A legtutibb mézeskalács

Mindenki tudja rólam a környezetemben, hogy a táplálkozás terén bár nem vagyok vaskalapos, de lehetőség szerint tudatosan törekszem az egészséges megoldásokra és arra, hogy ehhez szoktassam még idejében a gyerekemet... gyerekeimet. Márpedig lehetőség szinte mindig van megtalálni az alternatívát a megszokottra, és lecseréni azt, csak akarni és keresni kell. 

Édesanyámhoz évekig járt Jutka néni besegíteni a ház körül. Lola lányom, ahogy mindenkit, őt is azonnal levette a lábáról, onnantól Jutka néni, ha csak megneszelte Lola érkezését, már vetette is be magát a konyhába, hogy elkészítse az azóta is nagy népszerűségnek örvendő mézeskalácsát szezontól függetlenül, egészséges alapanyagokból - pont, ahogy mi szeretjük. A fortélyt persze rörgtön a magamévá tettem, és azóta is gyakran bevetem: sütöttem már egész óvodának Mikulásra, ajándékba Karácsonyra, dísznek, gyerekfoglalkoztatás céljából, vagy csak úgy. Hálás egy recept. Én is hálás vagyok érte. Innen is köszönet, drága Jutka néni!

MÉZESKALÁCS

hozzávalók

50dkg teljeskiőrlésű bio liszt

25dkg puha bio vaj

40dkg méz (én Lovasi Attila termelő frenetikus repcekrémmézét használom - elérhetőség nálam)

1 bio tojás + 1 sárgája

1/2ek sütőpor

1 púpos ek mézeskalács fűszerkeverék (teljesen tökéletes: minden van benne, ami kell, semmi, ami nem)

+ 1 tojás a kenéshez

dekoráláshoz fantázia szükséges és a fatázia szülte kellékek

A száraz hozzávalókat elegyítem, majd kézzel hozzádolgozom a nedveseket. A tésztát laposan összegyúrom, cipót formálok belőle, és fóliába csomagolva egy fél napra/egy éjszakára hűtőbe teszem. Sütés előtt szobahőmérsékleten kicsit hagyom felengedni, hogy lehessen vele dolgozni. Kisebb darabokra vágom a tésztát, amit aztán két sütőpapír között félcenti vastagra nyújtok, majd különböző formájú kiszúrókkal kiszaggatok. A kis kalácsokat egy tepsin egymástól kellő távolságra elrendezem, megkenem őket egyenként az enyhén fevert tojással, ízlésesen dekorálom, végül 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöm.  

A folyamat bármely pontján gyermek kortól, nemtől függetlenül bevonható. Imádni fogja a közös konyhatündérkedést, ahogy minden bizonnyal Te is, kedves Olvasó!

Éva

Ui.: A zab- illetve mandulalisztből, továbbá darált dióból és madulából készült változatokról az összehasonlító beszámolót ld. lejjebb!

Update on csütörtök, december 15, 2011 at 9:38 by Éva

Variációk egy témára

Nem nyugodott az alkotói vágyam, úgyhogy nekiálltam ezzel-azzal kísérletezni. Azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy pl. lehet-e a búzalisztet kiváltani egészségesebb lisztfélékkel, mint a zabliszt, a mandulaliszt, a gesztenyeliszt, stb... ehhez hogyan kell igazízani a tészta textúráját, illetve hogy ha különböző ízeket kombinálok bele az alap fűszerezésbe, az hogy veszi ki magát. Nagyon jó eredmények születtek.

CHILIS-CSOKIS MÉZESKALÁCS RÓZSABORSSAL

A chilis és a csoki társítása nem ismeretlen már az ínyencek számára, már-már elcsépeltnek is mondható, de én még mézeskalácsban nem találkoztam vele.

A fenti recepthez képest annyi változtatás szükséges, hogy az 500g liszt helyett 400g zablisztet és 100g natúr bio kakaóport használtam. Az édesítést fokoztam 500g mézre, és a tésztába beledolgoztam 2 ek szárított chilikarikát illetve 100g 99% kakaótartalmú csokit - mindkettőt előtte mozsárban durvára zúztam. Sütés előtt megszórtam a kalácsokat rózsaborssal.

KAKAÓS-NARANCSOS MÉZESKALÁCS

A csokik világából ez a párosítás is adta magát. (A dekorlálással most nem szálltam el, de be lehet indítani a fantáziát nyugodtan - idő hiányában nekem most erre futotta.)

A változtatások az alaprecepthez képest: az 500g liszt helyett itt is 400g zablisztet és 100g natúr bio kakaóport használtam (de lehet sima narancsosat is csinálni, akkor marad a fél kg liszt, akár búza, akár zab). Az édesítést a fentiekhez hasonlóan fokoztam 500g mézre, és a tésztába beledolgoztam 2 narancs reszelt héját és 2ek narancsvirágvizet illetve 2ek Cointreau-t (Triple Se is jó). ...Aztán picit odaégettem, de Neked, kedves Olvasó, nem kell ezt feltétlenül így csinálnod!

MÉZESKALÁCS MANDULALISZTBŐL AMARETTÓVAL ÉS KAKUKKFŰVEL

jön... jön... jön

MÉZESKALÁCS GESZTENYELISZTBŐL ASZALT ÁFONYÁVAL/CIGÁNYMEGGYEL

jön... jön... jön

Kísérletezgessetek bátran!

Éva

Üres hűtő - vidám reggel

Hál' Istennek a lányomat időben sikerült hozzászoktatnom egyfelől ahhoz, hogy reggeli nélkül nem indulunk el otthonról, másfelől pedig, hogy az a reggeli, amit eszünk, az egészséges kell, hogy legyen, hogy megadja a kezdő lökést a napunkhoz... meg egyébként is.

Mivel a balatoni nyárra vagyunk ráhangolva, az itthoni hűtőkészlet meglehetősen hiányos. Tegnap ugyan vettem egy görög- és egy sárgadinnyét, de ezen és kevés zöldségen meg vizen túl nem sok mindent tudok felmutatni. Muszáj volt hát elővennem az alkotókészségem, hogy meg tudjam örvendezteni ma reggel is a legkisebbet.

