Végrevégrevégrevégrevégreeeee!!! - 1. felvonás

Végre, hogy amikor kimegyek a piacra, elég egy flip-flop, egy póló és egy farmer. (Bár a mostani időjárást elnézve elég távolinak tűnik az a hétvégi nyár!) Végre, hogy nem mindenféle gyökérzöldséggel és almával, meg magokkal telik csak a kocsim, de megszakadhatok az újhagymától, a rebarbarától, a retektől, az epertől, a spenóttól, a gombától, a paradicsomtól, és semmilyen hordozóeszköz űrtartalma nem elég - mindig tudok még pakolni. Végre, hogy színekben pompázik újra a piac, a hűtőm, a tányérjaink a szezonális finomságoktól. Végre, végre, végre, hogy megint alkothatok az üde tavasz, kora nyár telt, hazai termésű ízeiből! Hogy én ezt mennyire vártam!

...Meg azt is nagyon vártam, hogy a szombati piacozásból hazaérve a táskámban lapuló, vagy 20cm átmérőjű shitake gombából, a frissen felfedezett, leírhatatlan ízélményt jelentő camembert-jellegű, csípősre érett, lágy kecskesajtból, a spenótból, az eperből, a rebarbarából alkossak valamit. Az ötletek még ott helyben megfogantak, első körben csak egy jófajta kézműves bagettet kellett beszereznem. Itthon neki is láttam a kigondolt finomságoknak két felvonásban.

SZEZÁMOLAJAS GRILLEZETT SHITAKE GOMBÁN SPENÓTTAL ÉS KÖRTÉVEL SÜLT MÉZES KECSKE-CAMEMBERT

hozzávalók

egy óriás shitake gomba (az enyém majd 300g volt... de több kicsivel is meg lehet oldani a feladatot)

só

2ek szezámolaj

1/4 vaj

1 nagy gerezd fokhagyma

250g friss spenót

pici citromlé

1 körte

10dkg kecske-camembert

frissen őrölt bors

1ek méz

kísérőnek bagett

A fogás szokás szerint párperces, szinte pucolásmentes, rusztikusan ripsz-ropsz.

A vasserpenyő (faszénen is lehet) alá bedurrantok maxlángon, egy másik serpenyő alatt közepes lángot gyújtok, a vajat bele is dobom rögtön, és még a sütőt is beizzítom grill üzemmódban.

A gombát megmosom, jól megtörölgetem, mindkét oldalát besózom, és bekenem a szezámolajjal. Mehet a vasrácsra grilleződni. A fokhagymát megpucolom (ez az egyetlen), és a vajba reszelem. A spenótot megmosom, megszárítom, szárastól, mindenestől a fokhagyma után küldöm, összeforgatom a vajjal, pici citromlevet csöpögtetek rá, és csak addig párolom, hogy épp összeessen. Közben a gombát fordítom oda is, vissza is, hogy szépen beleégjenek a rácsnyomok. A tüzet minden alatt elzárom, és a készre grillezett gombát "hanyatt" egy tűzálló tálba teszem, az ernyedt spenótleveleket rápakolom. A körtét kimagozom, nem hámozom, csak vékony cikkekre szelem, és elrendezem a spenót tetején. Végül a sajtot felszeletelem, és beborítom vele a zöldségrakottast. Mehet a sütőbe 10 percre, vagy amíg a sajt meg nem pirul.

Forrón tálalom pici mézet csurgatva a sajt tetejére, frissen sült bagettel.

Éva

Párperces

Mind a recept, mind a leírás párperces. Az idő. Abból van most a legkevesebb. De ez a receptötleteimnek is jót tesz. Íme.

