Karfiolkarfiolkarfolakarilofkarofilokorolafil!

Megint karfiol, egyrészt, mert szezonja van, másrészt, mert imádjuk. Sokban emlékeztet Éva előző receptjére, az ihlet mégis máshonnan érkezett.

A húgom hozott nekem Hollandiából egy, a tradicionális konyhát bemutató szakácskönyvet – hát, az ételek nagy része tulajdonképpen hús krumplival, de ez mindenféle formában. A téli időszakban ezek jól használható receptek, de mivel most Meli is „majdnemvega”, inkább tisztán zöldséges fogást kerestem. És micsoda ötlet: karfiolkrémleves sajtpuffancsokkal!

A hűtőnkben mindig van öt-hatféle sajt, olvadós, camembert, kéksajt, parmezán és esetleg valamilyen fiatal, túrószerű sajt. Nem tudok ellenállni ezeknek a boltban, és mindig többet veszek a kelleténél, ezért időnként jól jönnek olyan ételek, ahol a kis darab maradék sajtokat egyszerre fel tudom használni – akár egy gyors tésztához, de egy vegyes sajtpuffanccsal se lehet melléfogni.

KARFIOLKRÉMLEVES SAJTPUFFANCSOKKAL

Kell hozzá:

egy karfiol

egy nagy krumpli (ha igazán sűrűn szereted)

egy kis vöröshagyma

vaj

1 liter zöldségleves (lehet bio kockából)

1 dl tejszín

egy tojás

fél deci tej

3 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

2 evőkanál reszelt érett sajt (parmezán, roquefort, gruyère, stb.)

szerecsendió

Párold meg egy evőkanálnyi vajon a felaprított hagymát, majd öntsd fel az alaplével. Dobd hozzá a kockákra vágott, hámozott krumplit és a rózsáira szedett karfiolt.

Amíg fő, készítsd el a sajtpuffancsot: melegítsd fel a tejet egy evőkanál vajjal, majd szórd bele a lisztet. Ezt addig kevergesd kis lángon, amíg rugalmas labdává válik – ezt égetett tésztának hívják. Hűtsd ki, majd keverd hozzá a felvert tojást és a sajtokat. A tésztából vizes kézzel gyúrt kis gombócokat rendezgesd kivajazott tepsire, és süsd meg 180 fokon 5-6 perc alatt: világosbarna, kétszeresükre duzzadt puffancsokat kapsz.

A levest pürésítsd, mondjuk botmixerrel, sózd, borsozd, reszelj bele szerecsendiót és öntsd fel a tejszínnel. Ha kihűlne, melegítsd rajta kicsit, rögtön tálalhatod.

Ádám

Csőbe húzva

A csőben sült kifejezést gyerekként hosszú éveken át nem tudtam értelmezni. Aztán mikor végre valaki fellebbentette a fátylat, hogy ez egy sütőben sült, többnyire rakottas ételt jelent, aminek a tetejét barnára pirítjuk (gratinírozzuk), akkor meg arra csodálkoztam rá, hogy miért nem lehet egyszerűen sütőben sültnek nevezni azt a nyomorult ételt. (Vélhetően azért, mert a mediterrán vidékeken, ahol maga a kifejezés meghonosodott, eredendően egy hosszúkás, fedeles, kvázi cső formájú cserépedény szolgált ezeknek az ételeknek a megsütésére.) Mindenesetre vitathatatlan tény, hogy a csőben sültek hihetetlen kevés munkával elkészíthető, nagyon ízletes ételek.

A szombati ebédünk a karnivor páromat elsőre komolyan meghökkentette. Olyannyira, hogy először rém bátortalanul csupán két szánalmasan kicsi brokkolirózsát halászott át a tányérjára a tálból. Mikor megkérdeztem, hogy az állítólagos farkaséhségét ennyivel kívánja-e csillapítani, a válasz az volt, hogy "Mittomén, ízlik-e, soha nem ettem még ilyet". "Én sem" - vágtam rá, és gyorsan hozzátettem, hogy az egész csupán brokkoli, sajt, tejszín, tejföl, mandula. Mindegyiket ismeri, mindegyiket szereti... na, ezek vannak összekombinálva. A végeredmény? Az én drágám az első kóstolást követően annyira felbátorodott, hogy az egész tállal a magévá tette. Még jó, hogy a gyereknek és magamnak szedtem ki előzetesen belőle!

HÁROMSAJTOS-MANDULÁS CSŐBEN SÜLT BROKKOLI

hozzávalók

1 nagy fej brokkoli

a mártáshoz

10dkg parmezán sajt

10dkg manchego sajt

10dkg ementáli sajt

(...vagy bármilyen egyéb érlelt sajtok)

2dl tejszín

2dl tejföl (elhagyható)

1/2 szerecsendió

só, frissen őrölt bors

2 marék mandula

A sütőt beizzítom 180 fokra. A brokkolit rózsáira szedem, megsózom, és egy párolóedényben gőz fölött lefedve roppanósra párolom. Abban az 5-7 percben, amíg párolódik, összeállítom a mártást. Ehhez a sajtokat lereszelem, összekeverem, 3 maréknyit félreteszek, a többihez hozzádolgozom a tejszínt és a tejfölt, sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, és az egészet jól elkeverem. A mandulát késsel durvára vágom, és elegyítem a félretett reszelt sajttal. Amikor a brokkoli kész, lecsöpögtetem, egy tűzálló tálban elrendezem, egyenletesen elosztom rajta a mártást, végül beborítom a mandulás reszelt sajtkeverékkel. 30 perc alatt aranybarnára sültöm, és forrón tálalom. Egyéb dolgom nincs.