DIÓS-KÓKUSZOS AMERIKAI PALACSINTA JUHARSZIRUPOS SÁRGADINNYÉVEL, MAZSOLÁVAL

hozzávalók

a palacsintához

15dkg dió

5dkg teljeskiőrlésű liszt (lehet búza, rozs, zab)

1ek szódabikarbóna

2 tojás

1 doboz (400ml) kókusztej

1/2dl olívaolaj

2ek juharszirup/méz/nyírfacukor

3ek natúr kókuszchips

3ek mazsola

a feltéthez ízlés szerint

vaj

sárgadinnye

juharszirup

díszítésnek kókuszchips és/vagy dió és/vagy mazsola

A lisztet, a szódabikarbónát, a mazsolát és a diót egy robotgépben összeőrölöm, majd egy tálba öntöm. Folyamatos keverés mellett beledolgozom a tojást, majd az olívaolajat, a kókusztejet, végül hozzáadom az édesítő anyagot és a kókuszchipszet. Forró serpenyőben merőkanalanként kisütöm a palacsintákat (vastagabb lesz, mint a "magyar" crépes - amikor buborékosodik a felszíne, és némileg szilárdulni látszik, akkor fodítok rajta). Mindent kisült darabot megkenek vajjal, hármat-hármat tányéronként egymásra rétegezek, és az idő közben felkockázott, juharsziruppal összeforgatott dinnyét ráhalmozom a palacsintatornyokra. Ízlés szerint meglocsolhatom még juharsziruppal, és megszórhatom extra kókuszchipssszel, dióval, mazsolával.

Mondanom sem kell: Lola besöpörte.

Éva

Laboda

Nem hiba, kérem, nem írtam tévedésből egybe a spanyol esküvő szót a hozzátartozó névelővel: a nagy eseményről nincs szó, és a laboda etimológiájának sincs köze hozzá. Esetenként a paraj szinonímájaként használják a szót, pedig igazából a spenótnak egy rokonáról beszélünk, aki rokon méltatlanul kiszorította a labodát az étkezési palettáról. Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos évelő növény, ami júliustól augusztus végéig terem. Már a középkorban is fogyasztották a zsenge labodaleveleleket. Ha vitaminban nem is bővelkedik, ásványi sókban, főleg vasban, magnéziumban, foszforban rendkívül gazdag. Levele csodaszép bársonyos lila, fonákja szinte fekete. Elkészíthetősége legalább olyan változatos, mint a spenóté: lehet párolva köretként fogysztani, rizottóba, tésztához keverni, betölteni húsba, halba, tésztába, beletekerni bármit, levesnek, pürének megfőzni... mindenhogy isteni! A színét pedig, mikor kiengedi... ámulat. Nem véletlenül termesztették egy időben festőnövényként.

Engem a látvány, ami a biopiac egyik standján fogadott, több dologra ihletett. Quiche-t azaz francia lepényt már tettem föl ide korábban spárgából egy jól bevált recept alapján. Onnan indult a mostani gondolat is.

LABODÁS-SPENÓTOS QUICHE RUKOLÁVAL, FENYŐMAGGAL

hozzávalók

a tésztához

175g teljeskiőrlésű liszt

1tk só

10dkg parmezán sajt

10dkg vaj

1 tojás sárgája

1ek víz

a töltelékhez

2dkg vaj

2ek olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

20dkg laboda

30dkg spenót

10dkg rukola

10dkg fenyőmag

1tk só

frissen őrölt bors

2dl tejszín

3 tojás

1/2 szerecsendió

2ek parmezán sajt

1 marék friss bazsalikom

extra parmezán

körítésnek zöldsaláta

Először a tésztát gyúrom össze. Ehhez kimérem a lisztet, belereszelem a parmezánt, hozzáadom a sót, és elkeverem. Ezután a keverékbe beledarabolom a vajat, és gyors mozdulatokkal morzsás állagúvá dolgozom össze a tésztát. A tojás és a víz hozzáadásával gyúrható képződményt kapok, amiből cipót formálok, lelapítom, és egy sütőpapíron kinyújtom akkorára, hogy egy 28 centis piteformán 1-2 centivel túlnyúljon. A sütőt ezen a ponton 220 fokra előmelegítem. A tésztát a formába a sütőpapír segítségével belefordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, és a vékony tésztaréteget óvatosan a forma aljához és falához nyomkodom, hogy mindenütt ki legyen vele bélelve a sütőtál. A tészta alját egy villával megszurkálom, és a használt sütőpapírt könnyedén a forma tetejére teszem, majd nehezékként sütőgolyókat, rizst, babot szórok rá. Betolom a sütőbe 15 percre, félidőnél levéve róla a nehezéket.

Amíg a tésztát elősütöm van időm a töltelék összeállításához. A vajat alacsony lángon megolvasztom, hozzákeverem az olajat, és belereszelem a fokhagymát. Mialatt a fokhagyma dinsztelődik, a labodát, spenótot és rukolát alaposan megmosom, lecsöpögtetem, a rukola kivételével a leveleket centisre felcsíkozom, majd a csíkokat szintén a rukola kivételével hozzáforgatom a fokhagymás vajhoz. Pár percig párolom a leveleket, amíg a spenót élénk zöld marad, a laboda pedig elkezdi engedni a szép lila színét, de egyik sem esik össze. Elzárom a tüzet az edény alatt, és belefogatom a rukolát is a párolt levélhalomba. (Neki ennyi hő elég lesz az érvényesüléshez.) A párolt leveleket egy szűrőben hagyom lecsöpögni, addig a tejszínt, a tojással, sóval, frissen őrölt borssal és a szintén frissen reszelt szerecsendióval valamint parmezánnal összekeverem. A lecsöpögtetett leveleket a fenyőmag felével és az aprított bazsalikommal (megjegyzem, kevés szárított paradicsomcsík sem árthat neki - de ez a végén mehet akár a salátára is) a tejszínes masszába beledolgozom, a masszát a sütőből kivett formában mostanra megpirult tésztára öntöm, megszórom a maradék fenyőmaggal, reszelek rá extra parmezánt, és visszatolom a sütőbe a lepényemet 25-30 percre.