FENYÉRFÜVES ÉDESKÖMÉNYKRÉMLEVES SZEZÁMOLAJAS GRILLEZETT TIGRISRÁKNYÁRSSAL

 

hozzávalók

a leveshez

2ek olívaolaj

1 vöröshagyma

1 fenyérfű (más néven thai citromfű - Intersparban is kapható már)

2 édeskömény

1dl fehérbor

1l zöldségalaplé

2 kaffir lime levél

4dl kókusztej

só

frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

1/4 lime leve

a feltéthez

1/2kg tigrisrákfarok

1tk só

2ek olívaolaj

2ek szezámolaj

2 gerezd zúzott fokhagyma

frissen őrölt bors

1/2 lime leve

1 kimagozott felaprított chilipaprika (elhagyható)

díszítéshez tökmagolaj és édeskömyénkapor

Az olajat felhevítem, közben a hagymát megtisztítom, felkockázom, és a forró olajhoz adom. Pár percig alkalmankénti keverés mellett dinsztelem, közben megmosom, félbe vágom, majd az egyik fél kivételével az összes édesköményt félcentisre felszeletelem, a hagyma után küldöm, és felöntöm a borral. A zöldségalapléhez felforralom a vizet, feloldom benne a kockát (szerencsésebbje a fagyasztóban tárolt házi főzettel dolgozhat), és hozzáadom az édesköményhez a kókusztejjel és a kaffir lime levéllel együtt. Végül a fenyérfüvet is előkészítem: hosszában elvágom, és milliméteres szeletekre darabolom - mehet az edénybe a társai mellé. A levest ezen a ponton lefedem, és hagyom addig főni, hogy az édeskömény megpuhuljon. Kb. 10 perc - negyed óra.

Amíg a leves fő, elmolyolok a feltéttel, a betéttel és a díszítéssel. A betéthez a maradék édesköményt egy uborkagyalun hártyavékonyra szelem, félreteszem. A feltéthez a rák pácát összekeverem, a díszítéshez pedig felaprítom az édesköménykaprot, és elkeverem a tökmagolajjal. A vasserpenyőt ezen a ponton izzíthatom is.

Amikor az édeskömény a lében megpuhult, kihalászom a lime leveleket, egy botmixerrel pürésítem a levest, majd ízesítem igény szerint sóval, borssal, szerecsendióval, illetve belefacsarom a 1/4 lime levét. Ekkor dobom bele a vékony édeskömény-szeleteket, aminek ennyi hő pont elég lesz ahhoz, hogy kicsit megpárolódjon, de még roppanós maradjon.

A rákfarkak már várják a sütkérezést a serpenyőben, úgyhogy őket gyorsan nyársra húzom párosával, és egy-egy perc alatt meggrillezem mindkét oldalukat.

Tálaláskor tányérokba merek a levesből, megdíszítem a kapros olajjal, és ráhelyezek egy-egy ráknyársat.

Éva

Vasgyúró

Köztudott, hogy a cékla nagy mennyiségű vasat tartalmaz - meg még jó néhány hasznos vitamint, ásványi anyagot, amiről már korábban itt értekeztem röviden. A tök mellett ez a zöldség az, amit pláne így várandósan raklapszám szállítok haza a piacról, egyben ajánlom másnak is. Egy héten legalább egyszer készül belőle valamilyen összeállításban 2l nyers lé (a színét szeretem a legjobban), amit egész nap szürcsölgetek, illetve egyéb finomság. Remélem, ilyen formán nem csak a mama vértezi föl magát a következő vitaminhiányos időszakra, de a baba is egy vasgyúró lesz - már ami az immunitását illeti.

A minap a Miniben Kozma Orsi barátnőm koncertje alatt a külhonba szakadt, de szerencsére gyakran haza látogató Réka bajtársnőm mindenkor felemelő társaságában és állandóan záporozó kérdései mellett is (ezért az "is" szócskáért mit fogok hallgatni!) átszellemülten fogyasztott, zöldfűszeres kecskesajtgolyókkal tálalt sült céklasaláta nyomán született meg az alábbi repró.

SÜLT CÉKLA-BIRSALMA SALÁTA KECSKESAJTTAL, DIÓVAL, RUKOLÁVAL, BALZSAMOS MÁLNAÖNTETTEL

Mint az velem kapcsolatban talán már ismeretes, nem vagyok híve a friss zöldség, gyümölcs intenzív hőkezelésének. Amit lehet, én nyersen fogyasztok. Itt azonban érdemes egy kicsit megdolgozni a hozzávalókat, hogy mind állagban, mind ízben lágyabbak legyenek.

hozzávalók

a sült zöldséghez, gyümölcshöz

2 közepes cékla

só, frissen őrölt bors

2ek olívaolaj

1 birsalma (keményebb körtével helyettesíthető)

