Ahol elejtettük...

Szegény blog. Mostanában nagyon elhanyagoltam. De Ádám klasszabbnál klasszab félkezes receptekkel helyettem is símogatta, dédelgette, ápolgatta, gondozta, táplálta, hogy ne érezze magát olyan árván.

A vendég érkezése mindig jót tesz a heti bejegyzésterveknek. Pláne, ha olyan különösen megbecsült vendége érkezik az embernek, mint a tegnapi barátnő páros: Zsuzsika és Ágika, ahogy mindenki hívja őket. Zsuzsika és Ágika azon kevés előző generációs barátaink közé tartozik, akiken egyszerűen nem fog az idő. Sem látványra, sem gondolkodásra. Sőt! Először azt akartam írni, hogy kevés, de végiggondoltam, és azt kell írjam, hogy egyáltalán nem ismerek náluk fiatalosabbat, jószándékúbbat, tisztábbat, önzetlenebbet - így, ebben a kombóban. Mindig felemelő velük találkozni. Rengeteg a közös emlék az egykori közös munkahely, az ott megélt örömök, bánatok, bulik, balhék révén. És minden egyes alkalommal tanulok tőlük, róluk, általuk. Nekem 11 év a közös múlt. Jocinak több. Zsuzsikával - aki kvázi fiának tekinti Jocit, sajátjaként szereti a gyerekeinket - pont egy fél élet. A csajok (nem is tudom, illik-e ezt 50 pluszos hölgyekre használni) anyáink helyett anyáink, jó barátok, (bűn)társak voltak megannyi helyzetben, átküzdöttünk, átsírtunk, átnevettünk, átittunk, átettünk, átbeszélgettünk sok évet, és remélem, még fogunk is. A hasznos meglátásaik, anyai jótanácsaik, mérhetetlen bölcsességük hányszor segített ki a bajból! Nem találkoztunk velük egy éve. De ahogy azt megállapítottuk, mintha nem telt volna el idő: ott vettük föl a szálakat, ahol legutóbb elejtettük. Valahogy innen ismerszik meg a jó barátság, ebben (is) egyetértettünk.

A lányok tiszteletére, tudva, hogy mindig is figyeltek a formájukra, és szeretnek könnyű ételeket fogyasztani, ugyanakkor értékelik a különleges ízeket, egy hideg keleti menüsorral készültem, amit aznap délután fundáltam ki. A terv egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, egy távolkeleti gránátalmás, sóskás szűzsaláta és egy kesudiós pavlova volt, utóbbi fenyérfüves, gyömbéres, mentás bogyósgyümölcsökkel. Remekül sikerült. Mindehhez pálesz, bor, és órákon át tartó beszélgetés társult, amit csak a másnapi munkanapra való tekintettel rekesztettünk be 5 óra elteltével. A recepteket Ágika és Zsuzsika kérésére a héten sorban felteszem, innen is puszilva őket nagy szeretettel és köszönettel mind a látogatásért, mind a szép ajándékokért, de elsősorban a sok éve tartó barátságukért. 

JEGES KORIANDERES-KÓKUSZTEJES RÉPAKRÉMLEVES

hozzávalók

3ek olívaolaj

2ek őrölt koriander

1kg répa

2 hagyma

4 szárzeller

5cm frissen reszelt gyömbér

1.5l zöldségalaplé (bio leveskockából)

400ml kókusztej

4ek halszósz 

1/2 lime leve

2ek nyírfacukor

200g friss korianderzöld

díszítésnek bármilyen csíra

A leves összeállítása végtelenül egyszerű és gyors. Az alaplének vizet forralok. Az olajat felhevítem, közepes lángon kicsit lepirítom benne a koriandert, majd felöntöm az alaplének szánt vízzel, és feloldom benne a leveskockákat. A répát, szárzellert, hagymát megtisztítom, feldarabolom, és az alapléhez adom. Az egészet lefedem, és addig párolom, míg a zöldségek megpuhulnak. Amikor a zöldségek már puhák, leveszem a levest a tűzről, hozzáadom a koriandert, és egy botmixerrel pürésítem az edény tartalmát. Végül a még forró levesben elkeverem a kókusztejet, ízesítem a halszósszal, a gyömbérrel, a lime-mal és a nyírfacukorral, igény és ízlés szerint tologatva a sós-savanyú édes arányokon a fentiekkel. Ha valaki szereti, chilivel is bátran turbózhat rajta.