Forrón és hidegen is tálalhatom, egy marék vinaigrette-es friss salátával és ha alkalom nyílik rá, egy pohár jégbe hűtött száraz fehérborral.

Jó étvágyat!

Éva

Ui.: Ha abból indulok ki, hogy a lányom milyen tempóban ette, bátran kijelenthetem, hogy ez a quiche rendkívül gyerekbarát!

A kenyér, aminek csak héja van

Pörkölt. Curry. Tagine. Ragu. Puhára főtt húskockák, illatos, fűszeres, sűrű szószban pislogva.

Az ilyen lakomák szükséges (rossz) velejárója a köret. Pörkölt nokedlivel, tésztával, vagy krumplival. Mindhárom változat tömít, elnehezít, "laktat" (ami tulajdonképpen az előző kettő eufémizmusa). A currykat kisérő rizs sokkal jobb megoldás, főleg, hogy sok zöldséggel, joghurtos szószokkal is párosul, de még így is megfekszi a gyomrot (többek között azért, mert lehetetlen abbahagyni).

A köret kiváltása, esetleg elhagyása lehet a megoldás: erre mutatok most egy lehetőséget. Ez a marokkói kenyér olyan laposra van nyújtva, hogy a sütőben megemelkedik, és lesz egy alja meg egy teteje, középen pedig egy hatalmas légbuborék - ennek következtében vékony, ropogós héjat kapunk (ami úgyis a kenyér legjobb része), ami a ragu mellé fogyasztva, abba mártogatva kevésbé tömős köretként szolgálhat.

MAROKKÓI LAPOS KENYÉR

Kell hozzá (2 darabhoz):

1 zacskó szárított élesztő

60 dkg liszt (egyharmad részben teljes kiőrlésű)

4-5 dl langyos víz (a liszttől függ)

2 teáskanál só

tetejére ízlés szerint szezámmag, római kömény, köménymag, ánizsmag, nagy szemű só

Az élesztőt oldd fel egy dl vízben. A liszt felét szórd egy nagy tálba (ha átszitálod, könnyebben megkel), öntsd hozzá az élesztős, és még 3 dl vizet (szóval együtt 4 dl legyen). Keverd, amíg nyúlós, nedves tésztát kapsz. Hagyd állni negyed órát, ezalatt már elkezd dolgozni az élesztő, és kis buborékok jelennek meg a tésztában. Öntsd hozzá a többi lisztet és a sót, dagaszd 10 percig, így rugalmas tésztát kapsz (ez függ a liszt minőségétől, lehet, hogy kis vizet vagy lisztet hozzá kell még adni). Letakarva keleszd egy órát.

Csinálj két gombócot, nyújtsd azokat laposra, vízzel vékonyan kend meg a tetejüket, szórd meg a tetszés szerinti magvakkal, majd helyezd liszttel megszórt tepsire. Takard le konyharuhával, és egy órát hagyd kelni meleg helyen.

220 °C-ra melegítsd a sütőt, kicsit szurkáld meg a kenyereket, és 12-15 perc alatt süsd ropogósra.

Ádám

Omlóstészta egyszeregy

A francia omlóstészta nagyon hálás dolog. Egy-két alapszabály betartása mellett az eredmény mindig tökéletes, és bár a történet megosztó, mert nem mindenki szereti a keménykés állagát (pl. Apukám), kitűnő alappal szolgál a gyümölcsös-krémes töltelékekhez. Nyáron rengeteg ilyet lehet készíteni, a sok friss gyümölcs megünneplése ez az elkészítési mód.

Két változatot különböztet meg a francia konyha: a pâte sablée-t és a pâte brisée-t. A különbség annyi, hogy az előbbiben van tojás, ettől minimálisan zsírosabb, tartalmasabb a tészta (én ezt preferálom).

Az alaprecept és a szabályok:

25 dkg liszt (részben vagy egészben teljes kiőrlésű is lehet)

15 dkg vaj

8 dkg cukor (én nádcukorral szeretem a legjobban)

egy tojás

3 dkg mandulaliszt (elhagyható)

egy csipet só (elhagyható)

1. Vajat használnunk. A margarin egy vajpótlék, annak is lett kitalálva, elsősorban a francia hadsereg élelmezésére (erről itt olvashatsz bővebben, érdemes minden margarinhívőnek elgondolkodnia). Olcsó, nagy mennyiségben előállítható, viszont majdnem ugyanazon az áron kínálható, mint a vaj. A margarinlobbi kikiáltotta egészségtelennek a vajat, ezt mi jól bevettük (bár hozzáteszem, hogy világéletemben utáltam a margarint, úgyhogy eleinte nem kentem a kenyérre semmit a felvágott alá, aztán rászoktam a vajra - az bizony ízlett). Nem teszem rá a nyakam, hogy felismerném a vaj hiányát a kész omlóstésztán, de nyersen (mert én mindig beleeszem) ég és föld a különbség, ráadásul a vaj zsír-víz aránya tökéletes a recepthez.

2. Hideg legyen minden hozzávaló. A klasszikus gyúrási technika így néz ki: egy (lehetőleg) hideg felületre (mondjuk márványlapra - de én sima gyúródeszkára szoktam) kiszórjuk a lisztet és a cukrot, kis mélyedést képzünk bele.  Kis kockákra vágjuk a vajat, ezt a lisztre dobáljuk, a mélyedésbe a felvert tojást öntjük. Az ujjbegyekkel gyorsan dolgozva elmorzsoljuk a vajkockákat a liszttel. Eleinte úgy tűnik, hogy ez sose fog összeállni, pedig össze fog - a lényeg, hogy addig kell morzsolgatni a vajkockákat, amíg teljesen morzsalékossá nem válik a tészta. Ekkor már elkezdheted rugalmas és homogén gombóccá gyúrni. Ha végképp nem boldogulsz, egy-egy evőkanál vízzel segíthetsz az ügyön. Ne dagaszd, ne jutass sok levegőt a tésztába. Elvileg ezen a ponton hűtőbe kellene tenni a tésztát, hogy a vaj visszafagyjon, de tapasztalataim szerint úgy nem lehet vele dolgozni. A tanácsom az, hogy most gyorsan formázzuk a tésztát (nyújtsuk, béleljünk vele tortaformát, vágjuk belőle korongokat, gyúrjunk kifliket, stb.), és utána tegyük hűtőbe a tepsivel együtt.

