Párperces thai

Minden hozzávaló beszerezhető bármelyik hiperben, és (ha a rizs főzését nem számoljuk) tényleg öt perc kell hozzá. Kókusztejem nem volt itthon, hirtelen ötlettől vezérelve kókuszos rizstejet használtam. Szintén vegán, szintén jó.

THAI TOJÁSCURRY

kell hozzá

fejenként 2 tojás

szójacsíra (egy-két konzerv, vagy ugyanennyi friss)

egy csokor korianderzöld

sárga currypaszta (egy teás- vagy evőkanál, ízlés szerint)

kókusztej (vagy kókuszos rizstej), 2-5 dl ízlés szerint

két-három evőkanál olaj

A tojásokból süss rántottát; ha tudsz, omlett formájút, úgy szebben vágható, de végülis mindegy. Wokban vagy serpenyőben forrósíts olajat, hirtelen pirítsd meg benne a szójacsirát, majd add hozzá a currypasztát, pár másodperc alatt ezt is pirítsd meg (így szabadulnak fel az ízei). Dobd hozzá a felcsíkozott rántottát és öntsd nyakon a kókusztejjel. Rottyantsd egy percig, szórd meg aprított korianderzölddel. Párolt rizzsel tálald.

Ádám

Vasárnapi Ebéd

A nagybetűs. Mondhatni, vezetékneve: Vasárnapi, keresztneve: Ebéd. A magyar szóhasználatban már-már kultikussá emelkedett kifejezés ebben a formában használatos alakja egyet jelent a hét utolsó napján a magyar háztartások többségében délidőben asztalra kerülő gőzölgő húslevesből, rántott hús-sült krumpli kombóból és valamilyen hagyományos magyar desszertből álló menüsorral. De nem nálunk. Nálunk a vasárnapi asztalra ezúttal egy fúziós étel került a tegnapi sushizás levezéteseképpen.

MOGYORÓS VÖRÖS HALCURRY SZÁRÍTOTT PARADICSOMMAL ÉS THAI BAZSALIKOMMAL

hozzávalók

3ek olívaolaj

2ek vörös currypaszta (én a legjobbat a Nagycsarnokban az Ázsiai boltban veszem)

1 doboz kókusztej (3-4dl)

3ek halszósz

1/2kg fehér húsú halfilé (nekem pangasius volt a fagyasztóban)

2 gerezd fokhagyma

6-8 szárított paradicsom (az olajban tárolt fajta)

2 marék törökmogyoró

1 lime leve és a fele lime héja

1 marék thai bazsalikom

2.5dl basmati rizs

tálaláláshoz 1/2 lime héja, 2 ek olívaolaj és néhány levél thai bazsalikom

Először a rizst készítem el - jól. (Áditól tanultam.) Bő 6dl hideg vízzel és 1tk sóval felteszem főni. Az első forrás után elzárom alatta a gázt, lefedem, és a következő 40-45 percben hozzá sem nyúlok. Hagyom, hogy a gőzben megpárolódjon, így jó "pörge" marad.

Amíg a rizs "fő a saját levében", elkészítem a curryt (ami, mint azt már jól megtanultuk, ugyebár, nem a fűszer, hanem a szószos ételfajta, a ragu keleti elnevezése). Az olajat egy wokban felforrósítom. A hagymát kockákra vágom, és az olajban a curry pasztával megdinsztelem. Amikor a hagyma már puha, felöntöm a kókusztejjel, hozzáadom a halszószt, belereszelem a fokhagymát, elkeverem, és felforralom. Közben a halat falatnyi darabokra vágom, a szárított paradicsomot pedig félcentis kockákra. A halat és a paradicsomot a fűszeres kókusztejbe forgatom, és közepes lángon főzöm kb. 20 percig. 20 perc után, amikor már a kókusztej is sűrű, szószos állagot vett fel, jöhet az ízesítés apróra vágott thai bazsalikommal, lime-lével, reszelt lime-héjjal, és ha szükséges, még egy kis extra halszósszal vagy sóval. A mogyórót durvára darabolom, és azt is a raguhoz adom. Aki pikánsan szereti tehet még bele chilit. Én a gyerek miatt nem turbóztam (...bár tegnap este az extra csípősen kért rákos pad thai-om felét ő ette meg úgy, hogy még én is tüzet okádtam tőle.) Innen már nem is főzöm nagyon, csak hagyom állni kicsit a még meleg tűzhelyen.

