42

Volt már fele ennyi is, remélhetőleg lesz még kétszer ennyi is. Ő. Az életem párja, a gyermekeim Apja. 

Volt már sokkal nagyobb is (ő maga is, de most nem rá gondolok), remélhetőleg lesz is még. A zsúrja. De idén így akarta. Leginkább sehogy. 

...Márpedig olyan nincs, hogy nincs. 

Ezév május 15-én a reggel három feliratozott "női" tompor villantásával indult: a legkisebb méret esetében a "NAPOT" szót leplezte le a pelus, a közepesnél a "BOLDOG" szó mutatta meg magát a zsebkendőnyi hálóing alól... és igen, van legnagyobb is... igen, hozzám tartozik... Szóval jómagam a "SZÜLETÉS" szót is elbírtam, és szintén felfedtem egyidőben a kicsikkel, hogy ezzel nagy derültséget hozzunk Apa mostanában gyakran gondterhelt arcára. Sikerült. A válasz pár perccel később egy ide vágó és tőle nem is oly idegen gatyatolás formájában érkezett, ami egy rövid, velős "KÖSZI"-t engedett láttatni. (Aznap aztán még néhányszor ilyen-olyan alkalomból köszönetnyilvánítás gyanánt, de ebbe már nem mennék bele. Aki ismeri, tudja...)

Az este néhány kedves barát jóvoltából készenlétben, a Nagyi vonaton, úton a főváros felé gyerekekre felügyelni, míg mi Lolával suttyomtortát eszkábáltunk hirtelen ötletből és a konyhai készletből minden olyan alapanyaggal, amit Apa szeret. Így lett ez egy epres-mascarponés-fehércsokis mandulatorta marcipánnal. Hedóniának neveztem el.

HEDÓNIA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

egy csipet só

5ek nyírfacukor/méz

5ek mandulaliszt

1tk sütőpor

kevés vaj

a krémhez

1/2kg mascarpone

3ek méz

10dkg fehércsoki

5dkg vaj

pici víz

1tk vaníliaesszencia

pár csepp lime-lé

1/2kg eper

10dkg marcipán (én a Régimóditól veszem a biopiacon: 50% bio mandula + 50% nyírfacukor)

Az egésszel nettó 20 perc munkám volt.

A sütőt 150 fokra állítom. A tésztához a tojásokat szétválasztom. A sárgáját a nyírfacukorral/mézzel fehéredésig verem. Hozzáadom a mandulalisztet és a sütőport, alaposan eldolgozom. A fehérjét pici sóval kemény habbá verem, és egy spatulával óvatosan beleforgatom a tésztamasszába. Egy kivajazott kapcsos tortaformába (21cm) öntöm, és 60 percre beteszem sülni, majd mikor kész (tűpróba!), nyitott sütőjatónál hagyom kihűlni.

A krémhez csak akkor fogok hozzá, amikor a tészta már kihűlt. 

A fehércsokit egy kis darab kivételével vízgőz fölött a vízzel és a vajjal megolvasztom, mascarponét a mézzel alaposan felverem, és az olvadt csokit további keverés mellett vékonyan csurgatva hozzádolgozom a vaníliával és a pár csepp lime-lével együtt. A marcipánból korongot formázok, és két sütőpapír között vékonyra kinyújtom, a tésztával megyegyező méretűre, a fölső sütőpapírt kidobom. Az epreket megmosom, kicsumázom, és szeletekre vágom. 

Jöhet az összeállítás.

A tésztát egy peremes tányérra teszem, és egy nagy kenyérvágót a peremen végigcsúsztatva elszelem a piskótát kétfelé. Az alsó réteget tortatálra teszem, a marcipánt a sütőforma aljának a segítségével méretre vágom, és az alsó, megmaradt sütőpapírral a tésztára fordítom, a sütőpapírt óvatosan lehúzom, kidobom. A marcipánra rétegezek egy adag epret, majd beborítom a mascarponekrémmel, szépen eloszlatom. A következő tésztarétegre már csak egy réteg eper és mascarpone kerül. A maradék mascarponéval a torta oldalát vonom be, de hagyhatom csak úgy kivillani a rétegeket "burkoás" nélkül. Végül a torta tetejét eperrel és a megmaradt csoki reszelékével díszítem, esetleg kevés lime-héjjal. Én az ünnepi alkalom miatt kis ezüstgyöngyökkel szórtam meg a torta tetejét, ami harmonizált a római számos gyertyákkal. A tortát pár órán át hűtöm.

Az ünnepelt csak annyit mondott, mikor belekóstolt: "Jééééézusom! Ez valami issssteni!"

Hát így egyétek!

Éva

Lábjegyzet: Imádok kútfőből tortát sütni, mert nagy a kockázat, ezzel együtt ha elb*szom, foghatom erre, viszont ha sikerül, annál nagyobb dicsőség. Apró örömök a HTB-életben. Most sikerült. Egyre jobban megy ez!

Update on szombat, május 19, 2012 at 1:05 by Spooon 1...2...3!

...És ugyanez pohárkrémben a "nincsmárabbólatortából?" kérdésre/kérésre. A manduláspiskótából még volt egy réteg lefóliázva, mascarpone, méz, fehércsoki, vaj, vanília mindig van készleten, és a hétvégén vásárolt 3kg eperből is maradt még egy dobozzal. 