Éva

Hol van még a Halloween...

Még egy hónap, de tudom, hogy akkor már nem sok időm lesz azon agyalni, hogy hogyan teszem stilszerűvé október utolsó napját. A lányom jelmeze tavalyról megmaradt, csak egy mérettel nagyobb pólót kell fessek majd neki. A kajaötletek pedig születőben... 

A hétvégén, amikor a biopiacon a sütőtökök között válogattam, az árus kedvesen odalépett hozzám, és elmondta, mi alapján tudom kiszűrni az igazán édeset. Azzal kezdte, hogy most még ne is nagyon keressek mézédes tököt, mert az igazi édes ízhez meg kell csípje a dér, ott meg ebben a jó időben még a hajnali lehűlésekkel sem tartunk, de a hamvassága egy-egy darabnak árulkodik arról, hogy jobbfajtát tartok a kezemben. Ki is választottam egy közepes méretű szépséget, aminek a bőre valóban olyan volt, mintha hamuval dörzsölték volna át... és nem lett az árusnak igaza: mézédes volt. Készült is belőle frissen facsart lé alma, körte, cékla és répa levével vegyítve, fetás-tökös lepény (vicces, mikor az ember a saját blogjában kutat a receptért, mert egyszer próbálta, jól sikerült, de nem emlékszik, hogy hogy csinálta pontosan) és most ez - a sikerre való tekintettel kétszer is. Igazi halloween asztalravaló, már ami a benne lévő alapanyagok szezonalitását és a fogás színeit illeti.

SÜTŐTÖKÖS-PÓRÉHAGYMÁS FEKETE TAGLIATELLE ZSÁLYÁVAL FŰSZEREZVE

hozzávalók

1/2 kocka vaj

1 póréhagyma

1 marék friss vagy morzsolt szárított zsálya

4 gerezd fokhagyma

1/2kg sütőtök

2dl tejszín

só

rengeteg frissen őrölt bors

1/2 szerecsendió

fekete tagliatelle (ha nincs, más tészta is jó - én előző este friss pappardelléből csináltam, és 3 marék felcsíkozott spenótot is fonnyasztottam bele)

parmezánforgács

A vajat egy serpenyőben alacsony lángon a tűzre teszem, és a tésztának felteszek vizet forrni. Amíg a vaj megolvad, a pórét megmosom, hosszában félbe vágom, és félcentis csíkokra szelem. Mehet a vajhoz. A zsályát, ha friss, megmosom, vékonyra felcsíkozom, hozzákeverem a hagymához. Végül a megházmozott fokhagymát is belereszelem a fűszeres pórés vajba, és az egészet megdinsztelem. Amíg a hagymák párolódnak, a tököt meghámozom, kimagozom, és egycentis kockákra vágom, hozzákeverem a hagymákhoz, majd felöntöm a tejszínnel. Sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, és fedő illetve 5-7 perc alatt annyira főzöm csak össze a mártást, hogy a tök épp hogy megpuhuljon, de még ne essen szét. Ha friss tésztával készítem az ételt, azt ráérek ezen a ponton beledobni a sós vízbe, mert annak elég 2-3 perc. (Én előző este friss pappardelléből csináltam, és amikor a tök puhára párolódott, beleforgattam még 3 marék spenótot is a mártásba - isteni volt!) Ha száraztésztát használok, azt akkor dobom a vízbe, amikor a tököt a hagymákhoz adom. Amint a tészta elkészült, leszűröm, és hozzáforgatom a szószhoz. Tálakba szedem, és alaposan megküldöm parmezánnal. Kevés extra tökmagolaj és tökmag is jól passzol a tetejére.

Próbáljátok ki!

Éva

Laboda

Nem hiba, kérem, nem írtam tévedésből egybe a spanyol esküvő szót a hozzátartozó névelővel: a nagy eseményről nincs szó, és a laboda etimológiájának sincs köze hozzá. Esetenként a paraj szinonímájaként használják a szót, pedig igazából a spenótnak egy rokonáról beszélünk, aki rokon méltatlanul kiszorította a labodát az étkezési palettáról. Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos évelő növény, ami júliustól augusztus végéig terem. Már a középkorban is fogyasztották a zsenge labodaleveleleket. Ha vitaminban nem is bővelkedik, ásványi sókban, főleg vasban, magnéziumban, foszforban rendkívül gazdag. Levele csodaszép bársonyos lila, fonákja szinte fekete. Elkészíthetősége legalább olyan változatos, mint a spenóté: lehet párolva köretként fogysztani, rizottóba, tésztához keverni, betölteni húsba, halba, tésztába, beletekerni bármit, levesnek, pürének megfőzni... mindenhogy isteni! A színét pedig, mikor kiengedi... ámulat. Nem véletlenül termesztették egy időben festőnövényként.