Ha a rizs fölött is eljárt már a kiszabott idő, leemelhetem a fedőt, és jöhet a tálalás.

A magam részéről a nemrég vásárolt pöpec kis tálalógyűrűmet előkaptam, rátettem a tányér közepére, 2/3-ig megpakoltam a rizzsel, alalposan lenyomkodtam, majd púposan rákanalaztam a halragut. A maradék lime-héjból egy éles késsel kikanyarítottam a kesernyés fehér részt, és nagyon vékonyan felcsíkoztam. Ezen felül pár levél thai bazsalikomot dobtam a mozsaramba egy löttyintés olívaolajjal, és alaposan összedolgoztam a kettőt. A rizs-currytoronyról lerántottam a gyűrűt, megdíszítettem a lime-héjjal, és körbecsöpögtettem a bazsalikomos olajjal. Utólag jutott eszembe, hogy egy kevés extra dturvára tört törökmogyoróval is körbefuttathattam volna, de azért így is meg lehetett enni. :)

BÚÉK!

Éva

..meg egy zsák krumpli

Télen mindig volt egy zsák krumpli a pincénkben. Apu vett egy 50 kilós zsákkal, és az majdnem tavaszig kitartott - a hidegben remekül elállt, nem csírázott, nem puhult meg, és a hideg estéken sokszor volt burgonyás vacsora. Az egyik kedvencem volt a héjában sült krumpli, félbevágva, vajjal, lilahagymával megszórva fenséges lakoma.

Igyekszem azokat a zöldségeket fogyasztani, amelyeket természetes körülmények között, de legalább szabadföldben, itthon termesztenek, és nem a világ túlsó feléről érkezik, tartósítva, éretlenül, génmódosított anyanövényről. A krumpli tökéletesen beleillik ebbe a kategóriába, évszázadokkal ezelőtt is ez volt az egyik legfontosabb téli táplálék. Remekül példázza a burgonya fontosságát, hogy a 1845-52 között a rossz termés miatt egymillióan pusztultak éhen Írországban és még legalább kétmillióan hagyták el az országot. A krumpli nagyon fontos élelmiszer, s bár például a plaeolit étkezés elmélete szerint nem egészen alkalmas az emberi fogyasztásra, jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

Az alábbi recept a vega útkeresésemből született, amely a szétválasztó diétások számára is remek fogás keményítőnapra.

THAI ZÖLD BURGONYACURRY

Kell hozzá:

fejenként 2-3 közepes, főzni való burgonya

zöld thai currypaszta (a lexikonban megtalálod a receptet, de készen is vásárolhatod bármelyik hiperben)

2-4 dl kókusztej

egy fej vöröshagyma

egy evőkanál barnacukor

10 dkg hüvelyes cukorborsó

friss korianderzöld

halszósz

napraforgóolaj

zöld thai chili (extra csípősségért)

egy lime

A néhány evőkanál olajat forrosítsd fel, párold meg rajta a kockákra vagy csíkokra vágott hagymát egy kis barnacukorral. Dobd hozzá a kockákra vágott krumplit és pirítsd körbe. Ha már majdnem puha, borítsd rá a (fejenként egy evőkanál) currypasztát, egy fél percig pirítsd, majd öntsd hozzá a kókusztejet és a nagyobb darabokra vágott cukorborsót. Kóstolgasd: ha nem elég sós, halszósszal javíts az arányon, ha nem elég csípős, vágj bele zöld chilit. Ha kész, forgasd hozzá a felaprított korianderzöldet és facsard rá a lime levét. Párolt illatos rizzsel tálald.

