Náhány éve egy háztűznéző vendégségbe ugrottunk át a párom egyik legrégebbi barátjához és feleségéhez, akik épp a szomszédunkba költöztek. A "barátom a szomszédom" áldásos állapot előnyeit azonban egyikőnk sem tudta sokáig élvezni, mert a pár rövid házasság után külön ment. Pedig milyen klassz volt csak átsétálni a szomszéd házba egy langyos süteménnyel, egy üveg borral, és az újonnan épült otthonuk addigra karácsonyi előkészületekben pompázó meghitt melegében elbeszélgetni, elvihorászni, majd viszont várni őket nálunk forralt borral a ropogó kandalló tüze mellett... Sajnáltam őket is, a körülöttük kialakult helyzetet is, és azt, hogy ilyen látogatást csak párat ejthettünk meg egymásnál az eredeti felállásban. Ezt a tortát akkor, a szomszédköszöntő látogatásra készítettem utoljára, pedig nagyon finom. Most, hogy a napokban Gerda barátnőm várt minket egy baráti csevelyre, ismét előkaptam a receptet. Gerda már azt gondolhatja, hogy én csak körtében tudok gondolkozni, amikor nála járok (a múltkor egy kardamomos-diós körtetortát vittem hozzá egy csajbulira - 2 perc alatt szívták föl a lányok, még szinte be sem értem vele az ajtón), de hát tehetek én róla, hogy ezek a kis összejövetelek nála mindig a körteszezonra esnek?
...És mitől csípős? A benne lévő rengeteg gyömbértől. Igazi pikáns ízélmény!
GYÖMBÉRES-KÖRTÉS SAJTTORTA
Mielőtt a rátérnék a receptre, néhány gondolat a két főszereplőről.
A körte
Az almával egy családba tartozó, a világon széles körben termesztett és fogyasztott gyümölcs. Rendkívül sokoldalú a felhasználhatósága. Készíthetünk belőle nyersen dzsúszt, salátát, párolás/főzés útján levest, lekvárt, mártást, egyéb egytálételeket (nekem pl. babakora óta a lányom egyik kedvence a fahéjas párolt körtével és almával valamit olvasztott sajttal készült köles - olyan a végeredmény, mint egy almás-körtés pite), sütve köretet, desszertet, de akár szárított formában is hozzájuthatunk a jobb piacokon. Magas rost- valamint C-vitamin- és káliumtartalma miatt rendszeres fogyasztása immunerősítő célzattal ajánlott.
A gyömbér
Fűszerként és gyógynövényként is számon tartják ezt a gumós gyökérnövényt. Rokonságába tartozik még a keleti fűszerezésű ételek hozzávalóiként gyakran használt kurkuma, a galangal és kardamom. A gyömbér savanyított verzióját a japán konyhában mindennaposan fogyasztják, de fűszerként és teafőzetként a legelterjedtebb a használata, mindemellett készítenek belőle limonádét, sört és sajnos cukros üdítőt is (kár az értékes alapanyagért, ha egyáltalán tesznek belőle az italba, és nem csupán az aromával és színezékkel idézik meg). Gyomor- és bélbántalmakra/-betegségekre a legjobb, de bizonyítottan hasznos szív- és érrendszerünk védelmére valamint a bőrrák megelőzésére.
Hozzávalók (továbbra is bio alapanyagok, többnyire)
A tésztához:
1 zacskó (kb. 1/4kg) teljeskiőrlésű zabkeksz
10dkg vaj (plusz pici a tortaforma előkészítéséhez kevés liszttel együtt)
2ek frissen reszelt gyömbér (kb. 5cm)
A töltelékhez:
3-4db nagy és kemény körte
1/4kg méz
1/2 citrom leve
1/2kg lágy krémsajt (én eddig a Bukot használtam, mint az egyetlen nálunk fellelhető adalékanyagmenteset, de eltűnt a polcokról ott, ahol én vásárolok, helyette viszont felfedeztem a Nádudvarit)
2.5dl tejföl
2ek frissen reszelt gyömbér (kb. 5cm)
2 tojás
A vajat megolvasztom (kis tálkában fél percre beteszem a mikróba), a zabkekszet robotgépben ledarálom, a gyömbért lereszelem (én a fagyasztóban tartom, így mindig friss marad, és könnyű is reszelni). A vajat és a gyömbért a kekszmorzsához dolgozom - lehet robotgéppel -, majd a tésztával egy kivajazott, picit belisztezett, 23cm-es kapcsos tortaformát vékonyan kibélelek (addig lapogatom, nyomkodom, igazítgatom a tésztát az ujjaimmal, míg egy egyenletes, 3-4mm vastag réteg nem borítja a tortaforma belsejét). A kibélet formát lefóliázva 10 percre beteszem a hűtőbe.
Egy edényben felteszek 3dl vizet a tűzre, és a méz felével valamint a citromlével közepes lángon felmelegítem. A körtéket felbevágom, kimagozom, és hámozatlanul vékony szeletekre vágom, majd hozzáadom a mézes-citromos vízhez, és pár perc alatt puhára párolom. (Ne túl puhára, mert széttörik, szétmálik!)
A sütőt beállítom 150 fokra.
Amíg a körte párolódik, a sütő melegszik, a tészta pedig dermed, elkészítem a sajttölteléket. Ehhez egy gépi habverővel összedolgozom a sajtkrémet, a tejfölt, a méz másik felét, a tojásokat és az újabb adag frissen reszelt gyömbért.
Amikor a körte kész, a hűtőből kiveszem a tortaformát, a körtét lecsöpögtetve belekanalazom, és egyenletesen elosztom a tésztán, majt beborítom a mézes-gyömbéres sajtkrémmel. 1 órán át sütöm, ezt követően legalább egy 4-5 órán át hűtöm, hogy vágható legyen.
Én nem szoktam különösebben dekorálgatni, mert szeretem a sajttorták natúr látványát, de ér meglódítani a fantáziát mind a desszert, mind pedig a tányér öltöztetése terén.
Éva
Ui: a receptért hála a Nélkülözhetetlennek!
kedd, május 8, 2012 at 13:02 | 