Engem a látvány, ami a biopiac egyik standján fogadott, több dologra ihletett. Quiche-t azaz francia lepényt már tettem föl ide korábban spárgából egy jól bevált recept alapján. Onnan indult a mostani gondolat is.

LABODÁS-SPENÓTOS QUICHE RUKOLÁVAL, FENYŐMAGGAL

hozzávalók

a tésztához

175g teljeskiőrlésű liszt

1tk só

10dkg parmezán sajt

10dkg vaj

1 tojás sárgája

1ek víz

a töltelékhez

2dkg vaj

2ek olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

20dkg laboda

30dkg spenót

10dkg rukola

10dkg fenyőmag

1tk só

frissen őrölt bors

2dl tejszín

3 tojás

1/2 szerecsendió

2ek parmezán sajt

1 marék friss bazsalikom

extra parmezán

körítésnek zöldsaláta

Először a tésztát gyúrom össze. Ehhez kimérem a lisztet, belereszelem a parmezánt, hozzáadom a sót, és elkeverem. Ezután a keverékbe beledarabolom a vajat, és gyors mozdulatokkal morzsás állagúvá dolgozom össze a tésztát. A tojás és a víz hozzáadásával gyúrható képződményt kapok, amiből cipót formálok, lelapítom, és egy sütőpapíron kinyújtom akkorára, hogy egy 28 centis piteformán 1-2 centivel túlnyúljon. A sütőt ezen a ponton 220 fokra előmelegítem. A tésztát a formába a sütőpapír segítségével belefordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, és a vékony tésztaréteget óvatosan a forma aljához és falához nyomkodom, hogy mindenütt ki legyen vele bélelve a sütőtál. A tészta alját egy villával megszurkálom, és a használt sütőpapírt könnyedén a forma tetejére teszem, majd nehezékként sütőgolyókat, rizst, babot szórok rá. Betolom a sütőbe 15 percre, félidőnél levéve róla a nehezéket.

Amíg a tésztát elősütöm van időm a töltelék összeállításához. A vajat alacsony lángon megolvasztom, hozzákeverem az olajat, és belereszelem a fokhagymát. Mialatt a fokhagyma dinsztelődik, a labodát, spenótot és rukolát alaposan megmosom, lecsöpögtetem, a rukola kivételével a leveleket centisre felcsíkozom, majd a csíkokat szintén a rukola kivételével hozzáforgatom a fokhagymás vajhoz. Pár percig párolom a leveleket, amíg a spenót élénk zöld marad, a laboda pedig elkezdi engedni a szép lila színét, de egyik sem esik össze. Elzárom a tüzet az edény alatt, és belefogatom a rukolát is a párolt levélhalomba. (Neki ennyi hő elég lesz az érvényesüléshez.) A párolt leveleket egy szűrőben hagyom lecsöpögni, addig a tejszínt, a tojással, sóval, frissen őrölt borssal és a szintén frissen reszelt szerecsendióval valamint parmezánnal összekeverem. A lecsöpögtetett leveleket a fenyőmag felével és az aprított bazsalikommal (megjegyzem, kevés szárított paradicsomcsík sem árthat neki - de ez a végén mehet akár a salátára is) a tejszínes masszába beledolgozom, a masszát a sütőből kivett formában mostanra megpirult tésztára öntöm, megszórom a maradék fenyőmaggal, reszelek rá extra parmezánt, és visszatolom a sütőbe a lepényemet 25-30 percre.

Forrón és hidegen is tálalhatom, egy marék vinaigrette-es friss salátával és ha alkalom nyílik rá, egy pohár jégbe hűtött száraz fehérborral.

Jó étvágyat!

Éva

Ui.: Ha abból indulok ki, hogy a lányom milyen tempóban ette, bátran kijelenthetem, hogy ez a quiche rendkívül gyerekbarát!

A megunhatatlan

Vannak napok, amikor egyszerűen nincs erő, energia gondolkodni. Olyankor jönnek a jól bevált, Jolly Jokerként működő elemek, legyen szó főzésről, öltözködésről, programról, stb.

Nálunk ez, az újfent a legkedvencebb könyvemből származó recept viszi a prímet. Nem tudtam annyiszor az asztalra tenni, hogy a család ne fogadja óriás lelkesedéssel - jó, azért tényleg nem sűrűn ismétlődnek nálunk az ételek -, és ne burkoljon látványosan nagy étvággyal a legkisebbtől a legnagyobbig. A blogindítást megelőzően egy pár hónappal, amikor szondázásképpen a mindennapos főzéseim eredményeit csak képekben tettem föl a közösségi oldalakon lévő profiljaim gasztromappáiba, ez volt az egyik recept, ami után a legtöbben érdeklődtek. Az elkészítést követő visszajelzések is alátámasztották, hogy telitalálat a recept. A vaj és a tejszín/kókusztej miatt nem a legkönnyebb étel, de egyszerűen ellenállhatatlan... és megunhatatlan. Köszönjük, Josceline!