Ádám

Egy kis rizstésztát?...

Gasztrodilis legyen a talpán, aki talál valami értékelhető gyorséttermet az Operettszínház környékén. Egyről tudok: az Arriba, de azt már egy kicsit unom, ráadásul nem is túl olcsó. A kínai kisbüdösök (ahol hiába csak 2 percet töltök, utána egész nap árad a ruhámból az olajszag) néha meggyőznek, elsősorban az árukkal, de a "kici cipősz hágymá-tofu" felszívása után olykor jelentkező MSG-intolerancia (has- és fejfájás) nem a legjobb móka.

A főzelékes kritikán aluli: berántott tejért pénzt kérni legalábbis bátor, de inkább nagyon nem jófej. A törökök-görögök még mindig ott vannak, de ott még nem kérdeztem, hogy van-e húsmentes étel ("Hogy érted azt, hogy nem eszi meg a húszt? Nem baj, majd cinálok bárányt."), és most ugye kvázi-vegában nyomom. Ott a Vapiano, de az gyalog olyan messze van, hogy a múltkor mire odaértem, már be se mentem, sarkon fordultam és rohantam vissza a színházba. Akad még palacsintázó (amely kiratakában ott pörög a gyros - ezt magyarázza meg valaki), dizájnercukrászda, és ezzel végeztünk. Ha van tanácsotok, örömmel fogadom.

Marad az, hogy beülök egy étterembe, de erre ritkán van idő. A Klassz mindig hozza a színvonalat, de oda nem tudok berohanni csak úgy. A másik titok: a Parázs Presszó. Nem értem az egész helyet, a berendezés rémes, valami tarisznyarák bölcsészlebujnak látszik, az étlapon thai és magyar fogások szerepelnek, teljes képzavar. Ami viszont mindent helyretesz: a szakács thai. Fenségesek az ételek, lehetetlen melléfogni. Legutóbb Pad Thait ettem, vagyis pirított tésztát. Remek volt, és itthon reprodukálni is negyedórás meló.

PAD THAI

hozzávalók fejenként:

5-10 dkg hús/garnéla/tofu

10 dkg rizstészta (minden közepes boltban kapható - ne keverd össze az üvegtésztával)

egy-két evőkanál olaj

ízlés szerint szinte bármilyen zöldség (répa, cukkini, karfiol, brokkoli)

egy-két gerezd fokhagyma

egy-két friss chili

egy-két evőkanál halszósz

1 lime

egy-két evőkanál barna cukor

1 tojás (kihagyható)

szójacsíra (kihagyható)

friss korianderzöld

pörkölt (sózatlan) földimogyoró

A tésztát áztasd forró vízbe, 5-10 perc alatt puhul meg (csomagoláson rajta van az idő). Ezalatt a húst/tofut kockázd fel, a zöldségeket vágd gyufaszálakra (julienne) vagy hajszálvékony szeletekre. Hevítsd az olajat a wokban, mikor füstöl, akkor dobd bele az aprított fokhagymát, chilit és húst/tofut. Pár perc alatt pirítsd körbe, aztán tedd félre. Újabb apró lötty olajon pirítsd meg a zöldségeket is, majd tedd melléjük vissza a húst/tofut. A felvert tojást öntsd rá, kavargatva süsd szárazra. Az ekkorra felpuhult tésztát szűrd le és ezt is tedd a wokba. Öntsd hozzá a halszószt, a lime kifacsart levét, a cukrot. Pirítsd meg az egészet pár perc alatt. Még melegen keverd hozzá az apróra vágott korianderzöldet és a szójacsírát. Tálaláskor szórd meg a tört földimogyoróval.