A levest aztán poharakba kanalazom, lehűtöm, tálalás előtt csírákkal díszítem.

Éva

Mekkoraaa!!!

Nem tudom, mikor örültem meg utoljára ennyire sugallatnak, mint ma. Szerintem óriási... szerintem. (Talán emlékszel még, kedves Olvasó, erre a bárgyú, de annál hatékonyabb plasztik csirkés RTL promóra, ami keretmondata szállóigévé lett a kampány óta.)

Tegnapelőtt csináltam egy reform madártejet, tegnap este pedig a megmaradt karfiolból egy klasszik karfiolkrémlevest (hegyekben áll a karfiol a lépcsőházban, úgyhogy most karfiolt karfiollal eszünk), ahogy én csinálom, zöldségalaplével, hagymával, fokhagymával, joghurttal. Ezúttal pármai sonkachipsszel tálaltam csak úgy unalmasan, mellé téve, belemorzsolásra. Maradt még a levesből mára, a két gondolat pedig egyszercsak úgy összeért: miért ne csináljak a madártej analógiájára olyan karfoillevest, amin ízesített tojáshabfelhők úszkálnak. Így a leves mellé nem csak úgy odateszem a roppanósra sütött sonkát, hanem csavarok rajta egyet. ...Megpróbáltam. Nem volt egy nagy etvasz. Sikerült! Ráadásul az egész mindennel együtt 12 perc alatt megvolt. Nagyon tetszik!

MADÁRTEJ IHLETTE KARFIOLKRÉMLEVES PÁRMAI SONKÁS TOJÁSHABFELHŐKKEL

Egy dolgot viszont megint elszúrtam: a levesben főztem ki a habot, nem pedig sima sós vízben. Pedig ott ajánlott, hogy teljesen hófehér legyen. Úgy szebben mutat a leves tetején úszva.

hozzávalók

a leveshez

2ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

1 szárzeller

4 gerezd fokhagyma

1/2l mandulatej

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

só, frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

1.5dl joghurt (paleosok kihagyhatják)

a habfelhőkhöz

3 tojásfehérje

pici só

2 szelet pármai sonka

A hagymát és a zellerszárat megtisztítom, felkockázom, és egy vastag falú edényben az olajon megdinsztelem. Amíg a hagyma a zellerrel párolódik, megmosom és rózsáira szedem a karfiolt. Mehet az edénybe a mandulatejjel, a zöldségalaplével és a zúzott fokhagymával együtt. Az egészet felforralom, majd lefedem, és alacsony lángon addig főzöm, amíg a karfiol teljesen meg nem puhul. 

Idő közben felteszek vizet melegedni a sonkás habfelhőknek - sózom. A sonkát a mikróban egy perc alatt ropogósra sütöm (nálam a mikróhasználat ebben és a cumisüvegek fertőtlenítésében nagyjából ki is merül), a tojásfehérjét a sóval habbá verem. A kihűlt sonkát belemorzsolom a tojáshabba, és egy faspatulával óvatosan beleeforgatom. Amikor a víz már szinte gyöngyözik, de még nem forr, kanállal galuskákat szaggatok bele, és egy-két percig hagyom, hogy a vízgőzben a hab kissé megszilárduljon, majd tányérra merem.

Amikor a leves kész, sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, majd botmixerrel pürésítem, végül elkeverem benne a joghurtot. Hidegen vagy melegen találom két-három sonkás habfelhővel és frissen őrölt borssal a tetején.

Íííííjjjj, de jó volt!