CSIRKEMELL SZÁRÍTOTT PARADICSOMMAL ÉS RUKOLÁVAL CITROMOS-TÁRKONYOS PAPRIKASZÓSZBAN

hozzávalók

6 tanyasi csirkemell

a páchoz

8ek frissen facsart citromlé

3 gerezd fokhagyma

1 marék friss tárkonylevél

1 púpos ek só

2 púpos tk őrölt édes pirospaprika

továbbá

1/2 kocka vaj (6dkg)

2.5dl zsíros tejszín/kókusztej

15db olajban pácolt szárított paradicsom

só, őrölt chilipaprika

1-2 marék rukola

köretként én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam csinálni

A csirkemellet megmosom, falatnyi darabokra felkozkázom, és egy üvegtálba teszem. Hozzáadom a sót, a paprikát, a tárkonyleveleket egyben, belereszelem a fokhagymát, ráfacsarom a citrom levét, alaposan összeforgatom, letakarom, és szobahőmérsékleten hagyom állni 30 percig, hogy a hús átvegye a fűszerek ízét, bepácolódjon.

A 30 perc elteltével a serpenyő alá alacsony lángon begyújtok. A felhevüt edényben a vajat megolvasztom, majd hozzáadom a bepácolt húst a páclé utolsó értékes cseppjével együtt, és 10 percig párolom. Ezt követően egy szűrőkanállal egy tányérra kiszedem a húsdarabokat, és a visszamaradt szaftot nagy lángon két perc alatt kb. a felére redukálom. A tűzről levéve a mártást felöntöm a tejszínnel/kókusztejjel, elkeverem, visszateszem a tűzre, és további 2-3 percig forralom, amíg egy kicsit besűrűsödik. Megsózom és egy csipet chilipaprikával meghintem, mindent ízlés szerint. Végül visszalapátolom a húst a mártásba a feldarabolt szárított paradicsomokkal együtt, és alacsony lángon pár perc alatt összefőzöm a ragut. 

Közben elkészítem a köretet. Én teljeskiőrlésű kuszkuszt szoktam kínálni emellé a fogás mellé, mert remekül passzol ízben, és jól felveszi a ragu szaftját. Ehhez egy edénybe szórom a kuszkuszt, kevés sóval elkeverem, és annyi forró vízzel öntöm fel, hogy egy ujjnyira ellepje. Ezután letakarom, és 5 percig állni hagyom, amíg a kuszkusz magába nem szívja a az összes vizet. Kész is.

A műveletsor legvégén, tálalás előtt közvetlenül hozzákeverem a húshoz a rukolát, így az még roppanni fog. A tányérokra halmozok egy keveset a kuszkuszból, és rákanalazom a ragut. Ízlés szerint lehet még zöldsalátát fogyasztani mellé - vagy akár a kuszkusz helyett. Ha másnapra is marad az ételből (ami nálunk ennek az ételnek a készítése után nem túl gyakori), nincs vész, lehet melegítve tálalni: a rukola ugyan össze fog esni addigra kicsit, de az ízek, ahogy összeérnek, csodás kompozíciót eredményeznek.

Szép hétvégét!

Éva

Selymes Karácsony

Az idei Karácsony egy kicsit másképp alakult, mint ahogy terveztük. Lola kétéves kora óta "hagyomány", hogy a Család Szenteste nálunk gyűlik össze - ez a két oldalról a Nagyszülők, Dédszülők részéről 140 illetve 220km távolság megtételét jelenti -, hogy aztán Karácsony első napján Győrben ebédeljünk, a vacsorát pedig már Békéscsabán költsük el. Amióta gyerekközpontú lett a Karácsonyunk tehát, én lettem a felelős Karácsony előestéjén a vacsoráért. Tekintve, hogy az Édesanyám a konyhában tévedhetetlen, a Papám pedig a vendéglátóiparban nemcsak ténykedett, de oktatott is, ez nem kis kihívást jelent. Tavaly előtt egy aszalt szilvával, árpával készült húslevest, gesztenyével töltött pulykát és croque em bouche-t készítettem, tavaly pedig gesztenyés vargányakrémlevest zölddióval, kucsmagombás szárnyasmájszuflét turbolyás jughurtmártással, citrusokban pácolt lazacot meleg spenótos csicseriborsósalátával, borskéregben sült hátszínt, zöldsalátát valamint kandírozott gyömbérrel készült fehércsokoládés parfébombát tettem az asztalra. Közel százszázalékosan sikerültek az ételek... na, de, kérem, akkor még nem írtam blogot. Azóta, amióta a Spooon létezik, rengeteget tanultam, fejlődtem a sok gyakorlás, olvasás, tanulás, tapasztalás révén. Már ebből a szempontból is megérte. ...De vissza az idei évhez.