Joci jött, burkolt és lépett. A kérés megfogalmazásától az üres pohár látványáig annyi idő telt el, hogy épp odaért a hazajövetelekor megrendelt taxi, hogy elvigye a családfőt zülleni. Vagyis kész piskótával a hűtőben, minden egyéb csak alapanyagként "raktáron", az egész nem több, mint 10 percet vesz igénybe - ha nagyon kényelmesre veszem a gyártást, vagy ő az evést.

A mascarponekrémet a fent leírtak szerint elkészítem: a sajtot a mézzel felhabosítom, közben a csokit vízgőz fölött a vajjal és a vízzel megolvasztom, vaníliával, lime-lével ízesítem, és folyamatos habverés mellett vékony sugárban csogatva a mascarponéba elkeverem benne.

A kissé már szikkadt piskótát felkockázom, egy-egy marékkal teszek a poharak aljába, következő rétegnek szintén egy marékkal pakolok a megmosott, félbe vágott eperből, rákanalazok a csokis sajtkrémből, zárom a sort piskótával, díszítek eperrel és fehércsokival. Ez a változat sokkal epresebbre sikerült, mint a torta, ennél fogva kerekebb, ezzel együtt frissebb is volt az íze. És bevallom, csokiból, vajból is többet tettem arányaiban, mint a tortaváltozatba. Az is jót tett az összhatásnak mind ízben, mind állagban.

Ha most készíteném, biztos locsolnék vagy egy kis eperpálinkát, vagy kevés amarettót az alsó piskótarétegre. Egy másik verzió lehet, hogy a kész pohárkrémet fagyasztóba teszem néhány órára, és tálaláskor pár cent áfonyavodkával vagy eperpálinkával öntöm nyakon.

Lehet bátran kísérletezni. A részünkről teljes kattanás, úgyhogy fogjuk még ismételni. 

Éva

Rebarbaramaraton

Szerelmes vagyok. Ez a szín, ez a forma, ez a név, ez az íz, ez a sokoldalúság! A rebarbara egy frenetikum. Ahogy a mák is. Utóbbinak feltétlen rajongója vagyok gyerekkorom óta: a színe, az íze, a variálhatósága... szintén. A kettő együtt pedig...!!! Ezúttal erre tettem egy kísérletet. Kinézetre nem lett a legvállalhatóbb, de ízre azt nyújtotta, amit vártam tőle. Legközelebb nem fogom sütni, csak úgy összeállítom tojás nélkül, és fagyasztóban egybeérlelem egy-két óra alatt. Azért így is volt sikere.

Amit pedig a rebarbaráról tudni érdemes...

A barbárok gyökerét, ahogy még nevezik, Kínában már többezer éve használták orvosi célra, Európába a Selyemúton került valamikor a 14. század környékén. Értékes áru volt, amellyel gazdagon lehetett kereskedni. Bár eredendően zöldség, leggyakoribb felhasználása gyümölcsjelleggel történik, desszertek kiegészítéseként. Íze fanyar, citrusos, formája és állaga a zellerszáréra emlékeztet. Kiváló szomjóltó (96%-a víz), magas a rosttartalma, vitaminokban, különösen a B-típusúakban, mint a karotin, a folsav, továbbá C-, A- és E- vitaminokban rendkívül gazdag. Káliumban, kálciumban, cinkben, vasban, és magnéizumban is tobzódik. Védi a májat (hajrá, piások!), és enyhíti az aranyeres panaszokat. Hashajtó hatása és alacsony kalóriatartalma miatt fogyó- és tisztítókúrázóknak is melegen ajánlott. Nyírfacukorral gyilkos kombó! Apropó: a levelei mérgezőek, ne kísérletezzünk velünk!

SAJTTORTA MÁKKRUSZTÁVAL ÉS RÓZSAVIZES REBARBARA-TOPPINGGAL

hozzávalók

a tésztához

100g darált mák + 20-30g a formázáshoz

50g mandula

15db kimagozott datolya

1ek méz/nyírfacukor

75g vaj

a töltelékhez

400g krémsajt

3 tojás

3-5ek méz/nyírfacukor (ki mennyire szereti édesen)

1 rúd vanília kikapart magja

1/2 citrom reszelt héja és pár csepp leve

a toppinghoz

1/4kg rebarbara

1/2dl víz

3ek nyírfacukor

1ek rózsavíz

Összeállítom a tésztát. Ehhez egy robotgépbe bedobálok minden hozzávalót, és összedolgozom. A kész masszát cipóvá gyúrva fóliában hűtőbe teszem 20 percre, hogy majd könnyebben tudjam formázni. Amíg a tészta megdermed, a krém hozzávalóit elegyítem egy habverővel. Félreteszem. A toppinghoz a rebarbarát megmosom, ötcentis darabokra vágom, és egy edényben a vízzel, a rózsavízzel és a nyírfacukorral pár percig párolom, hogy épp csak megpuhuljon, de ne essen szét. Elzárom alatta a gázt, lefedem. A sütőt 150 fokra begyújtom. Már csak az összeállítás és a sütés van hátra. A tésztát előveszem, kilapítom, megforgatom az extra mákban, és két sütőpapír között akkorára nyújtom, hogy ki tudjak vele bélelni egy 17cm átmérőjű kapcsos tortaformát. A forma alján és oldalán egyenletesen lelapogatom a tésztát (használok hozzá extra mákot szükség szerint, hogy ne tapadjon a tészta a kezemre), a túlnyúló részeket hagyom rusztikusan lógni. Beleöntöm a vaníliás sajtrkémet, és beteszem sülni egy órára a sütőbe. Tűpróbálval ellenőrzöm, hogy kész-e a süti. Ha megsült, nyitott sütőajtó mellett hagyom kihűlni. Végezetül rákanalazom a rebarbarát, esetleg megszórom ehető szárított virággal, és mehet a hűtőbe pár órára, fogyasztásig.