Éva

Nem kell mindig kaviár

Ki ne ismerné a hetvenes évek NSZK-jában készült sorozat mára klisévé emelkedett címét (Es muß nicht immer Kaviar sein - eredeti nyelven)! Ahogy a minden epizódot záró "Ha én ezt a klubban elmesélem...!" mondat is szállóigévé vált - ma is a köznyelv része. Az igazat megvallva én magam nem emlékszem többre a filmből, de ez a két szófüzér nekem is beleégett a szürkeállományba. A többrészes német alkotás egyébként egy könyvből készült film nyomán született a James Bond történetek egyfajta nyugat-európai kópiájaként. Thomas Lieven egy hétköznapi angol fickóból lett kém, akit cége a II. világháború előtti Németországba delegál. Az alkotást a kémfilmekre jellemző sikerrecept szerint humor és akció fűszerezi, a főhőst pedig rendre csinos nők veszik körül. Ezeket a nőket pedig a sármján és a kalandjain túl mivel veszi le a lábáról a főszereplő? Természetesen a főztjével. Nincs is annál szexibb, ha egy papas tud főzni! A sorozatot nálunk 1982-ben vetítették. Két évre rá meg is jelent egy szakácskönyv "Néhanapján kaviár címmel" Thomas Liven receptjeivel. ...Asszem, Ádáméknak talán meg is van. Majd legközebbi ottjártamkor bele is lapozok.

A karfiol és a kaviár párosítására évekkel ezelőtt figyeltem fel egy receptkönyvben. Most, hogy a piacon alig van már valami használható zöldség és gyümölcs, kilószámra veszem a karfiolokat, és próbálok hétről hétre megújulni a konyhában. A klasszikusok a "házias" konyhákban a karfiolleves, a rakott karfiol és a rántott karfiol. Nnnna, ez biztos nem landol a mi vacsoraasztalunkon, ellenben fütölt lazacos-mandulás aranykarfiol, a pikáns chilis karfiolsaláta és az alábbi leves annál inkább:

HIDEG KARFIOLKRÉMLEVES MANDULATEJJEL ÉS PISZTRÁNGKAVIÁRRAL

hozzávalók

2ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 szárzeller

1 fej karfiol

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

3dl mandulatej

só, frissen őrölt bors

szerecsendió

1 tégely pisztrángkaviár

pár csepp citromlé

díszítéshez joghurt, tökmagolaj, esetleg kevés durvára vágott mandula

A vöröshagymát, a fokhagymát és a zellerszárat megtisztítom, felaprítom, és felforrósított olajon közepes lángon megdinsztelem. Amíg a hagymák és a zeller párolódnak, felteszek vizet forrni az alaplének, megmosom, és rózsáira szedem a karfiolt, majd beleteszem az edénybe, és felöntöm az idő közben szintén bekevert alaplével illetve a manduletejjel. Az edényt lefedem, és a tartalmát nagyjából 10 percig főzöm, hogy a karfiol teljesen megpuhuljon. Etz villával ellenőrzöm. Amikor a karfiol már puha, fogok egy botmixert, és az egészet lepürésítem. Sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, végül pár csepp citrommal fejezem be az ízesítést.

A levest néhány órára hűtőbe teszem, majd tálaláskor tányérokba merem, kanalazok rá a kaviárból, és megdíszítem az olajjal, mandulával, joghurttal (paleosok hanyagolják). 

...mert néha azért kell kaviár!

Éva

Jolly Joker

Azaz a vicces srác. Ő a beugró, a tuti befutó, aki minden helyeztben helytáll, ezzel felvidítva azt, aki magához veszi. Na, ilyen ez a leves. Legyen hétköznap, vendégség, Karácsony vagy épp Szilveszter, ezt a levest bármikor feltálalhatjuk, arról nem is beszélve, hogy az elkészítése is igen gyorsan megy. Maga az alap- és az ehhez társított füstölt íz jól ismert a magyar ember számára, csakhogy mi a lencsénket nem pürésítve fogyasztjuk, és a füstölt íz sem a könnyű halból, sokkal inkább a könnyűnek semmi szín alatt nem nevezhető kolbászból vagy csülökből származik tradicionálisan. Egy remek leveses könyvben találtam rá erre a receptre, amit kicsit saját szájízemre szabtam, és első alkalommal két éve Szilveszterkor, azóta pedig jó néhányszor, például idén Karácsonykor szolgáltam fel a ... mellett. A hétköznapi lencse a lazac által ünnepivé emelkedik, így jól megállja a helyét különleges menüsor nyitányaként is.