A Dédnagyszülők kímélése végett ezúttal a senki sehonnan nem indult útnak - a szokásos ünnepi országjáró turnénk így egy nappal korábban indult. 23-áról 24-ére virradóra, miután a legkisebb kidőlt, nekiálltunk: díszítettünk, csomagoltunk, lázasan dolgoztunk az éj leple alatt, hogy reggel meglehessen a nagy csodálkozás. Az előkészületek természetesen a konyhában is folytak, hiszen az idén először koprodukcióra vállalkoztunk Édesanyámmal. Íme néhány gyöngyszem a 3 nap alatt tervezett menüsorokból: mandarinolajas-citromborsos libamájterrine lilahagymalekvárral, kéksajtleves mézes grillezett fügével, kacsapecsenye, geszenyekrémleves pirított libamájjal és dióval, egyben sült őzgerinc mandarinos sütőtökpürével, céklakrémleves aszalt sárgabarackpürével, pisztáciakéregben sült lazac sütőtökös belugalencse-salátával, ezen felül mindenféle édes nyalánkság. Az ünnepi italok sem aradhattak el, mint a mézzel, kókusztejjel készült hagyományos és csokis tojáslikőr, forralt bor, Tom&Jerry, stb. A fent felsorolt ételeket és italokat a következő napokban szépen sorban megosztom Veletek, kedves Olvasók. Ha idén már nem is veszitek feltétlen hasznát, jövőre talán jól jön.

GESZTENYEKRÉMLEVES PIRÍTOTT LIBAMÁJJAL ÉS DIÓVAL

Ezt az selymes ízű és állagú levest az egyik kedvenc helyemen, Villányban, a Gere Attila által működtetett Croccus Borhotel éttermében, a Mandula étteremben ettük Márton napkor. Illetve nem pont ezt, mert a receptet nem kértem, így nem kaptam, de Karácsony alkalmából megkíséreltem rekonstruálni - jó eredményel. (Az ottjártunk gasztronómiai beszámolójával még mindig el vagyok maradva, de ami késik, nem múlik - csak épp már nem lesz annyira aktuális.)

hozzávalók

a leveshez

3dk vaj

2 mogyoróhagyma

1/2kg natúr gesztenye (én a Marroni natúr, előfőzött, egész gesztenyéit szoktam venni)

1dl konyak

2dl víz

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

1dl tejszín

só, frissen őrölt bors

1ek méz

frissen reszelt szerecsendió

a levesbetéthez

2dkg vaj

10dkg libamáj

2 marék dió

Az alapléhez a vizet felteszem forrni. A vajat egy edényben megolvasztom, a hagymát megpucolom, felaprítom, az olvasztott vajhoz adom, és közepes lángon 3 perc alatt megdinsztelem. Beleforgatom a gesztenyét, hozzáadom a konyakot és a vizet, majd pár percig párolom, hogy a konyakból kifőjön az alkohol. Ezt követően felöntöm az alaplével, felforralom, és közepes lángon addig főzöm, míg a gesztenye teljesen megpuhul (kb. 10 perc). Amikor a gesztenye megfőtt, a levest egy botmixerrel teljesen krémesre pürésítem - ekkor adom hozzá a tejszínt, a mézet, a sót, a borsot és a szerecsendiót. Jól elkeverem, majd félreteszem.

Tálalás előtt a diót felaprítom (nem darálom!), a libamájat pedig vajon nagyon forró serpenyőben 1-1 perc alatt lepirítom mindkét oldalon (nem szabad tovább, mert megkeményedik) egy fél marék apróra darabolt dióval. A maradék dióval a pirított májat összeforgatom, és egy-egy evőkanállal teszek mindet tényér aljába. A levest rámerem, a leves tetejére a vajban pirított dióból kanalazok.

Meghitt, békés Karácsonyt kívánok/kívánunk ezúton is!

Éva

Szívmelengető

Az angol kultúrában óriási hagyománya van a forró vagy hideg, fűszeres és többnyire alkoholos italoknak, ami a hideg, sötét, téli hétköznapoknak is ünnepi jelleget tud kölcsönözni. Én pedig ezeknek a szívmelengető hangulatoknak - már nem feltétlen, amit az alkohol eredményez - nagy rajongója vagyok. Többek között ezért sem tudtam ellenállni tizenévvel ezelőtt egy iciri-piciri, vékonyka, de annál szebb és tartalmasabb kis könyvnek, ami forró téi italok, punchok, fűszeres almaborfőzetek, vajas rumok, ünnepi koktélok, és egyéb, a tél hidegét belülről kompenzáló, látványos, illatos, többnyire alkoholos itókák receptjeit tömöríti. A címe Hot Toddies, szabad fordírásban: szívmelegítők. A szerző Christopher B. O'Hara. A könyv annyira angol, hogy esetenként még a quart mértékegységgel adja meg a hozzávalókat... Bájos. Szinte már az elejétől a végéig végigpróbáltam, és ahogy visszaemlékszem, nem akadt a receptek között olyan, ami ne vált volna be. Négy napja elindult a tél, előttünk van még három hónapnyi hó, hideg, csodás téli hangulatok, amit ígérem, a magam részéről sok ehhez hasonló lélekmelegítő lőrérecepttel fogok megtámogatni ami az enyém, az a Tiétek is alapon.