Éva

Energiabomba

Nem vacsorázott. A szülinapi köszöntésből hazafelé jövet elaludt. Pedig most nagyon növőben van - havi 1cm. Jól is eszik mostanában. Mindent eszik, mennyiségeket. Kicsattan az egészségtől, a ruhái "mennek össze" rajta. A mi kicsi Lolánk már nem is olyan kicsi többé, és csak egyre nagyobb lesz. Lehet, hogy a kis tudatalattija alkatilag is készíti föl az iskolás életre. Nyúlik, erősödik látványosan. Ehhez pedig kell a kalória, a hasznos kalória, a vitamin. Persze farkaséhesen ébredt. A hűtő meg a hét végére kiürült. Valami táplálólt, egyben laktatót akartam. Se banán, se zabtej, se aszaltgyümölcsös rizstöret, se fahéj... mindent elfőztem, felhasználtam. Hohó! Kókusztej! Hohó! Mézeskalács fűszerkeverék! Hohó! Mazsola! Hohó! Mandula! Na, gyerünk!

TEJBEGRÍZ DE LUX: KÓKUSZTEJBEN MAZSOLÁVAL, KÓKUSSZAL FŐTT MÉZES SÜTI ÍZŰ FRISS ALMÁS, MANDULÁS TEJBEGRÍZ

hozzávalók

4dl kókusztej (DM Alnatura)

3ek teljeskiőrlésű búzadara

2ek kókuszpehely

1 marék mazsola

2ek méz

1ek vaníliaesszencia

1/2 alma

1ek mézeskalács fűszerkeverék

1 marék mandula

díszítésnek zab- és kókuszpehely

A kókusztejet felmelegítem, beleteszem a grízt és a kókuszpelyhet, és egy habverővel addig kevergetem, amíg sűrű kása nem lesz belőle. Ekkor leveszem a tűzről, hozzáadom a mazsolát, 1/2dl vizet, a mézet, a vaníliaaromát, és alaposan elkeverem. A méztől sokat fog hígulni a massza. Végül egy nagylyukú reszelőn belereszelem a grízbe az almát héjastól, majd durvára vágom a mandulát, azt is hozzákeverem a fűszerkeverékkel együtt, tálakba szedem, és a zabpehellyell, kókuszpehellyel, esetleg a maradék manduladarabokkal díszítem. (Ha van otthon banán, az is beletörhető, remekül fog menni hozzá.)

Apa szerint a legjobb tejbegríz volt, amit valaha evett. (Nem. Nem paleo.)

Éva

Tápláló reggeli

Mostanában nehezen ébred a család. Talán a tavaszi fáradtság, talán a tudat, hogy ősztől nincs mese, kelni kell, mert a sulis élet mellett már nem lehet lustálkodni. Mindenesetre gyakrabban adódik mostanában, hogy a reggeliket "sékelem". Ezt aztán könnyen egy kis üvegbe töltöm, amit a poronty és apukája magával vihet az útra, és érkezésig elszopogathat anélkül, hogy összemorzsázna, -maszatolna mindent. Nem. Az, hogy nem reggelizünk, nem opció. Ha mi, szülők, hanyagok is voltunk magunkkal szemben e témában az elmúlt években, hál' Istennek Lolát sikerült annyira hozzászoktatni, hogy reggeli nélkül nem indulhat el a nap, és ő ennek rendje módja szerint követeli is minden ébredés után a maga jussát, ami többnyire szezonális gyümölccsel, mézzel, joghurttal zabpehellyel és mandulával készült müzli, máskor tojásétel, vagy valmilyen kence rozspirítóssal, friss narancslé kíséretében, esetenként pedig "csak" egy tartalmas ital. (A reggeli tippjeinket egyébként itt találod, kedves Olvasó.)

A tegnap reggeli spontán kreálmányom nagy sikert aratott. Apa szerint eddig ez volt a leg az összes shake-em közül.