LENCSEKRÉMLEVES FÜSTÖLT LAZACCAL

hozzávalók

3ek olívaolaj

1 vöröshagyma

1 szárzeller

1 répa

4 gerezd fokhagyma

20dkg lencse

1.5l zöldségalaplé

2 babérlevél

só

frissen őrölt bors

1.5dl natúr joghurt

citrom

füstölt lazac

díszítéshez zellerlevél, citromhéj, tökmagolaj

A zöldségeket megtisztítom, felaprítom, az olajat felhevítem, és felhevített olajon alacsony lángon megdinsztelem. Amikor már üvegesek, beleszórom az edénybe a lencsét, összeforgatom a többi hozzávalóval, majd felöntöm az alaplével, beledobom a babérlevelet, és 2-30 percig fedő alatt főzöm a levest. Amikor a lencse már puha, kihalászom a babérleveleket, kiveszek négy evőkanálnyi lencsét, amit félreteszek, és egy botmixerrel lepürésítem a levest. Sózom, borsozom (ha nagyon krémesre akarom, akkor passzírozom - a visszamaradt sűrűjéből fokhagymával és fűszerekkel csinálhatok egy lencsepástétomot például, hogy az se vesszen kárba), hozzákeverem a joghurtot, kevés citrommal ízesítem, és azonnal forrón kínálom.

A tálaláshoz vékony csíkokra vágom a füstölt lazacot, minden tányér aljába teszek belőle keveset, rámerem a forró levest, amiben az azonnal megfő. A tányérokat kevés főtt lencsével, zellerlevéllel, citromhéjjal és tökmagolajjal díszítem, extra citromot, borsot és joghurtot kínálok mellé.

Igazi telitalálat!

Éva

Változnak az idők, változnak az emberek - jó esetben

Sokan idegenkednek más konyhák ízvilágától, leginkább azért, mert nem ismerik, nem szokták meg. Pedig milyen karakteres és kimeríthetetlen az indiai, a thai, a vietnámi, a kínai, a japán, az indonéz, vagy akár a mexikói, stb. kulinária! Valljuk be, a magyar konyha nem sok fűszert használ: mi megállunk zöldfűszerek terén a kapornál, snidlingnél és petrezselyemnél, estenknént a tárkony ficcen még be, az őrölt fűszerek pedig többnyire sós ételekben a borsot, a köményt és a paprikát jelentik, az édesekben a fahéjat. Slussz. Ezen felül előregyártott fűszerkeverékekben gondolkodik a magyar, és amikor azt mondod neki, hogy te koriandert adsz valamihez, akkor néz rád értetlenül, miközben ott az az "idegen" fűszer majd' minden grillkeverékben. Vagy ha netán a rozmaringot emlegeted, akkor fanyalog, hogy nem szereti, pedig a provanszi keverékben, amivel a sültjét pácolja, ott figyel az is a kakukkfű, a borsikafű, a majoránna és társai mellett. A gyömbér hallatán pedig egyenesen kirázza a hideg, miközben a mézeskalács alapját ez képezi. Ilyenek vagyunk mi. Amit nem ismerünk, arra hajlamosak vagyunk rávágni még kóstolás előtt, hogy nem szeretjük. Ha meg kóstoltuk, akkor is, és elfelejtjük, hogy a "nem szeretem" nem egyenlő a "nem ismerem"-mel. A kalandorok, mint én is, azt szeretik, amit megismertek, azt még inkább, amit nem - a többiek azt, amit megszoktak. A hagyományos magyar konyhában pedig a megszokás az nagy úr.