A nem klasszikus gyúrás pedig így néz ki: tegyük az összes hozzávalót erős robotgépbe, az fél perc alatt összedolgozza, és még a vaj sem olvad meg a kéz melegétől.

3. A tésztát mindig vékonyra kell nyújtani, mert nehezen sül át. Ez kb. fél centimétert jelent, ha kiflit csinálunk, akkor lehet egy cm átmérőjű, de vastagabb ne. A nyújtáshoz erősen lisztezni kell a felületet, mert könnyen lehet ragadós a tészta. Két sütőpapír között is meg lehet próbálkozni a dologgal.

4. Ha tortaalap készül belőle, azt külön elő kell sütni. Alaposan megszurkálva (kivéve, ha nagyon folyós lesz a krém, ami belekerül, de ez ritka), az alját sütőpapírral fedve és valami nehezékkel megszórva (két marék száraz hüvelyes, bab, lencse, de kaphatóak kifejezetten erre a célra kis golyók) 180 °C-on 15 percig sütjük ("fehéredésig", vagyis amíg már láthatóan száraz és kicsit kezd barnulni).

Ha a beletöltendő krém főzött (általában az), akkor várjuk meg, amíg az langyosra hűl, különben eláztatja a tésztát. Ha olyan töltelék kerül bele, amit még tovább kell sütni (lásd pl. az új-zélandi almatortát), az elősütést akkor sem lehet megúszni.

A nyáron sok gyümölcsös recept fog érkezni tőlem. Még az is lehet, hogy saját termés.

Ádám

Mit tehet a sejt...?

"Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?" hangzik el kedves barátnőm, Kozma Orsi egykori csapatának, a Jazz+Az együttesnek mára örökzölddé lett hazai feldolgozásában Geszti elnyűhetetlen sora. Itt tenném gyorsan hozzá, hogy Orsit idén 15 év áldozatos munkája után, elismerve a rock, underground, elektronikus pop, swing, miegymás és jazz műfajokban megmutatkozó sokoldalú tehetségét és kimeríthetetlen művészi kreativitását idén az év énekesnőjének jelölte a Glamour a Women of the Year díjátadóján. ...És ez a lány ma is az a szerény kis angyalbőrbe bújt ördög, aki 17 éve mellettem lapított a hátsó padsor szélén. (Büszke vagyok rá, hogy nemrégiben én is írhattam neki két dalszöveget.) Orsi jelenleg több fronton támad: leggyakrabban az egymástól teljesen eltérő hangzást képviselő Eat me! rock és a Kozma Orsi Quartett jazz formációval lép fel, de a megkezdett szóló karrierje egyedi megszólalású dalaival is fel-feltűnik a műértő közönség előtt. Orsikám, ez úton is gratulálunk a jelöléshez, és kívánjuk, hogy váltsd is díjra!

Szóval mit tehet a sejt... és a blogger, akinek bemondta a gépe az unalmast, de az Olvasóinak már fűt-fát ígérgetett a folytatásról? Nos, folytat. Minden áron. Ha más módja nincs, hát beleveti magát az archívumba, előkeresi a vállalható képeit, majd bevásárolja hozzá az alapanyagokat, itthon leméri a hozzávalókat, lefőzi az ételt, hogy aztán a receptleírásban a mennyiségeket is meg tudja adni a vállalkozó szelleműeknek.

A rend kedvéért: ez Édesanyám receptje. Ő készíti a túróspalacsintát így évtizedek óta a család és a barátok legnagyobb megelégedésére. Én csupán az alapanyagokat cseréltem le az egészségtudatosság jegyében, de a módszer a régi. A Mami biztos nem bánja, hogy közzé teszem.

CSŐBEN SÜLT VANÍLIÁS RAKOTT TÚRÓSPALACSINTA

hozzávalók

a palacsintához

30dkg zabliszt/(bio) teljeskiőrlésű liszt (igény szerint hagyományos liszt)

5dl (bio) zabtej (igény szerint hagyományos tej)

4 (bio) tojás

1ek (himalájai) só

1dl + 1ek (bio) olíva olaj 

1dl szóda/buborékos ásványvíz

a töltelékhez

1kg (bio) zsíros túró

10dkg (bio) mazsola/aszalt sárgabarack, esetleg más aszalt gyümölcs

2ek (bio) vaníliaesszencia v. 1 vaníliarúd kikapart magja

1 (bio) citrom héja

1/4 (bio) citrom leve

6ek méz/nyírfacukor

az öntethez

5dl bio tejföl

4ek méz/nyírfacukor

A palacsinta hozzávalóit a szóda kivételével egy turmixgépben csomómentesre elkeverem, utólag hozzákeverem a vizet. Egy serpenyőben az 1ek olívaolajat felhevítem, a palacsintatésztát merőkanalanként megsütöm, és egy tányérra halmozom, hagyom kihűlni.

Amíg a palacsinták sülnek, a sütőt 180 fokra beállítom, és elkészítem a tölteléket. Ehhez az összes hozzávalót egy villával alaposan elkeverem, majd amikor a palacsinták kihűltek, egyenként betöltöm őket 2-2ek töltelékkel, feltekerem, és lerakom rétegekben egy tűzálló tálba. Végül az öntetnek szánt tejfölt is elkeverem a mézzel, és megöntözöm vele a tál palacsintát.

40 percig sütöm a művet sütőben, vagy amíg a teteje aranysárgává nem válik. Hidegen, melegen egyaránt fogyasztható.