VANÍLIÁS-KESUDIÓS KÓKUSZ-SHAKE

hozzávalók

2dl kókusztej (én a DM-ben veszem a teljesen adalékmentes Alnatura bio kókusztejet egész jó áron) - kihagyható egyébként, lehet simán zabtejjel csinálni

2dl zabtej (szintén Alnatura)

1ek méz/nyírfacukor

1 banán

1ek vaníliaesszencia vagy egy rúd vanília kikapart magja

10dkg kesudió (igény szerint felhasználás előtt egy picit meg lehet pirítani szárazon serpenyőben)

3ek kókuszreszelék

Bizonyára nem találnád ki, kedves Olvasó, de az összes hozzávalót ismételten egy turmixgépbe borítom, és 1-2 perc alatt krémesre összeturmixolom. :)

Nagy melegben jeget is ér beleturmixolni a shake-be. Ezen felül igény szerint lehet az ízeket tovább turbózni gyümölccsel: ha az egzotikus vonalon szeretnék maradni, akkor jelen kombónak jót tesz a mangó és/vagy az ananász, egyéb iránt a mostanában beérő eper/málna/meggy/ribizli és társaik remek kiegészítője lehet ennek a reggeli villámfogásnak. Díszíthetem végül kókuszreszelékkel vagy kevés tört kesuval a poharakat, ha abban kínálom, csinálhatok mellé vaníliarúdból szívószálat... ahogy tetszik.

Éva

Ahogy Anyukád süti

Már érintettük itt a blogon is a "comfort food" témakörét, azaz az olyan ételekét, melyek régi emlékeket, a biztonságot, a családi ebédeket, a nagyi főztjét juttatják eszünkbe. Nekem is van tarsolyban egy rakás ilyen recept, szeretettel gondolok vissza Anya vacsoráira; a krumplistésztára, a käse spatzl-ra, melegszendvicsre, a paprikás krumplira, a főzelékekre. Ezek az ízek kitörölhetetlenül a gyerekkort idézik, és bár nagy részük már csak csücskösen illeszthető be a mai táplálkozási kultúránkba, mégis időnként megfőzöm ezeket az ételeket, mert a lelket simogatják.

És ha már Anya konyhája; mindent pont úgy csinálok, mint ahogy Tőle láttam. Nekifut bármilyen új receptnek, kipróbál ismeretlen ízpárosításokat és alapanyagokat, majd esetleg beilleszti őket a repertoárba. Húsz év alatt annyi változás történt, hogy ma már összehasonlíthatatlanul jobb alapanyagokhoz jutunk hozzá, s a klasszikus kulináris kultúra nyert újra teret az otthonunkban is.

Az alábbi sütirecept a non plus ultra nálam; könyörögni is képes voltam Édesanyámnak, hogy süsse meg. Végtelen egyszerű kelt tészta, az ízeket a szaftos vanília és a ropogós karamell adják. Az eredeti (?) recepten annyit változtattam, hogy a margarint (vissza)cseréltem vajra. Vasárnapi uzsonnának jobbat elképzelni sem tudok.

FERDINÁND TEKERCS, AVAGY VANÍLIÁS CSIGA

kell hozzá

a tésztához

egy fél kocka élesztő (ismét rászoktam a frissre, sokkal jobb)

2 dl langyos tej

2 evőkanál nádcukor/méz

csipet só

40 dkg kenyérliszt (BL-80, pl. Nagyi titka)

1-2 tojás (a liszttől függ)

5 dkg olvasztott vaj

a krémhez

10 dkg puha(de még szilárd) vaj

5 evőkanál nádcukor (nyírfacukor nem jó, mert az nem karamellizálódik)

egy teáskanál valódi vaníliapaszta vagy -cukor

Az élesztőt morzsold a langyos tejbe, majd az összes hozzávalóval dagassz belőle rugalmas tésztát (érdemes gépre bízni). Keleszd egy órát. A puha vajat keverd el a cukorral és a vaníliával (villával a legkönnyebb). Nyújtsd ki a tésztát ujjnyi vastagra, majd kend meg a vajas krémmel. Csavard fel csigába, mint a bejglit, majd takard le konyharuhával és hagyd kelni, amíg a sütő megmelegszik (amit most kapcsolj be, állítsd 240°C-ra, ne használj légkeverést, valamint a tepsit is tedd be forrósodni).

Ha a sütő forró, a rudat vágd 12 csigára (a két végén nincs elég vajas krém, az nem kell a melóhoz), majd rakd a forró tepsibe. Süsd így világosbarnára, majd locsold meg egy-egy evőkanál forró (esetleg cukrozott) tejjel/tejszínnel a csigákat. Süsd még pár percet. Gyorsan ki kell venni a tepsiből, mert a karamell hamar megköt az alján, és akkor már csak vésővel jutsz dűlőre.

Langyosan a legértékesebb. A tészta foszlós és puha, a vaníliás vajtól szaftos és édes, a karamell pedig ropog az alján.

Ádám

Légiesen könnyed

A balettnél szebb mozgásművészetet nem tudok elképzelni. A légiesség, könnyedség, ami a jól megkomponált mozdulatokból árad márpedig mérhetetlen kontroll, fegyelem és izommunka eredménye, amit éveken át tartó kemény és sokszor kíméletlen fájdalommal járó gyakorlás eredményez. A ballerinák mozgását, tartását, alakját egy világ csodálja - az árat mindezért csak kevesen hajlandók megfizetni.