Az én párom nem volt egy egyszerű eset. A kevésnél is kevesebbet ismert, mondjuk így: "szeretett", ennél fogva elég egyhangú ételeket vett magához, abból is a nehéz, laktató fajtákat. Mellettem, aki meg nem igazán szereti kétszer ugyanazt látni a tányérján, ráadásul egészségtudatos, komoly kiképzésben részesült. Mára ott tartunk, hogy paleózik, és azokra az ízekre is nyitott, amit 7-8 éve, mikor letettem elé, fintorogva tolt el magától. Ilyen volt az a néhány thai fogás, amit azért szeretek időről időre ismételni, mint a Tom Yum, a Tom Kha Gai vagy a Thai zöld curry. (Ezekre azt mondta, hogy "Pfúúúj, olyan Thaiföld szaga van!" Jééé! :DDD) Úgy tűnik, ezek az ismétlések azért mégis megnyitottak valami kaput egyszercsak, mert a minap bátortalanul főzött thai ihletésű gyógyítónak szánt levesemre másnap azt találta mondani az én drágám, hogy "Ma többször gondoltam rá, és minden alkalommal összefutott a nyál a számban. Emmmmbertelen finom volt!" Mint egy szerelmi vallomás. Nekem azzal felér egy ilyen dícséret.

ÖTPERCES THAI IHLETÉSŰ GAZDAG ZÖLDSÉGES CSIRKELEVES

hozzávalók

1l csirkealaplé (bio leveskockából)

4dl kókusztej

2cm friss gyömbér

20dkg csirkemell

15db szárított shitake gomba

1 nagy répa

2 zellerszár

1 szál újhagyma

4-5ek halszósz

1/2 lime leve

1/2tk méz

1 nagy marék friss korianderzöld

tálaláshoz extra lime és friss piros chili paprika

A gombát fél órával a főzés kezdete előtt 3dl forró vízbe beáztatom. Ezután fél órával fogok csak hozzá a többi művelethez. Az alaplét a kókusztejjel felteszem forrni. A gyömbért vékonyan felszeletelem, hozzáadom a leveshez. A csirkét megmosom, centis kockákra vágom, mehet szintén a levesbe - fedő alatt alacsony lángon addig főzöm, amíg meg nem puhul. Közben a répát megtisztítom, julienre vágom, a zellerszárat, az újhagymát és a megpuhult gombát vékonyan felszeletelem, a leveshez adom a gomba áztatólevével együtt. Innen már csak kb. 2-3 percig főzöm, hogy a zöldségek még roppanósak maradjanak. Végül ízesítem a halszósszal, a lime levével, és a mézzel (az épp csak annyi, hogy balanszírozza a lime savasságát). 

Tálaláskor egy-egy fél chilipaprikát teszek a tányérok aljába, rámerem a levest, megszórom a durvára vágott korianderzölddel, és egy-egy lime-gerezdet kínálok mellé.

Ha Joci megszerette, bárki megszereti!

Éva

Kvázi no comment

...És most a tök nyersen is bemutatkozik.

TÖK- ÉS ZELLER-CRUDITÉ KÉKSAJTMÁRTOGATÓSSAL

hozzávalók

1 kis sütőtök

1 csomag szárzeller

20dkg kéksajt

10dkg krémsajt

1/2 doboz joghurt vagy tejföl

1 gerezd fokhagyma

1/4 szerecsendió

5 szem szegfűbors

A zöldségeket megmosom, megtisztítom, felcsíkozom, tálra rendezem. A mártogatóshoz a sajtokat és a joghurtot egy keverőtálba teszem, belereszelem a fokhagymát és a szerecsendiót, a szegfűborsot egy mozsárban porítom, szintén hozzáadom, majd az egészet alaposan elkeverem, és a zökdségek mellé kanalazom. 

Pillanatok alatt megvan, egyszerű, elegáns, egészséges - remek vendégváró.

Éva