Ádám

101

Nem, most nem a klasszikus Walt Disney dalmatáit idézem meg. Ez a mostani bejegyzésem sorszáma, amivel jómagam beléptem a második százba. Jó érzés, hogy fél év alatt sikerült annyi tartalommal megtöltenünk az oldalt, hogy használhatóvá vált sokak számára. Mikor belevágtunk, még nem tudtuk, lesz-e értelme, célja, létjogosultsága annak, amit csinálunk, hogy fogunk-e tudni együttműködni mi hárman, hogy hogyan fogjuk ezt csinálni, hogy miben leszünk azonos platformon és miben fogunk (össze)különbözni, de minden szépen, menet közben kialakult, mostanra nagyjából kezdünk formálódni, és ez jó érzéssel tölt el. Köszönet érte a társaknak, Dorcinak és Ádinak! Mostanság özönlenek is a kedves telefonok és levelek, amikben arról számoltok be, hogy "innen főztök", és hogy jól használhatónak ítélitek nem csupán a recepteket, hanem magát a szájtot is, emellett tetszetősnek találjátok az ételeket, ízlésesnek a honlapot. Nos, nagyon köszönjük a sok megerősítést. Nekünk az ad lendületet a munkában, ha tudjuk, van értelme, mert a hasznotokra válik - hisz Értetek csináljuk.

Ezúttal álljon itt egy rém gyors és könnyen elkészíthető ínyencség, a mai grippaűző levesünk Lolával - csak úgy egyszerűen, elegánsan, egészségesen.

TOM KHA GAI

A galangal vagy más néven sziámi gyömbér, ami ennek a levesnek az ízalapját adja a Culinarisban vagy keleti boltokban fellelhető fűszer- és gyógynövény. Indonéziából származik, a távol-keleti konyha, mint a thai, a vietnámi, az indonéz, előszeretettel használja. Ránézésre megállapítható, hogy rokonságban áll a gyömbérrel, de ízben kevés a hasonlóság közöttük - a galangál nem csíp, mint a gyömbér, ezzel szemben van egyfajta citrusos, földes aromája. Nem bizonyított tény még, de nemrégiben születtek arra vonatkozó megállapítások, hogy megöli a rákos sejteket, és egyben segíti az egészséges sejte védekezőképességét. Úgy legyen!

hozzávalók

5dl csirkealaplé (bio leveskockából)

2.5dl kókusztej (én mondjuk a teljes dobozzal belezúdítottam, ami 4dl)

5cm friss galangal (én a fagyasztóból kaptam elő)

1/2kg csirkemell

1-2ek aprított friss piros chili (ki mennyire szereti erősen)

2-3ek halszósz

1/2tk nádcukor vagy méz

pár csepp lime-lé

díszítésnek friss korianderzöld

Az alapléhez fölteszek vizet forrni, majd föloldom benne a leveskockát. A galangalt meghámozom, hajszálvékony szeletekre vágom, és a kókusztejjel valamint az alaplével fölteszem a tűzre. Forrás után visszaveszem a lángot, és 10 percig főzöm a levest. Közben a csirkemellet megmosom és vékony csíkokra vágom, illetve a chilit (nekem ez is a fagyasztóból jön) felaprítom. (A friss fenyérfű és kaffir lime levél sem árt neki, de én ezt most kihagytam.) A csirkét a chilivel együtt a levesbe zúdítom, és 8 percig főzöm. (Ha gyerekek is esznek belőle, a chilit csak tálaláskor adom hozzá.) Végül 2-3ek halszósszal ízesítem, és diszkrét édesítéssel teszem kerekké az ízeket.

Én pár csepp lime-lét is szoktam tenni hozzá, és friss korianderzölddel tálalom.

Éva

Sütőtökből ragu? De még milyen!

"Majdnemvegaként" mostanában egyre több pusztán zöldséges ételt próbálok ki. Kénytelen vagyok eddig sosem kóstolt vagy utált(nak gondolt) zöldséggel megbarátkozni, mert kifogytam a húsmentes tészta- és rizsételekből. A tofu már beilleszkedett az étrendembe, de új ízeket keresek. Éva bloggerpajtásnő agyba-főbe használja ősszel a sütőtököt, fel is hívta rá a figyelmem, de erről a zöldségről (valójában gyümölcsről) egyetlen emlékem van: a sütőben félbevágva grillezett tök illata, amivel vallatni lehetett volna. A kitartó marketing hatására pár napja megvettem életem első sütőtökét. De mit csináljak belőle?