1ek juharszirup/méz

1ek szezámolaj (ha nincs, dió- vagy olívaolaj is oké)

a salátához még

10dkg morzsálható natúr kecskesajt

2 marék dió

2 marék rukola

frissen őrölt bors

az öntethez

1ek olívaolaj

1ek balzsamecet esszencia (az édes-krémes)

1ek juharszirup/méz

pár szem fagyasztott málna

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A céklát meghámozom, másfél centis kockákra feldarabolom, gyengén sózóm, borsozom, megöntözöm az olajjal, jól összeforgatom, és egy hőálló tárban szétterítem. Hasonlóan járok el a birsalmával, csak azt a szezámolajjal és a juharsziruppal vonom be, majd egy külön tálba teszem. Mindekettőt egyszerre tolom be a sütőbe kb. 30 percre. 

Miután a cékla és a birsalma elkészült, lehűtöm... én reggel csináltam meg őket, majd mentek a hűtőbe, és jó hidegen délben táltaltam a következőképpen.

A cékla- és birsalmakockákat egyenként elosztottam egy tányéron vigyázva, hogy a cékla ne színezzen mást. Ez után szétmorzsoltam a salátán a kecskesajtot, friss borsot őröltem rá, majd a rukolával megszórtam. Az öntetet összekevertem, és megcsurgattam vele a salátát. Végezetül durvára vágott dióval hintettem. Fontos tudni: az egésznek az öntet a lelke!!!

Egyszer kell kipróbálni. Kattanás lesz belőle!

Éva

Lilaláz

A lakberendezés minimál vonalában hasít a lila. Szerény véleményem szerint a lila a konyhában is az egyik legszebb szín, legyen szó a szederről, a padlizsánról, a célkáról, a káposztáról, a hagymáról, és még sorolhatnám. 

Ezt az ételt kevésbé az ízek, semmint a színek inspirálták, és az a megfigyelés, hogy az azonos színű alapanyagok gyakran remekül passzolnak egymással (pl. sütőtök, narancs, répa).

SZILVÁS-LILAHAGYMÁS KÁPOSZTASALÁTA

hozzávalók

2 fej lilahagyma

1 kis fej lilakáposzta

1/2kg szilva

1 citrom julienne-re vágott héja

az öntethez

4ek olívaolaj

1ek szezámolaj

1 citrom leve

1ek juharszirup

friss bors

tálaláskor passzol hozzá egy kis durvára vágott dió is ízlés szerint

A hagymát meghámozom, a káposztát a külső leveitől megfosztom, mindkét zöldséget félbe vágom, utóbbinak kivágom a torzsáját, és legyalulom őket vékonyra. A citrom legkülső héját hosszanti sávokban egy késsel lehámozom, a fehér héjrészt, ha maradt, eltávolítom, és a tiszta sárga héjat hosszában gyufaszálra vágom. A szilvákat megmosom, félbe vágom, kimagozom, és hosszában gerezdekre szelem. A salátát alaposan elkeverem, és félreteszem, amíg az öntetet összeállítom. Végül a nyakonöntöm vele a salátámat, jól összeforgatom, alaposan megborsozom, és ha szeretném, durvára vágott dióval meghintem. (Ha valaki megszállott csípőspárti, friss piros chilit is nyugostan adhat hozzá.)

Én magában ettem, egy jó vad- vagy akár halszték mellé is el tudom képzelni.

Éva

Mi a szösz?

Ötéves. Ma ötéves. Ahogy én is. Anyaként. Ahogy a párom is - apaként. Ahogy a szüleim is - nagyszülőkként. ...És még mindig nehezen fogom fel, pedig lassan már itt a második is. 

Lola születése óta sok minden megváltozott. Ha mást nem is veszünk, csak az étkező asztal körüli életünket: nos, a táplálkozási, így a vásárlási szokásainkra, az alapanyag-ismeretünkre és -igényességünkre  mind, mind komoly hatással volt a jövevény.