Éva

Fagyasztott tavasz

Most egy ilyen macaron-remek után - akár mint konyhai produktumot, akár mint fotóterméket vesszük - hogy posztoljon bármit is az ember?! :) 

Az idei év első tavaszi bejegyzésének - 5 fok ide vagy oda - azért csak tavaszinak illene lennie. Pedig se híre, se hamva egyelőre az enyhülésnek. A tavasz néhány hete ugyan kidugta az orrát, megmutatta magát pár napra, elhúzta előttünk a mézes madzagot, de aztán mégis úgy döntött, hogy visszabújik még egy kis téli álmot aludni. A léhűtő mindenit! Pedig már nagyon várjuk. A télűző farsangi mulatságok java is lefutott már, de úgy látszik nem voltak elég riasztóak a jelmezek. Ha a télijesztgetés nem vált be, akkor muszáj más taktikát választanunk: megpróbáljuk a tavaszcsalogatást. Ennek apropóján a lányomnak, ahogy ezt előzetesen megbeszéltük, tavasztündér jelmezt készítek a pénteki ovikarneválra: sárga, földig érő tüllcsodát sok színes virággal a ruha tetején és a fejdíszen, csuklón, diszkrét kis pasztell színű szárnyakkal kiegészítve. Remélem, ez beválik!

Ahogy azt is remélem, hogy tavaszcsalogató gyanánt ez a recept is megteszi majd a hatását. Friss málna még nem lévén fagyasztott gyümölcsből dolgoztam: a tavaly tavasszal feltankolt biopiaci készlet utolsó adagjait használtam fel ennek az egyébként rém egyszerű sütinek az elkészítésére. A recept eredetije a Nélkülözhetetlen desszertek könyvből származik, de persze, nem én lennék, ha nem piszkáltam volna bele. A próbálkozás elsőre is annyira jól sikerült, hogy a család kívánságára rögtön egymás után háromszor kellett elkészítsem pár napon belül a kicsikét. De nem csak hazai pályán volt sikere: ugyan csak málnaszezonban terveztem ide föltenni a leírást, de akik eddig kóstolták a sütit, szinte mind követelték a receptet azonnali hatállyal, úgyhogy a nyomásnak nengedve úgy döntöttem, mégis megosztom. A fagyasztott tavasz is tavasz, ha csak kicsit is.

MOGYORÓS-MASCARPONÉS MÁLNAROLÁD BAZSALIKOMMAL

hozzávalók

a tésztához

10dkg törökmogyoró (ha nincs kéznél mogyoró, mandula vagy kesudió, esetleg dió is ugyanolyan jó)

5 tojás szétválasztva

1 csipet só

20dkg méz

1ek vaníliaesszencia (nem aroma!)

5dkg teljeskiőrlésű liszt (helyettesíthető mandulaliszttel, ha gabonamentes sütit szeretnénk)

1/4tk sütőpor

1ek olívaolaj

1ek finomítatlan nádcukor

a krémhez

35dkg jól lehűtött mascarpone

(ha túl sűrű és kezelhetetlen a mascarpone, akkor plusz 1dl nagyon lehűtött tejszín)

2ek méz

200g fagyasztott... vagy szezonban friss málna

2ek vodka (elhagyható)

6 levél friss bazsalikom

díszítéshez aszalt málna, bazsalikomlevél, esetleg bazsalikomos olívaolaj

A mogyorót egy serpenyőben nagy lángon pár perc alatt megpirítom. A sütőt 180 fokra beállítom, és amíg melegszik, elkészítem a tésztamasszát. Ehhez a mogyorót a liszttel és a sütőporral együtt egy robotgépben finomra darálom, félreteszem. A tojássárgáját és -fehérjét kettéválasztom, a sárgáját és a mézet egy elektromos habverővel fehéredésig habosítom, majd hozzákeverem a vaníliát. Egy másik tálban a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem. A mézes tojássárgájához 3-3 részletben, óvatos beleforgató mozdulatokkal hozzádolgozom a lisztes-sütőporos őrölt mogyorót és a tojásfehérjét felváltva. A masszát egy 25x30-as formába öntöm, amit előtte kikentem az olajjal (hogy tapadjon), majd kibéleltem sütőpapírral, és meghintettem a nádcukorral. A tészta alapanyagát egyenletesen elsímítom, és 20 percre betolom a sütőbe.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. A mascarponét a mézzel közepes fordulatszám mellett habosra verem - ha nagyon sűrű akkor a tejszínnel hígítom. Amennyiben gyerek nem eszik a sütiből, ezen a ponton dolgozom a krémhez a vodkát. Ha fagyasztott málnával készítem a sütit, akkor egy tumixgépben fordítok a még kemény, jeges málnán párat, hogy kisebb darabokat kapjak. Ha szezonban friss málnához jutok, akkor erre nincs szükség - a keverés során össze fog annyira törni, hogy pont jó legyen. A bazsalikomot nagyon apróra vágom, vagy darálom. A málnát és a bazsalikomot óvatosan a mézes mascarponéhoz forgatom vigyázva, hogy a gyümölcsöt ne törjem nagyon össze, és a krém inkább márványos, semmint egységes rózsaszín legyen. A masszát felhasználásig hűtőbe teszem (bár most a terasz is ideális hűtőhely).

Ekkorra körülbelül el is készül a tészta, ami ideális esetben aranybarna színű, ruganyos tapintású, és ha beleszúrok egy fogpiszkálót, akkor azt szinte szárazon tudom kihúzni. Előkészítek egy konyharuhát és egy sütőpapírt. A tésztát a tepsiből kivéve óvatosan ráhúzom a konyharuha egyik felére, betakarom a sütőpapírral, ráhajtom a ruha másik felét, és egy óvatos, de határozott, hirtelen mozdulattal megfordítom az egészet. A hosszabb felétől a konyharuhával és sütőpapírral együtt felgöngyölöm a tésztát, és hagyom teljesen kihűlni. (Szintén megy a teraszra.)