Olyasmi kellett, ami elsőre megnyer magának. Nem vagyok levesrajongó, az kihúzva. Sütve nem bírom megenni, az is helló. Mint már sokszor, most is a GoodFoodhoz fordultam, és rá is találtam egy indiai-thai ihletésű csicseriborsós tök-curryra. Csicseriborsó nem volt itthon, azt kihagytam. Az eredmény pedig... ! Az első kóstolás után elakadt a szavam, a második falatra pedig kiszakadt belőlem egy cifra káromkodáshalmaz; meghasonlottam. Nem értettem, hogy maradhatott ki az étrendemből eddig a sütőtök. A keleti fűszerek szimfóniájába visszafogott édességgel simultak a narancssárga zöldségkockák.

A sok fűszer miatt ijesztőnek tűnik a recept, de fél óra alatt az asztalon van a cucc.

SÜTŐTÖK CURRY

Hozzávalók:

1 egykilós sütőtök

3 evőkanál sárga vagy naracssárga currypaszta (lásd a lexikonunkban a curry címszó alatt)

1 fej vöröshagyma

1 lime (elhagyható)

egy fél kávéskanál őrölt kardamom

1 doboz (3-4 dl) kókusztej

2-3 dl (zöldség)alaplé

1 evőkanál földimogyoró- vagy napraforgóolaj

1 marék friss menta

Hámozd meg és kockázd fel a nyers sütőtököt. Wokban vagy egy nagy serpenyőben forrósítsd az olajat, pár percig óvatosan pirítsd meg benne a currypasztát és a felkockázott vöröshagymát. Add hozzá a tököt, a kókusztejet, az alaplevet. Főzd az egészet össze, nagyjából 10 perc alatt meg is puhul a tök. Tálalás előtt reszeld rá a lime héját (a levét is belenyomhatod, de nem kizárt, hogy akkor összeugrik a kókusztej), és szórd meg a mentalevelekkel. Párolt basmati vagy jázminrizzsel, naan-kenyérrel tálald, de magában is észbontó.

Ádám

TZC

Néhány poszttal ezelőtt Ádi tartott egy kis gyorstalpalót curry-ből az egyik indiai remeke kapcsán, de a kislexikonunkban is utánaolvashatsz, hogy mi is ez pontosan, így én most nem taglalnám. Az ezen a gyűjtőnéven futó távolkeleti ragucsodáknak egy közkedvelt thai változatát készítettem el tegnap este vacsorára... meg pár hete... és az előtt néhány héttel... hónappal... tulajdonképpen évek óta töretlen lelkesedéssel, mert miután 10-11 éve először találkoztam vele, egy állandó és megunhatatlan szereplője lett a konyhámnak.

THAI ZÖLD CURRY CSIRKÉVEL

Ez egy olyan, jellegzetesen minden thai jegyet magán hordó étel, ami egy kommentárt vált ki bárkiből, aki akár már az illatát megérzi, vagy megkóstolja: "Pont, mintha ott járnék". Nos, én még nem jártam, de szeretnék egyszer eljutni egyfelől a vidék természeti adottságait megcsodálni, másfelől az általam rajongásig tisztelt thai konyha autenticitását megtapasztalni az utcai étkezdék forgatagában, elegáns éttermekben, helyiek látogatta sufnikonyhákban és lehetőség szerint egy thai otthonban is. Mert a házi koszt az mindenütt házi koszt. Talán a pár éve oda felesben "kicsekkolt" egyik jóbarátom idővel egyre halódó meghívásának kéne már végre eleget tenni, és akkor minden kíváncsiságomat kielégíthetném.

Addig marad a Nélkülözhetetlen Ázsiai annak minden inspiráló iránymutatásával.