Hogy mi a szösz a paszternák? Ha valaki 10 éve említi nekem ezt a zamatos, édeskés gyökérzöldséget, valószínű ugyanúgy felhúzom a vállam, mint a nagy többség. Ma már előszeretettel használom a konyhában párolva, főzve, sütve, bárhogy. Álljon itt az első bejegyzés abból a posztfolyamból, ami a mai napi ünnepi fingerfood-áradatról készül. Főszerepben a paszternák.

PASZTERNÁKCHIPS

Paszternák, pasztinák, bárhogy is hívjuk, az biztos, hogy gyakorlott szemnek is esetenként gondot okoz megkülönböztetni a fehérrépától. Az én trükköm az illatolás és a megfigyelés. T.i. a legárulkodóbb vele kapcsolatban az édeskés illata, a fehérrépáénál valamivel simább bőre és az, hogy a szár és a gyökér találkozásánál a fehérrépa esetében kúp formában végződik a gyökér, míg a paszternák esetében csapott.

Már az ókorban is előszeretettel fogyasztották, de a krumpli sajnos kiütötte a népszerűség nyergéből. Méltatlanul, mert magas a tápértéke, rendkívül finom és sokoldalú, nem mellesleg alacsony a kalóriatartalma (55kcal/100g). A paleolit diétám idején rengeteget használtam körítésre. Káliumban és rostokban gazdag, jótékonyan hat az emésztésre, vizelethajtó, görcsoldó, epe- és vesetisztító, gyomorpanaszok esetén hozhat enyhülést.

Hozzávalók

3 nagy paszternák

3ek olívaolaj

1ek szezámolaj

1ek almaecet

1ek durva szemű himalájasó

frissen őrölt bors

igény szerint cayanne bors

tálaláshoz natúr vagy szárított oreganós tejföl/joghurt

Elképesztő egyszerű a dolgom ezzel az egészséges nassal. A sütőt 165 fokra beállítom. A paszternákot meghámozom, uborkagyalun vékonyra leszeletelem, meglöttyintem az olajakkal, az ecettel, és meghintem a sóval és a borssal. Alalposan összeforgatom, és két-három, sütőpapírral ágyazott tepsin szétterítem a szeleteket úgy, hogy lehetőség szerint minél kevésbé fedjék egymást. Ezek után már csak annyi a feladatom, hogy 35-40 percre betolom a sütőbe (nekem néha cserélgetnem kellett egymás alatt-fölött a tepsiket, mert a légkeverés ellenére nem sült egyenletesen), és amikor már kellően megpirult, kiveszem hűlni. 5-10 perc elteltével beborítom egy tálba, és egy teljes napon át dugdosom a kóstolgató család elől, hogy megélje a vendégséget.

Éva

Ha ősz, hát legyen!

Mi az előnye a borús nyári időnek? Nos, bár lassan beköszönt az ősz, nyári színre meg még idén nem sikerült szert tennünk, legalább a megszámlálhatatlan jobbnál jobb nyári kultúrprogramról, fesztiválról nem kell lemondanunk a strand, a víz, a napfürdőzés csábítása miatt. Most végre úgy tudjuk róni a fesztiválszínhelyeket, hogy nem rohad le rólunk a gatya, és nem sajnáljuk a vízparti henyélésre fordítható időt.

...A nagy hátránya viszont, hogy meleg nem igazán gyakran lévén az sincs, hogy csak a könnyű ételeket kívánná az ember. 

ERDEI GOMBÁS, DIÓS, SZEZÁMOLAJAS TAGLIATELLE ROZÉRA SÜLT KACSAMELLEL

hozzávalók

a kacsához

2 egész kacsamell

2-3tk só

2-3 rozmaringág

a tésztához

1 vöröshagyma

3 marék vegyes erdei gomba

1-1tk kakukkfű és zsálya

2 marék dió

3 gerezd fokhagyma

5cl konyak

1dl tejszín

1tk juharszirup

pár csepp citromlé

só, frissen őrölt bors

4ek szezámolaj

1/2kg friss vagy 1/4kg szárított tagliatelle

só

tálaláshoz extra szezámolaj, friss parmezánforgács, kakukkfűág 

A kacsát a sütés előtt egy nappal alaposan besózom, és hűtőbe téve legalább egy 24 órán át hagyom, hogy átjárja a só. (Ha másnap mégsincs alkalmam megsütni, nem kell kétségbeesni: akár 3-4 napot is elvegetál a hidegben kellő mennyiségű só társaságában.)