Amikor a tészta "fogadóképes", óvatosan kitekererem, megtöltöm a krémmel úgy, hogy a széleken hagyok 2-2 centit, hogy majd a csavargatás során az tudjon hova terjeszkedni, és végül szintén a sütőpapír-konyharuha kombó segítségével föltekerem a sütit. Fogyasztásig hűtve tárolom. Tálaláskor aszalt málnával és bazsalikomlevéllel díszítem a szeleteket, esetleg bazsalikomos olívaolajjal dobok még egyet a látványon.

Szép tavaszt!

Éva

A méz dícsérete

Nem nagyon volt még iskola, ami kikezdte volna a mézet, sőt, a természet ajándékaként, kalóriatartalom ide vagy oda, az egekig magasztalja évezredek óta világ. A paleolit diéta viszont nem támogatja a fogyasztását. El tudom olvasni, és fel tudom fogni a magyarázatban szereplő miérteket, de elfogadni maradéktalanul nem.

Ezzel, amióta az eszemet tudom, mindig így voltam, gyerekkoromtól kezdődően, amikor a szülői szabályok és a hozzájuk tartozó magyarázatok megszülettek (már amikor ténylegesen megszülettek, és nem az "azért mert azt mondtam"-okban merültek ki). De így voltam ezzel az iskolai vagy munkahelyi szabályrendszerek értelmezésekor és alkalmazásakor is: amit nem véltem kellően megalapozottnak, racionálisnak, azt nem tartottam be feltétlen. A világot mindenkor saját szűrőn átfuttatva értelmeztem - volt is belőle bajom, de ettől függetlenül nem csinálnám, és most sem csinálom másképp. Ha a gyerekorvos mond valamit, megkérdezek másik kettőt, utánaolvasok újbb öt helyen, beszélek még másik négy anyukával, és az infohalmazt megszűrve, leszelektálva összegyúrom azt a szűk keresztmetszetnyire valót, ami kellően megfogható és elfogadható a számomra. Kezdő kismamaként a hatalmas rám nehezedő felelősség mentén talált meg a legtöbb kétely, ebben az élethelyzetben találkoztam először ilyen koncentrációban egy halom olyan dologgal, ellentmondásos, vitaindító témával, amiben semmit tapasztalatom nem volt. Jöttek is az egyik és másik oldal vehemens képviseletében a szónokok véres retorikával, no, meg a "jóakarók" a kéretlen tanácsaikkal a klasszik témákban, minthogy saját szobában aludjon-e a csecsemő vagy külön, kell-e sokáig szoptatni vagy nem, felvegyük-e ha sír vagy nem, aztán kell-e neki babaúszás vagy inkább ártunk vele, idegen nyelvvel találkozzon-e korán avagy ne... és így tovább. (Ajánlom itt lustanyu tavaly februári vonatkozó írását, amint sírva röhögök minden alkalomal, mikor elolvasom.) Én itt is a saját álláspontomat alakítottam ki mindenre vonatkozóan. Eddig ilyen metódussal úsztunk meg többek között egy két éven át tartó antibiotikus kúrát a gyerekünk esetében, és hál' istennek, kutya baja. Azzal, hogy egy véleményt fölülbíráltunk, szembementünk egy másikkal, majd meghallgattunk újabb tizet, amikből összegyúrtuk a saját tizenharmadik álláspontunkat, megkíméltük a lányunk egészségét. Biztos volt az életem során meghozott számos "önfejű" döntéseim között sok hibás, de egyrészt abból is tanul az ember, másrészt eddig egész jól ellavíroztam az életben. Nos, a diéták kevésbé komoly téttel bíró témáját illetően sem tudok kibújni a bőrömből.

A paleolit étrend esetében Szendi ki is mondja, hogy ezt nem színtírás, fanatiukusan követni ezt, mint ahogy mást sem érdemes. Én a saját paleómban igenis fogyasztok mézet, joghurtot, kefírt, túrót, vöröslencsét, zöldbabot, csicsókát és nagy ritkán kukoricát. Ezekben olyan mennyiségű vitamin és ásványi anyag van, hogy azt gondolom, kár értük, mert több jön be a réven, mint ami elmegy a vámon - és nekem így is működött. Csodálatosan. Ettől függetlenül a nyírfacukorra való átállás rögös útját járjuk, de a méz sosem fog kikopni az étrendünkből.

MÉZES-MASCARPONÉS-CSOKIS EGYSZEREGY TORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

1 csipet só

3ek méz

2ek cukrozatlan kakaópor

2ek teljeskiőrlésű liszt

1kk sütőpor

a töltelékhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

50g 70% kakaótartalmú csokoládé

a díszítéshez

20g 70% kakaótartalmú csokoládé

...esetleg pisztácia, friss mentalevél, stb.

A sütőt beállítom 180 fokra. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját a mézzel fehéredésig verem egy gépi habverővel. Hozzáadom a lisztet, a kakaóport és a sütőport, a kézimixerrel összedolgozom. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és összeforgatom a kakaós masszával. Az így elkészült tésztalapot egy sütőpapírral kibélelt sütőformába öntöm, elegyengetem, és 20-30 percre beteszem a sütőbe. (20 perc után tűpróbával /fanyárs, fogpiszkáló, hústű, stb. segítségével/ megnézem, hogy kész-e. Akkor kész , ha a tűt szárazon húzom ki a tésztából.)

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez egész egyszerűen a jól lehűtött mascarponét a mézzel habosra verem. A tábla csoki felét bennehagyva a papírjában egy nehéz tárggyal (késnyéllel, kloffolóval, mozsártörővel) összezúzom, és beleszórom a mézes sajtkrémbe, majd óvatosan beleforgatom egy spatulával. Felhasználásig hűtőben tartom.

Amikor a tészta elkészült, kiveszem, hagyom kicsit kihűlni, majd lefejtem róla a sütőpapírt. Tetszőleges formájúra és vastagságúra vágom, lerétegzem és kívül mindenütt bevonom a krémmel. Végül a maradék csokiból egy nagylyukú reszelővel reszelek a tetejére, és ízlés szerint megszórom tört pisztáciával és mentával.