TOJÁSLIKŐR MÉZZEL ÉS KÓKUSZTEJJEL

hozzávalók

3 tojás

1.5dl méz

2dl jó minőségű brandy (vagy bourbon, esetleg rum)

2dl kókusztej/habtejszín

3.5dl tej

1.5dl jó minőségű vaníliafagyi (én Häagen Dazst használtam, de egy pillanatra elcsábultam, hogy a Segal próbafőzésből visszamaradt kandírozott gyömbéres fehércsokifagyit dobjam bele - majd legközelebb)

1 csipet só

díszítéshez szerecsendió

A fagyit készítés előtt egy fél órával kiveszem a fagyasztóból. A tojásokat kettéválasztom. A sárgáját a mézzel 3 percen keresztül magas fokozaton habverővel habosítom, míg egy sűrű, világos krém nem lesz. Ekkor hozzáadom a brandyt, lassú fokozaton hozzákeverem a mézes tojáshoz, majd jöhet a kókusztej/tejszín, a tej, és a megolvadt vaníliafagyi. Amikor mindent összedolgoztam, a tojásfehérjét egy csipet sóval szintén felverem, de nem kemény, hanem lágy habbá, különben "túróssá" válik a likőrben. A tojáshabot óvatosan összeforgatom a tojáslikőr már elkészült felével, majd az egészet üvegbe öntöm, és leglább egy órára be-/kiteszem hűlni. 

Frissen reszelt szerecsendióval és/vagy fahéjjal kínálom.

Cheers,

Éva

Ui: Vigyázat, az ital nyers tojással készül, nem tartható el sokáig! Megbízható forrásból vásároljuk a tojást, és mindig mossuk meg felhasználás előtt!

Sosem látott Normandia

Szeretem az őszt. Ha lehet, jó egész nap lustálkodni, takaró alól valami vicces filmet nézni, közben teát szürcsölni (nem megvárni, hogy kihűljön), és süteményt falni. Akár valami könnyű, francia, gyümölcsös pitét, azaz tarte-ot.

Nagyon bírom a falusi francia gasztronómiát. Francia étteremben nem ettem még igazán jót, de a népi finomságok, amik beszivárogtak a nagyvárosi pékségekbe is, őrület finomak. Normandiában még sosem voltam, de az onnan ismert ízek (camembert, almás mindenféle) alapján elég fasza kis vidéknek tűnik.

Ez a recept (ami a "Nélkülözhetetlen desszertek" könyvben is olvasható) nagyon könnyű és gyors, és nagyon őszi: az alma ízét nem nyomja el semmi. Fontos, hogy vajat használj, mert a margarin műíze elrontaná az egészet.

NORMANN ALMATORTA

Kapj elő:

az omlóstésztához

20 dkg lisztet (lehet teljes kiőrlésű)

10 dkg vajat

5 dkg cukor vagy méz

a töltelékhez

2 nagy almát

3 evőkanál cukrot (barnacukrot, mézet, nyírfacukrot)

1 tojást

1 dl tejszínt

1 evőkanál Calvadost vagy más, almából készült égetett szeszt (elhagyható)

Az omlós tészta a szokásos módon készül. Az asztalra szórd ki a lisztet és cukrot, a vajat kis kockákra vágva dobd rá, majd kezd elmorzsolni a liszttel. Eleinte nem úgy néz ki, mint ami össze fog állni. Ha végképp nem boldogulsz, egy-két evőkanál hideg vizet adhatsz hozzá. Ha összeállt, tedd be kicsit a hűtőbe.

Az almákat pucold meg, magozd ki, és vágd vékony cikkelyekre.

A hűtőből kivett tésztát nyújtsd ki és béleld ki a tortaformát (lapos, fodros szélű piteforma). Szurkáld meg és 190 °C-os sűtőben süsd 15 percig, amíg kezd kicsit barnulni. Legyezőszerűen (vagy ahogy akarod) borítsd be almaszeletekkel az egész tésztát. Szórd meg 2 evőkanál cukorral vagy csurgasd meg mézzel, és tedd vissza sülni 10 perce.

Ezalatt keverd össze a tejszínt, maradék cukrot/mézet, tojást és a Calvadost. Öntsük a félig megsült almákra és süsd addig, míg a krém megszilárdul és kicsit megpirul.

Csináltam hozzá fahéjas sodót, de elrontottam: túlfőztem, ki kellett dobni az egészet, ezért kép sincs róla. Bénázni ér.

Ádám

"Egy tök, két tök..."

"...öt tök. Nem tökölök..." hangzik a versike, de mivel itt most húsvétról szó sincs, én igen is tökölök. No, nem abban az értelemben - vagy fogalmazzunk inkább így: nem mindig abban az értelemben. 

Gyerekként sem a spárgatököt, sem a sütőtököt nem lehetett belém diktálni. Úgy látszik, ahogy a jazz szeretetére, erre is meg kellett érnem. Ez pedig több szempontból a hasznomra vált. Egyrészt, mert sokkal változatosabban étkezhetem. Másrészt, mert mostmár tudom, mit hagytam volna ki: egy halom finomságot. Harmadrészt mert a tök(félék) tele van(nak) vitaminnal. Negyedrészt, mert a tök, pláne a csodaszép narancsszínű sütőtök édesen és sósan, nyersen és főzve/sütve, levesnek, dzsúznak, köretnek, desszertnek... és még ennél is több mindennek elkészíthető, tehát az ember a konyhai kreativitását, de még a kézműves kreativitását is kiélheti rajta, mert megannyi dekoráció is varázsolható belőle. Hát helló, október! Hallo... ween! Üdv, sütőtök! 