Az elkészítés napján fogok egy serpenyőt, a lehető legkisebb lángra begyújtok alá, és a bőrös felével lefelé belefektetem a kacsamellet, a rozmarigágakat köré dobálom. Így hagyom békében vagy 20 percig, hogy a lassú tűzön a kacsa zsírja szépen, lassan teljesen kiolvadjon, a bőre ropogóssá váljon, és a mell ezen oldala kicsit átsüljön. Közben előkészítem a tészta hozzávalóit: a hagymát felkockázom, a gombát megmosom, héjastól nagyobb darabokra vágom, a diót késsel felaprítom, a fokhagymát megpucolom, a fűszernövényeket megmosom, a zsályát darabolom (lehet szárított vagy fagyasztott fűszerekkel is operálni.)

Kb. félidőben, amikor a kacsából kellő zsír kiolvadt, a zsírt átöntöm egy mélyebb serpenyőbe akár wokba. Azon közepes lángon kb. két perc alatt megdinsztelem a hagymát és a zöldfűszereket, majd hozzáadom a fokhagymát, a diót, és folyamatos keverés mellett további két percig pirítom. Mehet bele a gomba. Feljebb tekerem a lángot, és újabb 2-3 percig pirítok folyamatos keverés mellett. Egy löttyintés konyak - újabb 2 perc forralás, hogy az alkohol kipárologjon. Közben felteszek a tésztának vizet forrni. Vissza a mártáshoz: a diós gombát megöntözöm a szezámolajjal és a juharsziruppal, rácsöpögtetem a citrom levét, ízlés szerint sózom, jól elkeverem, majd felöntöm a tejszínnel. Hagyom újabb két percig rotyogni. Néha megkeverem.

Most tart a kacsamell kb. 20 percnél. Az újabb adag kisült kacsazsírt egy kisebb edénybe kitöltöm (jó lehet még valamire, ha más nem, egy lilahagymás zsírosdeszka-vacsorára), a lángot maximumra föltekerem, és mikor már elérte a serpenyő a kellő hőfokot, megfordítom a melleket. Két percem van a kacsa elkészültéig, hogy befejezzem a mostanra minden bizonnyal kicsit már besűrűsödött mártást, amiből a végére semmi más nem hiányzik, csak a sóigazítás és bors. Megadom hát neki, ami jár, jól elkeverem, és elzárom alatta a gázt. A kacsa szintén kész, amit mint minden valamirevaló sztéket, gyrorsan egy-egy alufóliába csamagolok, és leteszem öt percre pihenni a pultra.

A tálalás előtti utolsó lépésként a forrásban lévő vízbe teszek sót, majd beleengedem a lehetőség szerinti friss tagliatellémet vagy pappardellémet (ha csak száraz tésztám van kéznél, az sem tragédia, csak tovább tart a főzés), 2-3 perc alatt al dentére főzöm, lecsöpögtetem, és a forró tésztaszálakat alaposan összeforgatom a kész mártással. 

Tálaláskor egy-egy adag tésztát halmozok a tányérokra, és meglocsolom kevés szezámolajjal. A kacsát kibontom a fóliából, félcentis szeletekre vágom, a szeleteket elrendezem a tészta tetején, végül parmezánforgáccsal és kevés kakukkfűvel zárom a sort. (Mint az a képen látszik, nekem ez utóbbi kettő elmaradt: parmezánom, ritkaság, de nem volt itthon, ezt felismerve meg szomorúságomban hanyagoltam a további fűszeres dekorálgatást - azért így is isteni volt).

Egy finom testes Shirazzal kiváló vacsora kerekedhet belőle akár családi, akár baráti körben.

Szép hétvégét!

Éva

Pikáns párperces

Nem mindig van fantáziám a főzéshez. Van, hogy napokig ihletkrízisben vagyok, és vagy a standard, jól bevált párperces hús-, tészta- és krémleves recepteket kapkodom elő, vagy - ha még fáradt/lusta is vagyok -, akkor jönnek a hideg kaják, mint sajjtál, gyümölcssali, magvak, szendvicsek.