Ennek a tornának az esetében is elmondható, hogy egyszerűsége miatt óriási variációs lehetőségeket rejt magában. Lehet narancsvirágvízzel és narancshéjjal, kardamommal variálni vagy chilivel és vaníliával, esetleg mandulával, mákkal. Bármi játszik.

Éva

Korlátoltság - kreativitás

Látszólag ez a két kifejezés ellentmond egymásnak, pedig a kreativitás legkomolyabb táptalaját pont a korlátok jelentik. Gondoljunk csak bele, micsoda találékonyságról tesz tanubizonyságot az ember, ha gátakkal, tilalmakkal szembesül, akár az adózás kiskapuinak keresését, vagy csak a múlt századbéli amerikai alkoholtilalom megkerülésének módjait és sikerességét vesszük.

A tél nem igazán bővelkedik friss helyi zöldségben, gyümölcsben, viszont ez a fajta hiány arra sarkallja az embert, hogy a hozzáférhető alapanyagokat sokkal sokoldalúbban használja fel, mint az egyébként magától értetődne.

Én ebben a szezonban őrült sütőtök- és céklarajongó lettem. (Ha kaptam volna birsalmát, az is beállt volna a sorba.) Ezek a zöldségek facsarhatók frissen dzsúsznak, reszelhetők salátához, kenyérfeltétnek krémsajtba keverve, fűszeres pástétomként elkészítve fogyaszthatók, párolhatók, pürésíthetők, grillezhetők vagy épp fóliában süthetők sósan köretnek, főzhetők sajátos íztársításokkal krémlevesnek, értelmezhetők párolva is salátalapanyagként, újabb irányzatok felfogása szerint kreálhatunk belőlük mártást, mousse-t, sorbet-t, parfét, vagy édességképpen pitében, tortában, rétesben, muffinban, stb. is felhasználhatjuk, de ételszínezéknek is remek (ld. Segal gyömbéres fehércsokifagyiját céklás habcsókkal). Hihetetlen változatos zöldségek, és ráadásul őrülten egészségesek!

Most maradjunk csak a céklánál - sütőtököt már alaposan körbejártuk idén! A magyarok, ha azt mondják, céklát esznek, egyetlen egy dolgora, az eltett, tormával ízesített savanyúra gondolnak, de a céklában ennél sokkal több van! A világon leghírsebb céklaétel az oroszoké, és borscs néven ismeretes. A lányom babaként élt-halt érte. Rég nem csináltam, de a szezonban még fogom - több változatát is, amit majd itt közzé is teszek egy-két céklasaláta, céklás smoothie, és saját ihletésű céklás édesség receptje mellett.

A lenti recept egy köretnek szánt céklakülönlegesség, ami a már sokat emlegetett Josceline Dimbleby tollából származó kedvenc Practially Vegetarian Cookbook című könyvemből származik. 

KÖMÉNYES-CHILIS CÉKLATORTA AKÁR GRILLEZETT KECSKE-CAMEMBERT MELLÉ

A cékláról a receptleírás előtt érdemes külön még néhány szót szólni.

Tudtad-e, Kedves Olvasó, hogy a cékla már több mint öt évezrede része a táplálkozásunknak? Ásványi anyagokban (kálium, kálcium, magnézium, folsav, nátrium, foszfor), vitaminokban (C, B) az egyik leggazdagabb zöldség, és kiváló antioxidánsforrás. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a szív és érrendszeri problémákat, gátolja a réksejtek szaporodását, segíti a sav-bázis egynsúlyt és a máj anyagcseréjét, frissen préselve és fogyasztva csökkenti a magas vérnyomást.

A céklának nem csupán a gumója, de a levele is ehető nyersen és párolva (spenóthoz hasonlóan elkészítve) egyaránt. A méregzöld levélben futó sötét pink erek csodaszép színessé varázsolnak egy zöldsalátát. 

Valentin-nap közeledtével különösen ajánlott megfontolni, hogy célkából készítsünk valami finomat, mert nem csupán az a tulajdonsága használható remekül az alkalomból, hogy szinte bármilyen ételt vörösre festhetünk vele, de egy legenda szerint az egyazon célkából fogyasztó nő és férfi menthetetlenül egymásba szerelmesedik. Hajrá ifjak és kevésbé fiatalok!

hozzávalók

1kg kis gumójú cékla

1/4 kocka vaj (3dkg)

só, frissen őrölt bors

a tésztához

3/4 kocka vaj (9dkg)

1.5 csésze (3.5dl) teljeskiőrlésű liszt

15dkg natúr krémsajt

1-3 csipet őrölt chilipaprika (én cayanne borssal készítettem) - ha gyerek is eszik belőle, kihagyható

2tk sütőpor

2tk egész kömény

só

Egy párolóedényben fölteszek vizet forrni. A céklákat megmosom, krumplihámozóval megpucolom, és egészben a párolórácsra teszem. Fedő alatt negyed óráig, de legalább is puhulásig párolom, közben összegyúrom a tésztát.

Ehhez egy robotgépbe beleteszem az összes hozzávalót: a vajat felkockázva, a lisztet, a sajtkrémet és a fűszereket. Két perc alatt nagy fokozaton összedolgozom, majd kézzel még gyúrok rajta egyet, végül fóliába csomagolva 20 perce hűtőbe teszem.

A sütőt 195 fokra állítom. Amikor a cékla megpuhult, vékonyan felszeletelem, félreteszem. Egy kb. 20 centi átmérőjű tortaformát kikenek a maradék vajjal, sóval, borssal körbeszórom, majd a céklaszeleteket lerétegzem. A tésztát a hűtőből előveszem, a forma méreténél egy-két centivel nagyobbra nyújtom, és a céklát beborítom vele. A széleknél kicsit benyomkodom, hogy legyen pereme a torának. Végül két kisebb lyukat fúrok a tésztán, ahol majd a sütés közben keletkező gőzök el tudnak távozni.

A tortát 30 percre betolom a sütőbe. Amikor megsült, tálalom köretként vagy magában, forrón vagy hidegen, ahogy jól esik.

Én egy-egy kecskecamembert-t grilleztem hozzá vasserpenyőben, és a torta mellé snidlinges joghurtot kínáltam.