SÜTŐTÖKPITE

hozzávalók

a tésztához

15dkg teljeskiőrlésű liszt

10dkg hideg vaj

2tk méz

2ek jéghideg víz

a töltelékhez

2 tojás

18dkg méz

50dkg sütőtök

0.8dl tejszín

1tk őrölt fahéj

1/2tk frissen reszelt szerecsendió

1tk frissen reszelt gyömbér

Először a tököt készítem elő. Ezt kétféleképpen tehetem. 1) Egy krumplihámozóval megpucolom, ketté vágom, kivájom a magját, felkockázom, és egy párolóedényben felteszem gőz fölé megpárolódni. 2) A sütőt 180 fokra beállítom, a tököt ketté vágom, kivájom a magját, és beteszem 20 percre sülni.

Amíg a tök megpuhul, a tésztát összegyúrom. Ehhez a vajat felkockázom, egy keverőtálba teszem a liszttel, és gyors ujjmozdulatokkal morzsásra dolgozom össze. Hozzáadom a mézet és a vizet, majd vékonyan lisztezett deszkán lapos cipót formálok belőle, fóliába csomagolom, és fél órára hűtőbe teszem.

A fél óra elteltével előveszem a csomagot. A sütőt 180 fokra állítom. A tésztát két sütőpapír között 2mm vékonyra nyújtom, és egy kivajazott 23cm-es piteformát kibélelek vele. Miután egyenletesen kilapogattam, az egyik sütőpapírral beborítom, és nehezéket szórok rá (sütőgolyókat, szárazbabot, rizst, bármit), majd 10 percre beteszem sülni. 10 perc múltán eltávolítom a nehezéket, és további 5 percig sütöm még üresen.

Közben elkészítem a tölteléket. A mézet és a tojást elkeverem. A tököt - ha pároltam, akkor egyenesen a turmixgépbe teszem, ha sütöttem, akkor előtte kivájom a héjából a húst, és úgy kanalazom a gépbe - a tejszínnel lepürésítem, majd a fűszerekkel együtt hozzákeverem a tojásos mézhez. A krémes tölteléket végül a tésztába öntöm, és a pitét 40 percre visszateszem sülni. Ha 40 perc alatt nem szilárdul meg, még pár percig hagyhatom, de ha a tészta széle nagyon barnulna, azt letakarom fóliával (ezt, mint a kép is mutatja, én ezúttal elmulasztottam - mentségemre szóljon, hogy Anyu szülinapjára készültünk hazamenni a hétvégére, úgyhogy egyszerre főztem, csomagoltam és rendeztem el hétvégére az itthoni dolgokat).

A sütőtök nem csupán sokoldalúan elkészíthető, de amit készítünk belőle, többnyire hidegen és melegen is egyaránt fogyasztható. Akárcsak ez a pite.

Ismerek olyan Apukát, aki nem szereti a sütőtököt, de ez ízlett neki - és ő nem az én Apukám. :)

Éva 

Update on kedd, október 12, 2010 at 0:26 by Éva

Csak azért, mert régen volt már töri, egy kis adalék a tökről...

Angolul pumpkinnak mondják (...meg még squashnak, de arra most nem térnék ki), ami mellesleg kedves megszólítása is a kicsiknek, mint magyarul a tökmag - csak még kedvesebben hat. A pumpkin szó eredete mi más, mint görög. :))) Pepon volt kiskorában, ami nagy dinnyét jelent. Innen a franciák keresztelték át pomponnak - ez már nekünk is ismerősebb -, mígnem a britt pumpion elnevezésen át eljutott az amerikai telepesek révén a mai pumpkinig a szóforma. Magyar etimológiai vonalvezetés hiányában ezen a ponton felhagyok a szóboncolgatással.

A tök legkorábbi előfordulását valamikor i.e. 7000 és 5500 közé teszik. Az első tökmagokat Mexikóban dokumentálták. A tökök súlya félkilótól akár a 450 kilóig is terjedhet, de az átlagos darabok mérete 4-8kg között megáll. Van belőle hosszú, kerek, kicsi, nagy, sárga, cirmos, dísz és még díszebb. És ki gondolná, hogy ami más zöldségnek/gyümölcsnek árt, neki pont az használ: akkor lesz a legédesebb, ha megcsípi a dér. Őrült jó egy találmány. Fesztiválokon dicsőítik, és egy ünnepnek is a főszereplőjévé lett. Raádásul nem csak a húsa, a magja is fogyasztható nyersen és sütve, ráadásul a magokból préselt olaj egy különösen értékes olajfajta. Mélyzöld, selymesen karakteres ízű, tele hasznos tápanyaggal, mint az A-, C- és E-vitamin, B-vitaminok, kálium, kálcium, mangézium, foszfor, vas - remek antioxidáns (akárcsak maga a gyümölcs). Ezért már bőven indokolt lenne, de az én konyhámból már csak a színe és az íze végett is egyszerűen nélkülözhetetlen. 