Az elmúlt pár nap igen sűrű volt. A munkakereséssel egy ideje felvállaltan felhagytam, ehelyett 100%-osan belevetettem magam a saját projektem/-ünk megvalósításába, ami ebben a fázisban már és innentől komoly elszántságot, teherbírást, fókuszt... azaz teljes embert kíván az elkövetkezendő egy-másfél évben. Az új perspektíva, az agytekervényeim újbóli intenzív használata, a munka élménye és a projektbe vetett hitem nagy energiákkal tölt fel egyfelől, másfelől persze fizikailag lefáraszt, ezért mostanában több volt az éttermi látogatás - amiért amúgy rajongok -, és kevesebb a fakanálforgatás itthon.

KELETI FORRÓ SÜLT RÉPASALÁTA SZEZÁMMAGGAL

hozzávalók

2cs zsenge répa szárával

1cs újhagyma

4dkg vaj (ha van kéznél ghee, még jobb)

2ek szójaszósz

1ek tamarind

1ek brandy

1 chilipaprika (elhagyható)

2ek szezámmag

A répákat meghámozom, rajta hagyva a zöldjéből egy centit, és hosszában félbe/negyedbe vágom. Az újhagymát megtisztítom, hosszában félbe vágom, és vagy tovább hosszában negyedbe szelem, vagy feldarabolom. A serpenyőt/wokot felforrósítom, és egyszerre dobom bele a vajat a hagymával és a répával. A vaj egy pillanat alatt megolvad - kicsit megrázogatom az edényt, hogy mindeütt bevonja a zöldségeket. Jöhet a szójaszósz, a tamarind, a brandy és - ha szeretjük az erőset - a kimagozott, aprított chili. Még két percig sütöm a répát dobva-rázva, aztán tányérra teszem, és meghintem szezámmaggal.

Én magában ettem salátaként, de össze lehet sütni rákkal, csirkével, vagy köret gyanánt feltálalható kacsa, bárány, egyéb mellé.

Éva

...és így szereted meg a tofut

Egy hónapja kvázi vega vagyok. Láttam egy filmet (Meet your meat), ami bemutatja, hogyan élnek azok az állatok, amelyeket mi elfogyasztunk. Nem nagyon tudok húsra nézni azóta. A hangsúly a nem NAGYONon van, mert azért még mindig imádom a húst, csak jelentősen visszafogtam, és heti egy-két alkalomnál többször nem eszem, akkor is igyekszem vadhúst, halászott tengeri halat, vagy tanyasi, szabadtartásban nevelt, gyógyszerektől, génkezeléstől megkímélt állatok húsát fogyasztani.

Egy időben nem tudtam megenni egy húsételt, ha csont volt a tányéromon. Ha szembesültem vele, hogy egy érző élőlény volt, amit megenni készülök, elment az étvágyam (és most ne gyertek a növények lelkével, egy répával lényegesen kevésbé érzek együtt, mint egy bocival). Ha minden alkalommal, amikor húst eszünk, emlékeztetnének rá, hogy ezért az életét adta egy másik élőlény, sokkal ritkábban ennénk.

Érlelem a gondolatot, hogy megtanulok vadászni. Meg akarom tapasztalni az érzést, hogy milyen úgy megenni egy őzpörköltet, hogy tudom, hogy annak a gombszemű állatnak én vettem el az életét, azért, hogy engem tápláljon. Így visszanyeri a hús a valódi jelentését és értékét.

Mivel itt még nem tartok, egyre több tisztán zöldésges kaját dobok össze mostanában. A színház melletti kínai büfékben csak húsos raguk vannak, kivéve egyet: a tofusat. Azt hittem, utálom a 'szójasajtot', mert gyerekkoromban kóstoltam valami borzalmas, szárított verzióból készült valamit. A friss, puha tofu egész más. Kipróbáltam: remek. Otthon reprodukálva persze minden még jobb, hát még, ha a tofu bio - és megdöbbentően olcsó!

A mennyiségek nincsenek kőbe vésve, de ezt tőlem már megszokhattátok. Főzzetek szabadon!