Fontosnak tartottuk, hogy ha már lányaink születtek, ők is megismerkedjenek egyfajta mozgásművészettel, de mint tudjuk, mindnek a klasszikus balett az alapja. Három éve rá is találtunk arra a gyöngyszemre, aki a gyerek nyelvét tökéletesen beszélve meg tudja szerettetni velük a tánc világát talán egy életre. Ez a kis törékeny virágszál végtelen türelemmel és szeretettel terelgeti a legkisebbeket, a közepeseket és a nagyobbakat, egy éven át egy szeméyben készítve föl egy majd' háromórás, lélegzetelállítóan színvonalas év végi előadásra a keze alatt cseperedő vagy 80-100 gyereket. A tavalyi produkcióról kb. 800 képet készítettem (a fele ma is retusálatan) könnyektől elhomályosult szemmel: minden egyes csoport előadását végigbőgtem, végig nevetem. A gyerekek lelkesedése, odaadása, profizmusa, ahogy meg akartak felelni az imádott tanárnéninek és az ő kedvükért odasereglett családtagoknak, végtelenül megható volt. Ez a pár perc a hatalmas színpadon minden évben egyszer csak az övék. És Orsié. A jól megérdemelt tapsvihar a gyerekeknek szól, egyben a tanárnéninek. Egy éven vagy épp több éven át tartó összahongolt, szeretetteljes munka gyömölcse ez a taps. Alig várom az idei előadást. Mary Poppins zenéjére kis csíkos esernyővel táncolnak majd a lányok. A minap Lola hatalmas dícséretet kapott, sőt mitöbb, vele mutattattak be pár lépést, hogy a többiek arról vegyenek példát. A szülői szív ilyenkor repes, a szem sokadjára könnyben úszik.

Ezt, az egykori ballerina, Anna Pavlova tiszteletére megalkotott pavlova desszert alapötlete alapján meglakotott kényeztetést ezért a ballerinákra emlékeztető légies könnyedsége okán Orsinak ajánlom nagy szeretettel. Talán egyszer ellátogat ide, és elolvassa.

MINI KESUPAVLOVÁK GYÖMBÉRES-FENYÉRFÜVES-MENTÁS BOGYÓSGYÜMÖLCCSEL

A pavlova egyébként származási helyét tekintve egy máig tisztázatlan eredetű, mering alapú desszert, amit az orosz táncos egy 1926-os turnéja alkalmával alkotott a tiszteletére egy ausztrál vagy új-zélandi séf (a források szerint valószínűbb az utóbbi), mindenesetre mindkét ország saját nemzeti eledeleként tartja számon. A Mering alapú, ami annyit tesz, hogy cukrozott sült tojáshabból készül: kívül roppanós, belül puha. A mostani desszertem alapja nem saját találmány: egy korábban feltett, a Nélkülözhetetlen sorozat ázsiai konyát bemutató kötétben szereplő kesudiós meringtorta ihlette ezt a kis tányrdesszertet pici változtatással.

hozzávalók

a pavlovákhoz

150g natúr kesudió

5 tojásfehérje

pici só

3/4 bögre nyírfacukor/krémméz (csak a krémméz jó, a simával összeesik)

1ek vaníliaesszencia

1ek rizsecet (vagy bármilyen más fehér ecet)

1ek őrölt kardamom

a toppinghoz

300g bogyós gyümölcs (egyelőre nekem csak fagyasztott volt, de mindjárt itt a friss, érdemes eltenni ezt a receptet akkorra), vagy bármilyen más, pl. mangó, barack, szilva, amikor majd lesz

1/2 rúd fenyérfű, más néven thai citromfű

2ek szőlőmagolaj

1 marék menta, de ha valaki pikánsat szeretne, lehet 1ek rózsaborssal is helyettesíteni

1/2 lime leve

4-5ek nyírfacukor/méz

3cm friss gyömbér

díszítésnek menta/rózsabors attól függően, hogy mit használtam a mártásban

A pavlovákhoz a kesudiót készítem elő először. A sütőt 180 fokra beállítom, és egy tepsin szétterítve a diót betolom 5-10 percre pirulni. Amikor megpirult, a sütőt 150-re lecsavarom, a diót kiveszem, és robotgépben porítom. Közben a szobahőmérsékletű tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem. A cukrot/mézet 3 adagban hozzáadva beledolgozom, minden adag hozzáadása után alaposan felverve a habot. (A nyírfacukorral egy kicsit hígabb lesz az eredmény, ezért lettek az én pavlováim is kicsit laposabbak a kelleténél, de krémmézzel pöpec kemény lesz.) Amikor a teljes adag cukrot/mézet felhasználtam, és a tojáshab szép fényes, egy spatulával óvatosan hozzádolgozom a porított kesudiót, a vaníliaesszenciát, a kardamomot és az ecetet. Egy tepsire sütőfóliát teszek, egy evőkanállal kiadagolom rá a pavlovákat. 15-20 percre mehet a sütőbe, vagy amíg meg nem pirul.

Amíg a pavlovák elkészülnek, összeállítom a mártást. Ehhez a fűszereket durván földarabolom, hogy beférjen a robotgépbe. Hozzáöntöm a cukrot/mézet, a szőlőmagolajat és belefacsarom a lime-ot. Összepürésítem az egészet, majd összeforgatom a gyümölcsökkel, amit villával kicsit öösze is török, hogy jobban elegyüljenek az ízek.

Tálaláshoz én a pavlovákat egy fedeles üvegtálba tettem, és egy szószos edényben kínáltam mellé a mártást. Ha rózsaborsot használtam a mártásban, azzal díszítek, ha mentát, azzal. Mindenhogy bomba siker lesz.