Hozzávalók

3ek olívolaj

1-2ek zöld curry paszta csípősség igényétől függően (én még mindig a Nagycsarnok Ázsiai boltjában kapom a legfinomabbat, de házilag is előállítható)

4dl kókusztej

1/2kg filézett csirkecomb (bár leggyakrabban csirkemellel csinálom)

4 kaffir lime levél

200g ceruzabab

1 lime leve és reszelt héja

3-4ek halszósz (a thai konyha só gyanánt használja)

(1kk méz)

3 gerezd fokhagyma

1/4 thai citromfű

1 csokor friss korianderlevél

tálaláshoz jázminrizs és extra halszósz valamint 1-2 friss piros chilipaprika

Az olajat egy serpenyőben felforrósítom. A hagymát kockára vágom, és pár percig dinsztelem az olajban. A curry pasztát is hozzáadom, és magas lángon folytonos keverés mellett hagyom kiáradni a fűszerek ízét. Ezután a kókusztejjel felöntöm, és forráspontig hevítem a szószt. Közben a húst felkockázom, majd a bugyogó fűszeres kókusztejhez adom a babbal és a kaffir lime levéllel együtt. A lángot alacsonyra állítom, és a ragut fedő alatt 15-20 percig rotyogtatom, hogy a csirke teljesen megpuhuljon. A legvégén jön a fűszerezés a lime-héjjal, lime-lével, halszósszal, az apróra vágott citromfűvel és a reszelt fokhagymával.

Tálaláshoz köretként hántolatlan vagy fehér jázminrizst kínálok hozzá (főzési technika itt), amit nam pla prikkel, azaz karikára vágott friss piros chilivel ízesített halszósszal locsolok meg - jómagam gazdagon -, további természetes ízfokozónak pedig egy halom durvára vágott friss korianderlevelet és egy-két gerezd lime-ot is a tálra halmozok.

Én rettentő csípősen szeretem a csípősnek szánt ételeket, ezért a saját tányéromon a chilis halszósszal sem spórolok, amikor a rizsemet ízesítem, emellett a curry-be is 2 vagy annál több evőkanál pasztát teszek, hadd szóljon, de ezt ízlés szerinti adagolással lehet szabályozni. Akárhogy is, a thai zöld curry mindenképp egy tartalmas fogásnak ígérkezik minden szempontból.

Éva

Van, aki forrón szereti

Pláne ilyen hidegben! Ilyenkor az ember csak arra vágyik, hogy valami feltüzelje belülről, ha már kívülről borzong a szűnni nem akaró tizenfokos szélben. Friss szerelmeseknek innen szükségtelen tovább olvasni - ők kívül esnek a problémakörön. Továbbá tekintve, hogy hétköznap este a gyerek mellett a pálinka sem opció, maradt ez a rém könnyű, villámgyors, nullkalóriás ízbomba. 

TOM YUM GOONG

A fenti cím thaiul annyit tesz: csípős-savanyú rákleves. A thai konyhát meghatározó mind az öt fűszer, a halszósz, a kaffir lime levél, a chili, a lime és a koriander egyaránt fellelhető ebben a levescsodában. Igazi ízorgia tökéletes akkordban. Egy kis extra chilivel pedig végzetes. Apropo: chili. Azon vajon elgondolkozatok-e már, hogy miért annyira fűszeres és pláne csípős minden távol-keleti étel?