PIRÍTOTT TÉSZTA TOFUVAL ÉS ZÖLDSÉGEKKEL

Kell hozzá:

fejenként 10 dkg friss tofu (lehetőleg bio, ez fejenként kb 150,- Ft)

fejenként 10 dkg szárított, vagy 15 dkg friss tojásos kínai tészta (tojásos spagetti is megfelel)

sárgarépa

póréhagyma

egy kis friss chili

2 evőkanál (sötét) szójaszósz

egy csepp szezámolaj (a páchoz; ebben sosem sütünk)

két-három evőkanál földimogyoró- vagy napraforgóolaj (a sütéshez)

két gerezd fokhagyma

Az étel wokban készül, itt találsz hozzá néhány jótanácsot.

A tésztát főzd meg: a csomagoláson rajta van az elkészítési mód. A száraz kínai tésztát elég forró vízben áztatni pár percig, a spagettit főzni kell.

A tofut szeleteld olyan vékonyra, hogy azért még ne szakadjon szét (3-4 mm). Egy nem fém tálban keverd össze a szójaszószt, a felaprított chilit és fokhagymát és a szezámolajat. Keverd bele a tofut.

Forrósítsd fel a wokot, öntsd bele az olajat, és amikor már füstöl, dobd bele a tofut (a páclevét tedd félre). Gyorsan dobva-rázva pirítsd körbe - fakanállal csak óvatosan, ne törd össze a tofuszeleteket. Ha megsültek, vedd ki a wokból és tedd félre.

Ha nem maradt volna olaj a wokban, egy evőkanállal tegyél még hozzá és ha már elég forró, dobd bele a julienne-re (gyufaszálakra) vágott répát és póréhagymát, pár perc alatt pirítsd meg. Ne égesd oda, mert megkeseredik - ha kicsit ropogós marad, az a jó. Öntsd hozzá a tofu páclevét, a kész tésztát és pirítsd pár percig. Dobd hozzá a tofut, keverd össze és majszolj.

Ádám

Nudlifúzió

A fúziós konyha egyre elterjedtebb a világban, így nálunk is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy épp tegnap nyitott hatalmas dirrel-durral a Nobu elnevezésű japán-dél-amerikai fúziós éttermlánc magyarországi étterme Andy Vajna és Bobby DeNiro nevével fémjelezve. Tekintve, hogy kis hazánkban egyre inkább csak celebekkel lehet terméket/szolgáltatást is eladni - a magyar birka arra megy rá -, itt sem kevés a közszereplős felhajtás a téma körül. 

De mi is a fúziós konyha? Többféle karakterisztikus nemzetközi konyha meghatározó jellegeinek a házasításából létrejött hibrid kulinária. A fúziós konyhákban majdhogynem biztosan szerepel a Távol-Kelet valamely országára jellemző íz és/vagy elkészítési mód, és nem ritka az olasz gyorsaság, praktikum esetleg ízek társítása is.

Nos, egy ilyen fúziós recept ötletére leltem én egy kölcsönkönyvben, aminek a gazdája azóta külhonba vándorolt gyakorlatilag keddről szerdára, de még reménykedem benne, hogy a közeljövőben lesz alkalmam neki személyesen visszaszolgáltatni a jogos tulajdonát. Képtelenségnek tűnhet, hogy nem tudok receptet érintetlenül hagyni, de ez van... tényleg nem megy.

KIRÁLYRÁKOS SPAGETTI ÁZSIAI PESZTÓVAL

hozzávalók

spagetti vagy rizstészta

A rákhoz (fejenként)

8-10 fagyasztott vagy friss királyrákfarok

2ek olívaolaj

1ek szezámolaj

1 fokhagyma

1tk szójaszósz

1/8 lime leve

A pesztóhoz

2 gerezd fokhagyma

1-2cm friss gyömbér

2 csokor friss korianderzöld

1 csokor friss thai bazsalikom

1 csokor friss petrezselyem

1/2 lime leve

1ek szójaszósz

2ek szezámolaj

5dkg fenyőmag

1 csipet só

(szívem szerint én még 1 chilipaprikát is beletettem volna, de a gyerek miatt nem tettem - azért csak bátran, ha nincs akadály)

A tésztának vizet pici sóval felteszek forrni.