Éva

Majdnem olyan

A Vapiano a remek tészták és pizzák mellett az édességek terén sem vall szégyent - és ezt nem az ott eltöltött négy hónap alatt állapítottam meg, már azelőtt is volt kedvenc. Az egyik legkívánatosabb dolci a gyümölcsös tejberizs, melynek receptjéért a fél karomat adnám - de mivel én csak a pasta és insalata pályákon dolgoztam, ehhez nem fértem hozzá. De még ha tudnám is, akkor sem adhatnám közre a titoktartási kötelezettség miatt, így egy lehetőség maradt: a kreatív reprodukció.

Majdnem olyan lett, mint az eredeti. Valami titok lehet a dologban, mert azért ha az a tízpontos, az enyém csak nyolc. Ha arra jártok, kóstoljátok meg egy pestós pizza vagy egy gombás tagliatelle után.

TEJBERIZS GYÜMÖLCSTOPPPINGGAL

kell hozzá:

20 dkg arborio rizs (rizottóhoz való)

10 dkg vaj

kb. 1 l tej

egy vaníliarúd

ízlés szerint gyümölcsök, én fagyasztott szilvát és ribizlit használtam

nádcukor/méz/nyírfacukor, ízlés szerint

a gyümölcs édes-savanyú arányának beállításához balzsamecet vagy citrom/lime leve

fűszerek (fahéj, szegfűszeg)

Forrald fel a tejet a kettévágott vaníliarúddal és kb. 5 dkg cukoral/mézzel. A vanília magját kapard ki, keverd a tejhez, majd a rúddal, magokkal együtt hűtsd szobahőmérsékletűre. A rizst rizottószerűen főzd meg, azaz 5 dkg vajon fehéredésig pirítsd, majd a lángot kicsire véve, a langyos tejet merőkanalanként adagolva, folyamatosan kevergetve főzd puhára. A főzés végén keverd hozzá a maradék 5 dkg vajat, és édesítsd, ha még szeretnéd. Adagold poharakba.

A gyümölcsöket hagyd nagyobb darabokban, és a fűszerekkel (egy-egy késhegynyit adagolj először), cukorral/mézzel ízlés szerint főzz belőle egy ragacsos mártást - ehhez pár perc elegendő. Kóstold meg, állítsd be a savanyú/édes arányt ízlés szerint a balzsamecettel/citruslével - minél savanykásabb, annál jobban fog működni az édes rizzsel. Kanalazd a tejberizs tetejére, hűtsd ki.

Ádám

Egyensúlyi helyzet

A végén mindig minden kiegyenlítődik. ...És mindig mindenre lesz magyarázat, hisz minden úgy van, ahogy lennie kell, és minden valamiért van. Az ember sok tapasztalaton megy keresztül mire belátja, nem sajnálni kell a veszteségeket (és önmagunkat), hanem tanulni belőlük. Legfőképpen azt, hogy minden nehezebbnek megélt helyzetben van valami tanítás. Ha pedig az ember veszi a fáradtságot, és megtanulja a leckét, akkor jön a jutalomfalat. A sors valóban az egyik kezével elvesz, a másikkal ad.

A megcsömörlés határára érve az elmúlt évek számtalan csalódásától helyzetekben, de legfőképp emberekben, egyszercsak eljött a megbékélés pillanata is. A legkisebb tündér születése végképp feloldotta a feloldhatatlannak tűnő gócokat, segített ha nem is megérteni, de megemészteni, elfogadni, elengedni... Hirtelen értelmüket vesztették az amúgy is érdemtelen tipródások, ezzel együtt a tabula rasa kellő teret adott az új, a jobb élményének. Így hogy, hogy nem, sorban kerülnek elő a tiszta értékrendű, mértékadó gondolkodású, szép lelkületű, de leginkább őszinte emberek új vagy épp régről felfrissített ismeretségek formájában, hogy valamilyen céllal, valamilyen időre keresztezzék az utamat. Harminc fölött az ember már óvatosan barátkozik, de egy-egy jó beszélgetés, kellemes közös időtöltés, vagy épp segítő kéznyújtás nyomán jó érzés befogadni a tényt, hogy vannak még emberarcú emberek, és hagyni, hogy ezek az emberek időről időre lenyűgözzenek, a velük töltött percek pedig feltöltsenek. Erre együnk!

KÁVÉS-MOGYORÓS-CSOKIS MUFFIN

hozzávalók

szárazak

1 3/4 bögre teljeskiőrlésű liszt

1/2tk sütőpor

1tk szódabikarbóna

1/2tk só

1ek natúr kakaópor

1tk őrölt fahéj

1 bögre durvára vágott törökmogyoró

50g durvára vágott 99% kakaótartalmú csokoládé

nedvesek

2 tojás

1.5dl natúr joghurt vagy kefír

1dl olívaolaj

3-5ek méz (ízlés szerint)

egy erős eszpresszó

1ek vaníliaesszencia

díszítésnek

2 marék durvára vágott törökmogyoró

A sütőt 195 fokra beállítom. Két tálban alaposan elkeverem külön a száraz és külön a nedves hozzávalókat, majd a kettőt egy villa segítségével lazán összedolgozom annyira, hogy egyenletes legyen a tészta, de vigyázni kell, hogy ne köpüljem túl, mert különben nem lesz jó a kész muffin állaga. A muffin-sütőformákat kibélelem kapszlikkal, megtöltöm őket a muffin-masszával, megszórom a díszítésnek szánt mogyoróval, és már mehet is a sütőbe 20 percre. 

