sütöm, és csak utána pihentetem. Ujjnyi vastagra szelve elég jól néz ki.

 

A röszti

Nem gondolok mindennap arra, hogy feltétlenül egészségeset egyek. Imádom a rösztit, de a krumplit amúgy is minden formában. A csípős, borsos sertésszűz mellé azonban valami mást, édeset akartam. Répából és cukkiniből is remek rösztit csináltam, hirtelen ötlettől vezérelve juharsziruppal. Nem rossz, nem rossz. És még egészséges is.

Kell hozzá

fejenként egy kisebb megpucolt répa és egy fél cukkini

liszt (bármilyen -  ha figyelsz az egészségre, akkor teljes kiőrlésű)

2 emberre 1 tojás

, bors

juharszirup vagy méz

fokhagyma, 1-2 gerezd

olaj a sütéshez

A zöldséget reszeld le, üsd hozzá a tojást, majd sózd, borsozd, ahogy ízlik. Aprítsd vagy nyomd bele a fokhagymát, és fejenként egy kiskanál juharszirupot vagy mézet. Szórj hozzá annyi lisztet, hogy ne folyjon a cumó. Ennek mennyisége sok mindentől függ, lassanként adagold, aztán meglátod.

Forrósíts olajat, ha ropogósra akarod, akkor sokat, de ha fél centi magasan áll a serpenyőben, az is elég. Egy evőkanálnyi zöldséget lapogass szét az olajban, és süsd meg mindkét oldalát.

Tegyél rá pár szelet húst, meg egy kis medvehagyma pestot. Ütős kis kombó.

Ádám