Egy fini vörösborral Valentin napra egynek nem rossz.

Éva

Az elveszett bárány

Neeeem, nem, kérem, itt most nem egy bárányrecept következik. Az túl direkt lenne. Ehelyett egy desszert, aminek a képe májustól díszelgett a galériánk téli receptalbumának nyitóképeként, ezzel borzolva az olvasói idegeket, ám tartalom nem került mögé. Mostanáig. Nem került mögé, mert az eveszett tortaformámat gyászoltam, ami nélkül a híres-neves pekándiós-kardamomos körtetortát nem voltam hajlandó megsütni. Ezt a most következő almatortát süthettem volna másban is, de azért sem. Dacoltam. A tavaly több ízben megsütött és egy alkalommal meg is örökített tortám képével (ld. lent!) "wanted" címszó alatt köröztem az edényt a facebookon, telefonálgattam a barátaimhoz, személyes interjúkat készítettem a lehetséges hollétéről, sütis vendégségek élményét rekonstruáltam, kutattam a lehetséges uánpótlásért a neten, de sehol semmi semmi. Mígnem egy gyanútlan baráti látogatás alkalmával jött a megvilágosodás, és ezzel együtt a forma. Azóta megállás nélkül nyüstölöm a Család, de főleg a legkisebb legnagyobb örömére.

AUSZTRÁL-ÚJ-ZÉLANDI FŰSZERES ALMATORTA HÁZI TOKAJIS ALMAKOMPÓTTAL ÉS ROPOGÓS ZABKRUSZTÁVAL

A recept eredeije a Nélkülözhetetlen sorozatból származik, amit aztán én saját szájízre szabtam, és egy kicsit meg is bolondítottam. A kép pedig tavaly téli. Épp itt volt az ideje megszövegezni.

hozzávalók

a tésztához

125g teljeskiőrlésű liszt

75g vaj

1 tojássárgája

1ek jéghideg víz

a töltelékhez

75dkg alma

1/2-1 dl Tokaji aszú

1/4tk őrölt csillagánizs

1/4tk őrölt fahéj

1/4tk őrölt szegfűszeg

2-3ek méz/nádcukor/nyírfacukor

a bevonathoz

125g hengerelt zab

60g teljeskiőrlésű liszt

60g nyers nádcukor

10dkg vaj

3ek juharszirup (Ádi után folytatva a sort)

(esetleg 60g dió)

Először a tésztát készítem el. A lisztet egy keverőtálba szórom, a vajat felkockázva hozzáadom, és a két hozzávalót gyors és erős mozdulatokkal alaposan összegyúrom. (Ezt jelen esetben egy az egyben a négyéves lányom csinálta, mialatt én meg tudtam pucolni az almákat, amit egyébként előzetesen szintén ő mosott meg. Tökéletes munkát végzett, én pedig mérhetetlen büszke voltam rá!) A tojást és a vizet egy villával beledolgozom, végül az egészet még egyszer kézzel átgyrom. Egy cipót formálok belőle, lelapítom kicsit, és enyhén belisztezve egy fóliába csomagolom, majd fél órára a hűtőbe teszem.

Amíg a tészta dermed, elkészítem a kompótot. Az almát meghámozom (uyge, én ezen már túl voltam ekkorra), és nagyobb cikkelyekre vágom. Egy edénybe teszem az almadarabokat, megöntözöm a tokajival, hozzáadom a fűszereket valamint a mézet, és 10-12 percig párolom, hogy megpuhuljon, de ne főjön szét.

A köztes időben a zabkrusztának állok neki. (...Én, vagy a "még szeretnék valamit csinálni, anya" mondatokat ismételgető, munkakövetelő gyerermekem.) A zabpelyheket a liszttel és a cukorral, valamint - bár eddig még sosem csináltam így, ez most, a bejegyzés írásakor öltött a fejembe - ha úgytartja kedvem, durvára tört dióval összeforgat(tat)om. Ezt követően egy edényben felolvasztom a vajat, hozzákeverem a juharszirupot, és a szárazanyagoz adom. Egy villával alaposan eldolgozom. Jöhet az összeállítás.

A sütőt 180 fokra izzítom. A tésztát a hűtőből kivéve, kissé belisztezve két sütőpapír közt akkorára nyújtom, hogy egy kb. 20 centis, nem túl magas tortaformán 4-5 centivel túlnyúljon. (Ez mostmár nálunk szintén Lola állalndó feladata, mióta megkapta a profi kis égszínkék nyújtófáját. Még nekem sincs ilyen mesteri darabom, mint neki! De ami késik, nem múlik!) A felső sütőpapírt levéve egy gyors mozdulattal belefordítom a tésztát a sütőformába, és óvatosan lehúzom róla a másik sütőpapírt. Nagyon vékony a tészta, ezért ügyesen kell bánni vele, hogy ne szakadjon el. Az egyik használt sütőpapírt lazán visszateszem rá, megszórom nehezékkel (nekem erre egy zacskó mungóbab van rendszeresítve a sütőeszközöket tároló szekcióban), és tíz percre betolom sülni. A tíz perc elteltével a tésztát kiveszem a sütőből, leemelem róla a papírt a nehezékkel együtt, és egy kicsit hagyom hűlni. Pár perc elteltével nekilátok megtölteni a formát. Az almadarabokat leszűrom, és elrendezem a tésztán, a juharszirupos(-diós) zabbal pedig egyenletesen bevonom a torta tetejét. 30 percig sütöm, amíg aranybarna és ropogós nem lesz. (Megvallom őszintén, nekem a ropogós állagot nem mindenkor sikerül elérnem - ahogy tegnap sem /ld. lenti kép!/, és még nem jöttem rá, hogy ez mitől függ, de majd kikísérletezem. Mindenesetre ettől nem kell megijedni, az ízélményből ez nem von le.)

Tálalni lehet forrón is - ilyenkor egy vaníliafagyi nagyon jól megy hozzá -, vagy hidegen. Mindenhogy nagyon finom lesz.

Szép hétvégét!

Éva