A reggeli rutinos rohanás és a vendég mami érkezése közti "lyukasórában" mindösszesen 10 perc alatt dobtam össze ezt a vendégvárót. Lássuk be: aránytalanul kevés idő a megtérüléshez képest, hogy t.i. sütiillattal és házi sütésű meleg finomsággal várod a hozzád érkezőt. Ráadásnak ez életem legjobb muffinja lett. Nem illik saját produktumot dícsérni, de ez hibátlan ízharmónia és állag volt (nem úgy az esti csapnivalóan rossz vacsorakreációm). Reggelire vagy uzsonnára is kiváló egy finom (kókusz)tejeskávé és frissen préselt narancslé mellé... vagy csak úgy.

A látogatás és a röpke csevely élmény volt, mint mindig. A beszélgetésre szánt percek mára elfogytak, de a muffinból maradt néhány, amit a látogatásért köszönetképpen és az erős havazás láttán útravalónak elcsomagoltam. Folyt. köv. 

Éva

Paleolitőrület

Mostanában több mindenkitől hallom, hogy paleolit diétába fogott, vagy teljesen áttért erre az étrendre. Mindenesetre az biztos, hogy egyre szélesebb körben ismeretes, hogy mit is jelent a kőkorszaki ember mintájára étkezni, milyen előnyökkel jár, vagy sokkal inkább milyen káros a "hagyományos" nyugati étrend az egészségünkre.

Hazai pályán a családfő szánta rá magát az "okos evésre" leginkább tisztítókúra jelleggel remélve, hogy némi súlyfölöslegtől is megszabadul, és egyidejűleg egyéb pozitív élettani hatást is lefölöz ezzel az átmeneti "böjttel" - ahogy ő tekint rá. Ezzel persze okozott nekem némi fejtörést, de kellett már a feladat, mert pangott az ötlettár. Nyilván nekem egyetlen törekvésem, hogy ő ne óriási lemondásnak élje meg ezt a célként kitűzött két hónapot, ezért nagyon igyekszem kvázi fiesztákat rendezni neki, amit elfogyasztva a hiányérzet nem jelentkezik nála. Egy közös ismerős mondta a minap, hogy így azért könnyű paleózni, ha az ember párja minden reggel és este változatosabbnál változatosabb formában elénk varázsolja, amit ehetünk, nekünk sem kitalálni, sem beszerezni, sem elkészíteni nem kell, csak jóízűen megenni. A változatosabbnál változatosabbal szemben azonban néha vannak averziók, és elharapózik a hagyományos ízek iránti sóvárgás. Na, ilyenkor kell okosnak lenni: hogyan teszem az asztalra a megszokott ízeket paleolit köntösben. Nos, itt indult be nálam a kísérleti konyha.

PALEOLIT CSOKIS-DIÓS GESZTENYETORTA

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

pici só

4ek porított nyírfacukor

3ek gesztenyeliszt (ez tul.képp. nem más, mint 100% szárított, őrölt gesztenye - én a Culinarisban vettem)

1ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor

1kk sütőpor

a krémhez

2 marék dió

400g natúr, cukrozatlan pürésített főtt gesztenye (fagyasztópultban lehet találáni majdnem minden üzletben - de házilag sütöttből még finomabb lesz)

200ml kókusztej

100ml kókuszolaj

3cl sötét rum

5ek nyírfacukor

a mázhoz

100g 99% kakaótartalmú csokoládé

100ml kókusztej

pár csepp vaníliaesszencia

2ek nyírfacukor

A diót egy nappal a sütés előtt vízbe áztatom.

A sütés kezdetekor a sütőt 180 fokra beállítom. Először a tésztát készítem el. A tojásokat ketté választom. A sárgáját a cukorral egy botmixer segítségével fehéredésig verem, majd hozzádolgozom a gesztenyelisztet, a kakaóport és a sütőport. Ha nagyon nehezen lehetne csak keverni, akkor 1-2ek vízzel lazíthatok az állagán, de akkor egy picivel tovább fog kelleni sütni a tésztát. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a kakaós masszába, hogy az homogén legyen, de ne essen össze. Egy kb. 35x25-ös tepsit kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 30-40 percre betolom a sütőbe - tűpróbáig sütöm.

Amíg a tészta sül, elkészítem a krémet. Ehhez lassú tűz fölött egy edényben elegyítem a dió kivételével a krém összes hozzávalóját, selymesre eldolgozom, majd hagyom kihűlni. A diót lecsöpögtetem, és a gesztenyekrémmel együtt egy turmixgépben nagy fordulaton vagy 5 percen át habosítom. Amikor a krém elkészült dobozba teszem, és betolom a hűtőbe pár órára. A tésztát is kiveszem a sütőből, ha elkészült, és hagyom kihűlni, majd lefóliázom, hogy ne száradjon ki.

