Egy kis rizstésztát?...

Gasztrodilis legyen a talpán, aki talál valami értékelhető gyorséttermet az Operettszínház környékén. Egyről tudok: az Arriba, de azt már egy kicsit unom, ráadásul nem is túl olcsó. A kínai kisbüdösök (ahol hiába csak 2 percet töltök, utána egész nap árad a ruhámból az olajszag) néha meggyőznek, elsősorban az árukkal, de a "kici cipősz hágymá-tofu" felszívása után olykor jelentkező MSG-intolerancia (has- és fejfájás) nem a legjobb móka.

A főzelékes kritikán aluli: berántott tejért pénzt kérni legalábbis bátor, de inkább nagyon nem jófej. A törökök-görögök még mindig ott vannak, de ott még nem kérdeztem, hogy van-e húsmentes étel ("Hogy érted azt, hogy nem eszi meg a húszt? Nem baj, majd cinálok bárányt."), és most ugye kvázi-vegában nyomom. Ott a Vapiano, de az gyalog olyan messze van, hogy a múltkor mire odaértem, már be se mentem, sarkon fordultam és rohantam vissza a színházba. Akad még palacsintázó (amely kiratakában ott pörög a gyros - ezt magyarázza meg valaki), dizájnercukrászda, és ezzel végeztünk. Ha van tanácsotok, örömmel fogadom.

Marad az, hogy beülök egy étterembe, de erre ritkán van idő. A Klassz mindig hozza a színvonalat, de oda nem tudok berohanni csak úgy. A másik titok: a Parázs Presszó. Nem értem az egész helyet, a berendezés rémes, valami tarisznyarák bölcsészlebujnak látszik, az étlapon thai és magyar fogások szerepelnek, teljes képzavar. Ami viszont mindent helyretesz: a szakács thai. Fenségesek az ételek, lehetetlen melléfogni. Legutóbb Pad Thait ettem, vagyis pirított tésztát. Remek volt, és itthon reprodukálni is negyedórás meló.

PAD THAI

hozzávalók fejenként:

5-10 dkg hús/garnéla/tofu

10 dkg rizstészta (minden közepes boltban kapható - ne keverd össze az üvegtésztával)

egy-két evőkanál olaj

ízlés szerint szinte bármilyen zöldség (répa, cukkini, karfiol, brokkoli)

egy-két gerezd fokhagyma

egy-két friss chili

egy-két evőkanál halszósz

1 lime

egy-két evőkanál barna cukor

1 tojás (kihagyható)

szójacsíra (kihagyható)

friss korianderzöld

pörkölt (sózatlan) földimogyoró

A tésztát áztasd forró vízbe, 5-10 perc alatt puhul meg (csomagoláson rajta van az idő). Ezalatt a húst/tofut kockázd fel, a zöldségeket vágd gyufaszálakra (julienne) vagy hajszálvékony szeletekre. Hevítsd az olajat a wokban, mikor füstöl, akkor dobd bele az aprított fokhagymát, chilit és húst/tofut. Pár perc alatt pirítsd körbe, aztán tedd félre. Újabb apró lötty olajon pirítsd meg a zöldségeket is, majd tedd melléjük vissza a húst/tofut. A felvert tojást öntsd rá, kavargatva süsd szárazra. Az ekkorra felpuhult tésztát szűrd le és ezt is tedd a wokba. Öntsd hozzá a halszószt, a lime kifacsart levét, a cukrot. Pirítsd meg az egészet pár perc alatt. Még melegen keverd hozzá az apróra vágott korianderzöldet és a szójacsírát. Tálaláskor szórd meg a tört földimogyoróval.

Ádám

...és így szereted meg a tofut

Egy hónapja kvázi vega vagyok. Láttam egy filmet (Meet your meat), ami bemutatja, hogyan élnek azok az állatok, amelyeket mi elfogyasztunk. Nem nagyon tudok húsra nézni azóta. A hangsúly a nem NAGYONon van, mert azért még mindig imádom a húst, csak jelentősen visszafogtam, és heti egy-két alkalomnál többször nem eszem, akkor is igyekszem vadhúst, halászott tengeri halat, vagy tanyasi, szabadtartásban nevelt, gyógyszerektől, génkezeléstől megkímélt állatok húsát fogyasztani.

Egy időben nem tudtam megenni egy húsételt, ha csont volt a tányéromon. Ha szembesültem vele, hogy egy érző élőlény volt, amit megenni készülök, elment az étvágyam (és most ne gyertek a növények lelkével, egy répával lényegesen kevésbé érzek együtt, mint egy bocival). Ha minden alkalommal, amikor húst eszünk, emlékeztetnének rá, hogy ezért az életét adta egy másik élőlény, sokkal ritkábban ennénk.

Érlelem a gondolatot, hogy megtanulok vadászni. Meg akarom tapasztalni az érzést, hogy milyen úgy megenni egy őzpörköltet, hogy tudom, hogy annak a gombszemű állatnak én vettem el az életét, azért, hogy engem tápláljon. Így visszanyeri a hús a valódi jelentését és értékét.

Mivel itt még nem tartok, egyre több tisztán zöldésges kaját dobok össze mostanában. A színház melletti kínai büfékben csak húsos raguk vannak, kivéve egyet: a tofusat. Azt hittem, utálom a 'szójasajtot', mert gyerekkoromban kóstoltam valami borzalmas, szárított verzióból készült valamit. A friss, puha tofu egész más. Kipróbáltam: remek. Otthon reprodukálva persze minden még jobb, hát még, ha a tofu bio - és megdöbbentően olcsó!

A mennyiségek nincsenek kőbe vésve, de ezt tőlem már megszokhattátok. Főzzetek szabadon!

PIRÍTOTT TÉSZTA TOFUVAL ÉS ZÖLDSÉGEKKEL

Kell hozzá:

fejenként 10 dkg friss tofu (lehetőleg bio, ez fejenként kb 150,- Ft)

fejenként 10 dkg szárított, vagy 15 dkg friss tojásos kínai tészta (tojásos spagetti is megfelel)

sárgarépa

póréhagyma

egy kis friss chili

2 evőkanál (sötét) szójaszósz

egy csepp szezámolaj (a páchoz; ebben sosem sütünk)

két-három evőkanál földimogyoró- vagy napraforgóolaj (a sütéshez)

két gerezd fokhagyma

Az étel wokban készül, itt találsz hozzá néhány jótanácsot.

A tésztát főzd meg: a csomagoláson rajta van az elkészítési mód. A száraz kínai tésztát elég forró vízben áztatni pár percig, a spagettit főzni kell.

A tofut szeleteld olyan vékonyra, hogy azért még ne szakadjon szét (3-4 mm). Egy nem fém tálban keverd össze a szójaszószt, a felaprított chilit és fokhagymát és a szezámolajat. Keverd bele a tofut.

Forrósítsd fel a wokot, öntsd bele az olajat, és amikor már füstöl, dobd bele a tofut (a páclevét tedd félre). Gyorsan dobva-rázva pirítsd körbe - fakanállal csak óvatosan, ne törd össze a tofuszeleteket. Ha megsültek, vedd ki a wokból és tedd félre.

Ha nem maradt volna olaj a wokban, egy evőkanállal tegyél még hozzá és ha már elég forró, dobd bele a julienne-re (gyufaszálakra) vágott répát és póréhagymát, pár perc alatt pirítsd meg. Ne égesd oda, mert megkeseredik - ha kicsit ropogós marad, az a jó. Öntsd hozzá a tofu páclevét, a kész tésztát és pirítsd pár percig. Dobd hozzá a tofut, keverd össze és majszolj.

Ádám