A szezonban nálam biztos főszereplő lesz Őtökössége. Jó, hogy párhónapos horunk után már ehetünk, amennyit akarunk belőle, nem sárgulunk be tőle. :)

Alkotóvágy

A hétvége egy pár éve, amióta Lola édesség iránti kielégíthetetlen vágya megmutatkozott, nem telhet el sütisütés nélkül. A most szombati desszert apropója azonban egy látogatás volt Eszernél, az egyik "Kilencnél".

Eszter, amióta csak tudja, hogy a biopiac rendszeres látogatója vagyok, kapacitál, hogy a bevásárlás idejére depózzam a legkisebbet nála, a biopiac szomszédságában, így amíg én a körték, krumplik, mandulák, sajtok között turkálok, Lola az ő három csemetéjével eljátszhat. A felajánlás nagyon jól esett, emellett örültem is neki, mert a lányom hihetetlenül szociális lény, és - egyelőre - egykeként minden alkalomért nagyon hálás ő is, mi is, amit gyerektársaságban tölthet. Bár ezen a hétvégén a biopiacot kihagytam, a bemutatkozó családos látogatást mégis megejtettük, mert Lola szolgáltatott rá egy extra okot.

Néhány hete mindenünket beborítják az akvarell produktumok. A lányom teljesen belehabarodott a festésbe, és amikor csak teheti, ecsetet ragad. A hétfői balettóráját követően volt egy bájos párbeszédünk. Ő megkérdezte, hogy aki táncolni tanítja, azt hogy nevezik. A válaszomra, hogy balettművész, csak annyit mondott, hogy: "Mhm. Akkor, anya, keresel nekem egy festőművészt is?" Bennem Eszter kedves invitálására és a tény ismeretében, hogy a férje, Fürjesi Csaba, festőművész, megfogalmazódott egy gondolat. Ha valóban esetenként élünk a felajánlással, és Lolát egy-egy szombat délelőttre "leadjuk" bandázni, vajon van-e rá mód, hogy olykor felmenjen Csabához a műtermébe, és alkosson a művész mellett. Az Eszterhez intézett kérdésemre egy konkrét másnapi meghívás volt a válasz, így szombat délelőtt meg is indultunk. Tudtam, hogy Eszter ínyenc, remekül főz, és értékeli a delikát dolgokat, meg hát üres kézzel sem illik menni, ezért gyorsan még reggel összeraktam ezt a tortakülönlegességet (Josceline Dimbleby tollából, némi módosítással), bízva a mindenkor megismétlődő sikerében.

RÉPATORTA

Hozzávalók

a tésztához

1/2 (kb. 6dkg) vaj

1 1/2 bögre teljeskiőrlésű liszt

pici só

1/2 bögre méz

1 tojás

a töltelékhez

3/4 (kb. 9dkg) vaj

2 tojás

2 tojás sárgája

1 bögre főzőtejszín vagy tej

1 citrom reszelt héja

1/2 szerecsendió

bő 1/2 bögre méz (kóstolás útján még korrigálható, ha nem elég édes a töltelék)

1 bögre reszelt répa

1 bögre teljeskiőrlésű zsemlemorzsa

a mázhoz

1 bögre méz

4ek cirtomlé

1ek víz

15dkg répa

Először a tésztát készítem el. A vajat egy tálkában megolvasztom (én simán a mikróba szoktam egy fél percre betenni), és egy nagy tálban a liszttel, a tojással, a sóval és a mézzel alaposan összedolgozom. Egy fóliába csomagolva 20 percre beteszem a hűtőbe, hogy kicsit megdermedjen, így jobban fogok tudni vele dolgozni.

Amíg a tészta pihen, a tölteléket összeállítom. Ehhez a vajat megolvasztom, a répát és a szerecsendiót lereszelem, majd ezeket a tölteték összes többi hozzávalójával elkeverem. A sütőt 180 fokra beállítom. A tésztát kiveszem a hűtőből, kicsomagolom, kilapítom, és egy 23cm-s tortaformát szép vékonyan kibélelek vele. A tésztába beleöntöm a tölteléket, és a formát beteszem a sütőbe 45-50 percre sülni.

A tortasütés utolsó negyedórájában nekiállok a máznak. Ehhez a répát nagylyukú reszelőn, amennyire csak tudom, hosszában lereszelem. Egy főzőedénybe teszem a többi hozzávalóval, és 10 perc alatt közepes lángon sziruposra főzöm a levét. Amikor a torta elkészült, még melegen szétterítem a tetején.

Ha a sütit forrón fogyasztjuk, vaníliafagyival érdemes lekíséreni. (Egyzerűen egy doboz mascarponét egy rúd vanília belsejével és két kanál mézzel elkeverek, és lefagyasztom.) Hidegen pedig úgy jó, ahogy van.

A Fürjesi család, amennyit én láttam belőle, élvezettel falatozta a tortát - azonnal fel is merült a receptigény. Eszterkém, ahogy ígértem, itt a leírás. Köszönöm ezúton is a kis festőfoglalkozást, tárlatvezetést, remek társaságot, és nem utolsó sorban a tortaszelet fotózásához a kellékeket. Reméljük, lesz a kis családegyesítő találkozónknak folytatása! Ahogy azt már mondtuk: a bort és a sütit mi visszük.

Éva