Amikor a krém már kellően megdermedt, és jól tudok dolgozni vele, valamint a tészta is kihűlt, jöhet az összállítás. A tésztát hosszában ketté szelem, és az így kapott két, kb. két centi vastag lapot vízszintben is óvatosan elvágom, hogy egycentis vastagságú legyen. (Célszerszám hiányában Anyukámtól tanultam a trükköt, hogy egy kb. 1cm magas, hosszú, keskeny tálcára téve a téstalapot, a kést a tálca két szélén pihentetve végigfűrészelem a tésztát. Szép egyenletes lesz.) Ezután betöltöm a krémmel - mind a négy rétegre teszek.

Legvégül gőz fölött egy fém tálban megolvasztom a csokit a kókusztejjel és a cukorral elkeverve, hagyom kicsit hűlni folyamatos kevergetés mellett, majd bevonom vele tortát. Mehet a hűtőbe/teraszra, lehet rájárni.

Éva

...de a miénk!

Kicsit más, kicsit csúnya... de a miénk! És finom is. Már azt hittem, hogy a teljes és totális alkotói válságból, ami az elmúlt időszakban a konyhai ténykedéseimet jellemezte (t.i. mostanában inkább csak a kipróbált recepteket, vagy a még ki nem próbált, de más kútfőjéből származó ételeket készítem saját kreációk kitalálása helyett), már sosem fogok kilábalni. Erre jött a párom elvetemült paleolit késztetése, mindemellett persze sóvárog, úgyhogy kénytelen vagyok törni a fejem, hogy a megszokott ízeket hogyan tudnám neki a szigorú paleo-követelményeknek megfeleltetve újraalkotni. Este ezzel leptem meg:

SÁFRÁNYOS MANDULA-MADÁRTEJ

Madártej. Gyermekkorunk felnőttkorba átmentett cseppnyi mennyországa. Sokan gondolják, hogy ez egy magyar találmány, de korántsem. Franica desszert, eredeti nevén: œufs à la neige (ejtsd: ő á lá nezs - azaz: tojás a hóban) illetve île flottante (ejtsd: il flotant - azaz: lebegő sziget) amiben egy meringue (azaz tojáshab) úszkál egy vaníliasodóra emlékeztető ú.n. angolkrém alapon. Az eredeti receptben a tojásfehérjében is megjelenik a cukor illetve a vanília, amit aztán gyorsan posírozunk a tejben. Ezzel szemben nálunk többségében úgy készül a madártej (az elnevezés az ókori ritka, eáltal értékes finomságokra volt használatos), hogy csak a tejet ízesítjük, maga a hab ízesítés nélkül állagra és ízre is könnyed marad, így kompenzálva a tej tömörségét. ...Bár az emlékeimben szerepel egy siófoki néninek a madárteje, aminek a hab részében is volt cukor, sőt, ő az egész hóbelebancot még bevágta a sütőbe, így a hab meg is karamellizálódott. Akkoriban annyira ez nem ízlett. Így bő 30 év után lehet, hogy befogadóbb lennék rá. Sok nemzetnek van saját "madárteje" ilyen-olyan válzotatással - érdemes utánajárni, kipróbálni őket.

hozzávalók

1l mandulatej

20dkg nyírfacukor 

1 rúd vanília

1 zacskó sáfrány

1/4 tk kardamom (elhagyható)

6 tojás

pici só

10dkg mandula

A mandulatejet a sáfránnyal (vagy itt használom a sáfrányt, vagy a fehérjét színezem vele) valamint a vanília kikapart magjával és a rúddal együtt felteszem közepes lángon forrni, egy másik tálban pedig vizet melegítek. A tojásokat ketté választom, a fehérjét felverem a sóval, illetve ha a tejhez nem használtam, akkor a sáfránnyal, majd evőkanálnyi galuskákat szaggatok belőle a vízbe, de vigyázok, hogy a víz ne forrjon, mert akkor a hab összeesik. Ezt addig ismétlem, amíg el nem fogy a hab. A kész felhőcskéket egy tányérra merem. Amíg a tojáshabok fürdenek a vízgőzben, a tojássárgáját felverem a cukorral, leszűröm a vaníliás-sáfrányos mandulatejet, és apránként hozzákeverem a cukros tojássárgához, majd az egészet visszateszem a tűzhelyre, és pár percig kevergetem, amíg kicsit besűrűsödik. Amikor a tej kész, és az utolsó felhőt is kimentettem a tányérra, hidegre teszem őket akár együtt, akár külön.

Tanulságok:

1. A madártej tej része kicsit karcos a mandulatej törmelékétől - selymesebbé tehető, ha muszlinon átszűröm.

2. A sáfrányt nem feltétlen a tejbe érdemes tenni, mert a mandulatejjel összeolvadva inkább okkersárga lesz az eredmény, semmint sárga. Alternatív elgondolás: a sáfrányszálakat a tojásfehérjébe keverni, és...

3. A tojáshabot érdemes vízben kifőzni, hogy ne fogja be a sárgás, mandulatörtmelékes tejalap, és szép fehér maradhasson. Itt folytatnám a fent megkezdett mondatot, miszerint egy másik megoldás gyanánt a sáfrányt próbaképp bele lehet keverni a tojásfehérjébe, azzal együtt felverni a fehérjét, és mikor vízben főzöm, remélhetőleg a hő hatására megszínezi foltokban a habot. Kipróbálom, megmutatom az eredményt.

Hidegen tálalom a madártejet durvára vágott mandulával megszórva. Isteni marcipánízre készüljünk!

Éva