A nemzetekre, régiókra jellemző étkezési kultúrák évszázadokon/-ezredeken át tartó folyamatos evolúcióját több minden határozza meg. Míg a mi a történelem viharában formálódó kulináriánkra, ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már írtam, az elmúlt évszázadban a hiánygazdaság nyomta rá a bélyegét jelentősen, addig a távol-keleti népek konyhakultúrájának alakulásába a higiénés körülmények szóltak bele. Az 1999. március 21-én, a Vasárnapi Blikkben megjelent "Fertőtlenítő hatásuk van a csípős fűszereknek" című írás a következőket mondja: "Két amerikai biológus kutatása szerint nem véletlen, hogy a távol-keleti országokban - Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Malajziában - sokkal erősebben fűszerezik az ételeket, mint mondjuk az északi féltekén: Svédországban, Finnországban vagy Norvégiában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az olyan intenzív aromájú, csípős fűszerek, mint a hagyma, az szegfűbors vagy a kömény elpusztítják a baktériumokat. Ugyanazok a kémiai anyagok, melyek megvédik a fűszernövényeket az ellenséges mikroorganizmusokkal szemben, baktériumölő hatásuknál fogva az ételek gyors romlását is megakadályozzák. A természet évezredek alatt 'gondoskodott arról', hogy a meleg éghajlaton élő emberek egészségük védelme érdekében megszeressék és használják a nagyon fűszeres, csípős ételeket." 

A chili nálam kiemelt helyen szerepel, ami az egészségtudatos táplálkozásommal is összhangban van, hiszen a tévhit ellenére jótékony hatással van a szervezetre: emésztésserkentő, fertőtlenítő hatású, javítja a keringést, vérbőséget okoz, felgyorsítja az anyagcserét. Emellett az is ismeretes, hogy a csípős ételek fogyasztása lehet addiktív. Ennek oka, hogy a nyelvünket, szánkat, torkunkat érő csípősség hatására fellépő fájdalom csillapítására endorfint termel az agy, ami nyugató "boldogsághormon" szétárad a szervezetben kellemes, alig érzékelhető bódulást eredményezve. Legális drog. Ki ne vágyna rá? Összességében a chiliről tehát elmondhatjuk, hogy fogyaszása révén a kellemeset összekötjük a hasznossal, de persze, ahogy minden más erős fűszer esetében, itt is igaz, hogy kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg. 

Hozzávalók

350g nyers vagy félig főtt egész rák (fejjel, páncéllal együtt)

1ek olívaolaj

1.5l víz

1 púpos ek vörös curry paszta (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1 púpos ek tamarind koncentrátum (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1 púpos tk kurkuma

1 friss piros chilipaprika

6 friss vagy szárított kaffir lime levél (Culinaris v. Vásárcsarnok)

2-3ek halszósz (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1ek lime-lé

1ek méz

1 nagy marék friss korianderzöld

Először elkészítem a rákalaplevet. Ehhez a rákot nyersen megpucolom, a farkakat félreteszem. Az olívaolajat felhevítem, hozzáadom a rákfejeket valamint a páncélt, és közepes lángon 10 percig pirítom gyakori kevergetés mellett, amíg a rákok erős narancsszínűre nem váltanak. 2dl víz és a curry paszta hozzáadásával forrásig melegítem az alapot, és 5 percig rotyogtatom, amíg kicsit be nem sűrűsödik. A maradék bő 1l vizet végül hozzáöntöm, felforralom a levet, és 20 percig gyöngyözve főzöm. A 20 perc leteltével az alaplevet leszűröm, a rákfejeket és -páncélt kidobom. Innentől már csak pár mozzanat választja el a levesemet a végzetétől: tőlem. A alaplevet viszateszem a tűzre, belekeverem a tamarindot, a kurkumát, a chilit, a lime-leveleket, és 2 percig főzöm. Majd jöhetnek a rákfarkak és újabb 5 perc főzés, amíg a rákok ki nem pirulnak a melegtől (félig főtt rákok esetében ez ne legyen tőbb 2 percnél) - illetve a kurkumától kicsit meg is sárgulnak. A halszósz (igény szerint, mert ez adja a sóízt), a lime leve és a méz teszi kerekké az ízeket. Gőzölgő forrón friss korianderzölddel megszórva tálalom. Ez a hőfok t.i. a garancia arra, hogy egyáltalán eljut az asztalig, és nem "tűnik el" menet közben.

Jó hír a fogyókúrázóknak, hogy a chili a zsírégetésben is szerepet vállal, ráadásul egy tál Tom Yum leves nem tartalmaz többet 145 kalóriánál. ...Mondjuk én 3 tányér után tudtam csak leállni.

Éva