Amíg a víz melegszik, egy tálban összekeverem a rák marinádját: az olíva- és a szezámolajat, a lime-levet, a szójaszószt, és szeletekben a fokhagymát. Ebbe a rákot beleforgatom, és hagyom állni pár percig.

A pesztóhoz a fenyőmagot száraz seprenyőben megpirítom, majd az összes többi hozzávalóval együtt egy robotgépben összepürésítem.

Amikor a víz felforrt, beleteszem a tésztát, és fogkeményre főzöm. Amíg fő, egy serpenyőt felforrósítok, és egy perc alatt megsütöm benne a pácból kiemelt rákokat.

Tálaláshoz kínálhatom a hozzávalókat külön (ld. lent) vagy a tésztát a pesztóval összekeverve, megkoronázva a rákfarkakkal. A megmaradt pácléből egy-egy evőkanállal mindenestere locsolok befejezésképp a tészta tetejére.

Percek alatt kész.

Éva

Ui.: Paleolitosok tészta nélkül is élvezhetik.

Update on vasárnap, október 24, 2010 at 23:02 by Éva

Ezt most olvastam Segal Viktor oldalán. Nagyon ide kívánkozott ez a gondolatmenet, minden egyes szavával csak egyetérteni tudok. ...A fenti bejegyzés meg apropót is szolgáltatott rá, hogy ide idézzem. Íme:

"Fúzió és konfúzió

Amikor a Kelet összefog a Nyugattal, az édes hozzásimul a sóshoz, a keserű kollaborál a savanyúval, a tradicionális beszédbe elegyedik a futurisztikussal, a konvencionális érzéki viszonyba bonyolódik az extrémmel. Mi is a fúzió? A konyha, ahol az íz az úr.

'Egyszerűség! Szerintem ez a jövő. Nem kell kétféle mártás és négyféle köret egy tányérra. Egy domináns fűszer kell és invenció. És kreativitás, hogy a látszólag egymástól távoli ízeket vagy első hallásra össze nem illő hozzávalókat úgy tudd összekombinálni, hogy az, végül harmonikus egységet alkosson. Nálam a csokoládé soufflé a kínaiak ötfűszerével találkozik. A chutney a kacsával, a medvehagyma a parajjal, az édesburgonya a korianderrel. Meglepő, de hihetetlenül harmonizálnak egymással. Ez a titok, a harmónia. A fúziós mozgalom Kaliforniából indult hódító útjára, ahol japán, francia és amerikai chefek komponálták egységgé nemzetük eledeleit. Hihetetlen sikere lett az elmúlt huszonegynéhány évben. Nem véletlenül hangsúlyozom a harmóniát, mert bármily meglepő, a gasztronómiai fúziót tulajdonképpen a jazz műfaja ihlette. Magam is szeretem a dél-amerikai jazzt, Gilberto dallamait, például. Az is fúzió. Lényeg, hogy ahogy a zenében, úgy az ételben is meg legyen a harmónia. A régi időkben a törzsvendégekről nevezték el az ételeket. Mára az egész koncepció megfordult. Ma a chefekért járnak étterembe, ők a sztárok, és nem a vendég a főszereplő. Kezdenek fölborulni az arányok, és nincs ez így rendben. Én szeretnék elindítani valamit. Szeretném elérni, hogy az emberekben legyen igény arra, hogy kísérletezzenek, próbáljanak ki új fűszereket és meglepő íz kombinációkat. Hiszen fontos, hogy megreformáljuk a saját konyhánkat. Nem véletlenül maradhatott évszázadokon át olyan magas színvonalon az olasz és a francia konyha, mert ők mernek befogadni. Ha elzárkózunk, lemaradunk. Ha nem fejlődünk, már azzal is iszonyatosan lemaradunk. Olyan forradalom történik ma a világban, amelyből Magyarország kimarad. Ezt nem szabad annyiban hagyni. Ahogy a vendégek igényei nőnek az otthoni főzésükben, úgy fog változni a vendéglátás színvonala is. És akkor majd azt érezhetjük, hogy végre történt valami. Majd akkor, ha elfogadjuk, hogy a pörkölt után is van élet.'"

Éva